Vadászat
A bónás kan
1981 júniusában Bulgáriában, Plovdivban volt a vadászati világkiállítás. Társaságunk szervezésében én is kirepültem. Indulás előtt két nappal kiszaladtam Bélaházára azzal a szándékkal, hogy a kéthetes családi nyaralásomat a naplóba bejegyezzem.
Endrével Feketevíz pusztán találkoztam. Izgatottan mesélte, hogy az ún. Lackó les mellett egy fantasztikus nagy disznócsapát talált, ami a szemben lévő búzatáblába vezet oda-vissza. A búzatábla már a szomszéd bakonyszombathelyi társaság területén van, így a Lackó les előtti lucernán volna lehetőség elkapni.
– M. Béla nem megy veletek Plovdivba, sőt a jövő héten végig kint lesz. Biztos, hogy mire megjössz, meglövi a remetét, úgyhogy még az indulás előtt gyere ki, ha jót akarsz! – darálta egy szuszra.
– Na
te aztán tudod, hogy kell az embert útjára bocsátani – nyavajogtam. – Két nap múlva indulunk. Még addig dolgozom, és össze is kell készülődnöm. Megmondanád, mikor jöjjek ki? – kérdeztem szemrehányóan.
– Hát ma este! – mondta a világ legtermészetesebb hangján.
Na jó, akkor este itt vagyok, de jegyezd meg jól, hogy egyszer kinyírlak
– köszöntem el nevetve.
Délután feleségem, látva, hogy pakolok a kocsiba, sajnálkozva ingatta a fejét, majd csendes melankóliával csak annyit mondott:
– Ne haragudj
, de nálad valami nincs egészen rendben.
Magamban örültem, hogy ennyivel megúsztam.
Feltelepedtünk a Lackó-lesre. Jó háromnegyed hold ígérkezett. Láttuk is felkelni. De lassan, ám egyre biztosabban, befelhősödött. Néha kevés szűrt fény áthatolt a felhőkön, de összességében szinte semmit nem láttunk. Ennek ellenére éjjel egy óráig várakoztunk, eredménytelenül.
– Hát
Endre, én ennél többet nem tudok tenni. Figyeld az eseményeket, és ha megjöttem, úgyis jövök ki a családdal. Akkor majd elmeséled, mi történt.
– Addig is, Isten Veled! – köszöntem el tőle. Másnap otthon a kertbe kiülve, sóvárogva néztem a ragyogó holdvilágot.
– Ne sóvárogj! Inkább feküdj le, mert egykettőre hajnal lesz, és indulnod kell! – parancsolt be a feleségem.
Alig tudtam elaludni. Mindig az volt a látomásom, hogy Béla fülig érő szájjal áll egy hatalmas kan mellett, és a kezét dörzsöli. Valahogy mégis reggel lett. A társaság, az utazás elterelte a gondolataim. Ettől függetlenül elég sokszor felsóhajtottam, élhet-e még a nagy kan? A sóhajok az ottlétem alatt sem hagytak el.
Maga a kiállítás hatalmas élmény volt. A bőség zavarától az ember azt sem tudta, hova kapja a fejét. Tátott szájjal néztem az elképesztő méretű agyarak, őzbakagancsok sokaságát, hogy az egyéb trófeákról ne is beszéljek. Nagyon tetszettek a szovjet pavilonban a prémes állatokat bemutató diorámák. Azt mondanom sem kell, hogy szinte minden rekordot a Zsivkov és Ceauşescu elvtársak által zsákmányolt trófeák tartották. Érdekes, hogy mindkét országban az első ember egyben az ország legügyesebb, legsikeresebb és legeredményesebb vadásza is. Valószínű, a véletlenek szerencsés összhatásaképpen. Másra gondolni nem tudok
Ittlétünk alatt két emlékezetes kis történetnek is a részese voltam. Mindkettő gasztronómiai vonatkozású.
Plovdiv köztudottan egy fékezett habzású, csendes, franciás beütésű bájos városka egyetemmel, kávéházakkal és a város legmagasabb pontján az elmaradhatatlan, hatalmas Lenin szoborral, amit ottlétünk alatt csak Bácsi-ként emlegettünk, mint legfőbb tájékozódási pontot.
Egy délután az apósommal, T. Ferivel, Cs. Lacival sétálgattunk a szűk utcákon azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy valahol éhünket és szomjunkat oltsuk. A sok semmirevaló kávéház nagyívben való elkerülése után végre találtunk egy magyar kisvendéglőnek megfelelő helyet. Az ital rendelésével nem volt baj, a vín és a bír szavakat még tájszólással is a világ minden szegletében megértik. Az étel már más kérdés. Feri bátyám, mint afféle ételben-italban nagy étvágyú bakonyi tsz-elnök, szeretett volna valami tartalmasat magához venni.
Tekintettel arra hogy franciául egy kukkot sem tudtunk, így az orosszal próbálkoztunk
az mégiscsak testvéri nyelv nekik. Kézzel-lábbal elmagyaráztuk, hogy sült csirkét szeretnénk ebédelni. Látszólag a pincér mindent értett. Elviharzott leadni a rendelést. Mi eközben a csibének készítgettük az ágyát. Már kedélyes hangulatban voltunk, mikor a pincér megjelent az étellel. Meglepődve láttuk, hogy az asztalra tett tálon sima rántotta gőzölög. Ezt látva Feri bácsit elfutotta a Szent Antal tüze, és kifakadt:
– Nem ezt kértük, hanem ennek az anyját!
Szegény pincér ma sem érti, miért vigadtunk olyan harsányan a rántotta láttán, amit természetesen jobb híján elfogyasztottunk.
Másnap este Cs. Laci bejött hozzám a szobába:
– Gyere, elmegyünk járni egy kicsit! Az öregek hadd szomorkodjanak csak itthon! – invitált hamiskás mosollyal. Laciról már szóltam egy előző történetben. Emlékeztetőül csak annyit, hogy az élet minden területén nagy étvágyú mezőgazdász volt, aki soha nem bírt a fenekén maradni, mint ahogy most sem.
A belváros fele vettük az irányt. A sétálóutcában kávéház, kávéház hátán. Az utcai teraszokon fiatalok üldögéltek csendesen kávé vagy üdítő társaságában.
– Az Istenfáját! Itt mindenki ortopéd?! – fakadt ki Laci váratlanul. – Nézd meg ezt a sok sápadt kólaivót! Itt a bort senki nem ismeri? Látod azt a gyereket, milyen bombázóval üldögél? A szerencsétlenjének csak éppen a nyál nem csurog a szájából. Persze ha kóla helyett egy fél liter otellót benyomott volna, már biztos a bokrok alatt döncölné azt a bögyöst – mondta nekitüzesedve. Tudtam, honnan fúj a szél. Már pár napja nem volt nővel, és jelentkeztek nála az elvonási tünetek. Mivel nő nincs, meg kell, hogy itassam, talán ettől lenyugszik határoztam el.
– Gyere, Lacus, beülünk valahová beszélgetni, iddogálni invitáltam.
– Ne menjünk el az egyetemhez? Ott vannak ám jó nők – mondta szinte sóvárogva.
Majd később. Először igyunk valamit! hárítottam el. A bőgő bika kutya füle
– somolyogtam magamban.
Végre találtunk egy elegáns helyet, ahol nem csak kávé és üdítő kapható. A földszinti nagyterem tele volt. A pincér a karéjra kísért bennünket. Az is majdnem tele volt, és itt is szinte mindenki üdítőt ivott. A bor megrendelése nem okozott gondot. Ám mikor Laci jelezte az ujjaival, hogy három üveggel hozzon, akkor nagyra kerekedett a pincér szeme. Ahogy letette a borokat az asztalra, Laci testbeszéddel elmutogatta, hogy nyugodtan bontsa csak meg mindegyiket. Látszott rajta, furcsállja, de kihúzta mindhárom flaska dugóját. Könnyű kis asztali bor volt. A hazai, ászári ezerjónak a nyomába sem léphetett. Ereje is alig volt. Húsz perc alatt lelégtelenítettük a három üveget. Laci újra az ujjaival instruálta a pincért.
Amikor a második kört hozta, már némi feltűnést keltett a dolog. Többen odanéztek, összesúgtak. Háromnegyed órát ez is kitartott. Laci keze újra rendelt. A pincér egyre sápadtabb lett. Bajt, botrányt érzett. Ennyi bort itt egy hét alatt nem ittak meg. A harmadik kört kihozva, a részeg ember imbolygását utánozva kérdezte, hogy tudunk-e majd menni.
– Édes egykomám nevetett Laci az arcába , ha három nap, három éjjel mulatok, azt sem veszi észre rajtam senki.
– Te csak ne aggódozz! Inkább hozz még három flaskát, de azt ne bontsd ki, mert látom, be vagy már szarva! Majd az öregek megisszák dünnyögte maga elé.
Az utolsó kört elfogyasztva, az üvegeket kézbe fogva, urasan lesétáltunk az emeletről. Észrevettük, hogy mindenki arra volt kíváncsi, hogy fogunk elmenni, egyáltalán tudunk-e? A lépcső felénél tarthattunk, amikor tapsolni kezdtek, majd vastaps közepette, mint két bonviván, elhagytuk a helyet.
– Na
akkor itt is voltunk – mondta Laci csendesen, csak úgy
hogy mondjon valamit.
Az egyetemet persze nem úsztam meg. Már későre járt, mire odaértünk. Minden zárva volt. Lenin elvtárs két kiterjesztett karja védelmezőn borult a város fölé. Így aztán csendesen, az otthon hagyott kedves, gömbölyded hajlatain elmélázva, hazaballagtunk.
Reggel érkeztem haza Bulgáriából. Délután már Bélaházára vagyunk betelepülve. Két hét szabadság! Mindenhol jó, de legjobb a Bakonyban! lelkendezem boldogan. Legnagyobb örömömre él még a nagydisznó is!
– Amíg a kan nem lesz meg, mással nem foglalkozunk – határoztuk el Endrével. Hiába lestük azonban több estén keresztül, nem jöttünk össze vele. Viszont a friss oda vissza csapáját mindig láttuk.
– Próbáljuk meg hajnalban! Hátha akkor van a járata! – indítványoztam Endrének.
– Próbáljuk! – hagyta jóvá.
Eredmény semmi. A csapa viszont egy száz méteres sávon belül továbbra is ott volt. Mi lehet a dolog nyitja? Mi az, amit rosszul csinálunk? – rágtuk magunkat.
– Te
Endre emlékszel arra a nagy kanra a sarokerdőnél, amelyik délelőtt járt ki a kukoricára, és délután ment haza? – kérdeztem.
– Tudod! Akkor bukott le, amikor egyszer nagyon korán kiültünk, és láttuk visszahúzni. Ilyen vén kaszakövek idős korukra bónásak, kiszámíthatatlanok lesznek, mint az öregember. Lehet, hogy egy ilyen bónás öregúrral van most is dolgunk! Elképzelhető, hogy ez is nappal jár ki, és ezért nem bírjuk elkapni.
– Igazad lehet – gondolkodott el a dolgon Endre. – Ma este még tegyünk egy próbát! Ha nincs eredmény holnap kiülünk a lucernaföld szélére. Legfeljebb kártyázgatunk. Majd úgy csináljuk, hogy senki ne lásson bennünket. Mert ha híre megy, hogy fényes nappal disznót lesünk, kihívják a mentőt
.
Délután lementünk családostul, Endréstül a hántai tóhoz pecázni. Estefelé jött kismotorral egy horgász, aki izgatottan újságolta, hogy mekkora vaddisznót látott.
– Hol látta?– kérdeztem rosszat sejtve.
– Ahogy jöttem itt a csárdai úton, a búzaföld szélében fekszik. A szombathelyi vadőr lőtte fejbe 20 m-ről kispuskával.
– Bármire esküszöm, ez a bónás kan! – mondtam Endrének. Nem szólt semmit, csak nagyot szívott a cigarettába. Ez nála az egyetértés jele.
Másnap tudtuk meg, hogy jó volt a diagnózisunk, csak későn született. A szomszéd kolléga a majdani esti leshelyet keresve vette észre a búzából már felénk hazaváltó disznót. Csak a szolgálati kispuskája volt vele. Olyan szerencsésen fülbe lőtte, hogy helyben maradt. Hat évesnek ítélték. Az agyarai 22,5 cm-esek és egészségesek voltak. Nem mindennapi zsákmány! Az se lenne csoda, ha az ember az elvesztése feletti bánatában rigolyássá vagy éppen bónássá válna.
Egyik sem lettem, de egy életre megjegyeztem, hogy öregdisznó viselkedésében ne keressünk sem ésszerűséget, sem logikát. Tesz az egészre egy nagyot!
Vadászat
POLICE: Illegális agancsozókat fogtak Somogyban
Az igali rendőrök lopás miatt indítottak eljárást két felsőmocsoládi lakos ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján két férfi a felsőmocsoládi erdőben – a vadászatra jogosult vadásztársaság engedélye és hozzájárulása nélkül – illegálisan gyűjtött elhullajtott agancsokat.

Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Az igali rendőrök lopás miatt indítottak eljárást két felsőmocsoládi lakos ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján két férfi a felsőmocsoládi erdőben – a vadászatra jogosult vadásztársaság engedélye és hozzájárulása nélkül – illegálisan gyűjtött elhullajtott agancsokat. A rendőrök a kutatás során több kilogramm agancsot foglaltak le, amelyek értéke az elsődleges szakértői vélemény szerint meghaladta az ötvenezer forintot – tájékoztatott a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Forrás: POLICE
Az Igal Rendőrőrs nyomozói a 32 éves férfiakat február 10-én lopás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Forrás: POLICE
A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság felhívja a figyelmet, hogy az agancsgyűjtés mindenképp engedélyhez kötött, így az annak hiányában folytatott tevékenység a gyűjtött agancs értékétől függően tulajdon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg.
Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Spanyolország- További afrikai sertéspestis-eseteket jelent vadon élő vaddisznókban
Két új másodlagos ASP kitörést erősítettek meg Spanyolországban
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Spanyolország továbbra is reagál az afrikai sertéspestis (ASP) vadon élő vaddisznókban történő megjelenésére: 2026 januárjának közepén újabb eseteket jelentettek Katalóniában. Január 13-án a spanyol Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium (MAPA) két új másodlagos kitörést erősített meg, amelyek során 13, a kezdeti fertőzések körül kijelölt 6 kilométeres magas kockázatú zónában elhullott vaddisznót találtak.

Ekkor az igazolt ASP-kitörések száma 15 volt (három elsődleges és tizenkettő másodlagos), összesen 60 pozitív teszteredménnyel rendelkező vaddisznóval. Ezzel párhuzamosan 622 további állatot vizsgáltak aktív és passzív megfigyelés keretében, amelyek mindegyike negatív eredményt mutatott.
A hét későbbi szakaszában közzétett frissítések szerint a helyzet tovább változott. 2026 januárjának közepére a spanyol hatóságok további pozitív eseteket jelentettek, így az ASP-pozitív vaddisznók száma 64-re, a kitörések száma pedig 17-re emelkedett. Ezek a fejlemények rávilágítanak a járvány dinamikus jellegére, valamint a folyamatos megfigyelés, a gyors jelentéstétel és az összehangolt intézkedések fontosságára.
A FACE korábbi, a spanyolországi kezdeti kitörésről szóló tájékoztatása szerint az ellenőrző intézkedések továbbra is szigorúan érvényben vannak. Ezek közé tartozik a megerősített megfigyelés, az elhullott állatok szisztematikus felkutatása, a vaddisznóállomány célzott kezelése, valamint a fertőzött területen található 57 sertéstartó telepen alkalmazott szigorú járványvédelmi előírások. Fontos kiemelni, hogy házisertésekben eddig nem mutattak ki fertőzést, és a spanyol hatóságok ismételten hangsúlyozták, hogy az ASP nem jelent veszélyt az emberi egészségre.
A vadon élő vaddisznókban megjelenő ASP komoly kihívást jelent a vadgazdálkodás és a vadásztársadalom számára, amely közvetlenül részt vesz a betegség megfigyelésében, az elhullott egyedek felkutatásában és az állománykezelésben. A vadászok kulcsszerepet töltenek be operatív partnerként, szorosan együttműködve az állategészségügyi hatóságokkal és más érintett szereplőkkel a terepen.

A 15 vaddisznókban észlelt kitörés, valamint a befogott vagy elhullva talált, de negatív eredményt mutató vaddisznók elhelyezkedése Katalóniában (Forrás: Mezőgazdasági, Halászati és Élelmezésügyi Minisztérium).
Országos szinten a Spanyol Királyi Vadászszövetség (RFEC) aktívan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és kapcsolatot tart az illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy tudományosan megalapozott, arányos intézkedéseket mozdítson elő a betegség további terjedésének megelőzésére, miközben megőrzi az állategészséget, a gazdálkodói érdekeket és a fenntartható vadgazdálkodást.
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hatalmas érdeklődés mellett zajlott a 32. FeHoVa
A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.
Tanulj a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán! Kattints a képre és jelentkezz Nagykőrösre!
Elégedett kiállítók, folyamatosan gyarapodó látogatószám – véget ért a 32. FeHoVa Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A négy napos eseményen számos teltházas szakmai és közönségprogram várta az érdeklődőket.

Fotó: Hungexpo
A FeHoVa – a kelet-közép-európai régió vadászainak, horgászainak, erdészeinek, fegyverrajongóinak és természetkedvelőinek legjelentősebb vadászati és erdészeti kiállításán idén 13 országból 200 kiállító vett részt. A látogatók száma pedig jóval meghaladta a 40 ezret, ami a szervezők szerint a gazdag programkínálat mellett a most bevezetett díjmentes parkolásnak és a korábbinál kedvezményesebb büfékínálatnak volt köszönhető. A FeHoVá-val egy időben rendezett XIII. jubileumi FEHOVA-MEOESZ Nemzetközi Kutyakiállításra (CAC, CACIB) több mint 6 ezer négylábút hoztak el gazdáik Európa számos országából.
A részletekért kattints a képre!
A FeHoVa megnyitóján Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke ismertette az elmúlt év vadászokat és a vadgazdálkodást érintő döntéseit, kiemelve, hogy minden ezzel kapcsolatos javaslat, törvénymódosítás és jogszabályváltoztatás előtt kikérik az összes létező szakmai szervezet véleményét. Hangsúlyozta, hogy a hazai vadgazdálkodás eredménye 16 év alatt tizennyolcszorosára, évi 3 milliárd forintra nőtt. A vadásszá válás feltételeinek szigorodása ellenére a vadászok száma 57 ezerről 71 ezerre emelkedett.

Fotó: Hungexpo
Nagy István agrárminiszter köszöntőjében azt emelte ki, hogy a tájegységi vadgazdálkodási rendszer bevezetése, valamint az országos trófeabírálati rendszer alkalmazása nagymértékben hozzájárul a mennyiségi szabályozás eredményességéhez és a minőség megőrzéséhez. A vadászati törvény módosítása lehetővé tette, hogy a vadászatra jogosultak március 1-jétől elektronikus alkalmazással vezessék a vadászati naplót és a terítéknyilvántartást – tette hozzá a miniszter.
Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkára a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, elindultak az egyeztetések arról, hogy milyen új tartalmakkal, újításokkal folytatódjon a jövőben a FeHoVa kiállítás, amely a vadászati kultúra átadásában az elmúlt több mint három évtizedben jelentős szerepet játszik.
Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke a többi között elmondta, hogy a kormánnyal kötött horgászturisztikai stratégia értelmében tovább folytatódik az egyesületi bázispontok fejlesztése.
Dr. Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke a kiállítás szervezőit dicsérte, és Európában is példaértékűnek nevezte a magyar vadgazdálkodás és természetvédelem együttműködését.
Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületei Szövetségének (MEOESz) elnöke elmondta, hogy már 20 éve vesznek részt a rendezvényen, amely mára négynapos úgynevezett „összfajtás” nemzetközi kutyakiállítássá nőtte ki magát, amelyre Európa számos országából érkeznek.
Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója megnyitójában arról beszélt, hogy a FeHoVa több mint harminc éve a természetkedvelők, vadászok és erdészeti szakemberek találkozási pontja, akiknek fontos az örökség, amit továbbadhatnak.
A hivatalos megnyitón írták alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet együttműködéséről szóló partnerségi megállapodást. A dokumentum szerint az aláíró szervezetek a jövőben az eddiginél is szorosabban működnek együtt a fenntartható agrár-, erdő- és vadgazdálkodás területén.
Idén is rendkívül sikeresek voltak a FeHoVa szakmai programjai. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferenciáján az Agrárminisztérium képviselői, az egyetemi és kutatói szféra szakemberei, valamint az erdő- és vadgazdálkodás gyakorlati szereplői tartottak előadásokat, tömött széksorok előtt. Újdonság volt a szakmai kisszínpad, ahol a részvevők olyan témaköröket vitattak meg, mint a vadászat a városban, a hivatásos vadászok jövője, vagy a felkészülés a külföldi vadászatokra.

Fotó: Hungexpo
A vadászati közönségprogramok közül ezúttal is kiemelkedtek a trófeakiállítások, a trófeabírálati bemutató, valamint az ismert vadászok dedikálással egybekötött könyvbemutatói és élménybeszámolói.
A sztyeppétől napnyugtáig – Vadászat lőpor nélkül címmel a látogatók az MMNKK Magyar Nemzeti Múzeum anyagából összeállított tárlatot, valamint Szunyoghy András grafikusművész munkáit tekinthették meg. Sokan keresték fel a terepjáró pályát és vettek részt az éjjellátó bemutatón. (A részvevők az egyik pavilon tetejéről a másik pavilon tetejére kihelyezett, fűthető állatfigurákat figyelhették meg.)
Hagyományosan a kiállításon rendezi meg a Vadászati Kulturális Egyesület az ifjúsági vadászkürtös versenyt, és a szarvasbőgő bajnokságot. Az idei, 12. vadászkürtös verseny gyermek kategóriáját 2026-ban Schnell Ádám nyerte, az ifjúsági korosztályban pedig Fehér Szabolcs diadalmaskodott. A szlovák versenyzők részvételével lezajlott FeHoVa Kupa Nemzetközi Szarvasbőgő Bajnokság legjobbja idén Tardosi Balázs lett, ifjúsági bajnoka pedig Pap Dániel.

Fotó: Hungexpo
A FeHoVa horgász kiállításának fókuszban ezúttal a horgászat, haltenyésztés, természetvédelem szakmai innovációinak, valamint a versenyhorgászat eredményeinek bemutatása volt. Óriási sikert aratott a második alkalommal megrendezett MOHOSZ Agóra, amelyen a tavalyinál is több cég és márka mutatkozhatott be (az Agórában megjelent cégek és márkák listája itt olvasható.)
A Horgász színpadon az elmúlt évek magyar horgász Európa- és világbajnokai tartottakelőadásokat, dedikáltak, meséltek a versenyeken szerzett élményeikről, tapasztalataikról.
A pergető- és etetőhajós medencékhez, valamint a fárasztó szimulátorhoz is alig lehetett odaférni a bemutatók idején. A MOHOSZ standjánál ezúttal is sokan váltották ki az éves horgászjegyüket, és vettek részt a horgászvizsgán.
Egyidejű rendezvények
A 2026-os FeHoVa két egyidejű rendezvényt is kínált a látogatóknak. A Magyar Íjász Szövetség által rendezett hagyományos Íjász bajnokságot és a XIII. FeHoVa – MEOESZ Nemzetközi kutyakiállítást, amelyre ezúttal több mint 6000 kutyát hoztak el Magyarországról és Európa számos országából.

Fotó: Hungexpo
Jótékonyság a FeHoVa kiállításon
A FeHoVá-hoz kapcsolódva idén is több jótékonysági akciót szerveztek. A Hungexpo által szerevezett kiállítói fogadáson a Bátor Tábor Alapítvány javára 300 ezer forintot, valamint értékes nyereményeket és ajándékokat ajánlottak fel a részvevők. Az idén 25 éves Bátor Táborban sorsfordító élményeket nyújtanak súlyos betegséggel küzdő, vagy élethosszig tartó megbetegedéssel élő gyerekeknek és családjaiknak, illetve azoknak a családoknak, akik elvesztették gyermeküket.
A Vadászati Kulturális Egyesület a Hungexpoval közösen biztosított lehetőséget hátrányos helyzetű gyermekek számára, hogy meglátogathassák a kiállítást. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kormányhivatal közreműködésének köszönhetően egy kisbusznyi gyermek érkezett Rábacsécsényről.
A MOHOSZ, az Energofish Kft. és a FeHoVa évek óta tartó együttműködésének keretén belül a MOHOSZ idén is pályázatot hirdetett iskoláknak, hogy meglátogathassák a kiállítást. A MOHOSZ finanszírozta a buszokat, az Energofish Kft. a gyerekek helyszínen kapott ajándékait, a FeHoVa pedig a több, mint 1000 tanuló és kísérőtanáraik belépőit.
Forrás: Hungexpo
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


You must be logged in to post a comment Login