Keressen minket

Vadászat

Kantámadás

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Az 1992 január végi, egyben utolsó disznóhajtásra gyülekezünk a Gulács és Tarpa községek között elterülő Kőris erdő, Tarpa felőli végén. Az idő “férfias”, –5 C körüli hőmérséklet, a fák ágain óriási zúzmaralerakódás, az erdő fagyos, hómentes. A hajtás lebonyolítása az erdő sűrű aljnövényzete miatt ilyen állapotban majdhogynem reménytelen. Vadászembert azonban az ilyesmi nem hátráltatja meg. Sőt, egyre többen gyülekezünk, sok vendégvadásszal és hajtóval.

Az elmúlt napok “frontos” időjárása nagyon megviselte a szervezetemet, eléggé csehül éreztem magam. Az eligazítás megkezdése előtt be is jelentem Csapó Endre vadászmesternek, hogy én sajnos nem tudom vállalni a mai vadászatot. Endre bácsi végignéz rajtam, aztán ironikus mosollyal odaszól, hogy “Te Pista! Ülni meg állni azért tudsz?” Mert ha vállalod, akkor egy embernek golyós puskával úgy is ki kellene állni az erdő Tivadar felőli oldalához. Elképzelhető, hogy a disznók ott fognak kitörni az árterület felé, neked mázlid van a nagy kanokkal, állj a fiatalos tölgyes mögé a legelőre!

Az ukázban az is szerepelt, hogy az erdőt a szokáshoz híven két részben hajtják. Az egyik felét le, a másikat vissza a Gulács-Tarpa műút irányába. Nekem a fordulás után is helyben kell maradnom, és meg kell várnom a vadászat végét, hátha a második hajtásból is lesz visszatörő disznó. A feladat nem semmi, rögtön jobban érzem magam, mintha odahaza nézném a TV műsorát. Otthon úgyis csak nyüglődnék. Feleségem mindig azt kérdi ilyenkor, hogy “Ott kinn nem fájt?” Szóval a nagy harci feladat elvállalva, és már ülök is az autómba, hogy a kijelölt helyet hamar el tudjam foglalni.

A lehető legközelebbre behajtok, azután kevéske gyaloglás után helyemre állok. Eleinte telik az idő normálisan. A hőmérséklet is emelkedik olyannyira, hogy a zúzmara kisebb-nagyobb darabokban elkezd hullani az ágakról. Ilyenkor halk zörejek hallatszanak, mintha messziről vad érkezne, de sajnos csak a zúzmara csörömpöl az erdő száraz, fagyos faleveleire estében. Kis idő eltelik mire megszokom. Aztán egyre enyhébb lesz, és még jobban olvad. Már a hajtásnak is lassan ide kellene érnie, de semmi zaj, az elállók az erdő szélével párhuzamosan benn az első lénián állnak, de a hajtóknak végig kell jönniük, és csak utána fordulhatnak vissza. Már arra gondolok, hogy el sem indultak, vagy az elállósortól nem jöttek tovább és úgy fordultak vissza, mert ezen az erdőn most végigmenni nem egy nászéjszakás menyasszony leányálma.

Az erdő csendes, csak a zúzmara potyog, már alig van belőle a fán. Aztán lassan olvadni kezd. Kicsit aggódok, bajba leszek míg kiérek az útra, mert a Beregi földutaknak a teteje, ha nyálkás lesz, akkor a Lada meg fog szenvedni amíg kiér. Már ha sikerül neki egyáltalán önállóan nem pedig csak az MTZ után kötve, némi segítséggel. Az elgondolást tett követi. Kicsit csúszkálva, de simán kiérek a műútra, de csak dühít a dolog, mert nekem Endre bácsi azt az ukázt adta, hogy ott kell megvárnom a hajtás végét!

Visszaballagok kb. 500 méterről és várok. Már dél van. Utólag kiderült, hogy hosszú volt a direkt az eligazítás, megvárták, míg “járhatóbb” lett az erdő, aztán nekivágtak, de az első hajtásban nem történt semmi. Amíg pedig én kivittem az autót és visszagyalogoltam, addig a hajtók is kiértek, sőt vissza is fordultak, csak én ezt nem láttam. Tovább állok és várok, eltelik még egy óra. Mennyivel jobb lett volna otthon a TV meg a meleg leves! Kellett ez nekem, már szipogok, a lábam majd megfagy a gumicsizmában. Igaza van az asszonynak, nem is vagyok teljesen normális. A vadásztársak is már biztosan otthon ülnek a meleg fürdőkádban. De marha vagyok! Ezt az utóbbi gondolatot még vagy kétszer megismétlem, mire DIRR……DURRRRR – két lövés hallatszik.

Hirtelen, a másodperc töredéke alatt, magamhoz térek. Mégis van vadászat! Ezek már messziről jövő lövések voltak, tehát a második hajtás a vége felé közeledik. Feszülten várok még vagy 10–15 percet, aztán befejezem én is és elindulok a gyülekezőhelyre. Egyszer csak érdekes, monoton zakatolásra leszek figyelmes. A zaj egyre jobban erősödik, mintha nehéz kocogó léptek meg lihegés hangjának keveredése közeledne. Ez csak nagyvad lehet! Egyre közelebb ér, most már tisztán hallom a futás zaját meg ahogy fújtat. Szép lassan nekem is beindul zakatolni a szívem, aztán átmegy kalapácsba. Ez csak disznó lehet, és egyenesen ott akar kitörni, ahol én állok. Emelem a puskát, de semmit nem látok, mert olyan sűrű a fiatalos, a legelő felőli szélén meg egy kis árok van mindkét oldalán sűrű kökénysorral.

Vagy 10 méterre lehet, amikor egy pillanatra megáll, azután 90 fokot fordulva megindul az öreg tölgyes felé. Lassan követem kívülről, aztán tőlem vagy 80 méterre mintha megnyílna az erdő és csak az én kedvemért egy hatalmas disznó kitolja magát. Megindul az árterület felé, ahogy ezt Endre bácsi mondta. Hagyom, hogy beljebb fusson a legelőn, mert ha rálövök biztosan visszafordul. Így is történik. Az első lövésemre visszafordul az erdőnek. Gyorsan újratöltök és lövök. A nagy disznó megrogy, egy teljes fordulatot tesz, aztán újra feltápászkodik és irány az erdő! A harmadik lövésemnél az erdő szélére kell lőnöm, sikerül is egy ágat eltalálni vele. A disznó bevonszolja magát az erdő szélén lévő kis árokba, úgy látom, mintha el is dőlt volna.

Most a töltény helyett a cigi után kapkodok, bár levegő sincs valami sok. Mintha én szaladtam volna át az erdőn nem pedig a disznó. Elszívok rögtön két cigit (1992 novembere óta egyet sem), várok, és úgy kb 30 perc elteltével odamegyek a meglőtt kanomhoz, mert hogy kan, az biztos, tisztán láttam. A második lövés helyén hatalmas vértócsa, onnan széles kiömlött vérnyom vezet az erdő felé. Az árokban nagy meglepetésemre csak a bőséges vérnyom vezet át, disznó egy deka sem. Semmi gond, beljebb lehet vagy 20–30 méterre, azóta már rég kimúlt. A vérnyomot nem nehéz követni, mert szabályosan locsolja. A vérnyomon messzire előre látok, de hamarosan elérem az öreg tölgyes és a fiatalos határát, ahol bement. Az erdőben is van egy sűrű kökénygarád, melynek kezdetétől vagy 2 méterre tisztán látszik, hogy egyenesen vezet tovább a vérnyom. A fiatalosban is tisztán látom a véres faleveleket, viszont sok helyen teljesen lehajolva, bújva tudok csak haladni.

Már azon töröm a fejem, hogy ezt így egyedül abba kellene hagyni, mert mégse szabályos, na meg aztán főleg veszélyes is. Közben a puskám bebiztosítom, nehogy a sűrűben véletlenül elsüljön. Gondoltam megyek még egy pár lépést és visszafordulok. Akkor vettem észre, hogy a vérnyom nem is vezet tovább. Elmegyek arra a pontra, ahol megszűnt, utána semmi, de mintha még a falevelek is sértetlenül állnának. A zúzmara már csak elvétve, imitt-amott látszik. Eddig ömlött a vér, be nem gyógyulhatott, fel nem repült, hát akkor hova lett? Aha! Visszajött a nagyfiú a saját nyomán, de hol bújhatott el!? Eddig ilyesmivel nem találkoztam, csak Páll Endre könyvében olvastam.

Ahogy visszaérek a két erdő közti sűrű kökénygarád végéhez, mintha földrengés készülődne, nagy zajjal kilép az öreg tölgyes felőli oldalra egy hatalmas fekete kísértetnek tűnő valami, úgy, hogy recseg-ropog az egész fasor. Akkor semmi másra nem gondolva átlépek én is, és kb. 5 méterre állunk egymással szemben, a sebzett kan és a minden idegszállal pattanásig feszült vadász. Aztán másodpercek alatt rengeteg dolog történik. A kannak habzik a szája, csattogtatja az agyarát, látszik a szemén, hogy támadásra készül. Nehezen közeledik, mert a hátsó része majdnem le van bénulva a lövéstől. Csak az első lábaival húzza magát. Én már amikor elé léptem rögtön kaptam a 30-06-os puskám, de a céltávcsőben semmit sem láttam. Így aztán a puskacső mellett elnézve próbáltam a célzást, de az nem sült el. Rángatom, de nem sikerül. Már vagy két lépésre van, mire valahogy ösztönösen rájövök, hogy a puska be van biztosítva. Ahogy előretolom a biztosítót hatalmas durranás, a kan villámgyorsan megpördül, és beveti magát a kökény sűrűjébe. Azt, hogy a golyó merre ment, fába, földbe, levegőbe, azt nem tudom, de disznóba biztosan nem. Gyorsan újra töltök, de lőni már nem tudok, mert nem látom csak a halkuló zörgését hallom, aminek most talán nagyon is örülök.

Hogy mennyi lehetett a vérnyomásom, vagy kellett volna-e az a bizonyos légkalapács a zabszemhez azt nem is tudom. Csak néhány perc múlva térek magamhoz és a lehető legrövidebb úton elhagyom az erdőt. Gyorsan megyek Endre bácsihoz, akinek elmesélem a dolgot. Igaz örül a lövésnek, viszont a keresésért nem igazán dicsér meg. Aztán utasít, hogy Zeke Mihály hivatásos vadásszal menjek ki a keresés folytatására, ami estig sem vezet eredményre. Nem haladtunk 200 méternél többet, de az össze-vissza vérnyomot kibogozni nem is volt kis feladat. Ahogy nyiladékot érünk megjegyezzük a helyet és befejezzük a keresést. A kan nem lehet messze, de majd csak másnap reggel lehet folytatni a nyomozást.

Úgy is történik. Sajnos én nem mehetek, fontos munkahelyi elfoglaltságom miatt. Zeke Mihály és Dányádi István hivatásos vadászok, Oláh Elek akkori VT titkár jelenlétében folytatják a keresést. Hamar meg is mutatja magát a kan, de ők is majdhogynem úgy járnak mint én, mert pár lépésre előlük ugrik meg a disznó, és nem sikerül eltalálniuk. Aztán nagy kiabálás a következő kockából, ahol a rőzseszedők nagy része már a fákon csüng, mert a disznó már minden fának nekitámad, ahol emberszagot érez. Így sikerül rátalálni és megadni neki a kegyelemlövést. Az izgalmas keresésről Misi csak este értesít, egyben gratulál a kanomhoz. A kifőzött agyarak hossza 17 cm, a disznó élősúlya 130–140 kg volt.

Azóta igen sok kant lőttem, van közte 26,5 cm-es is, de a legemlékezetesebb, legizgalmasabb pillanatokat ezen a vadászaton éltem át. Meg is tanultam egy életre, hogy sebzett disznó után ne menjek egyedül.

Vadászat

Visszanéző (2022): Beszélnünk kell róla…

Print Friendly, PDF & Email

A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mónos Zoltán, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetéhez tartozó Karádi vadászkerületének kerületvezető vadásza számolt be az alábbi sajnálatos esetről:

Fotó: SEFAG Zrt.

Ábra: Facebook

„A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát, mikor – feltételezhetően az agancsozók mozgatásának hatására – olyan helyen akart átkelni a kerítésen, ahol nem jellemző, hogy átváltson. Az 5 év körüli bika frissen kifőzött 24 órás agancsának tömege 5,2 kilogramm. Ha megöregszik, becslésem szerint 9-10 kilogramm körüli agancsos lehetett volna belőle…

A 18 000 hektáros Szántódi Erdészetből 4 000 hektár tartozik Karádhoz, a mezőgazdasági területek és az erdők aránya 50-50 százalék. Éves szinten Karádon 5-8 db bika esik áldozatul az elektromos kerítéseknek. Míg 6-7 évvel ezelőtt, inkább a vegetációs időre korlátozódott ez a probléma, tekintve, hogy a növénykultúrán akkor volt fönt a kerítés, sajnos ma már egész évben számolhatunk vele, mert a telepítésnek komoly költsége van, és emellett – a mai magas terményáraknak köszönhetően – az őszi kultúrákat is (repce, búza) óvják vele. Mindez a vadászterületeken egy megnövekedett civilizációs nyomással (mely az elmúlt időszakban a pandémia idején egyértelműen erősödött) párosul, ahol a vadnak nincs nyugalma. Mit eredményez ez a gyakorlatban?

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A témakörnek nagy a holdudvara és meglehetősen komplex, hiszen a benne szereplők, – legyen az mezőgazdász, vadász, agancsozó, természetjáró vagy motoros/quados – mind sértve érzik az érdekeiket.

Fotó: SEFAG Zrt.

Sajnos a természettől elszakadt ember gyakran „nem érti és nem érzi” a Natúrát és itt nem a kijelölt turistaútvonalakon közlekedő, természetszerető kirándulókra gondolok, de be kell látni, az erdőt nem pusztán jó szándékú turisták látogatják. Itt jegyzem meg, a kulturált természetjárásnak is meg vannak a maga szabályai! Ahogy egy múzeumban sem lehet összefogdosni a műtárgyakat, a természetben nem szemetelünk, nem hangoskodunk, stb.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az erdőt járóknak tekintettel kell lenniük az ott élő növény- és állatvilágra és bizony, azt is el kell fogadni, hogy nem minden szabadidős tevékenység való az erdőbe! A motorosoktól, quadosoktól, – de említhetem az illegális agancsozókat is -, megriadt vad a bolygatott erdőterületekről kiszorul a mezőgazdasági kultúrákba, ahol meg a kerítés várja. Ez a probléma leginkább a trófeás vadat érinti, hiszen a tarvad, tapasztalataim szerint ügyesen megtanulja, hogyan kell átkelni a villanypásztoron.

Fotó: SEFAG Zrt.

Az eddigi legnagyobb, villanypásztorba gabalyodva elhullott agancsost tavaly november végén találtuk Karádon. Egy jó képességű, páratlan 22-es ágszámú, közel 8 kg-os, 6-7 éves példány volt és nagyon komoly, Somogyhoz méltó bika lehetett volna belőle, ha meg tud öregedni…”

Forrás: SEFAG Zrt. Facebook oldala – 2022. feburár 18.

Tovább olvasom

Vadászat

Március 1-jétől változnak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Print Friendly, PDF & Email

Március elsejétől új díjtételek lesznek érvényesek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek. A kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését, és ösztönözzék a vaddisznóhús felhasználását az ASP-től mentes területeken.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ASP elleni védekezés egyik hatékony eszköze az állami kártalanítás rendszere. Éppen ezért fontos elvárás, hogy a kártalanítás mindig reális, arányos és az aktuális helyzethez alkalmazkodó legyen.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kártalanítási eljárás, valamint az abban meghatározott díjtételek módosítása és aktualizálása az afrikai sertéspestis mentesítésben résztvevők közös érdeke. Ezenfelül a gazdasági környezetben bekövetkezett változások és a növekvő infláció miatt is szükségessé vált az ASP mentesítési tervhez kapcsolódó, kártalanítási eljárásrendben szereplő tételek felülvizsgálata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Valamennyi szereplő véleményének figyelembevételével kerültek kialakításra az új, 2024. március 1-jétől alkalmazandó kártalanítási tételek. A díjtételek módosítása során kiemelt szempont volt a vaddisznóhús felhasználásának ösztönzése az ASP-től mentes területeken.

Az alábbi táblázat tartalmazza a jelenlegi és a 2024. március 1-jétől hatályos tételeket:

Feladat Jelenlegi összeg 2024. március 1-től
Elhullott vaddisznók helyszíni ártalmatlanítása egyedenként 5.000 Ft 10.000 Ft
Elhullott vaddisznók gyűjtőhelyre szállítása egyedenként 3.000 Ft 10.000 Ft
Diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznó testek gyűjtőhelyre történő beszállítása egyedenként 3.000 Ft 6.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás egyedenként (fertőzött terület) malac, süldő: 15.000 Ft;                        kan, koca: 40.000 Ft 20.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás a magas és közepes kockázatú területen Az előző sor második oszlopában leírt kártalanítási érték és az átvételi ár különbözete és + a kártalanítási érték 20 %-a 20.000 Ft
Lődíj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Mintavételi díj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Cenzus díjazása 3.000 Ft + gépjárműfutás költsége  – állatorvos telepellenőrzéssel 10.000 Ft,             – természetes személy, állatorvos (telepellenőrzés nélkül) 4.000 Ft

Amennyiben a magas és közepes kockázatú területen diagnosztikai kilövéssel kilőtt vaddisznó teste egyéb jogszabályban szabályozott módon értékesítésre kerül, akkor az ezért kapott bevétel az adott egyed után kapott állami kártalanítástól függetlenül megilleti a vadászatra jogosultat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Vaddisznó GYIK

Print Friendly, PDF & Email

A Pilisi Parkerdő cikket jelentetett meg a vaddisznóról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pilisi Parkerdő: Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok. Közöttük vadászható és védett fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A vadon élő állatok közül az ökológiai szempontból generalistának (széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek) tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld területen, elhanyagolt telkeken is előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a fekete rigóra, a szúnyogra, vagy a harkályra.

Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?

Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.

Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?

Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl. hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, amely alkalmazkodó képessége kimagasló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a egfelelő búvóhely és a vonzó víz- és táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, amely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?

A vaddisznó nem azért jelenik meg a településeken, mert az erdőben nem talál magának elég táplálékot, hanem azért, mert a település összességében vonzó élethely a számára. Így az erdőben történő etetés nem oldja meg a belterületen megjelenő állatok problémáját, sőt egy bizonyos mérték fölött alkalmazva természetellenesen magas vadlétszám fenntartásához járul hozzá. Ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. csak igen indokolt esetben alkalmaz ún. elterelő etetést, amivel a különösen érzékeny területekről csalogatja el az állatokat. A nyári időszakban továbbá itatást is végzünk, továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.

A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?

Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre, az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve, ún. kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három-öt anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.

Vaddisznót láttam a kertemben, miért nem fogja be valaki? 

A vaddisznó élve történő befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, többmázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

  • a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • vaddisznók létszámának apasztását végzi fegyveres vadászattal a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
  • dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
  • aktívan kommunikál a lakossággal és az önkormányzatokkal, ismeretterjesztő tevékenységet végez.

Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször? 

A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Vaddisznó távoltartása céljából elég a kerítés alsó, kb. 1-1,5 méteres részének megerősítése például a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, amelyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk.
A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

  •  az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
  •  az elhanyagolt telkeken, illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
  • ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
  • a zöldhulladék szakszerű kezelése;

Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?

Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve ellenőrzi annak elvégzését. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi a vadászterület részét, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.

Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl. a városban)? 

A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani. A legproblémásabb területek önkormányzatai, mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt vagy állatok befogására specializálódott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval? 

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.

Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!
Kérjük, megfelelő magatartással minden lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásába

Forrás: Pilisi Parkerdő

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.