Vadászat
Toll és vadászpuska
FELVIDÉK | Újév napján ünnepelte 75. születésnapját az ismert vadászíró és máig aktív vadász, Motesiky Árpád. Verebélyen, otthonában társalogtunk. Mind a jelennel, mind a jövővel szemben könnyelműség, ha tudatunkból kiűzzük a múltat, beleértve szűkebb pátriánk vadászati kultúráját. A hazai magyar köztudatban mi él még a felföldi tájak gazdag vadászörökségéből?
Aki vadat akar lőni – és egyre többek szándéka, hiszen manapság nagy módi vadászengedélyt tartani –, annak szülőföldje vadászati hagyományait is ismernie illenék. Ám a valóságban, szemben például a gondosan ápolt folklórhagyományainkkal, vajmi keveset érdeklődünk az egykori Felföld gazdag vadászmúltja iránt. Vajon miért?
Csak azzal tudnám ezt magyarázni, hogy mostanában jobbára már nem azok vadásznak, akik talán suhanckoruk óta meggyőződéses természetjárók és vadászok voltak. Olyanok, akik fiatalon, már az apjukkal vagy valakivel a rokonságból, a szomszédok közül hajtani jártak, telente, és ínségek idején etették, óvták a vadat. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a jó vadász elsősorban a vaddal való törődést, a vadászterületek iránti folyamatos gondoskodást tartja szem előtt, és csak azután nyulászik, vadkacsázik, vesz célba lázas igyekezettel nagyvadat.
Manapság viszont akinek pénze, pozíciója van, az különböző eredménnyel, esetleg protekcióval leteszi a vadászvizsgát, és rögtön vadászfegyverhez jut. Szép számban találni olyan „vadászt”, aki nyulat vagy fácánt az életében nem lőtt még, viszont a Tátrában medvét, Afrikában oroszlánt már igen. Az ilyen ember fütyül a vadászetikára, felrúgja a vadászati szabályokat, akár a könnyen kifizetett bírság fejében is kíméletlenül nyomul kitűzött céljai felé.
A múlt iránti közömbösség további oka, hogy a hazai vadásztársadalom keveset olvas, nem tartja lényegesnek a vadászörökség itteni hagyományainak tiszteletét. Ennél a nemtörődömségnél már csak a tervszerűtlen kapkodás bántóbb. A környéken is ismerek olyan vadászterületet, ahol még nem is olyan régen egyetlen évben kis híján félszáz vaddisznót lőttek, most meg örülnek, ha öt-hat puskavégre kerül. Vagy ha decemberben tizenöten kimennek vadászni, jó esetben kilenc fácánt ejtenek.
Régióinkban a vadgazdálkodásban vad gazdálkodás folyik?
Igen, bár hiba lenne gépiesen általánosítani. Annyi azonban bizonyos, hogy ebben az ágazatban újabban is jócskán történtek mulasztások. Hadd említsek egyetlen példát: régebben nemcsak együttes vadászközösségnek számított, hanem állományában is gazdag vadászterület volt Nagycétény, Nemespann és Szőlős; ma viszont az utóbbi község határában már alig akad vad. És számtalan egyéb helyen sincs ez másképpen.
Mára más lett a világ, az elmúlt idők átgondolt vadászregulái inkább csak a „nimród-lét” külsőségeiben élnek: dívik még a gyülekező, a vadászati megnyitó, de például a hangulatos vadászvacsorák tradíciója sok helyütt kiveszőben van. A teríték szétosztása után sokan rögtön az autójukba ülnek, és villámgyorsan eltűnnek. Így a vadászat során látottakat sem lehet megbeszélni. Hol vannak azok az idők, amikor már a vadászjelöltségnek is örült az ember?!
Nem lehangoló, hogy az ország, a mai dél-szlovákiai tájak vadászöröksége iránt is gyér az érdeklődés, a szakmai kíváncsiság?
A vérbeli vadásznak nem kenyere az elkedvetlenedés. Meg hát ma is találni régi vágású vadászt, aki nemcsak a trófeáit, hanem a vadászirodalmat is becsben tartja. Azokban a könyvekben bőven fellapozhatók történelmi tények, a régi szokások, ha úgy tetszik, bizonyos vonatkozásokban még politika is.
Kissé elgondolkodtató viszont, hogy az irodalom hivatalos berkeiben gyakran lenézik a vadászirodalmat. Még a nagyszerű Fekete Istvánra is ráfogták, hogy „csak” a gyerekeknek, az ifjúságnak ír, ám hogy szenvedélyes vadász és remek vadászíró, arról alig beszéltek.
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



You must be logged in to post a comment Login