Tudomány
Lyme-kór ellen védő fehérjét azonosítottak
A kullancs hordozta betegség hazánkban is gyakori. A Yale kutatói olyan anyagot találtak, amely szerepet játszhat a kór enyhébb lefolyásában.
A kullancs hordozta betegség hazánkban is gyakori. A Yale kutatói olyan anyagot találtak, amely szerepet játszhat a kór enyhébb lefolyásában.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2020/11/tick-5276051_1920-300x200.jpg)
A kullancsok (Ixodidae) vérszívó ektoparazita állatok. Számos betegséget hordozhatnak. A képen egy nőstény imágó látható, miután teleszívta magát vérrel (Fotó: Pixabay)
Mint ismert, a Lyme-kór egy kullancsok által hordozott betegség. 1976-ban azonosították a connecticuti Lyme városában. Észak-Amerikában a leggyakoribb hordozó által terjesztett betegség, de Magyarországon is évente tízezren fertőződnek vele. Okozója a spirál alakú Borrelia burgdorferi baktérium, amely a kizárólag a kullancsok emésztőrendszerében utazik. A betegséget hazánkban a kullancsok mintegy 12 százaléka hordozza.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2020/11/300px-Bullseye_Lyme_Disease_Rash.jpg)
Lyme-kór ha kokárdaszerű körkörös bőrpír jelenik meg a csípés helyén. Egyes esetekben azonban sajnos nem jelenik meg. (Fotó: Forbes.com)
Jellegzetes tünete a csípés helyet körül kialakuló kokárdaszerű körkörös bőrpír. A fertőzöttek többségénél enyhe tünetek jelentkeznek, amelyeket antibiotikummal kezelnek. Bizonyos esetekben azonban a fertőzés megtámadja az ízületeket, szívet és az idegrendszert is.
Bekapcsol a riasztó
A Yale Egyetem munkatársai november 11-én a PLOS Pathogens szaklapban megjelent tanulmányukban egy olyan fehérje felfedezéséről számolnak be, amely nemcsak jelzi a Lyme-kór jelenlétét, de a véd is ellene. A kutató csapat emberi génekkel felruházott élesztők és a Borellia burgdorferi találkozását vizsgálták, ekkor bukkantak a peptidoglikán felismerő protein 1-nek (PGLYRP1) elnevezett fehérjére, amely egy korai vészjelzőként működik az immunrendszerben.
A PGLYRP1 fehérjével nem rendelkező módosított egerekben a Lyme-kór baktériumai nagyobb számban voltak kimutathatóak.
Segíthet a fertőzés legyőzésében, ha segítünk, hogy több ilyen fehérjét termeljenek az emberek – magyarázta az eredményt Erol Fikrig, a Yale epidemológus professzora.
Fikrig és kollégái most azt vizsgálják, hogy bizonyítható-e a PGLYRP1 fehérje szerepe az enyhébb lefolyású Lyme-fertőzéseknél.
Forrás: Index
Tudomány
Csernobil – Sugárzáshoz alkalmazkodó kutyák
A csernobili kutyák ellenállóbbá váltak a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben
Mutáns csernobili kutyák nyomokat adhatnak a sugárzásállóság titkáról
A kutatók szerint az 1986-os csernobili katasztrófa közelében élő kutyák genetikai változásokon mentek keresztül, amelyek ellenállóbbá tették őket a sugárzással, nehézfémekkel és szennyezéssel szemben. Ezek az eredmények fontos információkat nyújthatnak az emberek környezeti veszélyekkel szembeni ellenállóképességéről is. A kutatás során 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobili 30 km-es zóna (CEZ), és ezek elemzése két genetikailag elkülönülő populációt mutatott ki a nukleáris katasztrófa helyszínétől távolabb élő kutyákhoz képest.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/12/Agrojager_Ynetnews-300x200.png)
Fotó: Ynetnews
Az eredményeket a Canine Medicine and Genetics című szaklapban publikálták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák genetikai változásokon estek át, amelyek lehetővé tették számukra, hogy alkalmazkodjanak a mérgező környezet hosszú távú hatásaihoz.
Az 1986-os csernobili katasztrófa, amely a történelem egyik legsúlyosabb nukleáris és ökológiai tragédiája, Ukrajna északi részén történt, amikor egy nukleáris reaktor robbanása a valaha mért legnagyobb mennyiségű radioaktív anyagot juttatta a környezetbe.
A tragédia után a lakosokat kitelepítették, és a térség elhagyatott, radioaktív pusztasággá vált. Becslések szerint ma körülbelül 900 kóbor kutya él a kizárási zónában, közülük sokan az evakuálás során hátrahagyott házi kedvencek leszármazottai.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/12/Agrojager_Ynetnews_2-300x227.png)
Fotó: Ynetnews
A tanulmány szerint a nukleáris katasztrófa genetikai mutációkat indított el a kutyákban, amelyek generációról generációra öröklődtek és segítettek nekik túlélni a szélsőséges környezeti feltételek között.
Hasonló jelenségeket más fajoknál is megfigyeltek. Januárban például arról számoltak be, hogy a CEZ-ben élő mutáns farkasok rákellenállóvá váltak, míg májusban a kutatók megállapították, hogy az ottani békák sötétebb bőrszínt fejlesztettek ki, ami növeli túlélési esélyeiket a sugárzás ellen.
A kutatás szélesebb kérdéseket vet fel az emberi lakhatás lehetőségeiről a kizárási zónában. Dr. Norman Kleiman, a tanulmány vezetője és a Columbia Egyetem Környezeti Egészségtudományok Tanszékének kutatója szerint: „A kutyák krónikus sugárzásnak való kitettsége genetikai és egészségügyi hatásainak vizsgálata segít jobban megérteni, hogyan hatnak az ilyen környezeti veszélyek az emberekre, és hogyan csökkenthetjük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.” – mondta a Daily Mailnek.
Forrás: Ynetnews
Tudomány
A Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatásába kapcsolódott be a Bakonyerdő Zrt.
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Bakonyerdő több, mint egy éve csatlakozott a My Garden Of Trees projekthez, mely egy önkéntes részvételen alapuló kutatási projekt az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes európai erdőkért. Az első megfigyelési év eredményei láthatóak a grafikonon, mely a 2024-ben különböző származási helyekről elültetett magok csírázását és a csemeték túlélését mutatja a kísérleti parcelláinkban.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/12/My-garden-of-trees-Bakonerdo-Zrt-6-214x300.jpg)
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Az erdészek évszázadok óta végeznek származásvizsgálatokat, melyek során különböző eredetű magok növekedését hasonlítják össze ugyanazon az élőhelyen. Ilyen származási kísérletet, a Svájci Szövetségi Kutatóintézet nemzetközi kutatását indítottuk el három bakonyi helyszínen, a Farkasgyepűi Erdészet Forrasztókői Egzótakertjében és a Bakonybéli Erdészet Kőris-hegyi és Kék-hegyi erdőrészleteiben.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/12/My-garden-of-trees-Bakonerdo-Zrt-4-300x165.jpg)
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A mikrokertekbe közönséges jegenyefenyő (Abies alba), kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana), Borisz-király jegenyefenyő (Abies borisii-regis), közönséges bükk (Fagus sylvatica) és keleti bükk (Fagus sylvatica subsp. orientalis) magokat vetettük el, melyek 13 ország 23 különböző régiójából származnak.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/12/My-garden-of-trees-Bakonerdo-Zrt-3-300x169.jpg)
Erdészek dolgoznak a Bakonyerdő Zrt. területein. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Ennek előnye, hogy a különböző genetikai eredetű származások sokféle kombinációban vizsgálhatók eltérő környezeti feltételek mellett. Nyomon követhető, hogy a fák milyen mértékben képesek alkalmazkodni az eredeti termőhelyüktől eltérő körülményekhez. A projekt résztvevői öt évig kísérik figyelemmel a csemeték fejlődését, ez a kutatás tehát elsősorban a korai életszakasz túlélési és növekedési tulajdonságainak megfigyelésére, elemzésére összpontosít.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/12/My-garden-of-trees-Bakonerdo-Zrt-1-169x300.jpg)
A My Garden Of Trees projekt több száz kisméretű származásvizsgálatból, úgynevezett mikrokertekből álló hálózatot hoz létre szerte Európában. Forrás: Bakonyerdő Zrt.
Ha a projekt során végzett megfigyelések azt támasztják alá, hogy ezeknek a rokonfajoknak jobb a csírázása és a fejlődése, az erdészek fontolóra vehetik a behozatalukat, mely az úgynevezett támogatott fajvándorlás.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/11/AJN_AM_erdeszeti_kutatasok-300x200.jpg)
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.