Keressen minket

Vadászat

Élménybeszámoló Alaszkából

Közzétéve:

Feltöltő:

Részletek alaszkai naplómból, amit a tábori sátram előtt a Nowitna folyó partján írtam: Átölel a csend, szinte beleolvadok a tájba, a mozdulatlanságba, mely körülvesz és átjárja minden porcikám. Valótlan érzés, távoli, talán túlvilági, amely néha riasztó, félelmet keltő, máskor pedig megnyugvással tölt el és felszabadít olyan érzéseket, melyek valahol nagyon mélyen bennem vannak. Mintha egy lassított felvétel részese lennék, süketen…

alaszka2

Az első pár napban az európai utazó keresi a helyét, idegennek, betolakodónak, az egység és harmónia megbontójának látja magát. Majd ahogy telnek a napok, egyre inkább úgy érzi, hogy ez az, ami otthon sokszor hiányzik neki: a megnyugtató, örömteli csend, a természet ölelése. Itt minden egyszerű és kiszámítható: béke van.

Jó hogy tíz napra jöttünk. Idő kell átállni, felvenni a ritmust és hátrahagyni azt a sok civilizációs kényszert, törvényt, megfelelést és időbeosztást, amiknek itt nincs jelentősége.

Vadászként sokszor ezt a megnyugvást keresem otthon is, amikor magam cserkelek vagy pár lopott órát egy lesen töltök, de sajnos egyre ritkábban találom meg. Talán utoljára Édesapám kíséretével gyerekként éltem át hasonló érzést… Rég volt.

Vendégemmel, Lajossal és helyi vadászkísérőnkkel, Tommal a hetedik vadásznap reggelén ereszkedünk le csónakunkkal a kanyargós, de viszonylag sebes folyású Nowitna folyón. A hajnali fagy, a víz feletti pára és a sűrű hóesés, mint jeges zuhany járja át testünket.

alaszka3Mintha egy nagyon szép természetfilm szereplői lennénk, ahol minden mozdulatlan és csak a mi ladikunk halad irányt mutatva a folyónak.

A két part egymástól átlagosan 40–50 méterre fut, de ahol kiszélesedik a folyómeder, ott a száz métert is eléri. Fenyőerdők és nyírfák szegélyezik és ezernyi kisebb – nagyobb holtág, tó és elmocsarasodott ártér követi.

A hegyekből lezúduló csapadék vékony ereken keresztül nagy vízhozamú folyóvá duzzad, mely lassan de magabiztosan alakítja környezetét. A part melletti fák sorsa elkerülhetetlen: csak idő kérdése hogy a gyökerük alatti talajt mikor mossa ki végleg a vízrengeteg és hajolnak meg, majd dőlnek bele, a folyó hordalékát növelve.

Álmosan igyekszünk figyelni a víz alatt megbúvó fatörzsekre, melyekre a sodrás változása figyelmeztet. Ilyenkor lapátjainkkal nagyot taszítunk a csónakon, hogy elkerüljük az ütközést. Aztán újra síri csend, amit csak néha a szorgos hódok farokcsapásai törnek meg, ahogy közelségünket már tovább nem tűrik. Rengeteget látni belőlük.

A hódok mellett gyakori a vidra és a nyest, jelen van a rozsomák, a hiúz és nagyon sok a ragadozó madár, elsősorban az amerikai címermadár, a fehér fejű rétisas.

Már ötödik napja, hogy nem láttunk jávorszarvast, egy borjú kivételével, amely a folyóparton az utolsó lővilágnál egy sűrű bozótosban állt. Valószínű, hogy a tehén is vele volt, aminek jelenlétére csak az ágak mozgásából következtettünk. Pedig a jávorbőgés leginkább ajánlott tíz napjában, szeptember második felében vagyunk. Mégis az első két nap látványos élményei az öt üres nap után már nagyon távolinak tűnnek.

Kezdetben még az időjárás is kedvünkre valóbb volt: sütött a nap és a hideg idő ellenére a napsugarak bársonyosan simogatták arcunkat, jóleső érzést, melegséget nyújtva. A szezon első dekádjának, az első vadászati periódusnak utolsó fényei voltak ezek, hisz a helyiek elmondása szerint túl meleg volt a minket megelőző terminus.

A bőgésnek sokkal kedvezőbb hideg hajnalok megvárták érkezésünket. Hajnali fagypont alatti hidegek, egész napos esők, gyakori havazások és felhős idő jellemezte napjainkat. Bőgésre kiváló, mondták a tapasztalt prémvadász kísérőink!

A legelső alaszkai jávorbikánk egy tehén társaságában az első vadásznap délutánján, közvetlenül a folyóparton állt és az első agancsú bika szinte szájtátva figyelte a tőle tizenöt méterre elhaladó bárkánkat. Valószínű az első ember lehetett, akit valaha látott. Nagy örömmel köszöntöttük és bizakodással tekintettünk a következő vadásznapok elé.

A második napon négy bikát tudtunk megfigyelni, ebből egy hívásunkra mozdult ki a völgy mélyéből. Mindegyikük azonos korosztályú, 3-4 éves kisiskolás, de ígéretes lapátos volt, a törvény által megszabott minimális méret alatti. A vadászati szabályzat kimondja, hogy minimum 50 inch (127 cm) terpesztésű vagy az elő lapátján legalább az egyik oldalon négy ágú bika ejthető el. A kísérők ezt nagyon alaposan ellenőrzik is mielőtt a lövésre az engedélyt kiadják.

A terület fedettsége miatt szinte elképzelhetetlen a távoli lövés, a jávorok nagy részével közvetlenül a folyóparton vagy egy-egy holtág, belső tó mellett futhat össze a vadász. A tehenek a táplálék miatt a hegyekből a völgybe, a folyókat övező galériaerdőkbe vonulnak le, ahova a bikák követik őket. A felajzott agancsosok az üzekedő tehenek után nagy távolságokat is megtesznek és a területek „gazdái” gyakorta cserélődnek.

A „bőgés” kifejezés és annak elképzelt intenzitása – ahogy azt mi magyarok a hazai gímbika vadászatból kiindulva értelmezzük – távol áll a valóságtól. Sokak számára ez a hívó hang első hallásra csalódást is okoz, hisz messze nem az a vehemens, libabőrös harsona, mint amit a jávor méretéből adódóan várnánk.

A faj üzekedése nagyon rapszodikus, az alacsony populációsűrűség és a hatalmas területek miatt csak lokálisan lehetnek csúcspontjai és nagyban befolyásolja az időjárás. E mellett a bika hangja csak viszonylag közelről hallható és ritkán is kérkedik vele. Sokszor az agancsok koppanása, az ágak roppanása, a fák természetellenes törése, kilengése árulkodóbb. A felsorolt okok miatt sok csalódott vadász mondja utólag, hogy rossz időben ment, mert bőgés nem volt. Az esetek többségében pedig csupán arról van szó, hogy nem volt szerencséjük, de az üzekedés természetesen rendben végbement a területen.

Egyik kísérőnk fogalmazta meg jól a jávor vadászat lényegét: légy jó időben (Alaszkában szeptember 5–25.), jó területen, és várd a szerencséd.

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.

A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.

A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.

Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.

A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.

A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.

Forrás: FACE

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.

Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay

Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.

Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.

A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.

A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.

A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.

Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.

Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.

A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.

Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.

Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.

Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.

Forrás: Euronews

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Rendőrnapi elismerések

Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK

A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.

A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!

Forrás: OMVK

Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom