Vadászat
Nem is tudom, hol kezdődött…
Nem tudom hol kezdődött a természet szeretete, talán amikor megismerkedtem a számomra legkedvesebb időtöltéssel, a vadászattal, vagy ahogy hivatalosan mondani szokták, sporttal.
Édesapám, sőt Nagyapám is ennek a szenvedélynek hódolt. Nagyapám vadászataira nem emlékszem, csak a tőle halott vadászkalandokra, élményekre. Az első lépéseket a vadászat szent, ma már kissé rögös útján édesapámmal tettem meg. Lehettem vagy 7-8 éves, az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején történt.
Az idő tájt minden társas vadászatra, néha a lesre is, elvitték a velem hasonló korú gyerekeket, és megtanították vadászattal járó alapismeretekre, a természet és a vad tiszteletére, szeretetére. Gyerekkorban magunkba szívtuk a vadászat szent evangéliumát, amit a mostanában vadásszá avanzsált 4050 éves pénzes és fontos ember elfelejt, nem tud, de lehet, hogy nem is akar megismerni.
De nem erről szeretnék Önöknek írni, hanem az édesapámmal eltöltött sok szép élményről, vadászatról. Sajnos már régóta nem tudjuk az erdő zúgását együtt hallgatni, mert Ő már az örök vadászmezőkön hallgatja és űzi a vadat elhunyt vadászbarátai társaságában. Egy részüket én is jól ismertem és tiszteltem. Sokat viccelődtek, bolondoztak velünk gyerekekkel a vadászatokon, a hajtás megkezdése után viszont felnőtt segítőként kezeltek bennünket. Ránk is vonatkoztak az előírások, szabályok.
Általában mi dolgoztunk a kutyákkal, én a Betyár nevű magyar vizslát próbáltam irányítani, kisebb-nagyobb sikerrel. Egy alkalommal az erdősmecskei gyümölcsöst (barackost) vadásztuk nyúlra, fácánra. Tél volt, december hónapban jártunk, nagyon hideg idő járta. A gyülekezőhelyre vonattal érkeztünk a többi vadásszal együtt. Akkoriban még senkinek nem volt terepjárója, még talán autója se, a ruházatot sem lehetett a maival összehasonlítani. Az együvé tartozást és a jó hangulatot se
Abban a percben, amikor zöld ruhába öltözve együtt volt a társaság, mindenki egyforma vadász lett. Nem volt főnök, beosztott, gazdag, szegény, földtulajdonos, csak az egymás kedvét, szórakozását kereső barátok. Így volt ez azon a napon is, amikor a vadászmester irányítása alapján a hivatásos vadász vezetésével megkezdődött az U hajtás.
Elálló sorra hajtottuk a vadat, rengeteg nyúl volt a területen. Azért vadásztunk azon a területen karácsony előtt, hogy mindenki vihessen haza egy kis vadászrészt (kompetenciát) az ünnepekre. Szólt a puska, édesapám szerette és tudta lőni a nyulat (karikára), ahogy mondani szokták. Az élmény és a gyaloglás hatására kimelegedtünk, és a kettesével összekötözött nyulak a vállunkon, mint egy meleg kabát, úgy fűtöttek a decemberi hidegben.
Abban az időben még nem szaporodott el a vaddisznó, nem ette föl a fészkek és a vackok tartalmát, sokkal több apróvad volt a területen. Az egy-két nyúllal vagy a nyolc-tíz fácánnal szemben, százas terítékek voltak mindkét vadfajból. Sokkal nagyobb vadászélményt jelentett a mai apróvadvadászatnál. A vadászok szerették és tudták is lőni a sörétet, nem kellet mindenáron lőni, ahogy sajnos a mai új vadászok megteszik. Legtöbbször ebből vannak a vadászbalesetek de térjünk vissza a történethez.
Végigértünk a barackoson, lőttek is vagy kilencvenegynéhány nyulat és pár kakast. Előállt a lovas kocsi, a párosával összekötözött vad felkerült a rudakra és kocsira. Rövid megbeszélés után elindultunk a rét felé, ahol a fácán volt többségben. Odaérve ismét felállt a hajtóvonal és folytatódott a vadászat. Igazán itt volt csak szükség ránk és a kutyákra, a bozótosok, nádasok nehéz terep, igazi vadrejtő. A gyakorlott kutyáknak azonban ez nem jelentett gondot, Betyár szeretett vadászni, nem kellett biztatni. Ha szagot fogott, inkább arra kellett vigyázni, ne menjen túl messze. Jól megállta a fácánt, azzal a jellegzetes vizsla állással. Olyankor odamentem hozzá és kitapostam. Édesapám figyelt, ha repült a madár kiengedte a megfelelő távolságra jó szűk, 16-os duplapuskával vadászott , s a legtöbb esetben az első lövésre pottyant a kakas.
Az apportirozáshoz is nagyon értett Betyár, már a lövés pillanatában figyelte, hogy merre és hova esik a madár, és azzal a mozdulattal indult és már hozta is. Amikor a réten, a tavak mellett lesétáltunk Fazekasboda alá, akkorra már elmúlott délután kettő óra is. A hivatásos vadász, Deák Péternek, a mi segítségünkkel elkészítette a terítéket. A vadászat nagyon szépre sikeredett, nemcsak a közel száz nyúl és majdnem ugyanannyi fácánkakas miatt, hanem nagyon színes is lett.
Elöl, ha jól emlékszem, négy darab róka volt kiterítve, de a tavak mellett menekülni próbáló kacsákból is jutott. Volt ott ügyeskedő mátyásmadár, talán még egy szarka is. A négy máglya tovább fokozta a teríték szépségét és vadászat hangulatát. A gratulációk után kiosztották a vadászrészt és kellemes ünnepeket kívánva elköszöntek egymástól a vadászbarátok. Mindenki gyalog elindult hazafelé, mi is, akik legalább öt km-re voltunk otthonunktól. Akik egyfelé laktak, azok beszélgetve együtt indultak.
Többek között velünk tartott Fullér Feri bácsi, aki jó barátja volt Apámnak. Jó hangulatban megbeszélték a vadászatot, örültek egymás sikereinek, egy-egy jó vagy szép lövésnek, de a bakikon, a ziccerek kihagyásán is jókat viccelődtek. Mi a hátuk mögött bandukoltunk, addigra már nagyon fáradtan, és talán arra is gondoltunk, többet el se megyünk vadászni. Ez a gondolat egészen addig tartott, amíg ki nem pihentük magunkat, utána akár rögtön indulhattunk volna.
Hazaérve már várt bennünket Édesanyám jó meleg étellel. Úgy emlékszem orjalevest és disznótorost tálalt fel. Én forró teát, édesapám bort ivott a későre sikeredett ebéd után.
A vad rendbe tételében természetesen segítenem kellett, ezután a mosakodás, fürdés következett és a lefekvés, amihez különösebb biztatás nem kellett. A jó meleg ágyban hamar elaludtam, és álmaimban tovább folytatódott a vadászat, amelyben természetesen a puska az én kezemben volt.
Fontos a természetes vadállomány téli táplálékának kiegészítése, ezért a hideg idő beálltával megkezdődik a vadetetés. A gazdálkodók és a vadászatra jogosultak sokat tesznek azért, hogy a vadállomány egészségesen vészelje át a téli hónapokat.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
A TAEG Zrt. munkatársai megkezdték a cukorrépa etetését és két-három hetente nyalósóval töltik fel az etetőhelyeket, amely biztosítja a kieső természetes tápanyag és nyomelem utánpótlást. A téli takarmányozása nélkülözhetetlen és komoly hozzáértést igénylő feladat.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
Magyarországon ezt a vadászok végzik több hónapon keresztül, de egész évben az ő feladatuk a rájuk bízott vadállomány egyensúlyának megóvása is. Idén a szárazság is komoly gondot okozott erdőn és mezőn egyaránt, ezért a folyadék utánpótlás biztosítása is kiemelkedő feladat volt a soproni erdőkben.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
Magyarország mezőgazdasági kultúrája általában változatos és a vad sokféle élelmet talál a határban, de ahol szegényebbek a termőhelyi körülmények ott nagy szükség van a vad etetésére.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
A téli etetés azért is szükséges, mert ilyenkor a természetes tápanyagmennyiség és választék is csökken, viszont az idő előrehaladtával nagyobb mennyiségű energiára, tápanyag fellelésére lesz szüksége az erdei állatoknak. A mesterséges tápanyag utánpótlás mellett szükség esetén gyógyszerkészítmények is kijuttathatók a takarmánnyal együtt egy bizonyos területen.
A Sopron Televíziónak adott riportban Kuslits István kerületvezető erdész-vadász és Sárközy Áron vadgazdálkodási előadó kollégánk osztják meg sokéves tapasztalataikat.
Forrás: TAEG Zrt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tudományos Diákköri Konferencia Sopronban
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán Tudományos Diákköri Konferenciát szerveztek
Tudományos Diákköri (TDK) sikerek a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet oktatóinak témavezetésével! Az Erdőmérnöki Karon 2024.12.04.én tartották a Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK). Az eseményen 4 szekcióban 28 pályaművet mutattak be, ezek között kapott helyet az a hét dolgozat is, amelyek témavezetéseiben a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet oktatói részt vettek.
Fotó: Soproni Egyetem – Vadgazdamérnöki szak Facebook oldala
Ábra: Facebook
Zagyva Zalán Rókus az Erdészeti-ökológiai Szekcióban, valamint a Természetvédelmi szekcióban ért el I. helyezést. Szintén a természetvédelmi szekcióban Jakabffy Lili II. helyezést ért el. Míg Zám Izabella az Erdő- és Vadgazdálkodási Szekcióban szerezte meg a III. helyezést.
Különdíjban részesültek: Bereczki Enikő, Kovács Hanna, Peska Beatrix Mária, Rinyai Ágnes Karolina, Sandle Rebekah Zoe és Szabó Máté Zoltán. A pályamunkák részletei a bejegyzés végén olvashatók.
A dolgozatok témavezetésében Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár, Dr. Kalmár Sándor Flóris egyetemi docens, Dr. Tari Tamás egyetemi docens és Nagy Eszter tanársegéd vállaltak szerepet.
Hallgatóinknak és témavezetőiknek ezúton is gratulálunk és kívánunk további szakmai sikereket!
Zagyva Zalán Rókus (I. helyezés, Természetvédelmi Szekció): Alföldi homokpusztagyepek szerepe a hangyaközösségek diverzitásának fenntartásában, Témavezető: Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár
Zagyva Zalán Rókus (I. helyezés, Erdészeti-ökológiai Szekció): Összehasonlító talajbiológiai vizsgálatok a hansági Csíkos-éger erdőben és a környező ültetvényszerű faállományokban
Jakabffy Lili (II. helyezés, Természetvédelmi Szekció): Agrárélőhelyek szerepe a madárvilág diverzitásának megőrzésében, Témavezető: Dr. Korda Márton egyetemi adjunktus, Dr. Kalmár Sándor Flóris egyetemi docens
Zám Izabella (III. helyezés, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Echinococcus multilocularis terjedésében résztvevő fajok vizsgálata urbánus élőhelyen, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens, Nagy Eszter tanársegéd, Dr. Nagy Gábor tudományos munkatárs (MATE)
Peska Beatrix Mária (Különdíj, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Nagyvadfajok mikrohabitat használatának vizsgálata természetes erdőfelújításokban, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens
Bereczki Enikő, Kovács Hanna, Peska Beatrix Mária, Rinyai Ágnes Karolina, Sandle Rebekah Zoe (Különdíj, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Az agancsgyűjtés mögött megbúvó ok-okozati összefüggések elemzése, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens
Szabó Máté Zoltán (Különdíj, Természetvédelmi Szekció): A Lovadi-rét, mint mozaikos élőhely fészkelő madárközösségeinek vizsgálata. Témavezető: Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár
Forrás: Soproni Egyetem – Vadgazdamérnöki szak
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A deteki bika
Galambos-völgye Egyesület hivatásos vadásza, Tóth Róbert ejtette el, szeptember 10-én, élete egyik legszebb gímbikáját. Területük két nagy vadásztársaság közé ékelődött be s mintegy 4000 hektáron vadásznak.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Galambos-völgye Egyesület hivatásos vadásza, Tóth Róbert ejtette el, szeptember 10-én, élete egyik legszebb gímbikáját. Területük két nagy vadásztársaság közé ékelődött be s mintegy 4000 hektáron vadásznak. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, Miskolctól északra vagy mondhatnánk úgyis, Kassának tartva.
Tóth Róbert tés a deteki bikája.
Tölgyesek, akácosok szakítják meg a szántóföldeket, de vannak jó gyepek, kaszálók is Detek körül. Tóth Róbert már 2023-ban látta ezt a gímbikát, de nem cserkeltek rá s bíztak benne, hogy jövőre visszatér és találkoznak. Semmi ígéret nem volt ebben, csak pusztán a remény és hittek benne, hogy jövőre már nyugodt szívvel megkereshetik az ígéretes bikát. Valahogy így gondolkodnak a környező társaságoknál is, mert újra feltűnt Detek alatt. Persze, hogy megismertem – mesélte az Agro Jagernek Tóth Róbert.
Egy-egy ilyen gímbika megmutatja, hogy mégiscsak van értelme egységesen bírálni a szarvast. Ha a szarvas át is lépi a határokat, ha kímélni kell, akkor kíméli mindenki és ez valahol megerősít bennünket, hogy jó, amit végzünk nap, mint nap. Ha nem is találkozunk minden nap a kollegákkal, de valahogy mindig egy irányba nézünk – igényli ezt a szakma.
Szeptember 10-én ültem fel a lesre. Augusztus végén már éjjelente, majd nem sokra rá, nappal is bőgtek már a gímek. Az én bikám egy sűrűbe állt be és annyira jól tartotta bőgőhelyét, hogy innen, úgy 100 méterre láttam először. Azóta azonban eltelt egy év és ahogy ő is, mi is egy évvel öregebbek lettünk. Szép agancsot rakott fel, s ennél többet, ezen a területen, ezek az élőhelyen nem tud a gím. Látjuk ezt évről, évre. Eljött az idő, csak a szerencse, az, vajon, hogy fordul? Kedvez-e vagy egyáltalán és ha kedvet, akkor kinek kedvez?
Karácsonyi ajándékok az Agro Jager webshopjában. Kattints és szerezd be a minőségi sípokat a legjobb áron, közvetlenül az USA-ból!
A 6.5 creedmorommal voltam. Szeretem ezt a kalibert, bár vannak vadőr barátaim, akik a nagyobb kaliberre esküsznek. Billenőcsövű, de tudtam, hogy lesről fogok vadászni. Egy lövés. Kísérő nélkül, egyedül, mindig más vadászni, de a felelősség, a bírálat, nemcsak a szarvast, hanem a vadászt is mérlegre teszi. Nem lehet hibázni. A bikám azután pedig egyszer csak kilépett a tarvadjaival.
Hamarabb hallottam, már előtte egy félórával elkezdte odabent, de nem jött ki. Mikor kijött azonban még nem lőttem rá. Szinte a lesem alatt ment el és bőgött, folyamatosan bőgött. Úgy 30 méterre állt meg. A les két erdőtömb között állt, én meg ott ültem és hallgattam az estét.
Ahogy terelgette a teheneket, rábőgtem. Tisztességesen akartam elejteni. Királyhoz illően megállt és kereste az ellenfelet. Nem vártam soká. Megcéloztam és elsütöttem a fegyveremet.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Éveket várni egy bikára és bízni abban, hogy találkozunk egyszer, sok idő. Nehéz elmondani, mit jelent vadásznak lenni. Ha láttuk is egymást tavaly és ha meg is lőhettem volna, nem jelentett volna ennyit, mert tudtam volna, hogy ennek a bikának még feladatai vannak és várni kell, mert fiatal.
30 méterre állt, de ennek ellenére hallottam a becsapódást, miután megfordult és az erdő irányába szaladt. Úgy 120 métert. Halálvágtája az erdőig tartott, ahol elesett. Eddig még sohasem lőttem gímszarvast bőgésben, hogy tűzben maradt volna.
Megtörtem az egylövetűmet, kiürítettem és nem tettem bele új töltényt..
Terítéken a deteki bika.
Aznap este mások is voltak kint, hallották a lövést és a becsapódást is. Persze nem sokkal később vadásztársak és a barátok is hívtak. Jól esett és jöttek segíteni is.
Ám mire bárki ideért volna, egyedül mentem oda a bikámhoz. Úgy vártam meg mellette a többieket, ott a bika mellett. Lámpázni sem kellett, mert az első vadászbarátom már a fekete tömegről tudta, hogy merre vagyunk a réten, a többieknek meg könnyű dolga volt az első autó után.
Korát 10-11 évesre tettük. A trófeát időközben kifőztük, amely 7 kilogrammot nyomott – tájékoztatta az Agro Jager Newst Tóth Róbert Detekről.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Tóth Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Téli vadetetés
Megjelent az egyedi szaktanácsadási szolgáltatásokat támogató kiírás
A mezőgazdasági gépberuházások 52 százalékát erőgépekre fordították
Szigorodik a szakmai kontroll az ültetvényekhez kapcsolódó támogatások védelme érdekében
Tudományos Diákköri Konferencia Sopronban
A jégkármérséklő rendszer kapcsán akarta megzsarolni az agrárkamarát
Kis lilikek nyomában
Vakmerő varjak üldözik a sasokat a Csanádi puszták felett
Igazi madárritkaság, egy reznek bukkant fel Kardoskúton
Január 1-jétől a felvásárlóknak 30 napon belül ki kell fizetni a termelőket
Farkas Imre a Bakony vadásza
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A bronzérmes kan
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Komádi aranysakál
22 év után új magyar dámrekord született
Domolykó a Rábcából
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
A deteki bika
You must be logged in to post a comment Login