Vadászat
Mediterrán ország leszünk
A Zalai Hírlap 2005. január 23-ai számában olvastam Láng István akadémikussal készült riportot. Két év múlva nem úsznak nyáron jégtáblák a Dunán, de az biztos, hogy Magyarország mediterrán ország lesz.
Láng István akadémikus mégis optimista, bízik az emberekben, akik a politikusokkal szemben nemcsak két-három választási ciklusban gondolkodnak, hanem gyerekeikre és unokákra is gondolnak.
Az interjút olvasva a vízügyi, vízgazdálkodási, az általános felmelegedést és a környezetünk változását boncolgató tudományos megközelítéseket értelmezve bennem, mint vadászban és aktív természetvédőben, a következő kételyek fogalmazódtak meg. Olvasva professzor úr szavait, új megvilágításba kerülnek bizonyos dolgok. Többek között az is elhangzik és bennem mély és riasztó nyomot hagy, hogy az Alföld elsivatagosodása megállíthatatlanul be fog következni, ha nem lépünk időben.
Az elkövetkező években gyermekeink és unokáink szeme láttára fog az Alföld sivataggá válni, óriási esőzések, hihetetlen aszályok váltogatják majd egymást. Persze mint mondja nem kell feltétlenül tornádókra és özönvízszerű árvizekre számítani, de hogy a mai lépték sokszorosára kell felkészülni, az szinte biztos. Nekünk embereknek fel kell készülnünk ezekre a kihívásokra, kontinentális méretű és nagyságú összefogásra van szükség, hogy képesek legyünk kompenzálni ezeket a változásokat.
A mértéktelen édesvízhasználat következményei már most is jól látszanak, kiszáradnak tavaink, elapadnak a kútjaink és egyre kevesebb az egyre mélyebbről felszínre hozott víz, amely rendelkezésünkre áll. A rossz felszíni vízgazdálkodás miatt fékezhetetlenül zúdul az éltető édesvíz a sós tengerbe. Meg lehetne menteni az Alföldet is a Duna és a Tisza között létesített csatornával, amely megépítése esetén jelentősen javulást, pozitív előjelű változást hozna a halálra ítélt Alföldnek.
Azt is olvasom, hogy ez sok pénz, megvalósulása nem valószínű. Lehetne extenzív gazdálkodással is segíteni a problémán, a gyepes-legelős állattartás egyfajta megoldást jelentene, ehhez viszont a gazdák szemléletének változására lenne szükség! Én azt hiszem, ez sem egyszerűbb feladat, mint az előző megoldás kivitelezése! Ma Magyarországon nincs olyan erő, amely az emberi mentalitáson gyorsan és hatékonyan változtatni tudna. Hacsak nem egy óriási, bennünket itt a Kárpátok ölelésben érő katasztrófa okozna! De Isten mentsen ettől!
Ha a mértéktelen, a környezet semmibevétele mellett továbbra is jelentős széndioxid-kibocsátást követünk el, annak az árát meg kell fizetnünk. A tarvágásokkal felgyorsítjuk a természetes csapadék leáramlását, a folyók pedig a tengerekbe szállítják édes terhüket! Professzor úr utal arra is, milyen sors várhat a Balatonra, a tavainkra. Kiszáradás, beszűkülés, csökkenő vízi élettér. És nekem, mint aktív természetvédőnek, aktív vadásznak ezek után milyen gondolataim és kétségeim támadnak?
Hát olyanok, hogy mi lesz itt a természet sajátos környezetében élő vaddal? Mennyi védelem, preventív gondoskodás és regionális élőhelyfejlesztés történik majd az ő érdekükben. Nem tudom, hogy van-e erre vonatkozó tudományos igényű terv, van-e arra irányuló törekvés, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki szakembereink, amelyek képesek ezeknek a problémáknak a kezelésére. Ahol nem lesz víz, ott vad sem lesz, ez eléggé nyilvánvaló.
Az aszályos évek olyan elvándorlásra kényszeríthetik a vadállományt, amelyre most még csak gondolni sem merünk. Ahol jelenleg nincs megoldva a természetes csapadék tárolásra alkalmas víztározó rendszer, ott azok megvalósítása felől tüstént gondoskodni kell. Szabályozott keretek között szükségessé válhat kisebb-nagyobb vízlelőhelyek kialakítása és azok üzemeltetése. Nekünk embereknek kell ezekről gondoskodni, mert a vad életösztönének parancsára maga keres vízlelőhelyet! Nemzeti érdek és nemzeti összefogás kell, hogy jellemezze természetvédelmünket, az állatvilág megóvását. Első számú és senkire át nem ruházható kötelessége pedig e feladat megoldása a vadgazdálkodónak.
Aki a fenti sorokban felvázolt jövőben vadgazdálkodni akar, annak jóelőre fel kell kötni azt a bizonyos férfi fehérneműt! Félek attól is, hogy a most következő két évben ezt a kérdést nem fogják előtérbe helyezni, így ez a két év, valamint a következő hosszú távú vadászati ciklus első zökkenőkkel teli egy-két éve alatt olyan deformációt fog szenvedni a vadállomány, amelyet már nem leszünk képesek kompenzálni.
Az ember felelőssége nem átruházható! Nincs kire átruháznunk! A magunk és a velünk élő természet védelme, ápolása nem odázható el.
SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat
Kapcsolódó anyagok: https://index.hu/tech/tudomany/vahava0909/ https://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=9539
Vadászat
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
Klaus Iohannis államfő kihirdette az új medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Klaus Iohannis államfő kihirdette kedden a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényt.
Ahogyan beszámoltunk róla, ezt a Bucsecs-hegységben történt tragédia nyomán összehívott rendkívüli ülésszak során, július 15-én szavazta meg a képviselőház. Az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő 2024-re és 2025-re az emberek elleni támadások és a medvék okozta károm megelőzése érdekében.
Fotó: Maszol
Ez azt jelenti, hogy újból engedélyezik a 2016-ban betiltott vadászatot a medvék túlszaporodásának kezelésére.
A tervezet kezdeményezője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta, a jogszabály a környezetvédelmi minisztérium megbízásából készített tanulmányra alapoz, amely szerint Romániában 7400 és 8500 közöttire tehető a barnamedvék száma.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kedden kihirdetett törvény előírja, hogy a vadásztársulatoknak kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék, valamint a bocsos anyamedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezet be a kilövések pontos nyomonkövetésére.
Tánczos Barna a Maszol megkeresésére korábban hangsúlyozta, önmagában ez az intézkedés még nem oldja meg a medve-problémát, a környezetvédelmi minisztériumnak továbbra is feladata, hogy a villanypásztorok beszerzésére a finanszírozást elindítsa.
Forrás: Maszol
Vadászat
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Lőkészségfejlesztő napot szerveztek hivatásos vadászoknak a Magyalosi Lőterén
Az OMVK Kiemelt programjaira beadott pályázat megvalósítására július 19-én került sor Ravazdon. A lőkészségfejlesztő napon, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Magyalosi Lőterén 37 hivatásos vadász jelent meg.
Fotó: OMVK
A regisztrációt követően Varga András, négyszeres Európa Bajnok és sokszoros magyar bajnok sportlövő, lőoktató tartott elméleti oktatást a jelenlévők részére. Az oktatáson a hivatásos vadászok mindennapi teendői során jellemző fegyverkezelési helyzetek, szituációk is bemutatásra kerültek, figyelemfelhívás célzattal a helyes viselkedésre, fegyverhasználatra.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A szükséges eszközök (fegyver, lőszer) felvételét követően a résztvevők, a kapott rotte-beosztások szerint jelentek meg az egyes korongvadász pályákon, ahol különböző színű és méretű, más és más vadfaj röpképét, mozgását imitáló korongra adtak le lövéseket, nem egy esetben nehezített körülmények között, megküzdve a terepi adottságokkal is.
Fotó: OMVK
A délután folyamán, a résztvevők futó disznóra történő kisgolyós lövésekkel mérhették fel lőtudásukat. A program ezen része változatos eredményekkel zárult, volt, akik kifejezetten jó köregységeket teljesítettek.
Hangulatát, szakmaiságát, megítélését tekintve, az egész rendezvény minden résztvevő megelégedése mellett zajlott.
Vadászüdvözlettel: Nagy Balázs hivatásos vadász alelnök – OMVK
Mezőgazdaság
Újra mentes az ország a magas patogenitású madárinfluenzától
Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét
Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.
Fotó: NÉBIH
Hazánk magas patogenitású madárinfluenzától való mentességét a WOAH hivatalosan is megerősítette weboldalán. A kedvező besorolás visszamenőleg, július 3-tól érvényes, tehát az ezt követően készült baromfitermékekre már vonatkozik. A mentességről dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos hivatalos levélben tájékoztatja a partnerországok illetékes hatóságait az importkorlátozások feloldása érdekében. Fontos, hogy mentességünk visszanyerésével a harmadik országok felé történő szállítások nem automatikusan indulhatnak meg, hanem meg kell várni a visszajelzésüket. A harmadik országokkal kapcsolatos naprakész kereskedelmi információkról a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érintettek.
A mentesség visszanyerése azonban nem jelenti azt, hogy lazítani lehetne a járványvédelmi fegyelmen. A vírus vadon élő madarakban hazánkban és a környező országokban jelen van, így a kórokozó bármikor újra bekerülhet a baromfiállományokba.
Éppen ezért kiemelten fontos, hogy az állattartók mindent megtegyenek a megelőzés érdekében. A 3/2017-es, járványvédelmi minimum feltételeket előíró országos főállatorvosi határozat továbbra is érvényben van, az abban leírt feltételek teljesítése kötelező. Így például a baromfikat fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és alomanyagot szintén zárt helyen kell tárolni, vagy utóbbit fóliával letakarni, hogy ne férjenek hozzá vadon élő madarak.
A madárinfluenza betegséggel kapcsolatosan tudnivalókról és aktuális információkról a Nébih tematikus oldalán tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
You must be logged in to post a comment Login