Vadászat
Kantámadás
Az 1992 január végi, egyben utolsó disznóhajtásra gyülekezünk a Gulács és Tarpa községek között elterülő Kőris erdő, Tarpa felőli végén. Az idő “férfias”, –5 C körüli hőmérséklet, a fák ágain óriási zúzmaralerakódás, az erdő fagyos, hómentes. A hajtás lebonyolítása az erdő sűrű aljnövényzete miatt ilyen állapotban majdhogynem reménytelen. Vadászembert azonban az ilyesmi nem hátráltatja meg. Sőt, egyre többen gyülekezünk, sok vendégvadásszal és hajtóval.
Az elmúlt napok “frontos” időjárása nagyon megviselte a szervezetemet, eléggé csehül éreztem magam. Az eligazítás megkezdése előtt be is jelentem Csapó Endre vadászmesternek, hogy én sajnos nem tudom vállalni a mai vadászatot. Endre bácsi végignéz rajtam, aztán ironikus mosollyal odaszól, hogy “Te Pista! Ülni meg állni azért tudsz?” Mert ha vállalod, akkor egy embernek golyós puskával úgy is ki kellene állni az erdő Tivadar felőli oldalához. Elképzelhető, hogy a disznók ott fognak kitörni az árterület felé, neked mázlid van a nagy kanokkal, állj a fiatalos tölgyes mögé a legelőre!
Az ukázban az is szerepelt, hogy az erdőt a szokáshoz híven két részben hajtják. Az egyik felét le, a másikat vissza a Gulács-Tarpa műút irányába. Nekem a fordulás után is helyben kell maradnom, és meg kell várnom a vadászat végét, hátha a második hajtásból is lesz visszatörő disznó. A feladat nem semmi, rögtön jobban érzem magam, mintha odahaza nézném a TV műsorát. Otthon úgyis csak nyüglődnék. Feleségem mindig azt kérdi ilyenkor, hogy “Ott kinn nem fájt?” Szóval a nagy harci feladat elvállalva, és már ülök is az autómba, hogy a kijelölt helyet hamar el tudjam foglalni.
A lehető legközelebbre behajtok, azután kevéske gyaloglás után helyemre állok. Eleinte telik az idő normálisan. A hőmérséklet is emelkedik olyannyira, hogy a zúzmara kisebb-nagyobb darabokban elkezd hullani az ágakról. Ilyenkor halk zörejek hallatszanak, mintha messziről vad érkezne, de sajnos csak a zúzmara csörömpöl az erdő száraz, fagyos faleveleire estében. Kis idő eltelik mire megszokom. Aztán egyre enyhébb lesz, és még jobban olvad. Már a hajtásnak is lassan ide kellene érnie, de semmi zaj, az elállók az erdő szélével párhuzamosan benn az első lénián állnak, de a hajtóknak végig kell jönniük, és csak utána fordulhatnak vissza. Már arra gondolok, hogy el sem indultak, vagy az elállósortól nem jöttek tovább és úgy fordultak vissza, mert ezen az erdőn most végigmenni nem egy nászéjszakás menyasszony leányálma.
Az erdő csendes, csak a zúzmara potyog, már alig van belőle a fán. Aztán lassan olvadni kezd. Kicsit aggódok, bajba leszek míg kiérek az útra, mert a Beregi földutaknak a teteje, ha nyálkás lesz, akkor a Lada meg fog szenvedni amíg kiér. Már ha sikerül neki egyáltalán önállóan nem pedig csak az MTZ után kötve, némi segítséggel. Az elgondolást tett követi. Kicsit csúszkálva, de simán kiérek a műútra, de csak dühít a dolog, mert nekem Endre bácsi azt az ukázt adta, hogy ott kell megvárnom a hajtás végét!
Visszaballagok kb. 500 méterről és várok. Már dél van. Utólag kiderült, hogy hosszú volt a direkt az eligazítás, megvárták, míg “járhatóbb” lett az erdő, aztán nekivágtak, de az első hajtásban nem történt semmi. Amíg pedig én kivittem az autót és visszagyalogoltam, addig a hajtók is kiértek, sőt vissza is fordultak, csak én ezt nem láttam. Tovább állok és várok, eltelik még egy óra. Mennyivel jobb lett volna otthon a TV meg a meleg leves! Kellett ez nekem, már szipogok, a lábam majd megfagy a gumicsizmában. Igaza van az asszonynak, nem is vagyok teljesen normális. A vadásztársak is már biztosan otthon ülnek a meleg fürdőkádban. De marha vagyok! Ezt az utóbbi gondolatot még vagy kétszer megismétlem, mire DIRR……DURRRRR – két lövés hallatszik.
Hirtelen, a másodperc töredéke alatt, magamhoz térek. Mégis van vadászat! Ezek már messziről jövő lövések voltak, tehát a második hajtás a vége felé közeledik. Feszülten várok még vagy 10–15 percet, aztán befejezem én is és elindulok a gyülekezőhelyre. Egyszer csak érdekes, monoton zakatolásra leszek figyelmes. A zaj egyre jobban erősödik, mintha nehéz kocogó léptek meg lihegés hangjának keveredése közeledne. Ez csak nagyvad lehet! Egyre közelebb ér, most már tisztán hallom a futás zaját meg ahogy fújtat. Szép lassan nekem is beindul zakatolni a szívem, aztán átmegy kalapácsba. Ez csak disznó lehet, és egyenesen ott akar kitörni, ahol én állok. Emelem a puskát, de semmit nem látok, mert olyan sűrű a fiatalos, a legelő felőli szélén meg egy kis árok van mindkét oldalán sűrű kökénysorral.
Vagy 10 méterre lehet, amikor egy pillanatra megáll, azután 90 fokot fordulva megindul az öreg tölgyes felé. Lassan követem kívülről, aztán tőlem vagy 80 méterre mintha megnyílna az erdő és csak az én kedvemért egy hatalmas disznó kitolja magát. Megindul az árterület felé, ahogy ezt Endre bácsi mondta. Hagyom, hogy beljebb fusson a legelőn, mert ha rálövök biztosan visszafordul. Így is történik. Az első lövésemre visszafordul az erdőnek. Gyorsan újratöltök és lövök. A nagy disznó megrogy, egy teljes fordulatot tesz, aztán újra feltápászkodik és irány az erdő! A harmadik lövésemnél az erdő szélére kell lőnöm, sikerül is egy ágat eltalálni vele. A disznó bevonszolja magát az erdő szélén lévő kis árokba, úgy látom, mintha el is dőlt volna.
Most a töltény helyett a cigi után kapkodok, bár levegő sincs valami sok. Mintha én szaladtam volna át az erdőn nem pedig a disznó. Elszívok rögtön két cigit (1992 novembere óta egyet sem), várok, és úgy kb 30 perc elteltével odamegyek a meglőtt kanomhoz, mert hogy kan, az biztos, tisztán láttam. A második lövés helyén hatalmas vértócsa, onnan széles kiömlött vérnyom vezet az erdő felé. Az árokban nagy meglepetésemre csak a bőséges vérnyom vezet át, disznó egy deka sem. Semmi gond, beljebb lehet vagy 20–30 méterre, azóta már rég kimúlt. A vérnyomot nem nehéz követni, mert szabályosan locsolja. A vérnyomon messzire előre látok, de hamarosan elérem az öreg tölgyes és a fiatalos határát, ahol bement. Az erdőben is van egy sűrű kökénygarád, melynek kezdetétől vagy 2 méterre tisztán látszik, hogy egyenesen vezet tovább a vérnyom. A fiatalosban is tisztán látom a véres faleveleket, viszont sok helyen teljesen lehajolva, bújva tudok csak haladni.
Már azon töröm a fejem, hogy ezt így egyedül abba kellene hagyni, mert mégse szabályos, na meg aztán főleg veszélyes is. Közben a puskám bebiztosítom, nehogy a sűrűben véletlenül elsüljön. Gondoltam megyek még egy pár lépést és visszafordulok. Akkor vettem észre, hogy a vérnyom nem is vezet tovább. Elmegyek arra a pontra, ahol megszűnt, utána semmi, de mintha még a falevelek is sértetlenül állnának. A zúzmara már csak elvétve, imitt-amott látszik. Eddig ömlött a vér, be nem gyógyulhatott, fel nem repült, hát akkor hova lett? Aha! Visszajött a nagyfiú a saját nyomán, de hol bújhatott el!? Eddig ilyesmivel nem találkoztam, csak Páll Endre könyvében olvastam.
Ahogy visszaérek a két erdő közti sűrű kökénygarád végéhez, mintha földrengés készülődne, nagy zajjal kilép az öreg tölgyes felőli oldalra egy hatalmas fekete kísértetnek tűnő valami, úgy, hogy recseg-ropog az egész fasor. Akkor semmi másra nem gondolva átlépek én is, és kb. 5 méterre állunk egymással szemben, a sebzett kan és a minden idegszállal pattanásig feszült vadász. Aztán másodpercek alatt rengeteg dolog történik. A kannak habzik a szája, csattogtatja az agyarát, látszik a szemén, hogy támadásra készül. Nehezen közeledik, mert a hátsó része majdnem le van bénulva a lövéstől. Csak az első lábaival húzza magát. Én már amikor elé léptem rögtön kaptam a 30-06-os puskám, de a céltávcsőben semmit sem láttam. Így aztán a puskacső mellett elnézve próbáltam a célzást, de az nem sült el. Rángatom, de nem sikerül. Már vagy két lépésre van, mire valahogy ösztönösen rájövök, hogy a puska be van biztosítva. Ahogy előretolom a biztosítót hatalmas durranás, a kan villámgyorsan megpördül, és beveti magát a kökény sűrűjébe. Azt, hogy a golyó merre ment, fába, földbe, levegőbe, azt nem tudom, de disznóba biztosan nem. Gyorsan újra töltök, de lőni már nem tudok, mert nem látom csak a halkuló zörgését hallom, aminek most talán nagyon is örülök.
Hogy mennyi lehetett a vérnyomásom, vagy kellett volna-e az a bizonyos légkalapács a zabszemhez azt nem is tudom. Csak néhány perc múlva térek magamhoz és a lehető legrövidebb úton elhagyom az erdőt. Gyorsan megyek Endre bácsihoz, akinek elmesélem a dolgot. Igaz örül a lövésnek, viszont a keresésért nem igazán dicsér meg. Aztán utasít, hogy Zeke Mihály hivatásos vadásszal menjek ki a keresés folytatására, ami estig sem vezet eredményre. Nem haladtunk 200 méternél többet, de az össze-vissza vérnyomot kibogozni nem is volt kis feladat. Ahogy nyiladékot érünk megjegyezzük a helyet és befejezzük a keresést. A kan nem lehet messze, de majd csak másnap reggel lehet folytatni a nyomozást.
Úgy is történik. Sajnos én nem mehetek, fontos munkahelyi elfoglaltságom miatt. Zeke Mihály és Dányádi István hivatásos vadászok, Oláh Elek akkori VT titkár jelenlétében folytatják a keresést. Hamar meg is mutatja magát a kan, de ők is majdhogynem úgy járnak mint én, mert pár lépésre előlük ugrik meg a disznó, és nem sikerül eltalálniuk. Aztán nagy kiabálás a következő kockából, ahol a rőzseszedők nagy része már a fákon csüng, mert a disznó már minden fának nekitámad, ahol emberszagot érez. Így sikerül rátalálni és megadni neki a kegyelemlövést. Az izgalmas keresésről Misi csak este értesít, egyben gratulál a kanomhoz. A kifőzött agyarak hossza 17 cm, a disznó élősúlya 130–140 kg volt.
Azóta igen sok kant lőttem, van közte 26,5 cm-es is, de a legemlékezetesebb, legizgalmasabb pillanatokat ezen a vadászaton éltem át. Meg is tanultam egy életre, hogy sebzett disznó után ne menjek egyedül.
Vadászat
…és megtört a jég!!
Király Attila vadászíjász kislányával közösen vadászott. Az élményeiről beszámolt lapunknak:
A lányom két éve kísér és együtt eddig nem sikerült semmit elejteni. Nem jutottam lövéshez, vagy, ahogy ő mondja: “mindig az jön be, amire épp tilalom van”, vagy az utóbbi időben elhibázom – ilyen is volt. Talán rágörcsöltem, nagyon szerettem volna egy közös elejtést.
Fotó: Király Attila – AJN
13:30-kor már az autóban ültünk. A pár napja kihelyezett vadkamera többek között egy egyagancsú bakot is lencsevégre kapott – volt esély, hogy bejön. Kevés esély volt, de volt. Miután átvergődtünk a határon, ami “összeért”, lepecsételtetve a papírt, hogy viszem-hozom az íjat, a magyar számom bemondta az unalmast. Kiskunhalason megszervízelték, így már tudtam szólni a vadőrnek, hogy érkezünk. Már az erdőben jártunk, párszáz méterre a leskunyhótól, alig várva, hogy beüljünk, mikor – elakadtunk. A favágók hulladékainak segítségével sikerült kivergődni a “fosóhomok” csapdájából, a kocsit otthagyva gyalog indultunk a kunyhóig, az akciótól piszkosan és csuromvizesen. Közben bolond szél támadt, szerencsére épp jó irányból.
Fotó: Király Attila – AJN
Jeget mondanak. Fákat kicsavaró szelet. Velem meg ott a gyerek. Hát, meglehetősen ideges voltam. Mézesszívet vettem elő, javítja a koncentrációt. És éhes is voltam. Meg ideges. Amint ott bontogatom a kevésbé csörgős zacskót, amibe otthon átöntöttem, a szemem sarkából két őzet pillantok meg a szórón!! Lassan szemügyre véve állapítom meg, hogy suta, de nem bakkal – hanem a gidájával.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Rékával lefilmeztük és elégedetten ültünk vissza, mikor elmentek. Jó, hogy elmentek – nem jó, ha kiszúr a suta és riaszt. A szél tovább játszotta bolond játékát és két nyúlon meg három szajkón kívül nem jött semmi. Aztán egy karvaly, ami odavágott a vadgerlének, de elhibázta. Lassan szürkült. Kezdtem elveszíteni a reményt – pedig olyan biztosan éreztem: ma elejtünk valamit!
Fotó: Király Attila – AJN
Léptek zaja verte fel az addigra már lecsendesedett erdőt.
– Jön valami – súgtam a lányomnak. De ahogy jött, már ment is – a forgó szél elárult bennünket, és távolodni hallottuk a lábak neszét. Odébb riasztott is. Nnna, ez nem a mi napunk – akartam épp mondani a vadőrnek. De furcsa érzés lett úrrá rajtam. Jobban kellene bíznom – gondoltam. Ekkor ütött szöget a fejembe a gondolat: DNY-i szél fúj, az őz DK-re volt, és délre futott. A stressz-szagot arrafelé hagyta ott. Ha arról jön valami, mindenképp megérzi a szagunkat, tehát mindegy. Szemből, balról, de még hátulról is jöhet bármi – ha nem fordul a szél, mint ma már háromszor.
Még végig sem gondoltam, szemből-jobbról, keleti irányból megjelent a bak! Két év alatt nagyon sok helyzetet kihagytam (pl ág volt előtte, erősen szürkült és lámpázni kellett volna…). Elkezdtem megfeszíteni az íjat, erre fölkapta a fejét! Negyedig kihúzott íjjal vártam, hogy ismét lehajoljon. Két örökkévalóság után ez meg is történt, ismét inni kezdett. Kihúztam az íjat és fókuszáltam. Mivel múltkor fölé lőttem (ma a próbalövések nagyon jól mentek!), kissé lejjebb húztam az íjat – túlzottan nem mertem, mert az a tapasztalat, hogy ilyenkor okvetlen alá lövök. Igyekeztem jól oldani, nem siettem el. Jónak éreztem. A bak viszont eldőlt – gerinclövés…
Üröm került az örömbe. Épp ez az, amit mindig próbálok elkerülni. Még ma is beszéltünk róla a lányommal, hogy azért gyakorolok sokat, hogy ne szenvedjen a vad. Az Attila Kelemen féle vadászkésemmel megadtam a kegyelemdöfést.
Fotó: Király Attila – AJN
Biztos voltam benne és a videó igazolta is: mire a vessző odaért, a bak rogyasztott.
Zúgjon neki odaát!
Írta és fényképezte: Király Attila
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
Egy csodás vadászat
Pető Zsolt 2024. augusztus elsején egyéni vadászaton vett részt, vaddisznóra vadászott. Élményeiről beszámolt lapunknak az elejtő:
Fotó: Pető Zsolt – AJN
Kedves Vadász Barátok! Szeretném megosztani veletek vadászatom történetét. Miután elhelyezkedtem a kedvenc vadászterületemen, sokáig csak várakoztam. Éjfél után azonban a repcetarlón, amin déli szél fújt, északi irányból kiváltott az áhított vad. Természetesen északi irányból érkezett a közeli napraforgótáblából. Cserkelésre semmi esélyem nem volt a körülmények miatt. Jó pár mély levegővétel után úgy döntötttem, hogy lövést teszek a vadra. Miután lejött a horizontól, célba vettem és egy jó találattal hoztam terítékre a fényképen látható vaddisznót. A lövés pillanatában tudtam, hogy 200 méternél messzebbre van tőlem.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az öreg Sauer 90 300 W. még mindig a legjobb vadász fegyverek között van! A Federel Power Shock 11,7 g lövedéktől azonnal helyben maradt a kan. Miután birtokba vettem, ellenőriztem a távolságot, amit GPS-el mértem meg. A lőtáv pontosan 370 méter volt! Az illetékes vadászati hatóság bírálata szerint a nagyagyarak hossza elérte a 23,7 és a 24,8 centimétert.
Fotó: Pető Zsolt – AJN
A kisagyarak körmérete meghaladta a 6,7 és 6,9 centimétert. A hatóság szakemberei aranyéremmel díjazták a trófeát! Köszönöm Vidoczi Zoltán barátomnak a munkáját, aki elkészítette a trófeaalátétet ennek a különleges trófeának!
Külön köszönetemet szeretném kifejezni barátaimnak: Zolikám, Danikám, Csabikám!
Fotó: Pető Zsolt – AJN
Nagy boldogság nekem ez az élmény és ez a trófea, amit soha nem felejtek el!
Írta és fényképezte: Pető Zsolt
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Frommer
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
A sörétes puska tisztítása egy olyan része a vadászatnak, amelyet nem szabad alábecsülni, ha azt szeretnénk, hogy fegyverünk mindig olyan állapotban legyen, hogy bármikor elindulhassunk vadászni. A puska tisztításának elsajátítása minden vadász számára elengedhetetlen, hogy a vadászat után a legjobb állapotban várakozzon a fegyverszekrényben. A vadászat sok apró dologból áll össze: érzelmek és adrenalin, a természet közelsége és az élővilág tisztelete, a vadásztársakkal megosztott pillanatok, valamint a magányos séták a vadászkutyánkkal s végül, de nem utolsó sorban a vállunkon, a kezünkben ott kell lennie szeretett fegyverünknek is, amellyel, ahogyan minden mással, törődnünk is kell. Cikkünk, – amelyet Albert Attila, a FROMMER kereskedelmi igazgatója fordított – az olasz fegyvergyár, a 155 éves FRANCHI útmutatását tartalmazza és néhány tippet kaphatunk, hogyan végezzük el a „terepi” karbantartást, hogy a vadászpuskáink mindig csillogóan tiszták legyenek!
A nedves, párás környezet a legnagyobb ellensége a fémnek és a farészeknek. Forrás: Franchi / FROMMER
A sörétes puska tisztítása ugyan egy apróság a vadászat élményében, de megkerülhetetlen. Ahogy minden tapasztalt vadász tudja, ezt nem lehet elhanyagolni és valljuk be, fegyverünk gondozása, ha valóban szeretjük ezt a szenvedélyt, igazán jó érzést ad. Sokan beszámoltak már erről s persze ki ne ismerné azt a megnyugtató érzést, mikor végeztünk a művelettel.
Hogyan tisztítsuk a félautomata sörétes puskát?
Először is, végezzünk megfelelő karbantartást. Számos tényező fenyegeti a vadászfegyverek állapotát, ezért nagy figyelmet kell fordítani a karbantartásra. Különösen az új engedéllyel rendelkező vadászok számára fontos, hogy tiszta fegyvereik legyenek és ennek érdekében jó szokásokat alakítsanak ki!
Egy vadásznap, legyen az rövid vagy egész napos, számos külső tényezőt hozhat, ami veszélyeztetheti a puska integritását. A lőpor robbanása miatt keletkező maradványok és lerakódások, a növényi szennyeződések, levéldarabok, harmatcseppek, nedvesség vagy eső, sár, izzadt tenyérlenyomatok és egyéb külső tényezők is veszélyeztethetik a vadászfegyver épségét.
Fontos, hogy a sörétes puskákat a tisztítás előtt szedjük szét. Mielőtt bármilyen karbantartást elkezdenénk, elengedhetetlen, hogy gondosan szétbontsuk a puska fő részeit és az ismereteinknek megfelelően megvizsgáljuk.
Kedvelt márka a Ballistol. Fotó: Dr. Szilágyi BAy Péter / Agro Jager
Hogyan olajozzunk a félautomata sörétes puskát?
Szedjük szét, vegyük le a csövet és tárat. Hasonlóképpen járjunk el a bock vagy dupla fegyvereknél is és a fődarabok szintjéig bontsuk szét a puskáinkat – ahol az ejektor részeit alaposan tisztítsuk meg.
Az elsütőszerkezet más történet, mivel az a tusában marad, így azt általában terepi karbantartáskor nincs lehetőségünk megbontatni.
A bock puskáknál, miután eltávolítottuk az előagyat, a csövet, az első lépést már teljesítettük is, miközben a félautomata sörétes puskák szétszedése után mélyebb tisztításra nyílik lehetőségünk, szemben a hagyományos dupla vagy bock puskákkal.
Ezenkívül a Franchi vadászfélautomata puskák, amelyeknek inercia mechanizmusa elöl helyezkedik el, a visszarugó pedig az előagy alatti csőre van szerelve, még könnyebben tisztíthatóak. Elég csak eltávolítani az előagyat, és már hozzá is férünk! Még a legapróbb porszemek is elérhetők… például egy fogkefével!
Általánosságban elmondható, hogy az Affinity 3 és Affinity 3.5 félautomata puskák, az elülső inercia működési rendszerrel, kevesebb karbantartást igényelnek, így könnyítve a vadász dolgát.
Miután a puska szétszerelésre került, a tisztítást gondosan meg kell kezdeni.
Hogyan tisztítsuk meg a hagyományos sörétes puskákat?
Miután a puskát szétszereltük, el kell távolítani minden szennyeződést, ami a vadászat során rakódott le. Puskatisztító pálcák, rongyok, fogkefék vagy kefék, mind megfelelő eszközök erre a célra!
Különös figyelmet kell fordítani a cserélhető choke-ok és a csövek tisztítására.
Cserélhető szűkítésekkel egy FRANCHI Feeling sörétes fegyver. Fotó: Agro Jager
Először, miután szétszereltük és eltávolítottuk őket, durva ronggyal és acéltisztítóval kell megtisztítani, amíg az összes szennyeződést le nem szedtük a csövek belső felületéről. Nagyon fontos megtisztítani a csövet ott is, amely a choke-okat tartja. Addig folytassuk, amíg minden lerakódás el nem tűnik.
A sörétes fegyverek töltényűrjeit se felejtsük el: gondosan meg kell tisztítani, mivel ez az első olyan terület, ahol a korrózió elindulhat. Ha van előrelátásunk és nem várunk túl sokáig, ha két-három vadásznaponta megtisztítjuk a csöveket, a munka viszonylag minimális lesz.
Célszerű minden alkalommal áthúzni egy tisztító pálcát a csövön, majd végül egy zsíros, “vastagabb” olajjal befejezni a műveletet, hogy a fémet szigeteljük a levegőtől.
Tisztító pálcák minden fegyvertisztító készletben megtalálhatók a fegyverboltokban.
Fokozott figyelemmel járjunk el akkor, ha gyöngygolyót használtunk – vaddisznóhajtások esetén.
Ezt azért szükséges megtenni, mert a golyó nagy szennyeződést okoz, így az első szabály: ne várjunk túl sokáig!
A Pegoraro Tiro Dinamico lőszerei kedveltek a gyöngygolyó szerelmeseinek körében. Fotó: Frommer / Agro Jager News
Miért szükséges olajozni a sörétes puskát?
A vadász az a fajta ember, aki nem hátrál meg és még a nehéz környezeti és időjárási körülmények között is elindul, mert a vadászat izgalma az oka annak, hogy bármilyen esős, nyirkos és hideg idő van, a vadászat nem marad el. Egyébként, ha a puska tisztításáról van szó, a legfőbb ellenség mindig ugyanaz: a víz! Hogyan védhetjük meg tehát a sörétes fegyvereinket?
A fegyver szárítása sajnos önmagában nem elegendő, mivel olajréteg nélkül nincs semmilyen védelem a nedvesség ellen. Már egyetlen vízcsepp, nedves környezet is problémát jelenthet,vagy ha a forró fegyvert visszarakják a tokba és olyan kondenzáció keletkezik, amelyek végeredményben a korrózióhoz vezet.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Minden félautomata puska, amely terepmintás (camo) bevonattal vagy még jobb esetben Cerakote bevonattal rendelkezik, nagyobb ellenállást garantál az időjárási hatásokkal szemben és ideális extrém vadászati körülmények között, például vízivadak vadászatánál.
Franchi Affinity 3 Cerakote bevonattal. Forrás: Franchi
A Cerakote egy ultrafinom kerámia alapú festék, amely kiváló ellenállást biztosít az időjárási hatásokkal szemben.
Alternatívaként, a barnított puskákat gondosan olajozva kell tartani vadászat után, és ennyi… alapvetően ezzel a művelettel kész is vagyunk!
Különféle fegyverápoló szerek közül lehet válogatni a FROMMER polcain. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Végül, de nem utolsó sorban: hogyan ápoljuk a farészeket?
Valljuk be, amikor vállra vesszük a puskát és érezzük az alatta melegedő faanyagot, az mindig különös élmény, bármilyen korúak a vadászok. Vannak vitrinpuskák, amelyek szinte túl szépek, hogy igazak legyenek, és vannak azok a fegyverek, amelyek velünk járják a legkülönbözőbb kalandokat.
A Franchi fegyvermárkát, 1868-ban az olasz, Luigi Franchi alapította. A technológia fejlődése mellett a FRANCHI a hagyományt is tiszteli és ma is kaphatóak, rendelhetőek fatusával a fegyvereik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ha egy vadásznak ilyen típusú puskája van, amely talán gyönyörű fatusával rendelkezik, akkor néhány „csata” nyomával is számolnia kell. A szenvedélyes, romantikus vadászok még térképnek is tekinthetik ezeket, amelyek megörökítik a puskáinkkal az összes közösen átélt vadászatot.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Mivel a fa élő anyag, az első dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy sérülhet használat közben. Bár nincs rá varázsital, vannak apró lépések, amiket megtehetünk.
Ha lakkozott fafelülettel van dolgunk, karbantartásra nincs szükség, viszont ha megsérül, nagyon nehéz helyreállítani. Az olajozott fa azonban közvetlenül a vadász által is karbantartható, anélkül, hogy szakemberhez kellene fordulni.
Ne hanyagoljuk el a farészek ápolását sem! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Amennyiben nincsenek mély repedések, elegendő a fegyverboltban kapható olajjal kezelni a fát és az visszanyerheti eredeti megjelenését és fényét.
Ez az olajozott tusák valódi szépsége, mert mindig újra vissza lehet állítani őket az eredeti állapotukba!
Albert Attila, a FROMMER Fegyverbolt kereskedelmi igazgatója. Fotó: Agro Jager / FROMMER
Összegzésként
Ezek a hasznos tippek, amelyek segítségével a félautomata sörétes puskát, illetve általában a puskákat tisztíthatjuk és gondozhatjuk. Ugyanakkor igaz, hogy a Franchi puskák valóban a vadász szolgálatára vannak tervezve.
Mert nem a szép fa vagy a szép gravírozás az, ami különbséget tesz, amikor a bozótosban járunk, a mocsaras vizekben vadászunk, vagy amikor a sár már a csizmánkig ér! A különbség abban rejlik, hogy olyan eszköz van a kezünkben, amely felejthetetlen érzelmeket ad nekünk!
Így, miután elvégeztük a munkát és odafigyeltünk a puskánkra… talán ideje újra vadászni indulni!
Fordította: Albert Attila | FROMMER Kft.
H-1089 Budapest, Szenes Iván tér 10.
Telefon: +36 1 210 3506
Mobil: +36 30 213 7334
…és megtört a jég!!
Egy csodás vadászat
FRANCHI: Hogyan tisztítsuk meg a sörétes puskát?
Svájci kalandok 2. rész
Bükkaranyosi remete
Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél
Tűz pusztított Csönge határában
A legszebb ajándék
Jóna Bernadett újabb sikere a női trap OB-n!
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Pótfelvételit hirdet földmérő és erdész képzésben a szegedi erdészeti
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
A geszti babos disznó
Az aranysakálok miatt lettem vadász
A dél-nyírségi kan
A sármelléki aranyérmes kanom
A kis gyilkos
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
You must be logged in to post a comment Login