Keressen minket

Vadászat

Vadászat nélkül nincs vad

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Feiszt Ottó neve közismert a vadászok körében. Az Országos Magyar Vadászkamara elnökével, az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnökével, a Zalaerdő Rt. vezérigazgatójával Indiából való hazatérése után beszélgettem, a vadásztársadalmat leginkább foglalkoztató aktualitásokról.

–Néhány hónappal ezelőtt gondot jelentett a nagyvadállomány elszaporodása, változott ez valamit az utóbbi időben?
–Nincs még meg a vadászszezon eredménye, de úgy gondolom, még nem sikerült elérni a korábban beállított szintet. Az állomány még mindig magas. Nemsokára összegezzük a vadlétszámbecslést, előreláthatóan bizonyos mértékben csökkent a nagyvadállomány száma. Jelenleg is folyik a vita az erdészeti hatóságok, a természetvédők és vadászok között, hogy mi is az ideális létszám. Jó lenne, ha 2007-ig elérnénk azt a szintet, amely a maximum és a minimum között található.

A nagyvad kilövésénél azonban a legfontosabb szempontot az jelenti, hogy megőrizzük a lehető legjobb minőséget, válogató vadászatot folytassunk és a legjobb agancsú szarvasok érjék el az idős kort. Sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem arányosan lövik ki a szarvasokat, ezért az állomány nem megfelelően alakul.

–Mennyire voltak jelentősek a tavalyi vadkárok?
A vadkárok mindig hullámzóak. Ez attól is nagyrészben függ, hogy milyenek a termésárak. Úgy gondolom, hogy az állapot stagnál. Van ahol emelkedett –– például Somogy megyében ––, de van ahol csökkent. Ez a relatív csökkenés természetesen betudható a vadállomány csökkenésének is. Ha viszont hideg marad az időjárás, akkor az erdei vadkárok bizonyára növekedni fognak. A vad mostanra már felélte a tartalékaikat, és nagymérvű hántás- és rágáskárra számíthatunk március és április folyamán. Akár százas nagyságrendű rudlik is összeverődhetnek, amelyek nagy kárt tudnak okozni az erdőben. Ezt még jobban tetőzhetik az erdőkben agancsot gyűjtő emberek.

Mi a helyzet az apróvaddal?
–Az elmúlt évben sajnálatos módon nagyon sok nyúl elpusztult az Alföldön. Ennek okát még igazából mi sem tudjuk. Lehet ok az európai barnanyúl vírus, de lehet a rókák elszaporodása is. Így igen nehéz helyzetbe kerültek azok a vadgazdálkodók, akiknek fő bevételi forrását a nyúl jelentette. Ugyancsak gondot jelent az is, hogy külföldiek részéről csökkent a fácán iránti kereslet. Egyre gyakrabban magyar vadászok vásárolnak fácánt, átlagban százas terítékre.

A rókával viszont sajnos lesznek még gondjaink az elkövetkező időszakban. Mivel mindenhol alkalmazzák a rókák veszettség elleni vakcinázását, az állomány megduplázódott, amire a teríték száma utal. Ez problémákat okoz, tekintettel arra, hogy egyre több közöttük a rühes egyed, amit gyógyítani nem lehet. Igaz, ez az emberre nem kimondottan veszélyes, van azonban egy másik betegség, amire mindenképpen oda kell figyelnünk. Már az országban található rókákban is megjelent ugyanis az úgynevezett ötágú-galandférgesség, amely a fertőzött egyedről nagyon könnyen átterjedhet az emberre, és ebből igen kevés az esély a gyógyulásra. Erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani a jövőben, és nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mivel a betegséget bárki megkaphatja, még úgy is, ha csak megeszik egy erdei gyümölcsöt vagy a mezőn leül a fűbe.

Milyen a kapcsolatuk a külföldi szövetségekkel?
A horvátokkal, szlovákokkal, szlovénekkel, németekkel és románokkal elég jó kapcsolatot ápolunk. Lehetne intenzívebb ez a kapcsolat, de azért jónak mondható. Nem így van ez az olaszokkal. Az élőnyúl kivitelének korlátozása óta velük egy kissé megromlott a kapcsolat. Több diszkrimináció érte őket nálunk, így ma már kevésbé jönnek ide vadászni. Ezt a problémát már kormányzati szinten is megpróbáljuk megoldani, és remélem, hogy minél hamarabb látszatja is lesz ennek a próbálkozásnak. A szarvasbőgő versenyek és a vérebversenyek azonban nagyon jó alkalmak arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz a külföldi vadászokat.

Mennyire tartja megfelelőnek a jelenlegi vadhúsátvételi árakat?
Az árakat a piac szabályozza. Ugyan az utóbbi időben egy lassú áremelkedés indult meg az itthoni átvételi árakban, de ezt még mindig kedvezőtlenül befolyásolja az új-zélandi szarvasállomány megduplázódása. A piac hullámzik. Most egy kicsit fellendült, azonban az a kérdés, hogy ez elegendő-e a vadhúsfeldolgozó üzemek stabilizálódásához. Egyre gyakoribb az, hogy pl. a vaddisznót szőrben-bőrben adják el. Ez munkacsökkenést jelent, hiszen a feldolgozás és konyhakészen való eladás további munkát és pénzt jelent a feldolgozóknak.

–Az utóbbi időben számos vélemény hangzott el arról, hogy megfelelő-e a vadásztársasági forma. Hogyan látja ezt Ön?
Erről a témáról már talán könyveket lehetne írni. Az azonban biztos, hogy a jelenleg elterjedt módon nem működik tökéletesen. Ez persze nem minden társaságra igaz. A mostani társaságoknak az a hátránya, hogy legtöbb helyen már nem a baráti társaságok vadásznak együtt, mint ahogyan régen. A háború előtt még saját pénzből béreltek kisebb területet és együtt vadásztak. Később kialakultak a 50–60–70 fős társaságok, ahol alig ismerik egymást a tagok és gyakoribbak az ellentétek. Nincs kiegyenlítve a vadászatban végzett munka és „árutermelő vadgazdálkodássᔠalakultak.

Meg kellene teremteni, hogy kisebb társaságok alakuljanak, és ne az áruszerzés legyen a lényeg, hanem a vad gondozása, védelme, szeretete. A magyar vadászoknak egyre kevesebb a lehetősége van vadászatra, mert eladják a vadászatot. Régen nem véletlenül alakultak ki a kis vadászterületek. Csak akkora volt a területük, amekkorát gondozni tudtak.

Ugyanakkor a területaprózás szakmailag helytelen, mert jó minőségű szarvast így nehéz elérni. Tehát ez nagy dilemmát jelent. (2003-as adatok szerint 50 ezer belföldi vadász mellett évente 22––23 ezer vendégvadász fordul meg a 9 millió hektáros magyarországi vadászterületen, s ők lövik ki a trófeás vadak 70–80, valamint az apróvadak 60–70%-át. A nagyvadak közül őzből 280 ezer, gímszarvasból 75 ezer, vaddisznóból 70 ezer, dámszarvasból 20 ezer, muflonból 10 ezer egyed él az országban. Az apróvadakat tekintve mezei nyúlból félmilliós, fácánból pedig 600–650 ezres a populáció – –A Szerk.)

Milyen jelenleg a vadászat társadalmi megítélése?
A felmérések szerint egyre pozitívabb, jobb, mint amire számítottunk. Ma már kevesebben ítélik el a vadászatot, belátták: vadászni szükséges. A vidéki emberek természetesen ezt könnyebben elfogadják, hiszen azt is tudják, hogy ősszel aratni kell.

A városi emberek és az állatvédők gyakrabban szólalnak fel emiatt, de erre csak annyit tudok mondani, hogy vadászat miatt még egyetlen állatfaj sem pusztult ki! Üzlet miatt igen, de az nem a mi hibánk.

Vadászat nélkül vad sem lenne. Ez hozzátartozik az ember életéhez. Persze csak akkor elfogadható, ha nem célja a rekordhajhászás és a gátlástalan hasznosítás. Az nem „a vadászat”, és ezt minden igazi vadász elítéli, akinek ez az életöröm hozzátartozik a napjaihoz.

KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat

Vadászat

Tolna vármegyei “dúvadhét” összefoglalója

Print Friendly, PDF & Email

Befejeződött a Tolna vármegyei “dúvadhét”

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Tolna vármegyében 2024-ben első alkalommal került meghirdetésre dúvadhét. A dúvadfajok gyérítésére meghirdetett időszak a kiírás szerint 2024. február 15. 00:00 órától február 28. 23:59 óráig tartott.

Fotó: OMVK

Összesen 33 fő nevezett, amelyből 21 fő hivatásos vadász és 12 fő sportvadász volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

2024. március 1-én a meghirdetett dúvadhét zárásakor összesen 27 fő sikeres nevező jelent meg, a 33 nevező vadászból. A terítéken 191 róka, 159 borz 50 aranysakál és 3 nyest, összesen 403 vad volt.

Fotó: OMVK

Helyezések:

 

név státusz aranysakál róka nyest borz pontszám összes vad
Vincze Viktor hivatásos 17 31 1 16 580,5 65
Stein Krisztián hivatásos 3 39 11 470 53
Fábián Bence hivatásos 22 23 312 45
Szabotin Zalán sport 3 23 8 298 34

 

  1. helyezett: Vincze Viktor Gyulaj Zrt.
  2. Stein Krisztián Gyulaj Zrt.
  3. Fábián Bence Kocsolai Dám Vt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Különdíjazottak, a legjobb eredményt elért hivatásos vadász és sportvadász:

Vincze Viktor hivatásos vadász Gyulaj Zrt.

Szabotik Zalán sportvadász Kocsolai Dám Vt.

 

Forrás: OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Pirkadatkor kivágta, reggelre tűzifának eladta az erdőt

Print Friendly, PDF & Email

Vádat emeltek egy férfival szemben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Bajai Járási Ügyészség lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és eltiltás hatálya alatti járművezetés miatt vádat emelt egy férfival szemben. Az elkövető a környékbeli erdőkből hajnalonta kivágott akác- és nyárfát a helyszínen felaprítva tűzifának rögtön eladta, ezzel néhány hónap alatt komoly bevételre tett szert. A tanyás ingatlanában engedély nélkül felhalmozott 1 tonnányi roncsautó miatt is felelnie kell.

A vád szerint a bajai férfi 2022 szeptemberétől közel 5 hónapon át hajnalonta rendszám nélküli autóval és utánfutóval járta a Vaskút környéki erdőket azért, hogy fát lopjon. A vádlott az akkumulátoros fűrésszel kivágott fát a helyszínen felaprította és még a reggeli órákban rögtön le is szállította a vevőinek, akik köbméterenként 30-36 ezer forintot fizettek neki. A tolvaj összesen 40 köbméter akác- és nyárfát vágott ki, amivel közel 2 millió forint kárt okozott az erdőrészletek tulajdonosainak. Elfogásakor a bajai nyomozók 12 köbméter tűzifát lefoglaltak, így a sértettek kára részben megtérült.

A férfinál tartott kutatás során kiderült, hogy rendszeresen bontás céljából forgalomból kivont gépkocsikat és roncsautókat szerzett be, a bennük lévő motorral, a működésükhöz szükséges ásványi olajokkal, üzemanyag maradékkal, fékfolyadékkal együtt. A közel 20 köbméter térfogatú, 1 tonna tömegű veszélyes hulladékot a tanyás ingatlana udvarán tárolta. A roncsautókból a fémet sokszor égetéssel nyerte ki. A férfi mindezt a szükséges hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezte, ami alkalmas volt az emberi élet, testi épség, az egészség, a föld, a víz és a levegő veszélyeztetésére.

A bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott ráadásul 2023. augusztus 16-án, este, Baján úgy vezette a személygépkocsiját, hogy őt néhány hónappal korábban a bíróság jogerősen 1 évre eltiltotta a járművezetéstől.

Az ügyészség a férfit üzletszerűen elkövetett lopás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint eltiltás hatálya alatti járművezetés bűntettével vádolja és ezért vele szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy a korábbi, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetését is utólag végre kell hajtani. Bűnösségéről a Bajai Járásbíróság fog dönteni.

A fotókon az érintett erdőrészlet, a frissen kivágott és felaprított tűzifa, valamint a tanyán tárolt roncsautó hulladék látható.

Forrás: Ügyészség

Tovább olvasom

Vadászat

Szarvashiba hazavinni az agancsot!

Print Friendly, PDF & Email

Agancstolvajokat fogtak a rendőrök

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kapuvári nyomozók 24 óra alatt kiderítették, ki lopta el a szarvasagancsokat a Himod és Hövej környéki erdőből.

Fotó: Rendőrség

A rendőrségre február 28-án érkezett bejelentés arról, hogy 2024 első két hónapjában egy erdőből több kilogramm szarvasagancsot tulajdonított el valaki. A Kapuvári Rendőrkapitányság az ügyben lopás vétség miatt eljárást indított, kollégáink rövid időn belül azonosították a feltételezett agancstolvajt. A nyomozók február 29-én délelőtt, az otthonában fogták el a 36 éves férfit, majd a kutatás során megtalálták az erdőből származó 6 darab agancsot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fiatalembert munkatársaink a Kapuvári Rendőrkapitányságra állították elő, ahol lopás vétség elkövetése miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Elismerte a cselekmény elkövetését, továbbá elmondta, nem volt tisztában azzal, hogy az agancsokat tilos az erdőből elvinni.

Fotó: Rendőrség

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság kéri a természet kedvelőit, az erdőt- és mezőt látogatókat, fogadják meg az alábbi tanácsokat:

  • Agancsot találni izgalmas dolog, azonban azt – speciális engedély hiányában – soha nem vihetik magunkkal. Minden évben előfordul, hogy talált agancsot visznek haza erdőjárók, ami viszont lopásnak minősül.
  • Az agancs értékétől függ, hogy tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el az, aki magához veszi és elviszi.
  • Az elhullajtott agancsok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.
  • A törvény nagyon szigorú, és az illegális agancsgyűjtést lopásnak, a szarvasok hajszolását és ezzel akár kínok közötti elpusztítását pedig állatkínzásnak minősíti.
  • Amennyiben kirándulás során feltehetően jogosulatlanul agancsot gyűjtő embert, embereket látnak, kérjük, hogy értesítsék az illetékes erdészeti hatóságot, vagy tegyenek bejelentést a 112-es segélyhívó számon.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom
ewident logo