Keressen minket

Vadászat

Erdélyi disznóhajtás

Közzétéve:

Feltöltő:

Vadászterületünk Erdélyben, Kovászna megye területén, a Kormos- és Vargyas patakja között helyezkedik el.

Nagyrészt kocsánytalan tölgyesekkel, bükkel elegyedve, a magasabbb régiókban megjelennek a fenyvesek is, ezek alkotják az erdőinket. A Hargita hegylánc délkeleti részén található ez a számomra oly kedves, vadban bővelkedő terület. Fő vadjaink a vaddisznó, medve, őz, de szép számmal akad itt farkas, hiúz, vadmacska, gímszarvas, róka és sok más kistestű vad is.

2009. december 20-a, reggel 8 óra
Fülén (egy kis település) megyünk fölfele, elhaladva az 1848-ból jól ismert Vashámor mellett – minden szeglete e földnek történelmi ereklye, harc-bukás. A hőmérséklet nyolc fok körül alakult, felhős ég, de a kedvünk töretlen. A Kormos patakjához közel az úgynevezett Fülei részbe megyünk vadászni.

A faluból kiérve megállunk, eligazítást tart a csoportvezető. Ismerteti elvárásait, kötelességeinket, és hogy a mai nap vaddisznóra, farkasra, hiúzra és vadmacskára vadászhatunk.
Vadászok tizenkilencen tudtunk megjelenni (huszonketten vagyunk ebben a csoportban), a hajtók, a vadőr vezetésével tucatnyian vannak.

1. hajtás: A „Zubogó” nevű oldalt hajtjuk meg, amelyen az állományt vegyes korú bükkös alkotja. Egy gerinc mentén jön lefele a hajtás és ezek oldalait álljuk el. Bizony meredek a hegy, és mire helyemre érek – ami elég messze van –, rendesen megszuszogtat, de szeretem ezt. Szép az egész, és egy kis fáradtság pont kell majd a nap végére. Egészséges is. Elállás után eltakarítom a havat a lábam alól, s ilyenkor minden az enyém… Csak figyelnem kell, s ábrándozhatok is, hol jöhetne a nagy kan… ajaj…, vagy egy farkas – gyarló vagyok s mindent akarok, de ha látok valamit, az is szép, s ami fontos, az is örökre az enyém marad.

Közben elered a hó, apró pelyhekben hull. Csend vesz körül, s izgalom, mintha érezné az erdő, hogy bizony vadászat van, megmérkőzik egymással az ember és a természet, a tudomány és az igazi erő, ösztön.

Elindult a hajtás, a hajtók kiáltásai, kutyák csaholása egységes vadászvért forraló indulóba cseng. Ebbe a hangzavarba szökken be a hátsó oldalbólegy fiatal bak. Látszik a rémület és a tanácstalanság a tőlem mintegy negyven méterre levő fiatal állaton, megzavarta a visszhang, nem tudja mit tegyen.

Csendben somolygom, mehetsz őzike, s vigyázz magadra, sok a farkas errefele. Az őz eltűnése után már a hajtóvonal is közeledik, majd hallom a hajtók közül valaki mondja: „hú, mekkora állat”, erre felszökik az adrenalin, szorosabban fogom a puskám, s kis idő múlva villan is előttem a disznó farka, sajnos messze a sűrűben. Többször nem látom, pedig a csaholás, zörgés mintha közeledne, de aztán végleg visszatör.

Na, ez elment, gondolom, mígnem durr és megint durr. Mi ez, és főleg ki lőtt? Szinte a legszélső elálló vagyok, de mint utólag kiderült, egy a hajtókkal menő szerencsés vadász lőtt. A végére még öt lővés esett, mert a sűrű eltérítette a 8×57-es lővedékeket, csak kettő érte el a disznót. Így lett meg 21,5 cm-es kan. Jó szívvel gratuláltunk a szerencsés vadásznak, és már kezdődhetett a következő hajtás.

2. hajtás: Az első hajtástól mintegy 4–5 km gyaloglás után (hegyre fel) értünk az „Árkokhoz”. Ilyenkor igazán érzi az ember, hogy biza ez sport is a javából, hegyre fel, térdig érő hóban, sikulva, botladozva, de odaértünk. Ekkor elfelejti az ember a fáradságot. Fent a tetőn két szép őzet leptünk meg, megnéztek majd tovább álltak.

Itt egy tölgyes lesz meghajtva, felfele hajtanak, s mi vadászok az árkok fejénél foglalunk lőállást. A már említett fiatal elejtő ismét a hajtókkal halad. Csend van, s mégis a szél meg-meglebbenti a fák ágain maradt száraz leveleket. Ilyenkor a rajtuk maradt hó leesik, azt az érzést keltve, hogy ott mozog valami.

Változik a szél, érzem a tarkomon a hideget, rossz lett a szélirány. De mégis előttem hallom, hogy görögnek a disznók, aztán csend – szagot fogtak. Mint utóbb kiderült a viszatérő kondát szétverték a kutyák, és ebből lőtt ki egy nagy kocát a ma már másodszor eredményes kolléga. Hiába volt nehezebb az útja mint nekünk elállóknak, ma ő volt a szerencsefi. Gratulálok neki ismét, mert a nehezebb részt választotta, és ez meg is hozta eredményét.

Visszafelé a kocsikhoz már hamarabb leértünk, ahol nekiálltunk a magunkkal hozott elemózsiának. Kell a táplálék is, habár vadászat közben észre sem vesszük, mennyire éhesek lettünk.

3. hajtás: Ez ebéd után volt, még fentebb a hegyen, itt már fenyő is található, a területrész neve „Hályog”. Emelt lőállásban foglalok helyet, előttem fiatal bükkerdő, jobbra picit alább fenyves. A hóesés elállt, csend honol, csak egy-egy cinke csattog, tudom a múlt héten erre farkasok törtek ki, de ma nem jönnek. A hajtás közeleg, s semmi; ami disznó volt – márpedig volt vagy harminc –, oldalt tört ki, ahol nem állt senki. Nagy sóhaj, de nem lehet mindent meglőni, és vége is a mai napnak.

A csoportvezető gratulál mindenkinek a szerencsés és szép vadászatért, elbúcsúzunk és mindenki elindul hazafele, megint feltöltődtünk a természet csodáival, energiájával.

Csíkszereda

Vadászat

Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét igazolták két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma 2026. június 16-án afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét igazolta két, az M1 autópályától délre eső területen kilőtt vaddisznóban. Az állatokat Tatabánya térségében állománygyérítés során, diagnosztikai célból ejtették el. Ezzel a vírus átlépte a mesterséges határnak számító M1 autópályát.

Fotó: NÉBIH

A Nébih laboratóriuma 2026. június 16-án megerősítette az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét két, Tatabánya külterületén kilőtt vaddisznóban. A fertőzött állatokat a vaddisznóállomány gyérítése során, diagnosztikai célból ejtették el az M1 autópályától délre található területen, ami járványügyi szempontból különösen jelentős. Az autópálya ugyanis ebben a térségben eddig infrastrukturális védelmi vonalnak számított, hozzájárult a vaddisznóállomány mozgásának korlátozásához, és így a vírus természetes terjedését is lassította.

A mostani eset is alátámasztja az M1 és M3 autópályák térségére nemrég bevezetett fokozott járványvédelmi intézkedések indokoltságát. Az időben azonosított fertőzések lehetőséget biztosítanak a járványügyi rendelkezések gyors megerősítésére, ezáltal csökkentve az ASP további terjedésének kockázatát.

Az ASP az emberre nem veszélyes, azonban a házi sertések és a vaddisznók rendkívül súlyos állategészségügyi és gazdasági következményekkel járó megbetegedése. A Nébih felhívja a vadászatra jogosultak, a vadgazdálkodók, valamint kiemelten a sertéstartók figyelmét a járványügyvédelmi előírások következetes betartására.

A témában minden további aktuális és fontos információ elérhető hivatal tematikus aloldalán:
https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos Vadászok Somogy-Vas-Zala vármegyei Szakmai Versenye

2026. június 11-én Kemenesmagasiban, a Stüszi lőtéren rendezték meg a Somogy–Vas–Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenyét

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026.06.11-én Kemenesmagasiban a Stüszi lőtéren került megrendezésre a Somogy-Vas-Zala vármegyei hivatásos vadászok szakmai versenye az idén először, regionális jelleggel.

20 versenyző indult összesen (6 somogyi, 4 vasi és 10 zalai), a vármegyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket az Országos Hivatásos Vadász Versenyen.

A versenyzőknek egy ötven kérdésből álló tesztet kellet kitölteniük, melyben a vadászati kultúra, vadászetika és vadászhagyományok terén szerzett jártasságuk mellett szakmai elméleti ismereteikről adtak számot. Ezt követően korong- és kisgolyós lövészetre, két helyszínen trófeabírálatra, valamint növény- csont- és szőrminták felismerésére került sor.

A rendezvény tapasztalatait a jó hangulatban elfogyasztott ebéd során beszélhették meg a versenyzők és a szervezők.

A verseny helyezettjei összesített eredmények szerint:

  1. Viserálek Martin – Vas
  2. Rózsa Martin – Somogy
  3. Ángyán Ákos – Zala

Fotó: OMVK

Somogy vármegye helyezettjei:

  1. Rózsa Martin
  2. Boda Csaba
  3. Beda János

Vas vármegye helyezettjei:

  1. Viserálek Martin
  2. Viserálek Balázs
  3. Piri Gábor
  4. Bándoli Miklós

Fotó: OMVK

Zala vármegye helyezettjei:

  1. Ángyán Ákos
  2. Timbókovics Balázs
  3. Kovács Tamás

Fotó: OMVK

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom