A Földművelésügyi Minisztériummal (FM) együttműködve az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) és a vadászkamara elkészítette a vadászati törvény koncepcióját. A jogszabálynak kezelnie kell az elszaporodott vadállomány és az ugrásszerűen megnövekedett vadkár kérdéseit.

A vadászati törvény szerint háromezer hektár alá nem csökkenthető a vadászterület nagysága, mivel ellenkező esetben gyakorivá válhatna az úgynevezett átmenő vad lelövése, ami veszélyeztetné a magyar vadállományt.

Változna a vadásztársaságok területeinek bérleti ideje, a biztonságos vadgazdálkodás érdekében ez minimum tizenöt-húsz év lenne.

Hatalmas méretek öltő vadkár

Megoldandó probléma az országosan ugrásszerűen megnövekedett vadkár, amelynek éves mértéke már eléri az évi két és félmilliárd forintot. A szakemberek szerint a vadkár becslésére kapcsán egységes vadkár-becslési protokollra lesz szükség.

A vadkárért való felelősség alapvető struktúrája nem változik. Így az köteles helytállni a vadkárért, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, akinek a vadászterületén a károkozás történt, illetve akinek a vadászterületéről a kárt okozó vad kiváltott.

A nagyvadállomány csökkentését nem csupán a lelövések számának növelésével, hanem egyebek között a nőivarú egyedek alaptalan védelmének megszűntetésével képzelik el. A szakemberek szerint szükséges egy valós állománybecslési rendszer létrehozása.

Vadászati jog és a vadhús hasznosítása

Magyarországon a hobbi és hivatásos vadászok száma mintegy 60 ezerre tehető, a vadászati ágazat éves árbevétele közel 20 milliárd forint.

Az országban mintegy 140 vadászatra jogosult gazdálkodik átlagosan 6,5 ezer hektáros vadászterületen, akik 3300 hivatásos vadászt alkalmaznak. A területek többségén a földtulajdonosok haszonbérbe adják a vadászati jogukat, egynegyedén pedig maguk vadásznak.

A vadászati jog továbbra is a vadásztársaságoké lesz, mert ők képviselik az ehhez szükséges kultúrát, számos problémára azonban megoldást kell találni. Az egyik ilyen a vadhús hasznosítása, amit feldolgozatlanul visznek ki az országból, és néha külföldről kerül vissza a hazai áruházak polcaira.

Bár vadászati nagyhatalom vagyunk, a magyar lakosság sokkal kevesebb vadhúst fogyaszt, mint az Európa más részein élők, ezért kell bevinni a vadhúst a közétkeztetésbe.

Új trófeabírálati rendszer kell

A szakemberek szerint elkerülhetetlen a trófeabírálat szankciókkal való visszaállítása, mert a vadak egyre fiatalabbak, ez megmutatkozik a trófeák minőségének romlásában is. Az elfiatalodás, a vadállomány minőségének visszaesését a rossz jogszabályoknak és a vadászetika gyengülésének tulajdonítható.

Olyan trófeabírálati rendszert kell kialakítani, ami pozitív ösztönzéssel, de kellő visszatartó erővel is ösztönzi a magyar vadállomány minőségi összetételének javítását.

A három szakmai alaptörvény – a vadászati, az erdő- és a természetvédelmi törvény – módosítása együttesen került az Országgyűlés elé, így adva van a lehetőség arra, hogy mind a mezőgazdasági vadkár, mind pedig a vad által okozott egyéb kár kezelésének jogi szabályozása korrektebbé váljon.

Elavult az 1996-os törvény

Az illetékes tárca szerint a csaknem húsz éves vadászati törvény részben elavult, a gyakorlat kimutatta a hiányosságait, ezért vált célszerűvé felülvizsgálata és módosítása. A közelmúltban a vadászati érdekképviseleti szervek eljuttatták a minisztériumnak a csaknem két év alatt összeállított, a széleskörű társadalmi egyeztetés során felmerült, érdemi észrevételekkel kiegészített javaslatukat a témában.

Az anyagot a tárca illetékesei felhasználják a jogszabály-előkészítés során. Az új szabályozás 2016-os bevezetése azért fontos, hogy az érintettek időben fel tudjanak készülni a 2017-ben kezdődő, új vadgazdálkodási üzemtervi ciklusra.

origo.hu