Vadászat
Vadászat nélkül nincs vad
Feiszt Ottó neve közismert a vadászok körében. Az Országos Magyar Vadászkamara elnökével, az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnökével, a Zalaerdő Rt. vezérigazgatójával Indiából való hazatérése után beszélgettem, a vadásztársadalmat leginkább foglalkoztató aktualitásokról.
Néhány hónappal ezelőtt gondot jelentett a nagyvadállomány elszaporodása, változott ez valamit az utóbbi időben?
Nincs még meg a vadászszezon eredménye, de úgy gondolom, még nem sikerült elérni a korábban beállított szintet. Az állomány még mindig magas. Nemsokára összegezzük a vadlétszámbecslést, előreláthatóan bizonyos mértékben csökkent a nagyvadállomány száma. Jelenleg is folyik a vita az erdészeti hatóságok, a természetvédők és vadászok között, hogy mi is az ideális létszám. Jó lenne, ha 2007-ig elérnénk azt a szintet, amely a maximum és a minimum között található.
A nagyvad kilövésénél azonban a legfontosabb szempontot az jelenti, hogy megőrizzük a lehető legjobb minőséget, válogató vadászatot folytassunk és a legjobb agancsú szarvasok érjék el az idős kort. Sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem arányosan lövik ki a szarvasokat, ezért az állomány nem megfelelően alakul.
Mennyire voltak jelentősek a tavalyi vadkárok?
A vadkárok mindig hullámzóak. Ez attól is nagyrészben függ, hogy milyenek a termésárak. Úgy gondolom, hogy az állapot stagnál. Van ahol emelkedett – például Somogy megyében –, de van ahol csökkent. Ez a relatív csökkenés természetesen betudható a vadállomány csökkenésének is. Ha viszont hideg marad az időjárás, akkor az erdei vadkárok bizonyára növekedni fognak. A vad mostanra már felélte a tartalékaikat, és nagymérvű hántás- és rágáskárra számíthatunk március és április folyamán. Akár százas nagyságrendű rudlik is összeverődhetnek, amelyek nagy kárt tudnak okozni az erdőben. Ezt még jobban tetőzhetik az erdőkben agancsot gyűjtő emberek.
Mi a helyzet az apróvaddal?
Az elmúlt évben sajnálatos módon nagyon sok nyúl elpusztult az Alföldön. Ennek okát még igazából mi sem tudjuk. Lehet ok az európai barnanyúl vírus, de lehet a rókák elszaporodása is. Így igen nehéz helyzetbe kerültek azok a vadgazdálkodók, akiknek fő bevételi forrását a nyúl jelentette. Ugyancsak gondot jelent az is, hogy külföldiek részéről csökkent a fácán iránti kereslet. Egyre gyakrabban magyar vadászok vásárolnak fácánt, átlagban százas terítékre.
A rókával viszont sajnos lesznek még gondjaink az elkövetkező időszakban. Mivel mindenhol alkalmazzák a rókák veszettség elleni vakcinázását, az állomány megduplázódott, amire a teríték száma utal. Ez problémákat okoz, tekintettel arra, hogy egyre több közöttük a rühes egyed, amit gyógyítani nem lehet. Igaz, ez az emberre nem kimondottan veszélyes, van azonban egy másik betegség, amire mindenképpen oda kell figyelnünk. Már az országban található rókákban is megjelent ugyanis az úgynevezett ötágú-galandférgesség, amely a fertőzött egyedről nagyon könnyen átterjedhet az emberre, és ebből igen kevés az esély a gyógyulásra. Erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani a jövőben, és nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mivel a betegséget bárki megkaphatja, még úgy is, ha csak megeszik egy erdei gyümölcsöt vagy a mezőn leül a fűbe.
Milyen a kapcsolatuk a külföldi szövetségekkel?
A horvátokkal, szlovákokkal, szlovénekkel, németekkel és románokkal elég jó kapcsolatot ápolunk. Lehetne intenzívebb ez a kapcsolat, de azért jónak mondható. Nem így van ez az olaszokkal. Az élőnyúl kivitelének korlátozása óta velük egy kissé megromlott a kapcsolat. Több diszkrimináció érte őket nálunk, így ma már kevésbé jönnek ide vadászni. Ezt a problémát már kormányzati szinten is megpróbáljuk megoldani, és remélem, hogy minél hamarabb látszatja is lesz ennek a próbálkozásnak. A szarvasbőgő versenyek és a vérebversenyek azonban nagyon jó alkalmak arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz a külföldi vadászokat.
Mennyire tartja megfelelőnek a jelenlegi vadhúsátvételi árakat?
Az árakat a piac szabályozza. Ugyan az utóbbi időben egy lassú áremelkedés indult meg az itthoni átvételi árakban, de ezt még mindig kedvezőtlenül befolyásolja az új-zélandi szarvasállomány megduplázódása. A piac hullámzik. Most egy kicsit fellendült, azonban az a kérdés, hogy ez elegendő-e a vadhúsfeldolgozó üzemek stabilizálódásához. Egyre gyakoribb az, hogy pl. a vaddisznót szőrben-bőrben adják el. Ez munkacsökkenést jelent, hiszen a feldolgozás és konyhakészen való eladás további munkát és pénzt jelent a feldolgozóknak.
Az utóbbi időben számos vélemény hangzott el arról, hogy megfelelő-e a vadásztársasági forma. Hogyan látja ezt Ön?
Erről a témáról már talán könyveket lehetne írni. Az azonban biztos, hogy a jelenleg elterjedt módon nem működik tökéletesen. Ez persze nem minden társaságra igaz. A mostani társaságoknak az a hátránya, hogy legtöbb helyen már nem a baráti társaságok vadásznak együtt, mint ahogyan régen. A háború előtt még saját pénzből béreltek kisebb területet és együtt vadásztak. Később kialakultak a 50–60–70 fős társaságok, ahol alig ismerik egymást a tagok és gyakoribbak az ellentétek. Nincs kiegyenlítve a vadászatban végzett munka és árutermelő vadgazdálkodássá alakultak.
Meg kellene teremteni, hogy kisebb társaságok alakuljanak, és ne az áruszerzés legyen a lényeg, hanem a vad gondozása, védelme, szeretete. A magyar vadászoknak egyre kevesebb a lehetősége van vadászatra, mert eladják a vadászatot. Régen nem véletlenül alakultak ki a kis vadászterületek. Csak akkora volt a területük, amekkorát gondozni tudtak.
Ugyanakkor a területaprózás szakmailag helytelen, mert jó minőségű szarvast így nehéz elérni. Tehát ez nagy dilemmát jelent. (2003-as adatok szerint 50 ezer belföldi vadász mellett évente 22–23 ezer vendégvadász fordul meg a 9 millió hektáros magyarországi vadászterületen, s ők lövik ki a trófeás vadak 70–80, valamint az apróvadak 60–70%-át. A nagyvadak közül őzből 280 ezer, gímszarvasból 75 ezer, vaddisznóból 70 ezer, dámszarvasból 20 ezer, muflonból 10 ezer egyed él az országban. Az apróvadakat tekintve mezei nyúlból félmilliós, fácánból pedig 600–650 ezres a populáció – A Szerk.)
Milyen jelenleg a vadászat társadalmi megítélése?
A felmérések szerint egyre pozitívabb, jobb, mint amire számítottunk. Ma már kevesebben ítélik el a vadászatot, belátták: vadászni szükséges. A vidéki emberek természetesen ezt könnyebben elfogadják, hiszen azt is tudják, hogy ősszel aratni kell.
A városi emberek és az állatvédők gyakrabban szólalnak fel emiatt, de erre csak annyit tudok mondani, hogy vadászat miatt még egyetlen állatfaj sem pusztult ki! Üzlet miatt igen, de az nem a mi hibánk.
Vadászat nélkül vad sem lenne. Ez hozzátartozik az ember életéhez. Persze csak akkor elfogadható, ha nem célja a rekordhajhászás és a gátlástalan hasznosítás. Az nem a vadászat, és ezt minden igazi vadász elítéli, akinek ez az életöröm hozzátartozik a napjaihoz.
KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.
Fotó: Izraelinfo
Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.
Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.
Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Jägerrecht lépésről lépésre
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Lőttek az elvárásnak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
You must be logged in to post a comment Login