Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A hőmérséklet, a csapadék és mindenekelőtt a rendelkezésre álló táplálék jelentősen befolyásolhatja a vonuló madarak mozgását és görögországi telelését. A megfigyelések szerint az olyan fajok, mint az erdei szalonka és a különböző vízimadarak, gyorsan reagálnak az időjárás változásaira, és kedvezőtlen körülmények esetén más területekre húzódnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kérdés a vadászok számára is különösen fontos, mivel az időjárás változása a madarak érkezésének időpontját és telelőterületeken belüli eloszlását egyaránt befolyásolhatja. Az iHunt.gr korábban már részletesen foglalkozott az időjárás és az őszi, illetve téli madárvonulás kapcsolatával.

• A hideg idő kezdetben több vízimadarat terelhet Görögország felé.
• A tartós fagy azonban arra késztetheti a madarakat, hogy még délebbre vonuljanak.
• Az erdei szalonka alacsonyabban fekvő területekre húzódik, amikor a fagy miatt nehezebben fér hozzá a földigilisztákhoz.
• A csapadék és a talaj nedvességtartalma jelentősen befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét.
• Az éghajlatváltozás nem minden fajra gyakorol azonos hatást, ezért következményeinek megismeréséhez hosszú távú tudományos megfigyelésekre van szükség.

A hideg Görögországba terelheti, de tovább is űzheti a madarakat

Az iHunt.gr Görögország egyik legnagyobb online vadászati szakportálja.

Periklísz K. Bírcasz, a Thesszáliai Egyetem vadbiológiai professzora és az egyetem Vadgazdálkodási Laboratóriumának igazgatója szerint a tél a vonuló madarak számára lényegében a táplálkozáshoz és a túléléshez legkedvezőbb körülmények folyamatos keresését jelenti.

Az északabbra fekvő területeken bekövetkező lehűlés nagyszámú madarat terelhet a görögországi vizes élőhelyek felé. Ha azonban az alacsony hőmérséklet tartósan fennmarad, és a táplálékhoz való hozzáférés nehezebbé válik, ugyanezek a madarak még délebbre vonulhatnak.

A madarak nagy számban történő megjelenése tehát nem pusztán attól függ, hogy hideg van-e. Meghatározó a hideg időszak hossza, az északabbra fekvő területeken uralkodó időjárás, valamint az is, hogy továbbra is hozzáférhető-e elegendő táplálék.

Az erdei szalonka a kedvező körülményeket és a táplálékot követi

Különösen érdekes az erdei szalonka viselkedése, amelyet a görög vadászok is jól ismernek. A faj helyzetének megértéséhez hasznos információkkal szolgálnak azok az adatok is, amelyek bemutatják, hol költ az erdei szalonka, és milyen körülmények kedveznek számára.

Erős lehűlés idején az erdei szalonka elhagyhatja a magasabban fekvő erdőket, és alacsonyabb területekre húzódhat, ahol a talaj még nem fagyott meg.

Ennek oka közvetlenül összefügg a táplálkozásával. A földigiliszták alapvető szerepet töltenek be az erdei szalonka étrendjében, a fagyott talajból azonban a madár csak nehezen tudja megszerezni őket. A csapadék és a talaj nedvességtartalmának növekedése ezzel szemben több alkalmas táplálkozóhelyet teremthet, ami a madarak nagyobb területen történő szétszóródásához vezethet.

Mi történik a vízimadarakkal?

Hasonló, de nem teljesen azonos folyamat figyelhető meg a vízimadaraknál. Európa északabbra fekvő területeinek lehűlése Görögország, különösen az ország északi részének vizes élőhelyei felé terelheti őket.

A récék, ludak és más vízimadarak nyílt vízfelületeket és hozzáférhető táplálékot keresnek. Ha azonban a rendkívüli hideg miatt befagynak a vizek, vagy jelentősen romlanak a táplálkozási lehetőségek, a madarak továbbvonulhatnak délebbre.

Nem minden faj reagál egyformán

A tudományos összkép jóval összetettebb annál az egyszerű összefüggésnél, hogy „minél nagyobb a hideg, annál több a madár”. Az egyes fajok ökológiai igényei eltérnek, ezért ugyanazokra az időjárási körülményekre is különbözőképpen reagálnak.

A mezőgazdasági területek madarainál például a helyi időjárás, valamint a madarak maradása vagy továbbvonulása közötti kapcsolat nem mutatható ki olyan egyértelműen, mint az erdei szalonka és a vízimadarak esetében.

Átalakulhatnak a telelőterületek

Hosszabb távon a hőmérséklet és a csapadék változása valószínűleg hatással lesz arra, hogy a vonuló madarak mely területeken telelnek, mennyi ideig maradnak ott, valamint milyen fajok jelennek meg a görögországi vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken.

Periklísz Bírcasz ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az egyes évek között tapasztalható eltéréseket nem lehet automatikusan az éghajlatváltozásnak tulajdonítani. Annak megállapításához, hogy átmeneti elmozdulásról, a telelőterületek tartós megváltozásáról vagy valódi állományváltozásról van-e szó, rendszeres és hosszú távú megfigyelési adatokra van szükség.

Miért fontos mindez a vadászok számára?

A vonuló fajokra vadászók számára mindez megerősíti azt, amit már évtizedek óta tapasztalnak a terepen: a madarak jelenlétét nem csupán a naptári időszak határozza meg, hanem a költőterületeken, a vonulási útvonalak mentén és a telelőhelyeken uralkodó körülmények összetett együttese.

Az iHunt.gr korábban azt is bemutatta, hogy az erdei szalonka vonulása az időjárási körülményekkel függ össze, nem pedig olyan hiedelmekkel, mint a telihold hatása.

Különösen az erdei szalonka és a vízimadarak esetében idézhet elő jelentős helyváltoztatást a hőmérséklet, a csapadék, a fagy és a rendelkezésre álló táplálék mennyisége – akár ugyanazon a télen belül is.

Forrás: Ihunt

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Szlovák Vadászkamara (a továbbiakban: SPK) engedélyt kért arra, hogy Szlovákia területén – a vonatkozó határozat mellékletében felsorolt helyszínek kivételével – nagy kárókatonákat (Phalacrocorax carbo) lehessen elejteni, illetve szándékosan zavarni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A nagy kárókatona védett állatfaj, ezért elejtése és szándékos zavarása alapesetben tilos. A hatóság azonban a természet és a táj védelméről szóló, többször módosított 543/2002. számú törvény 35. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott tilalmak alól mentességet adott.

A Szlovák Vadászkamara 2026. április 30-án tájékoztatta a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumát arról, hogyan hajtották végre az engedélyben foglaltakat a 2025/2026-os vadászati idényben.

2026-ban még 312 nagy kárókatona ejthető el. Az elejtést haladéktalanul, kizárólag az erre szolgáló elektronikus űrlapon keresztül kell bejelenteni. A DoReviru.sk elektronikus rendszer használóinak nem kell külön kitölteniük ezt az űrlapot.

Az elektronikus űrlap itt érhető el:
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeEnhVnWwU-k3l-z-5xxYNrYBbLW67s5g1ZS3KCYVH1UV1x5A/viewform

A Szlovák Vadászkamara 2026. február 23-án megelőző intézkedésként leállította a nagy kárókatonák elejtését. Erre azért volt szükség, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a vadászterületek használóitól érkező bejelentések feldolgozására, és elkerüljék az engedélyezett keret túllépését.

Ezt követően ellenőrizték a DoReviru.sk elektronikus nyilvántartásban és a külön elektronikus űrlapon szereplő adatokat, kiszűrték a kettős bejelentéseket, majd az eredményeket egyeztették a Szlovák Horgászszövetség zsolnai tanácsával.

Az ellenőrzött adatok szerint:

• 2025. szeptember 1. és december 31. között 220 nagy kárókatonát ejtettek el;
• 2026. január 1. és február 23. között 1488 nagy kárókatonát ejtettek el.

Szlovákiában naptári évenként összesen 1800 nagy kárókatona elejtése engedélyezett. Mivel 2026. január 1. és február 23. között 1488 példányt ejtettek el, az adott évre meghatározott keretből még 312 példány elejtésére van lehetőség.

Forrás: Slovenská poľovnícka komora

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vadászkamara szakmai testülete augusztus 25-27-én Vadászati Alkalmassági Vizsga (VAV) bírói képzést szervezett Bugyin, a Forster Vadászkastélyban. A háromnapos tanfolyamon a vármegyei kamarai területi szervezetek által delegált bírójelöltek vettek részt. A képzés célja az volt, hogy vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgája iránti, megnövekedett igényeket az érdekképviselet megfelelő módon ki tudja szolgálni.

Fotó: OMVK

A vizsgát az érdeklődés mellett az is indokolta, hogy a bírói testület az utóbbi időben megfogyatkozott. Az érdeklődés különösen az agarász VAV iránt volt jelentős, de lehetőség nyílt utánkereső és apróvadas bírói vizsgát is tenni. A tanfolyamon résztvevők elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek a vadászkutyázást érintő legfontosabb jogszabályokról, az egyes vadászati módokról, az alapvető állatvédelmi, állatjóléti tudnivalókról, a VAV általános szabályairól és specifikusan az egyes VAV típusok gyakorlati végrehajtásáról, a bírálati szempontokról.

Az első napon Kovács Gábor, a Szakbizottság elnöke ismertette a vadászkutyázást érintő jogszabályi hátteret, a VAV jelentőségét, a vizsgaszabályzat általános rendelkezéseit és a bírói testület működését. Ezt követően Tapasztó Sándor a vadászati kinológia alapjairól, a kutyák eredetéről, anatómiájáról, élet- illetve küllemtanáról és etológiájáról tartott előadást.

A délutáni program középpontjában az utánkeresés állt: Nyúl András a sebzett nagyvad keresésének sajátosságait, a vércsapamunka értékelését, az utánkereső kutyák munkájának megítélését és a gyakori bírói hibákat ismertette, majd gyakorlati bemutató keretében az utánkereső VAV lebonyolításának menetét is bemutatta Bognár Tamás vérebvezető és kutyája közreműködésével. A résztvevők a gyakorlatban is megfigyelhették az utánkereső kutya munkáját és annak bírói értékelési szempontjait.

Másnap Babiczky Attila a vadászkutya-fajtaismeret, a vadászati módok, a kutyák tanítása és munkája, valamint az apróvadas VAV felépítésének és értékelésének kérdéseit járta körül. Keresztes János ezt követően a magyar agár funkcionális felépítéséről, állóképességéről, gyorsaságáról, vadászszenvedélyéről, munkakészségéről és teljesítményének objektív megítéléséről tartott előadást. A délutáni gyakorlati program során az apróvadas és az agarász VAV feladatait a Kóhalma Vadásztársaság vadászterületén vették végig a résztvevők.

A zárónap délelőttjén dr. Fodor Kinga az ebtartás szabályairól, a vadászkutyák táplálásáról és dietetikájáról, valamint az állatvédelem alapjairól adott átfogó képet. Ezt követően került sor a vizsgákra. Agarász, apróvadas és utánkereső VAV-ból összesen 46-an adtak számot megszerzett tudásukról, illetve az agarász tematikus nap végén a már VAV-bíró kollégák kiegészítő vizsgát tehettek kizárólag a magyar agár VAV bírálatára vonatkozóan.

A képzés a bírói utánpótlás biztosítása mellett az egységes bírói szemlélet és értékelési gyakorlat erősítését is szolgálta. A sikeresen vizsgázó jelöltek a szabályzatban foglaltak szerint az egyéb feltételek teljesítését követően kapcsolódhatnak be a Vadászkamara VAV bírói testületének munkájába.

Az eseményről Facebook-galéra érhető el Facebook-oldalunkon

Forrás: Botta Zsófia a Kinológiai Szakbizottság titkára – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131