Vadászat
Gazda a rengetegben, avagy a vadkár útvesztője
A Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete az elmúlt időszakban számos konferencián, rendezvényen tartott előadásokat a vadkár témakörében. A szakmai ismeretek és kutatások mellett megpróbáltunk útmutatót is adni a résztvevők kezébe, mellyel könnyebben eligazodnak a vadkár körüli eljárásokban. A gyakorlati tapasztalataink szerint sok félreértés, tévhit és félremagyarázott előírás övezi ezt az utat. Most megpróbáljuk összeszedni a leggyakoribb problémákat és azok valós magyarázatát.
A jegyzői eljáráshoz igazolást kell hozni a vadászatra jogosulttól arról, hogy nem jött létre egyezség.
Az egyezség hiányát nem kell igazolni, azt az ügyfél (jelen esetben a károsult) nyilatkozata alapján el kell fogadnia az eljáró jegyzőnek.
Amíg 5% alatt van a vadkár, addig nem fizet a vadászatra jogosult.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény nem így rendelkezik.
„75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).”
Tehát egyértelműen következik a jogszabályi előírásból, hogy az okozott kár 5%-on felüli, azaz a 95%-át kell megtéríteni a vadászatra jogosultnak. Pl. A vad kártétele miatt 50 t terméskiesésünk keletkezik, melyből a vadászatra jogosult normál esetben (ha nincs felróhatóság a termelő részére) 47,5 t termény ellenértékét köteles megfizetni.
A fel nem használt költségekre 10-20%-ot kell levonni.
Ilyen szabály nincs és nem is helyénvaló. A fel nem használt költségeket minden esetben az adott földterületre, az adott terményre és annak mért nedvességtartalmának figyelembevételével kell alkalmazni, tételesen. Az agrár sajtóban, agrárportálokon is évente közlésre kerül a mezőgazdasági bérmunkák költségtáblázata, melyet ilyen esetben célszerű alkalmazni. A tőzsdei elszámoló ár csak a szabadkikötőbe leszállított, betárolási nedvességre leszárított, megtisztított és uszályba rakott terményre vonatkozik. Ebből adódóan nem mindegy, hogy hol helyezkedik el a földterület a szabadkikötőhöz képest, mennyi a nedvességtartalma a terménynek, stb. A fent nevezett 10-20% lehet sok és lehet nagyon kevés is!
Szép dolog a bizalom és helyénvaló ha a hasonló szóbeli ígéreteket be is váltják, de jobb ha a biztonságra törekszünk. A megállapodást még a betakarítás megkezdése előtt foglaljuk okiratba, melyet két tanúval hitelesíttessünk is. A megállapodásban legyen benne a kárt okozó vadfaj megnevezése, a kár mértéke, értéke és megosztása, valamint a kártérítés megfizetésének módja és időpontja. Az írásba foglalás nem bizalmatlanságot jelent, de arra tökéletes, hogy később egyformán emlékezzen mindenki a megállapodásra. Sajnos sok helyen ebből fakadnak a személyes konfliktusok, „haragszom rád”-ok, stb. A jó viszony alapja a korrekt elszámolásban és dokumentálásban rejlik.
A szakértőt a vadászatra jogosult fizesse!
A szakértő költségeit alapesetben az fizeti, aki felkéri. Jegyzői, közjegyzői vagy bírósági eljárásban az ügyfél (a földhasználó) köteles megelőlegezni a szakértői díjat. Az ügymenet során az eljárási díj viseléséről a felek megállapodhatnak, vagy a hatóság megoszthatja közöttük. A leggyakrabban alkalmazott költségviselés a felek között az 50-50%, mely már egyezségkötési szándékot is jelezhet a felek részéről.
A vadászok dolga, hogy megvédjék a földemet!
Nem, nem az ő dolguk! A vadászatra jogosult és a termelő részére is tartalmaz kötelezettségeket a fent nevezett 1996. évi LV. törvény és annak végrehajtására kiadott 79/2004. (V.4.) FVM rendelet. A vadászat „megengedése”, a les, befogó kihelyezéséhez való hozzájárulás, a kár keletkezéséről való értesítés mind-mind kötelezettség és nem védekezés a földhasználó részéről. A földhasználó a „jó gazda gondosságával” köteles a gazdálkodását folytatni, melynek fogalmát az 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről fogalmazza meg: jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).
Ha ehhez a fogalomhoz társítjuk, hogy a gazda szakmának már a szó jelentése elárulja, hogy az ezt a tevékenységet végző személy „jó gazda módjára” gondját viseli azoknak a növényeknek, állatoknak, földterületnek, gépeknek, berendezéseknek, amelyekkel a munkája során kapcsolatba kerül.
Mindezek figyelembevételével védekezni a földhasználónak is kell! A terméskárosítók elleni védekezés minden gazda számára egyértelmű, de hogy a vad is ide tartozik az már nem. El kell fogadni, hogy a vad a természet része, mint azok a rovarok, gombák amik a termésünket károsítják és amik ellen védekezünk is. A dolog pozitívuma az, hogy ebben a védekezésben van egy kötelezően együttműködő partnerünk, akit vadászatra jogosultnak hívnak. Mindezeken felül a vadászatra jogosult még a keletkezett kárért is kártérítési kötelezettséggel tartozik 95%-ban, HA mi is közreműködtünk a megfelelő védekezésben!
ostermelo.com
Vadászat
Érett gímbikák kerültek terítékre Vörösalmán – GALÉRIA
Két érett gímbikát ejtett el egy német vendégvadász Vörösalmán. A 12–13 éves bikák trófeáját 9, illetve 10 kilogramm fölé várják.
Szeptember 12-én két érett gímbika került terítékre Vörösalmán. A német vendégvadász mindkét bikát eredményesen elejtette, az egyik trófeájának tömegét 10 kilogramm fölé, a másikét 9 kilogramm körülire várják. A részleteket Reich Máté kísérő vadász osztotta meg az olvasókkal.

Forrás: SEFAG Zrt.
„A német vendégvadász szeptember 11-én délután érkezett meg hozzánk, és aznap este meg is kezdtük a vadászatot. Egy ismert bikára mentünk ki, amelyről tavalyi felvételeim is vannak. Ez a terítéken szemből a bal oldali bika.

Forrás: SEFAG Zrt.
Amikor kiszálltunk a kocsiból, hallottuk, hogy bőg, ezért elindultunk a hang irányába. Negyedórás cserkelés után meg is pillantottuk a fák között. Szemben állt, így nem volt ideális a helyzet az elejtéséhez.

Forrás: SEFAG Zrt.
Ezt követően a bika elindult a közeli mező irányába, mi pedig a szél függvényében visszafelé indultunk, mert úgy gondoltuk, megpróbálunk elé vágni.

Forrás: SEFAG Zrt.
A tervünk bevált, sikerült elé kerülnünk. Egy tehénnel volt kint a réten, és velünk szemben közeledett. Amikor keresztbe fordult, a vendég körülbelül 90 méterről sikeresen elejtette.

Forrás: SEFAG Zrt.
Öreg bika, 13 év körülinek gondoljuk, a trófea tömegét pedig 10 kilogramm fölé várjuk.

Forrás: SEFAG Zrt.
A teríték másik bikája szeptember 12-én, hajnali cserkelővadászat alkalmával esett, szintén a német vendég elejtésében.

Forrás: SEFAG Zrt.
Egy fás legelőre mentünk ki, ahol két bikát is hallottunk bőgni. Az egyik hamar továbbállt két tarvaddal, a másik viszont a domb aljában, a közelben hallatta a hangját.

Forrás: SEFAG Zrt.
Szerettünk volna felkapaszkodni a közeli magaslesre, de erre már nem volt időnk, mert a bika felbukkant a horizonton, és egyenesen felénk tartott. Láttuk, hogy öreg példány.

Forrás: SEFAG Zrt.
A vendég végül körülbelül 60 méterről tett rá lövést, és helyben is marasztalta a vadat. A bikát 12 év körülinek gondoljuk, a trófea tömegét pedig 9 kilogramm környékére várjuk.

Forrás: SEFAG Zrt.
A vendég nyolc éve jár hozzánk Vörösalmára, rutinos vadászember. Örülök, hogy idén is elégedetten távozik, jövőre visszavárjuk!”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Kivételes bika Kardosfán
Egy visszajáró német vendégvadász eredményes cserkelés során ejtette el a 2019 óta megfigyelt, mintegy 13 éves gímbikát.
A nem mindennapi vadat visszajáró német vendégünk ejtette el. 2019 óta figyeltem a bikát, most döntöttem az elejtése mellett. Hangulatos reggeli cserkelés alkalmával hozta terítékre a vendég – osztja meg az olvasókkal a kísérő vadász, Plucsinszki Zsolt. Szeptember 11-én hajnalban már megnéztük, aznap este ki is mentünk rá, ám nem találkoztunk vele.

Fotó: SEFAG Hunting Hungary
Szeptember 12-én reggel újra próbálkoztunk, akkor sem ott volt, ahol számítottunk rá. Vártunk, hallgatóztunk és kb. 500 méterrel arrébb hallottunk bőgést. Elhatároztuk, hogy rácserkelünk a bikára és amikor közelebb értünk, akkor átment előttünk a nyiladékon. Azonnal felismertük, figyelve a széljárást, tettünk egy kört, így sikerült elé vágnunk. Mikor beért, vadászias lőtávolságról, lőbotról hozta terítékre a vendég. A bika korát 13 év körülire becsülöm, a trófeatömeget a kifőzés után mondom.
Gratulálunk az elejtőnek és a kísérőnek!
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szervezet Elnöksége szeptember 9-ei ülésén döntött egy átfogó, az ágazati kommunikációt újratervező és meghatározó tervezet megvalósításáról. A testület ülésén, amelynek a szervezet székhelyének is otthont adó hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum adott otthont, egyebek mellett a hivatásos vadászok bértáblaajánlásáról, a csapdázáshoz és a kotorékozáshoz kapcsolódó jogszabálymódosítási javaslatokról, illetve a jövőre Gödöllőn megrendezendő Vadászkürtös Európa-bajnokságról is szó esett.

Fotó: OMVK
A hivatásos vadászok bértáblája
Az első napirendi pont keretében Fehér Sándor hivatásos vadász alelnök a szakszemélyzet bértáblaajánlásáról, annak frissítéséről beszélt. Mint elmondta, a téma aktualitását az adja, hogy a Vadászkamara négyéves stratégiai tervében külön is szerepel a hivatásos vadászok megbecsültségének javítása, ennek pedig egyik eleme az első alkalommal 2017-ben közzétett, és utoljára 2022-ben frissített ajánlás elkészítése. A módosítás a vármegyei hivatásos vadász alelnökök véleményének bekérését követően született meg. Az alelnök megjegyezte: meglepően nagy szórás volt a javaslatok közt, a javaslatok átlaga került az összeállított előterjesztésbe, az emelés ezzel együtt a korábbi összegekhez képest így is jelentős. A bértáblaajánlás, amely mellett a kamara érveket is felsorakoztat majd, további, a szaktárcával is folytatott egyeztetéseket követően válik majd nyilvánossá. Az érdekképviseletnek kiemelt feladata lesz, hogy lehetőségeihez mérten igyekezzen az iránymutatást egyfajta etalonként elfogadtatni a szakmával.
Fehér Sándor a stratégiában megfogalmazott életpályamodellről is szólt: véleménye szerint ilyet akkor lehetne bevezetni, ha az kötelezően megvalósítandó elemeket tartalmazna, ezzel szemben a munkáltatók döntéseit a Vadászkamara nem tudja befolyásolni, mint ahogy a munkaadó vadászatra jogosultak és a munkavállaló hivatásos vadászok megegyezésére, azaz a munkaszerződés tartalmára sem lehet ráhatása. Ennek tükrében az életpályamodell kidolgozása jelen körülmények között nem releváns.
Szintén a hivatásos szakszemélyzethez kapcsolódó téma az utánpótlás biztosítása: e tekintetben a Vadászkamara – ugyancsak a stratégia mentén – a szakképzést folytató oktatási intézményekkel kíván együttműködni. Az első lépés egy egyeztetés összehívása lesz, miután tisztázódik, miként alakul át a szakképzés rendszere a változások előtt álló közoktatásban.
Kommunikációs stratégia
Második napirendi pontként a kommunikációs stratégiát tárgyalta a testület, amelynek időszerűségét dr. Jámbor László, a szervezet elnöke is hangsúlyozta felvezetésében. Földvári Attila szóvivő az előterjesztéshez kapcsolódó előadásában kiemelte: a Vadászkamara kommunikációjának a megváltozott médiakörnyezethez kellene igazodnia. A hagyományos, elsősorban sajtókommunikációra és hiteles tájékoztatásra épülő gyakorlat helyett a társadalmi elfogadottság tudatos erősítésére, a proaktivitásra és az új, jellemzően közösségi médiához sorolható csatornákra, illetve az azokhoz illeszkedő formátumokra kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez óhatatlanul külső szakértők segítségét, szolgáltatásait is igénybe kell venni. A stratégia alapja egy reprezentatív kutatásokra épülő, adatalapú cselekvési terv, a vadgazdálkodás, a vadászat, illetve a Vadászkamara imázsának, márkájának – brandjének – tudatos kialakítása, valamint hiteles szakértők, ismert személyiségek és „véleményvezérek” bevonása.
A kommunikáció középpontjába elsősorban a vadászat természetvédelmi és társadalmi haszna, a természetjárás, a kalandérzet, illetve a vadhús és a vadgasztronómia kerülne. A stratégia fontos eleme továbbá a vadászok közössége saját erejének mozgósítása, valamint egy hatékony belső kommunikációs rendszer – rendszeresen frissített honlap, médiafigyelés és online hírlevél – kialakítása.
Az összefoglaló előadás fő üzenete, hogy egy olyan információs térben, amelyben féligazságokkal vagy egyenesen valótlanságokkal támadják a vadgazdálkodási ágazatot, ezzel a közvéleményt is befolyásolva, a hiteles és aktív kommunikáció már nem pusztán hivatali feladat, hanem a ma ismert vadgazdálkodás és vadászat fennmaradásának egyik záloga.
Az elnökség a stratégiát elfogadta és támogatta, a szükséges források biztosításáról a későbbiekben születhet döntés.
Országos Vadász-Gyermeknap
Erre a rendezvényre idén – részben az elmaradt Országos Vadásznapot is pótolva – Hatvanban, a vadászati múzeum szervezésében került sor. Az eredményekről Dikasz Tamás ügyvezető igazgató számolt be. Mint elmondta, a rendezvény túlmutat egy egyszeri eseményen: létrehozták a vadásznap brandjét, megfogalmazták mottóját („Ahol a természet szeretete összeköt bennünket!”), és ezek mentén szervezték meg az egésznapos programsorozatot. A korábbi – elsősorban tavalyi – év tapasztalataiból merítve bővítették a helyszíneket, illetve beléptetőrendszert alakítottak ki. Ez utóbbi révén tudható, hogy az Országos Vadász-Gyermeknapra összesen 11 135-en látogattak el. (Az eseményről részletesen itt olvashat.)
A kiemelt témákon túl
Bajdik Péter arról is tájékoztatta az elnökséget, hogy a Vadászkamara központja egy részletes jogszabálymódosítási javaslatot juttatott el az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz az elmúlt időszakban előtérbe került témával, a kotorékvadászattal kapcsolatban. Mint elmondta, szakértői munkacsoportok közreműködésével születtek meg azok az anyagok, amelyeket megkapott a szaktárca; ennek illetékesei a médiában is megjelent módon már egyeztettek az elképzelésekről a szintén érintett Élő Környezetért Felelős Minisztériummal.
Ugyancsak Bajdik Péter foglalta össze a Vadászkürtös Európa-bajnokság előkészületeivel kapcsolatos tudnivalókat, amely versenynek hazánk adhat otthont. A rangos megmérettetésre Gödöllőn kerülhet sor 2027. őszén, a Vadászkamara a technikai hátteret biztosítja a rendezvényhez. A résztvevő országok kürtös szakemberei a tervek szerint Gödöllőn találkoznak 2026. október 26-án, a rendezőiroda szervezésében. (Részletek a rendezvényről, annak eddigi előkészületeiről itt olvashat.)
Az Európai Vadászati és Természetvédelmi Szövetséggel (FACE) folytatott egyeztetésekről is a Vadászkamara főtitkára számolt be. A szervezetnek a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet is tagja (a tagdíjat az előbbi fizeti). Augusztusban a magyar érdekképviseletek vezetői találkoztak a FACE elnökével, Laurens Hoedemakerrel és David Scallan főtitkárral. Az egyeztetést összefoglalva Bajdik Péter elmondta, hogy a FACE élénken érdeklődik a magyar vadgazdálkodás, vadászat keretrendszere és gyakorlata, mint sok szempontból követendő példák iránt, a magyar fél számára pedig hasznosak lehetnek azok a tapasztalatok, amelyeket a FACE szerzett a vadászat elleni támadások kivédésében Európa más országaiban. A FACE tagdíjemelést is tervez több tagország, köztük Magyarország esetében, amelyet a Vadászkamara elfogad, annál is inkább, hogy a jövőben szorosabbra kívánja fűzni az együttműködést a nemzetközi szervezettel.
A két, Vadászkamara által is támogatott, jelenleg futó kutatásról is friss információkat tudhattak meg az Elnökség tagjai. Az őzek szaporodásbiológiáját vizsgáló programról Bajdik Péter elmondta: több mint 1600 értékelhető minta érkezett be, ami európai szinten is párját ritkító eredmény. (Erről a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel /MATE/ közös kutatásról a Nimród Vadászújság idei januári számában, a Vadászkamara hírlevelében olvashat, amely itt érhető el.) A róka- és aranysakálállomány Echinococcus multilocularis-fertőzöttségét vizsgáló, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közös projekt a közeljövőben indul el (a kezdeményezésről bővebben a Nimród Vadászújság idei júliusi számban megjelent hírlevelünkben olvashat).
Az Egyebek napirendi pont keretében Pap Gyula, a kamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke egy országos ifjúsági találkozó terveit, elképzeléseit ismertette: „Jövőnk a természet” mottóval Pápán – ahol korábban már két országos vadásznapra is sor került – egy, a természetet népszerűsítő egynapos eseményre kerülhet sor a Vadászkamara kezdeményezésére. Ezen a környezet- és természetvédelmen, a vadgasztronómián, a színpadi bemutatókon túl a képzőművészet, a mesterségbemutatók és a vadászat tematikája is teret kapna. A megvalósítás a jövőbeni anyagi lehetőségek függvénye is.
Dr. Jámbor László egyebek mellett a Nimród Vadászújsággal kapcsolatban is adott tájékoztatást. Ezt októbertől új kiadó jelentetni meg, de 2026 végéig a lapban az eddigi gyakorlat szerint 16 oldalon olvasható lesz a Vadászkamara hírlevele, amelyet az azt korábban igénylő vadászok megkapnak az év végéig.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


You must be logged in to post a comment Login