Keressen minket

Tudomány

Megalakult a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja

Megalakult a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja. Az új szervezeti egység a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átalakulásának egyik motorja lesz. A központ igazgatója: Dobránszki Judit, az MTA doktora csütörtökön vehette át megbízólevelét.

Közzétéve:

Megalakult a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja. Az új szervezeti egység a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átalakulásának egyik motorja lesz. A központ igazgatója: Dobránszki Judit, az MTA doktora csütörtökön vehette át megbízólevelét.

Dobránszki Judit, az MTA doktora csütörtökön vehette át megbízólevelét Stündl Lászlótól, a DE-MÉK dékánjától (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában (AGBK) elsősorban növény- és állatgenomikai, valamint biotechnológiai alap-, és agrárinnovációt megalapozó piacorientált kutatásokat végeznek.

 Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes szerint: a szervezet létrejötte újabb óriási minőségi elmozdulást jelent a kar oktatói és tudományos életében. (Kép: Debreceni Egyetem)

A preciziós és körforgásos mezőgazdaság ma már nem létezhet a növények és állatok genetikai, genomikai alapjainak ismerete, illetve a biotechnológiai módszerek alkalmazása nélkül. Ezen tudományterületek kutatására és az eredmények hasznosítására Szilvássy Zoltán rektor támogatásával és Dobránszki Judit tudományos tanácsadó kezdeményezésére április elsejével jött létre a MÉK szervezeti egységeként az AGBK – mondta a hirek.unideb.hu-nak Stündl László.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja hangsúlyozta: a hazai és nemzetközi vállalkozói szféra számára a tudományos eredmények közvetítésére, továbbá az igények, megrendelések becsatornázására hozták létre az Agrár- és Élelmiszeripari Tudáshasznosítási Központot.

Nagy lehetőségeket rejt az AGBK megalakulása. A kutatóknak ma nem elég kiváló tudományos munkát végezniük, láthatónak is kell lenniük a szakma és a piac számára. A tudás- illetve technológiatranszfer, valamint a projekt együttműködések serkentése az egész debreceni agrárképzés számára kiemelt jelentőségű – fejtette ki Stündl László.

A XXI. század mezőgazdasági kihívásaira csakis a ma technológiáinak használatával lehet sikeresen válaszolni.

A központ kutatásai hozzájárulnak a haszonnövények és állatok genomikai és genetikai feltérképezéséhez és biotechnológiai felhasználásához, illetve eredményeik alkalmazhatóak az agrár- és élelmiszeriparban, valamint a gyógyszeriparban – mondta Dobránszki Judit az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.

Kusza Szilvia egyetemi tanár az Állatgenomikai Kutatócsoport irányítója, és Dobránszki Judit az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője (Kép: Debreceni Egyetem)

A centrum Növénygenomikai és Növénybiotechnológiai Kutatócsoportjai a növényi stresszrezisztencia kutatásokhoz kapcsolódó, illetve a növényi fajtaelőállítást támogató genomikai kutatásokat, epigenetikai és génátírást vizsgáló, valamint marker alapú molekuláris kutatásokat folytatnak. További kiemelt feladat a sejt-, és szövettenyésztési kutatások és innovációk végzése, illetve a növényi fajtaelőállítást és fajtafenntartást támogató biotechnológiai eljárások, vírusmentesítési kutatások fejlesztése és alkalmazása.

Az Állatgenomikai Kutatócsoport irányítója, Kusza Szilvia, egyetemi tanár kijelentette: céljuk, hogy hazai és Európai Uniós források bevonásával megőrizzék jelentős szerepüket a gazdasági és vadon élő állatfajokkal végzett molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatok piacán, amelyeket eddig a DE Állatgenetikai Laboratóriumában végeztek több tenyésztőszervezetnek.

A nemzetközi és hazai kollaborációk nagyban segítik a kutatói tevékenységet, azonban ez az egység önállóan is képes arra, hogy a hazai állatgenomikai kutatások zászlós hajója legyen – hangsúlyozta Kusza Szilvia.

Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes szerint: a szervezet létrejötte újabb óriási minőségi elmozdulást jelent a kar oktatói és tudományos életében.

Jávor András rektori főtanácsadó (Kép: Debreceni Egyetem)

A DE MÉK képzéseinek átszervezésében, valamint a nemzetköziesítésben fontos szerepet kaphat az AGBK a mezőgazdasági biotechnológia oktatás és kutatás területén.

Jávor András rektori főtanácsadó szerint: a karnak lépést kell tartania az egyetem dinamikus fejlődésével. Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ megalakulásával a debreceni agrárképzés teljesen megújulhat.

Az agrároktatásnak két feladata van, hogy szakemberekkel lássa el a mezőgazdaságot, valamint elit képzést kell biztosítania a hallgatók számára, a kettőnek párhuzamosan kell jelen lennie a DE MÉK-en.  A precíziós mezőgazdaság nem létezhet a genomikai és biotechnológiai eredmények felhasználása nélkül.

Az AGBK ezt a tudáshátteret biztosítja és egyedi képzések beindítására ad lehetőséget. Az újonnan megalakult központ hazai és nemzetközi szinten is elismert munkatársai továbbra is kiemelt szerepet kívánnak betölteni a doktori iskolák munkájában – mondta Jávor András

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Tudomány

KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj

Published

on


A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.

Farkas a hollandiai Dierenpark Amersfoortban. Fotó: Mariëlle van Uitert / WWF

A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.

Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!

A rendezvény ingyenes, de egy kétperces regisztrációt kérünk szépen. Kattintson az alábbi képre!

Regisztráljon most és vegyen részt a konferencián! Kattintson a képre!

PROGRAM:

Délelőtti szekció:

09:00-09:10 Megnyitó és bevezető
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet

Dr. Németh Attila, a Debreceni Egyetem munkatársa is előadást tart a debreceni konferencián. Fotó: DE MÉK

Délutáni szekció:

13:30-13:55 Együtt élünk vagy együtt létezünk a vadvilággal a
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival

Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)

További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!

Támogatók

A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!

Agro Jager News

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról

Published

on

A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.

Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.

Fotó: Agro Jager News

A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.

Fotó: Agro Jager News

Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.

Fotó: Agro Jager News

Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.

Fotó: Agro Jager News

Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”

Fotó: Agro Jager News

Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.

Fotó: Agro Jager News

A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.

 

Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi

Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem

 

The conference participants stayed at one of the best hotels in Sátoraljaújhely, Hotel Hunor, where they enjoyed modern rooms, wellness services, and beautiful views of the surrounding mountains and the town. Photo: Hotel Hunor

Tovább olvasom