Keressen minket

Vadászat

Gazda a rengetegben, avagy a vadkár útvesztője

Közzétéve:

Feltöltő:

A Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete az elmúlt időszakban számos konferencián, rendezvényen tartott előadásokat a vadkár témakörében. A szakmai ismeretek és kutatások mellett megpróbáltunk útmutatót is adni a résztvevők kezébe, mellyel könnyebben eligazodnak a vadkár körüli eljárásokban. A gyakorlati tapasztalataink szerint sok félreértés, tévhit és félremagyarázott előírás övezi ezt az utat. Most megpróbáljuk összeszedni a leggyakoribb problémákat és azok valós magyarázatát.

A jegyzői eljáráshoz igazolást kell hozni a vadászatra jogosulttól arról, hogy nem jött létre egyezség.

Az egyezség hiányát nem kell igazolni, azt az ügyfél (jelen esetben a károsult) nyilatkozata alapján el kell fogadnia az eljáró jegyzőnek.

Amíg 5% alatt van a vadkár, addig nem fizet a vadászatra jogosult.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény nem így rendelkezik.

„75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).”

Tehát egyértelműen következik a jogszabályi előírásból, hogy az okozott kár 5%-on felüli, azaz a 95%-át kell megtéríteni a vadászatra jogosultnak. Pl. A vad kártétele miatt 50 t terméskiesésünk keletkezik, melyből a vadászatra jogosult normál esetben (ha nincs felróhatóság a termelő részére) 47,5 t termény ellenértékét köteles megfizetni.

A fel nem használt költségekre 10-20%-ot kell levonni.

Ilyen szabály nincs és nem is helyénvaló. A fel nem használt költségeket minden esetben az adott földterületre, az adott terményre és annak mért nedvességtartalmának figyelembevételével kell alkalmazni, tételesen. Az agrár sajtóban, agrárportálokon is évente közlésre kerül a mezőgazdasági bérmunkák költségtáblázata, melyet ilyen esetben célszerű alkalmazni. A tőzsdei elszámoló ár csak a szabadkikötőbe leszállított, betárolási nedvességre leszárított, megtisztított és uszályba rakott terményre vonatkozik. Ebből adódóan nem mindegy, hogy hol helyezkedik el a földterület a szabadkikötőhöz képest, mennyi a nedvességtartalma a terménynek, stb. A fent nevezett 10-20% lehet sok és lehet nagyon kevés is!

Szép dolog a bizalom és helyénvaló ha a hasonló szóbeli ígéreteket be is váltják, de jobb ha a biztonságra törekszünk. A megállapodást még a betakarítás megkezdése előtt foglaljuk okiratba, melyet két tanúval hitelesíttessünk is. A megállapodásban legyen benne a kárt okozó vadfaj megnevezése, a kár mértéke, értéke és megosztása, valamint a kártérítés megfizetésének módja és időpontja. Az írásba foglalás nem bizalmatlanságot jelent, de arra tökéletes, hogy később egyformán emlékezzen mindenki a megállapodásra. Sajnos sok helyen ebből fakadnak a személyes konfliktusok, „haragszom rád”-ok, stb. A jó viszony alapja a korrekt elszámolásban és dokumentálásban rejlik.

A szakértőt a vadászatra jogosult fizesse!

A szakértő költségeit alapesetben az fizeti, aki felkéri. Jegyzői, közjegyzői vagy bírósági eljárásban az ügyfél (a földhasználó) köteles megelőlegezni a szakértői díjat. Az ügymenet során az eljárási díj viseléséről a felek megállapodhatnak, vagy a hatóság megoszthatja közöttük. A leggyakrabban alkalmazott költségviselés a felek között az 50-50%, mely már egyezségkötési szándékot is jelezhet a felek részéről.

A vadászok dolga, hogy megvédjék a földemet!

Nem, nem az ő dolguk! A vadászatra jogosult és a termelő részére is tartalmaz kötelezettségeket a fent nevezett 1996. évi LV. törvény és annak végrehajtására kiadott 79/2004. (V.4.) FVM rendelet. A vadászat „megengedése”, a les, befogó kihelyezéséhez való hozzájárulás, a kár keletkezéséről való értesítés mind-mind kötelezettség és nem védekezés a földhasználó részéről. A földhasználó a „jó gazda gondosságával” köteles a gazdálkodását folytatni, melynek fogalmát az 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről fogalmazza meg: jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Ha ehhez a fogalomhoz társítjuk, hogy a gazda szakmának már a szó jelentése elárulja, hogy az ezt a tevékenységet végző személy „jó gazda módjára” gondját viseli azoknak a növényeknek, állatoknak, földterületnek, gépeknek, berendezéseknek, amelyekkel a munkája során kapcsolatba kerül.

Mindezek figyelembevételével védekezni a földhasználónak is kell! A terméskárosítók elleni védekezés minden gazda számára egyértelmű, de hogy a vad is ide tartozik az már nem. El kell fogadni, hogy a vad a természet része, mint azok a rovarok, gombák amik a termésünket károsítják és amik ellen védekezünk is. A dolog pozitívuma az, hogy ebben a védekezésben van egy kötelezően együttműködő partnerünk, akit vadászatra jogosultnak hívnak. Mindezeken felül a vadászatra jogosult még a keletkezett kárért is kártérítési kötelezettséggel tartozik 95%-ban, HA mi is közreműködtünk a megfelelő védekezésben!

ostermelo.com

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom