Vadászat
Vadászat nélkül nincs vad
Feiszt Ottó neve közismert a vadászok körében. Az Országos Magyar Vadászkamara elnökével, az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnökével, a Zalaerdő Rt. vezérigazgatójával Indiából való hazatérése után beszélgettem, a vadásztársadalmat leginkább foglalkoztató aktualitásokról.
Néhány hónappal ezelőtt gondot jelentett a nagyvadállomány elszaporodása, változott ez valamit az utóbbi időben?
Nincs még meg a vadászszezon eredménye, de úgy gondolom, még nem sikerült elérni a korábban beállított szintet. Az állomány még mindig magas. Nemsokára összegezzük a vadlétszámbecslést, előreláthatóan bizonyos mértékben csökkent a nagyvadállomány száma. Jelenleg is folyik a vita az erdészeti hatóságok, a természetvédők és vadászok között, hogy mi is az ideális létszám. Jó lenne, ha 2007-ig elérnénk azt a szintet, amely a maximum és a minimum között található.
A nagyvad kilövésénél azonban a legfontosabb szempontot az jelenti, hogy megőrizzük a lehető legjobb minőséget, válogató vadászatot folytassunk és a legjobb agancsú szarvasok érjék el az idős kort. Sokszor elkövetik azt a hibát, hogy nem arányosan lövik ki a szarvasokat, ezért az állomány nem megfelelően alakul.
Mennyire voltak jelentősek a tavalyi vadkárok?
A vadkárok mindig hullámzóak. Ez attól is nagyrészben függ, hogy milyenek a termésárak. Úgy gondolom, hogy az állapot stagnál. Van ahol emelkedett – például Somogy megyében –, de van ahol csökkent. Ez a relatív csökkenés természetesen betudható a vadállomány csökkenésének is. Ha viszont hideg marad az időjárás, akkor az erdei vadkárok bizonyára növekedni fognak. A vad mostanra már felélte a tartalékaikat, és nagymérvű hántás- és rágáskárra számíthatunk március és április folyamán. Akár százas nagyságrendű rudlik is összeverődhetnek, amelyek nagy kárt tudnak okozni az erdőben. Ezt még jobban tetőzhetik az erdőkben agancsot gyűjtő emberek.
Mi a helyzet az apróvaddal?
Az elmúlt évben sajnálatos módon nagyon sok nyúl elpusztult az Alföldön. Ennek okát még igazából mi sem tudjuk. Lehet ok az európai barnanyúl vírus, de lehet a rókák elszaporodása is. Így igen nehéz helyzetbe kerültek azok a vadgazdálkodók, akiknek fő bevételi forrását a nyúl jelentette. Ugyancsak gondot jelent az is, hogy külföldiek részéről csökkent a fácán iránti kereslet. Egyre gyakrabban magyar vadászok vásárolnak fácánt, átlagban százas terítékre.
A rókával viszont sajnos lesznek még gondjaink az elkövetkező időszakban. Mivel mindenhol alkalmazzák a rókák veszettség elleni vakcinázását, az állomány megduplázódott, amire a teríték száma utal. Ez problémákat okoz, tekintettel arra, hogy egyre több közöttük a rühes egyed, amit gyógyítani nem lehet. Igaz, ez az emberre nem kimondottan veszélyes, van azonban egy másik betegség, amire mindenképpen oda kell figyelnünk. Már az országban található rókákban is megjelent ugyanis az úgynevezett ötágú-galandférgesség, amely a fertőzött egyedről nagyon könnyen átterjedhet az emberre, és ebből igen kevés az esély a gyógyulásra. Erre nagyon nagy figyelmet kell fordítani a jövőben, és nagyon elővigyázatosnak kell lenni, mivel a betegséget bárki megkaphatja, még úgy is, ha csak megeszik egy erdei gyümölcsöt vagy a mezőn leül a fűbe.
Milyen a kapcsolatuk a külföldi szövetségekkel?
A horvátokkal, szlovákokkal, szlovénekkel, németekkel és románokkal elég jó kapcsolatot ápolunk. Lehetne intenzívebb ez a kapcsolat, de azért jónak mondható. Nem így van ez az olaszokkal. Az élőnyúl kivitelének korlátozása óta velük egy kissé megromlott a kapcsolat. Több diszkrimináció érte őket nálunk, így ma már kevésbé jönnek ide vadászni. Ezt a problémát már kormányzati szinten is megpróbáljuk megoldani, és remélem, hogy minél hamarabb látszatja is lesz ennek a próbálkozásnak. A szarvasbőgő versenyek és a vérebversenyek azonban nagyon jó alkalmak arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz a külföldi vadászokat.
Mennyire tartja megfelelőnek a jelenlegi vadhúsátvételi árakat?
Az árakat a piac szabályozza. Ugyan az utóbbi időben egy lassú áremelkedés indult meg az itthoni átvételi árakban, de ezt még mindig kedvezőtlenül befolyásolja az új-zélandi szarvasállomány megduplázódása. A piac hullámzik. Most egy kicsit fellendült, azonban az a kérdés, hogy ez elegendő-e a vadhúsfeldolgozó üzemek stabilizálódásához. Egyre gyakoribb az, hogy pl. a vaddisznót szőrben-bőrben adják el. Ez munkacsökkenést jelent, hiszen a feldolgozás és konyhakészen való eladás további munkát és pénzt jelent a feldolgozóknak.
Az utóbbi időben számos vélemény hangzott el arról, hogy megfelelő-e a vadásztársasági forma. Hogyan látja ezt Ön?
Erről a témáról már talán könyveket lehetne írni. Az azonban biztos, hogy a jelenleg elterjedt módon nem működik tökéletesen. Ez persze nem minden társaságra igaz. A mostani társaságoknak az a hátránya, hogy legtöbb helyen már nem a baráti társaságok vadásznak együtt, mint ahogyan régen. A háború előtt még saját pénzből béreltek kisebb területet és együtt vadásztak. Később kialakultak a 50–60–70 fős társaságok, ahol alig ismerik egymást a tagok és gyakoribbak az ellentétek. Nincs kiegyenlítve a vadászatban végzett munka és árutermelő vadgazdálkodássá alakultak.
Meg kellene teremteni, hogy kisebb társaságok alakuljanak, és ne az áruszerzés legyen a lényeg, hanem a vad gondozása, védelme, szeretete. A magyar vadászoknak egyre kevesebb a lehetősége van vadászatra, mert eladják a vadászatot. Régen nem véletlenül alakultak ki a kis vadászterületek. Csak akkora volt a területük, amekkorát gondozni tudtak.
Ugyanakkor a területaprózás szakmailag helytelen, mert jó minőségű szarvast így nehéz elérni. Tehát ez nagy dilemmát jelent. (2003-as adatok szerint 50 ezer belföldi vadász mellett évente 22–23 ezer vendégvadász fordul meg a 9 millió hektáros magyarországi vadászterületen, s ők lövik ki a trófeás vadak 70–80, valamint az apróvadak 60–70%-át. A nagyvadak közül őzből 280 ezer, gímszarvasból 75 ezer, vaddisznóból 70 ezer, dámszarvasból 20 ezer, muflonból 10 ezer egyed él az országban. Az apróvadakat tekintve mezei nyúlból félmilliós, fácánból pedig 600–650 ezres a populáció – A Szerk.)
Milyen jelenleg a vadászat társadalmi megítélése?
A felmérések szerint egyre pozitívabb, jobb, mint amire számítottunk. Ma már kevesebben ítélik el a vadászatot, belátták: vadászni szükséges. A vidéki emberek természetesen ezt könnyebben elfogadják, hiszen azt is tudják, hogy ősszel aratni kell.
A városi emberek és az állatvédők gyakrabban szólalnak fel emiatt, de erre csak annyit tudok mondani, hogy vadászat miatt még egyetlen állatfaj sem pusztult ki! Üzlet miatt igen, de az nem a mi hibánk.
Vadászat nélkül vad sem lenne. Ez hozzátartozik az ember életéhez. Persze csak akkor elfogadható, ha nem célja a rekordhajhászás és a gátlástalan hasznosítás. Az nem a vadászat, és ezt minden igazi vadász elítéli, akinek ez az életöröm hozzátartozik a napjaihoz.
KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat
Vadászat
Valóra vált álom
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!Eljött az idő, két év halasztgatás után, hogy klasszikus módon, barátok és édesapám társaságában, egy hegyi vadászházból, a duruzsoló kályha mellől indulva, billenőcsövű fegyveremmel elejtsem életem első (és lehet, egyetlen) zergebakját!
Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A helyszín Szlovénia, a Raduha-hegy. Az éjszakai eső, amely a vadászkaliba tetejét verte 1200 méteres magasságban, 1500 métertől hó formájában hullott, külön varázst adva a tájnak. Reggel szikrázó napsütésben indultunk, ki-ki a kísérőjével, a felsőbb régiókba. Délig terveztük az első kört, aztán kis pihenővel délután folytattuk a vadászatot.
A táj lélegzetelállító, a szél orkánerejű, de így is belefutottunk egy kis csapatba, amely jó negyven méterre sorjázott mellettünk a fenyők között. Fényképezni is próbáltam, de nem egyszerű feladat. Jó másfél órás cserkelés után, visszafelé a kocsi felé jöttek a hírek: a többiek sikerrel jártak, így az első nap délutánjára már csak én maradtam vadászni. Ez ám a szerencsés nap.
A délutáni körre 1500 méteres magasságból indulva 1700–1750 méterig cserkeltünk, igazi téli, havas világban. A 70 év körüli kísérőmmel alig bírtam tartani a lépést — hihetetlen, ahogy bírta. 🙂
A nap már lebukott, amikor egy meredek nyiladékon zergét vettünk észre. 140 méterre feküdt. Vártunk, hogy felálljon, amikor furcsa hangokat hallatva egy bak kevesebb mint tíz méterre bejött mögénk — gyanúsnak vélt valamit. Persze elugrott, ilyen távról mozdulni sem lehetett… De hopp, a fenti bak felállt, ugyanis jobbról egy vetélytársa érkezett. Pár fotó, majd jött is az ukász: jó öreg bak… lődd meg!
Fotó: Leskó Gábor – Agro Jager News
A fényképezőt a vegyes hetesre cserélem, és amikor a bak kihúzza magát a szikla tetején, hangosan süvít végig a lövedék, amit a hegyoldalak sokáig dobálnak. A bakom eltűnik — igen, már az enyém. Egy jó blattlövéssel 20 méterre találjuk, beesve egy fenyő alá.
Leírhatatlan érzés… Ilyen helyen, ilyen körülmények között, klasszikus módon sikerült elejtenem az áhított bakot! Mire leérünk az autóhoz, besötétedik. A kalibában sokáig mennek az élménybeszámolók a pattogó kályha fényénél.
Első vadásznapunkon mindannyian eredményesek voltunk!
Tisztelet a vadnak! Üdv a vadásznak!
A képek magukért beszélnek!
Írta és fényképezte: Leskó Gábor
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei megválaszolták, kell-e félni a lakott területen élő rókáktól:
Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan (gondoljunk a varjakra, nyestekre) könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. ❌
Fotó: NÉBIH
☝Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert: zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön.‼
👉A veszettség legfőbb tünete az embertől való ösztönös félelem kiesése. A veszett róka nappal is aktív, szinte „keresi” az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Sokkhatásra ez az állapot dühöngésbe válthat át. Sokszor kutyával verekszik össze vagy más háziállatot támad meg. Esetenként görcsrohamok figyelhetők meg (csillagvizsgáló fejtartás, állkapocs-csattogtatás).
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén
Csíkszereda négy szegletéből négy medvét lőttek ki idén: Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván volt szükség a legutolsó megoldást választani. A közeli erdőkben még így sem csökkent jelentősen a számuk. Az új jogszabály segítséget jelent.
Fotó: Pinti Attila – Székelyhon
„Nincs szinte olyan városrésze Csíkszeredának, ahol ne okoztak volna gondot a medvék” – mondta a Székelyhonnak Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Tőle arról érdeklődtünk, hogy hány medvét kellett idén eltávolítaniuk a városból. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a véleménye az újonnan megjelent jogszabályról, amely megkönnyíti a beavatkozást a településekre bejáró medvékkel szemben.
Tőle tudjuk, hogy idén eddig négy esetben voltak kénytelenek a legutolsó megoldást, azaz a kilövést választani. Csíksomlyón, Szécsenyben, Zsögödben és Csobotfalván kellett beavatkozniuk. Ezen kívül egy példányt altatással fogtak be, amely a Kalász lakótelepen menekült fel egy fára egy tömbház közelében, egy vadállat pedig a Brassói úton közúti balesetben pusztult el.
Az alpolgármester szerint nincs a városnak olyan övezete, ahol ne kellett volna beavatkozni a medvék miatt, de a leggyakrabban Csíksomlyón okoztak gondot a vadállatok. Ráuntak jelezni a medvék jelenlétét „Az elmúlt években nem csökkent és nem nőtt a beavatkozások száma, inkább amiatt tűnhet úgy, hogy idén kevesebb gondot okoztak a medvék, hogy az emberek kezdték megunni, hogy jelezzék a medvék jelenlétét a hatóságoknak. Mégis azt javaslom, hogy amennyiben nagy vadat észlelnek bárhol Csíkszereda területén vagy a környező mezőkön, erdőkön, akkor azonnal hívják a 112-es számot” – javasolta az alpolgármester, hozzátéve, hogy amelyik hívás nem érkezik be, arról nem készül statisztika, azaz amiről a hatóságok nem tudnak, az a probléma nem létezik. Az újonnan megjelent sürgősségi kormányrendeletről, amely lehetővé teszi a medvék azonnali kilövését, az alpolgármester elmondta, ez a jogszabály nagyon megkönnyíti a munkájukat, hiszen ha szükséges, akkor azonnal be lehet beavatkozni. Korábban ugyanis el kellett űzni a vadat, vagy el kellett távolítani, a kilövés csak végső esetben volt alkalmazható.
„Amennyiben a helyzet úgy kívánja, akkor már első alkalommal lehet élni a legnehezebb döntéssel, a kilövési paranccsal. Ezek a medvék, amelyek a város környékén be szoktak járni, mind »habituált« medvék, vagyis megszokták az ember közelségét. A háztartási hulladékot dézsmálják leginkább, és teljesen ellentétesen viselkednek egy erdőben élő medvéhez képest, ugyanis sokszor az ember láttára nem elmenekülnek, hanem ellenkezőleg, közelednek” – magyarázta. Hozzátette, ezért is gondolja úgy, hogy az új jogszabály segíti a munkájukat. Csíkszeredának a Szilos Vadásztársulattal van szerződése, és ez a társulat az, amelyik végig követte a város környékén élő medvéket. „Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelték a medvék mozgását, a medvepopuláció létszámának az alakulását. Ha csak a csíksomlyói övezetet veszem példának, akkor az elmúlt 5 évben tucatjával voltak, illetve vannak jelen a medvék, úgyhogy nem utal semmi arra, hogy csökkenne a számuk. Sőt, már nem ritkaság, hogy 3-4 bocsot is felnevelnek az anyamedvék” – osztotta meg.
Szerinte éppen ezért szükség van arra, hogy kövessék a medvepopulációt, és ha kell, élhessenek a kilövés lehetőségével. Szerinte nem normális, hogy egy-egy medveriasztás alkalmával a polgármesternek vagy alpolgármesternek kell futni éjjel elkergetni a medvét.
Csíkszereda városvezetésének mindig az emberi élet a legfontosabb, és úgy ahogy eddig is, a törvényes kereteken belül mindig tettük a kötelességünket, úgy ezután is így fogunk eljárni, még hogyha most egy kicsit könnyebben is” – húzta alá. Tavaly egyébként ugyancsak a somlyói övezetben három medvét kellett kilőni, ugyanakkor a csíkszeredai kórházhoz bejáró vadállatot szintén ilyen módon kellett eltávolítani. Tavalyelőtt pedig a Venczel József Szakközépiskola udvarára tévedt egyed jutott hasonló sorsa.
Forrás: Székelyhon
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Valóra vált álom
Magyarország barátja és stratégiai partnere Izraelnek az agrárium területén is
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?
TERMÉSZETFOTÓSOK: Polgár Tibor túzokra cserkelt Apaj-pusztán
Négy medvét kellett kilőni idén eddig Csíkszeredában
Súlyos vadászbaleset Hajdú-Biharban: embert talált el a nyúlra leadott lövés!
Csongrád-Csanád vármegyében is igazolódott a madárinfluenza jelenléte
Veszélyben a mezei nyulak- egyedülálló kutatás a Soproni Egyetemen!
Negyedmázsás nyurgaponty a kézben
A vadászat veszélyes üzem!
Engedély nélkül vadászott
A sakál, mint bioindikátor szervezet – veszélyes penészgombamérgek nyomában
Baranya vármegyei vaddisznóban állapította meg az ASP jelenlétét a Nébih
Kapitális gímbika a Kelet-Mecsekben
Pusztítják a mindent felzabáló toportyánt Somogyban, de nincs még fény az erdő végénél
KITEKINTŐ: Öt vadászkutya esett farkastámadás áldozatául a Hegyi Nafpaktia térségében
Farkast gázoltak el Aachen közelében, a „Himmelsleiter” útszakaszon
A három napos bika
You must be logged in to post a comment Login