Tudomány
Megalakult a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja
Megalakult a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja. Az új szervezeti egység a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átalakulásának egyik motorja lesz. A központ igazgatója: Dobránszki Judit, az MTA doktora csütörtökön vehette át megbízólevelét.
Megalakult a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja. Az új szervezeti egység a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar átalakulásának egyik motorja lesz. A központ igazgatója: Dobránszki Judit, az MTA doktora csütörtökön vehette át megbízólevelét.
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában (AGBK) elsősorban növény- és állatgenomikai, valamint biotechnológiai alap-, és agrárinnovációt megalapozó piacorientált kutatásokat végeznek.
A preciziós és körforgásos mezőgazdaság ma már nem létezhet a növények és állatok genetikai, genomikai alapjainak ismerete, illetve a biotechnológiai módszerek alkalmazása nélkül. Ezen tudományterületek kutatására és az eredmények hasznosítására Szilvássy Zoltán rektor támogatásával és Dobránszki Judit tudományos tanácsadó kezdeményezésére április elsejével jött létre a MÉK szervezeti egységeként az AGBK – mondta a hirek.unideb.hu-nak Stündl László.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja hangsúlyozta: a hazai és nemzetközi vállalkozói szféra számára a tudományos eredmények közvetítésére, továbbá az igények, megrendelések becsatornázására hozták létre az Agrár- és Élelmiszeripari Tudáshasznosítási Központot.
Nagy lehetőségeket rejt az AGBK megalakulása. A kutatóknak ma nem elég kiváló tudományos munkát végezniük, láthatónak is kell lenniük a szakma és a piac számára. A tudás- illetve technológiatranszfer, valamint a projekt együttműködések serkentése az egész debreceni agrárképzés számára kiemelt jelentőségű – fejtette ki Stündl László.
A XXI. század mezőgazdasági kihívásaira csakis a ma technológiáinak használatával lehet sikeresen válaszolni.
A központ kutatásai hozzájárulnak a haszonnövények és állatok genomikai és genetikai feltérképezéséhez és biotechnológiai felhasználásához, illetve eredményeik alkalmazhatóak az agrár- és élelmiszeriparban, valamint a gyógyszeriparban – mondta Dobránszki Judit az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője.
A centrum Növénygenomikai és Növénybiotechnológiai Kutatócsoportjai a növényi stresszrezisztencia kutatásokhoz kapcsolódó, illetve a növényi fajtaelőállítást támogató genomikai kutatásokat, epigenetikai és génátírást vizsgáló, valamint marker alapú molekuláris kutatásokat folytatnak. További kiemelt feladat a sejt-, és szövettenyésztési kutatások és innovációk végzése, illetve a növényi fajtaelőállítást és fajtafenntartást támogató biotechnológiai eljárások, vírusmentesítési kutatások fejlesztése és alkalmazása.
Az Állatgenomikai Kutatócsoport irányítója, Kusza Szilvia, egyetemi tanár kijelentette: céljuk, hogy hazai és Európai Uniós források bevonásával megőrizzék jelentős szerepüket a gazdasági és vadon élő állatfajokkal végzett molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatok piacán, amelyeket eddig a DE Állatgenetikai Laboratóriumában végeztek több tenyésztőszervezetnek.
A nemzetközi és hazai kollaborációk nagyban segítik a kutatói tevékenységet, azonban ez az egység önállóan is képes arra, hogy a hazai állatgenomikai kutatások zászlós hajója legyen – hangsúlyozta Kusza Szilvia.
Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes szerint: a szervezet létrejötte újabb óriási minőségi elmozdulást jelent a kar oktatói és tudományos életében.
A DE MÉK képzéseinek átszervezésében, valamint a nemzetköziesítésben fontos szerepet kaphat az AGBK a mezőgazdasági biotechnológia oktatás és kutatás területén.
Jávor András rektori főtanácsadó szerint: a karnak lépést kell tartania az egyetem dinamikus fejlődésével. Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ megalakulásával a debreceni agrárképzés teljesen megújulhat.
Az agrároktatásnak két feladata van, hogy szakemberekkel lássa el a mezőgazdaságot, valamint elit képzést kell biztosítania a hallgatók számára, a kettőnek párhuzamosan kell jelen lennie a DE MÉK-en. A precíziós mezőgazdaság nem létezhet a genomikai és biotechnológiai eredmények felhasználása nélkül.
Az AGBK ezt a tudáshátteret biztosítja és egyedi képzések beindítására ad lehetőséget. Az újonnan megalakult központ hazai és nemzetközi szinten is elismert munkatársai továbbra is kiemelt szerepet kívánnak betölteni a doktori iskolák munkájában – mondta Jávor András
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Tudomány
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
A Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék és az MTA Agrártudományi Szakbizottsága – A Magyar Tudomány Ünnepi sorozatához csatlakozva – szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt az ‘Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon’ elnevezésű minikonferencia & kerekasztal-beszélgetésre 2024. november 30-án szombaton Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottságának székházában – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Dr. Kövér László PhD, a Debreceni Egyetem MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársa.
A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában ismertetnek sokakat érintő és érdeklő témákat. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára, külön szeretettel várjuk a helyi lakosságot. A konferencia szervezőinek nem titkolt célja a hiteles ismeretterjesztés és szemléletformálás. Az előadásokat követően, kerekasztal-beszélgetés kereti között a közönségnek lehetősége lesz a kérdéseiket feltenni, tapasztalataikat megosztani.
PROGRAM:
Délelőtti szekció:
Stündl László és Kövér László, Debreceni Egyetem
09:10-09:35 Nemszeretem gerinctelenek
Váradi Zoltán, Természettár
09:35-10:00 Csípőszúnyogok és a bennük rejlő veszélyek
Klein Ágnes, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
10:00-10:25 A szőnyeg széléről – varjúszemmel a 3. háború küszöbén
Solt Szabolcs, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
10:25-10:50 Denevérekkel kapcsolatos konfliktushelyzetek és kezelésük
Boldogh Sándor András, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
10:50-11:05 Kávészünet
11:05-12:00 Kerekasztal-beszélgetés a délelőtti szekció előadóival
12:00-13:30 Ebédszünet
Délutáni szekció:
városban?
Heltai Miklós, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
13:55-14:20 A láthatatlan probléma – Egy különös rágcsáló
felbukkanása lakott területeken
Németh Attila, Debreceni Egyetem
14:20-14:45 Egy ökoszisztéma-mérnökkel való egymás mellett
élés lehetőségei és kihívásai
Juhász Erika, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
14:45-15:10 Nagyragadozókhoz kapcsolódó ember-vadvilág
konfliktusok Magyarországon
Sütő Dávid, WWF
15:10-15:25 Kávészünet
15:25-16:30 Kerekasztal-beszélgetés a délutáni szekció
előadóival
Kapcsolat: Dr. Kövér László (koverl@agr.unideb.hu)
További információért kattintson az alábbi képre és tekintse meg a konferencia weboldalát!
Támogatók
A rendezvény média megjelenését a 25 éves Agro Jager News,
Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Mezőgazdaság
Élményeim a második Tokaji Bor Kongresszusról
A budapesti Liszt Ferenc repülőtérről Sárospatakra tett utazásom, a 2. Tokaji Bor Kongresszusra, hosszabbra nyúlt a tervezettnél az útépítések miatt. Azonban a nagyjából négy órás út élvezetes volt feleségemmel, Daliával és tanítványommal, Spurthivel.
Ebédszünetet tartottunk az M3GÁLLÓ étteremben, amely az E71-es út mellett, körülbelül 150 kilométerre található a budapesti repülőtértől. Itt volt lehetőségünk megkóstolni néhány kiemelkedő fogást a magyar konyha remekeiből.
A kongresszus különösen érdekes volt számomra, mivel ez volt számomra az első olyan konferencia, amely kizárólag a bor különböző aspektusaira – szőlőtermesztés, borkészítés, a bor egészségügyi hatásai, borörökség és -turizmus, valamint a bor gazdasági és politikai vonatkozásai, továbbá borászat tudományos oktatása – összpontosított. A második napon öt szekció zajlott párhuzamosan, míg a harmadik napon három szekció került megrendezésre. Minden szekció külön helyszínen zajlott, ami lehetetlenné tette, hogy minden általam különösen érdekesnek tartott előadáson részt vehessek.
Rájöttem, hogy a bor minőségét nagymértékben befolyásolja a terroir, vagyis a helyi adottságok összessége. A terroir fogalma magában foglalja azokat a környezeti tényezőket – mint a klíma, a talaj összetétele, a domborzati adottságok és a szőlőtermesztési hagyományok –, amelyek együtt meghatározzák a bor karakterét és minőségét.
Ez volt az első alkalom, hogy megismerkedtem a Tokaji borral és megértettem, hogy ez a régió különösen híres édes borairól, amelyeket nemes rothadás által érintett, Botrytis cinerea gomba által fertőzött szőlőből készítenek. Ez a borstílus jelentős történelmi múltra tekint vissza a régióban, és „a borok királya, a királyok bora” néven is emlegetik.
Fontos megemlíteni a kiemelkedő magyar Nobel-díjas tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki 1937-ben kapta meg az élettani vagy orvostudományi Nobel-díjat a C-vitamin izolálásával és a citromsavciklus alkotóelemeinek és reakcióinak feltárásával kapcsolatos úttörő munkájáért. Felfedezései hatással vannak a borkészítési gyakorlatokra és a bor minőségére is. Neki tulajdonítanak egy mondást, amely összefoglalja az élet alapvető lényegét a Földön: „Az életet egy apró elektronugrás hajtja, amit a napfény indít el.”
Ezt a gondolatot szem előtt tartva szeretném összefoglalni élményeimet a 2. Tokaji Bor Kongresszusról, mondván, hogy az esemény értékes bepillantást nyújtott a bor világába, különösen a Tokaji borra összpontosítva. Számomra ez egy kellemes életpillanat volt, amit egy aranyló csepp Tokaji bor varázsolt teljessé.
A Sárospatakról Budapestre, a Liszt Ferenc repülőtérre vezető visszaúton elmerengtem Liszt Ferenc virtuóz zongoraművein és a Tokaji borvidék kiváló borain. Ez a kettő tökéletes elegyet alkot, amely egy kis örömöt csempész az ember napjába.
Írta: Prof. Dr. Gideon Grafi
Francia Társult Agrártudományi és Szárazföldi Biotechnológiai Intézet,
Jacob Blaustein Szárazföldi Kutatóintézetek,
Ben-Gurion Egyetem