Keressen minket

Vadászat

KÁN 2016 – A Vadászati Világkiállítás előszobája

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

A tizedik, jubileumi Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében hetedik alkalommal rendezték meg a Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napokat. Amint azt a megnyitó résztvevői elmondták, a rendezvény méltó előeseménye lehet a Vadászati Világkiállításnak, amelyet ötven év után 2021-ben ismét hazánk rendezhet meg.

simont1

L. Simon László: a vadászat a magyar kulturális élet része

A rendezvény fővédnöke, dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke levélben köszöntötte a rendezvényt. Méltatta a Kaposvári Egyetem helyszínein megrendezett Kaposvári Állattenyésztési Napokat, amely hosszú évek óta a vadgazdálkodásban és az állattenyésztésben munkálkodó szakemberek országos szakmai fóruma és a kötetlen beszélgetések helyszíne.

A rendezvény szervezői fontos nemzeti ügyet szolgálnak azzal, hogy hírét viszik az ország természeti kincsének, a messze földön is híres vadállományának. A kiváló minőségű vadhús a magyar tájak vadgasztronómiai hagyományainak gazdagságával együtt nemzeti érték; jó volna, ha idehaza minél több magyar család asztalára juthatna belőle, de szívesen kínáljuk más nemzetek konyhájára is – írta levelében Semjén Zsolt.

Nagy dologra készülünk, írta a miniszterelnök-helyettes: 2021-ben, az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás ötvenedik évfordulója alkalmából a nagyszabású eseményt újra Magyarország rendezheti meg, amelyen vendégül kívánja látni a világ vadászati szakembereit, a létfenntartó vadászattól a fenntartható vadászatig gondolat jegyében. Szeretnék bemutatni az azóta beérett vadászgenerációk számára évezredes vadászati kultúránkat, a hozzá tartozó híres magyar vadgasztronómiával együtt. Az eseményen a magyar vadételek mesteri készítői is nagy megmérettetésre készülhetnek, amelyben a Kaposvári Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napok nagy lépést jelentenek.

Kemenszy Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Területi Szervezetének titkára és Somogy megyei Vadászok Szövetségének fővadásza a megnyitón elmondta, hogy a megye hírnevét kivételes vadállománya és autentikus ízei teszik ország- és világszerte híressé. A több mint 600 ezer hektár kiterjedésű Somogyország lankáival, kedvező hidrológiai adottságaival, magas erdősültségével kiváló nagyvadélőhelyeket teremt, amelyet az nemcsak magas létszámával, de kivételes minőségével hálál meg.

A megye és hazánk egyik nemzeti kincse a somogyi gímszarvas, ami még ma is kellő mennyiségben és kiváló minőségben van jelen Somogy nyolcvanhat vadászterületén.

Az idei bőgési szezonban is sok kiváló agancsos került terítékre. A jelenleg érvényes gímszarvasranglista első tíz helyezettje között három somogyi agancs feszít, és hajdanán két világrekorddal is büszkélkedhettek a gamási és gyótai vadászmezők.

A 2017-es Budapesti Vadászati Világkiállítás emblémaállata is somogyi vonatkozású; a híres lábodi szarvasagancs volt. Örömteli esemény, hogy az ötvenedik évfordulón ismét hazánk ad otthon a rendezvénynek, amelyben Somogy megye vadgazdálkodói kiemelt szervezői feladatot kapott, mondta a fővadász. Somogy megye máig megőrizte vadászati nagyhatalmi pozícióját; ma is ebben a megyében lövik a legtöbb, több mint harmincezer nagyvadat évente, itt kerül terítékre minden tizedik vaddisznó, de sajnos itt fizetik ki az országos mezőgazdasági vadkárösszeg közel egynegyedét, tette hozzá Kemenszky Péter.

A tavalyi év különösen kiemelkedő volt, 2015-ben kivételesen nagy súlyú agancsosok kerültek terítékre, amelyek között több 13 kilogramm fölötti, és mintegy tucatnyi 12 kilogrammot meghaladó trófeatömeggel bírt, ami évek óta a legkiemelkedőbb eredmény.

Nagy János, a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjának Igazgatója az idei gímszarvasbőgési idényről elmondta, hogy az igencsak szeszélyes volt. Somogyban már augusztus végén „hangoltak” a bikák, majd szeptember 10-e környékén – amikor a legintenzívebb szokott lenni a bőgés –, szokatlan módon elnémultak az erdők. Az időjárás enyhülésével azonban újból rázendítettek a bikák. Remélik, hogy az idén is a tavalyihoz hasonló szép eredményeket érnek el a hazai hivatásos és vendégvadászok egyaránt.

Dr. Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora köszöntőjében elmondta, hogy vadállományunk, a kiváló minőségű, egészséges vadhús és a vadgasztronómia óriási nemzeti kincs. Ennek az erősforrásnak a közkincsé tételében kiemelt szerepe van a KÁN keretében megrendezett Vadgazdálkodási és Vadgasztronómiai Napoknak.

L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta, hogy a magyar vadásztársadalom sokat tesz hozzá a nemzeti kultúrához, hiszen a vadászatot a magyar kulturális élet részeként is kell tekinteni. A vadászathoz kapcsolódó értékek nemzedékről, nemzedékre gazdagabbá, színesebbé, érdekesebbé és változatosabbá tették nemzeti kultúránkat. Reményeit fejezte ki az iránt, hogy a 2021-es Vadászati Világkiállításon a nemzetközi szakembereknek a vadászat kulturális oldalát is bemutathatjuk, például gazdag vadászati irodalmunkat, a vadászatnak, mint motívumnak, életformának megjelenítését a képző- és iparművészetben, valamint gasztronómiai örökségünket és teljesítményünket is.

L. Simon László szólt arról is, hogy a nemrég elfogadott új vadászati törvény nagy értéke, hogy immár húsz évre kapják meg a vadászok a lehetőségét annak, hogy egy-egy vadászterületen gazdálkodjanak. Így egy-egy élőhely természetes egyensúlyának fönntartásában, a vadgazdálkodásban hosszú távon, kiszámíthatóan lehet majd tervezni. Ez azért különösen fontos, hogy jó bikaállománnyal rendelkezzünk, hiszen egy golyóéretté vált bika a legtöbb esetben tízéves kor fölötti. Így a vadászati jogosultsági időszak húsz évre emelése különösen indokolt volt. Reméli, hogy a vadásztársadalom az új szabályozást jól fogja a maga hasznára fordítani.

 

Vadászat

Lencsevégen az idei első szarvasborjú – GALÉRIÁVAL

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Elkezdődött a borjazás a gemenci szarvasok életében – számolt be az Agro Jager News megkeresésére Retkes Tamás, szekszárdi természetfotós, aki a napokban fényképezett borjas gímszarvas teheneket. Hatalmas élmény volt találkozni ezekkel az állatokkkal, mesélte lapuknak, miután a legújabb fotótúrájáról is megkaptuk a beszámolóját.

Lencsevégen az idei első szarvasborjú. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Retkes Tamás élménybeszámolója

04:30-kor keltem, hogy napkelte előtt kiérjek. Még fent volt a hold, amit jól lehetett fotózni. Ködös-párás reggel fogadott, nagyon jó hangulatú fotókat lehetett készíteni reggel.

Irány Gemenc. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Beljebb érve az erdőbe, egy tisztáson legelésztek a szarvasok. Itt sokáig tudtam őket fotózni, amíg szépen átsétáltak előttem, beljebb a sűrűbe.

Vaddisznók a szórón. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Mentem tovább a megszokott utamon, benéztem egy másik tisztásra, ahol egy szóró is van, hogy esetleg van-e rajta valami. Pár disznó volt csak, én kismalacokat szerettem volna fotózni, de őket nem láttam, így lőttem pár képet a disznókról és mentem volna tovább, amikor egyszer csak, – ahogy a keresőben nézelődtem, – felbukkant egy kis fej.

Nyuszt szemez velem. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Először azt hittem kisróka, de mikor ráélesítettem, akkor láttam, hogy egy nyuszt néz velem szembe – kíváncsian.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Sikerült róla pár fotót készítenem. A reggeliző helyemre érve – ez egy olyan hely, ahol négy nyiladékot belátok, tulajdonképpen egy kereszteződés – a szembe lévő nyiladékon egy tarvad lépett ki elém.

Gímszarvas aranysakállal a Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Lőttem róla is pár fotót, aztán átváltott előttem. Jobbra fordulva láttam, hogy több tarvad legelészik, elkezdtem őket is fotózni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Több, mint egy órán át tudtam őket fotózni, nem vettek észre és a szelem is jó volt. Volt velük egy kis borjú is, nagyon szertelen volt, ahogy össze-vissza futkározott.

Az első szarvasvorjakat már vezetik a tehenek. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Sikerült olyan jelenetet fotóznom, ahogy kétlábra állnak.

Az idei első szarvasborjú Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Visszafordulva a szembe lévő nyiladékra, láttam, hogy a távolból egy aranysakál közeledik felém, de sajnos bal oldalról ismét szarvasok váltottak ki, így a sakál jobb oldalra távozott.

Magányos aranysakál Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Miközben fotóztam a szarvasokat, reménykedtem, hogy a sakál visszajön. Szerencsém volt ismét, mert visszajött a sakál, ha csak egy kis időre is, jobbról átment előttem a nyiladékon és baloldalt eltűnt a sűrűben. Utána még jött pár tarvad, átváltottak előttem. Őket is lefotóztam, aztán tovább indultam.

Szarvasok váltanak át a nyiladékon. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Felnézve az égre egy sast láttam, készítettem pár fotót róla, de nagyon magasan, messze volt. Már a visszafele vezető nyiladékon jöttem, amikor mellettem, egész közel kiugrott egy bika.

Barkás gímbika Gemencben. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

Egymásra néztünk, készítettem róla pár fotót és elinalt. Egy vizes rész mellett jöttem el, óvatosan kinéztem a vízre, de csak két hattyú úszott a vízen.

Rétisas köröz Gemenc felett. Fotó: Retkes Tamás / Agro Jager News

A további úton visszafelé sajnos már nem láttam semmit, sütött a nap, kezdett meleg lenni, 11:30 körül értem vissza az autómhoz. Örültem, hogy ilyen jó mozgás volt és hogy sok szép fotót készíthettem. Meg is köszöntem a Jóistennek!

Kattintson a képre és kövesse a természetfotóst a Facebookon is!

Hazaérve Nimród kisfiam nagy öleléssel, Kedvesem pedig egy csókkal és finom ebéddel várt.

Írta és fényképezte: Retkes Tamás

 

Tovább olvasom

Vadászat

A hazai vadállományunk egyedülálló nemzeti kincsünk

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István agrárminisztern nyilatkozott a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Teremtett világunk megőrzése közös kötelességünk, a természet rendjét pedig nem lehet megbontani, éppen ezért hárul kiemelkedően fontos szerep a felelős és tudatos vadgazdálkodásra – közölte Nagy István agrárminiszter a Karcagi Nagykun Vadásztársaság alapításának 150 éves jubileumi ünnepségén, szerdán.

Fotó: AM

A tárcavezető a rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeink jellegzetes arculatához az egyes vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában pedig a vadászat kulcsfontosságú. Mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy a nemzeti kincsünk. Ezzel az értékkel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generáció számára – tette hozzá.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A miniszter kiemelte, kisebb létszámú, de jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel. Nagy István szerint az egyedülálló adottságainknak köszönhető az is, hogy a magyar vadhús népszerű Európában. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal rendelkezik. Hagyományainkat és szokásainkat tudatosan kell megvédenünk. Meg kell becsülnünk a normalitást a gazdák és a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek mindennapi áldozatos és kitartó munkáját, akiknek köszönhetően biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar családok asztalaira – hangsúlyozta.

Fotó: AM

Kifejtette, a Nagykunság szívében, Karcagon a kunok földjének lakói híven őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. A közös kötelességünk pedig az, hogy a természet, a vad és az ember alkotta egyensúlyt megőrizzük és fenntartsuk az utánuk jövő generáció számára.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Vadászat

170 millió az idei kiemelt kamarai programokra

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Vadászkamara Elnöksége április 25-ei ülésén döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak elosztásáról és a kapcsolódó pályázatokról. A Küldöttközgyűlés márciusi határozata értelmében az ifjúságnevelésre, a hivatásos vadászokra, kutatásra és közönségrendezvényre 2024-ben összesen 169 531 250 forintot fordít az érdekképviselet Központja. Ezt a döntést váltotta aprópénzre az Elnökség a tanácskozáson, amelyen egyéb témák is napirendre kerültek.

Az ülésen az Elnökség tagjai egyhangúlag támogatták dr. Jámbor László elnök előterjesztéseit, így döntés született az ifjúságnevelési és hivatásos vadászok felkészültségét erősítő vármegyei pályázatokról, illetve központi feladatok finanszírozásáról is.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

A vármegyék ugyan többletforrást igényeltek a korábban meghatározott kerethez képest, de más források átcsoportosításával ezt is biztosította az Elnökség (erre a márciusi Küldöttközgyűlés egyik határozata adott lehetőséget, részletek itt). Ezek alapján a feladatok és a hozzájuk rendelt pénzösszegek az alábbiak szerint oszlanak meg:

  • Az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési programra idén 114 millió forintot fordíthat a Vadászkamara központja. Ebből 84,7 millió forint a vármegyei Területi Szervezetek ifjúságnak szóló kezdeményezéseinek, programjainak megvalósulását segítheti a 2018 óta működő pályázati rendszerben, a fennmaradó összegből pedig ez évben is megjelenhetnek a nagysikerű, gyerekeknek szóló „Kisvadász” foglalkoztató füzet újabb számai (részletek, letölthető korábbi számok itt).
  • hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra a vármegyéktől beérkezett pályázatok alapján 49,9 millió forintot különített el az Elnökség, ebből a Területi Szervezetek rendeznek a vadőröknek képzéseket, szűréseket, szakmai tanulmányutakat.
  • A több éve futó, a mikotoxikonat és azok vadállományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatásra 10 millió forintot szán a szervezet. Ezzel kapcsolatban Bajdik Péter főtitkár elmondta: a fő feladat, hogy a lehető legtöbb vadgazdálkodó és vadász értesüljön a problémáról, ha valaki rendellenességet tapasztal a szaporodásbiológia vagy trófeák terén, gondoljon erre az eshetőségre is. Ezt célozták a témában országszerte tartott előadások és ez a fő célja a Vadászkamara rövidesen megjelenő, helyes takarmányozási gyakorlatot ismertető szakkönyvének is. (A kutatás előzetes eredményeiről a Nimród Vadászújság 2023 májusi számában jelent meg cikk, elérhető itt.)
  • Végül, de nem utolsósorban a Vadászkamara legnagyobb éves közönségrendezvényét, az Országos Vadásznapot a szervezet Központja 10 millió forinttal támogatja. A rendezvényre augusztus 24-én, szombaton, Lakitelken kerül sor.

Ugyancsak egyhangú döntés született a bizottságok és szakbizottságok költségvetéséről. Ennek teljes kerete 19,6 millió forint, amelyet az Elnökség egyhangúlag támogatott.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A tanácskozás napirendjén szerepelt a Vadászévkönyv jövőbeni kiadásának módja. A tavalyig tartó gyakorlat, miszerint a Vadászkamara éves szakmai kiadványát a vadászok számával egyező számban készíttesse el a szervezet, az online vadászjegyváltás térnyerésével egyértelműen pazarlóvá, egyben okafogyottá vált. Felmerült, hogy csak digitálisan készüljön el a könyv, azonban ennél nagyobb az érdeklődés, és a hivatásos vadászok korábban egyértelműen jelezték: igénylik a papíralapú kiadványt. Idén az évkönyv letölthető volt vadászjegyváltáskor, illetve a Vadászkamara honlapjáról, és minden hivatásos vadász kapott egy-egy nyomtatott példányt, valamint a Területi Szervezetek 100-100-at. Ezt a hibridmegoldást továbbgondolva az Elnökség elfogadta, hogy a letöltés lehetőségét megtartva minden Területi Szervezet a saját belátása és igényei szerint rendeljen nyomtatott Vadászévkönyveket. (A Vadászévkönyvek digitális formában mind letölthetők a honlapunkról.)

Az „Egyebek” napirendi pont keretében Bajdik Péter tartott előadást a VadON tagnyilvántartó rendszer és kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztéséről. Ezzel összefüggésben elmondta az is, hogy idén már a vadászok 47%-a érvényesítette online a vadászjegyét, míg tavaly arányuk 39%, 2022-ben 28%, az első évben, 2021-ben pedig még csak 16% volt. (Az idei vadászjegy-érvényesítés statisztikai adatairól a májusi Nimród Vadászújságban adunk részletes tájékoztatást.) Emellett a többi között szó esett a közeljövőben tervezett ágazati jogszabálymódosításokról (a Vadgazdálkodási törvényt is módosító törvényjavaslatról részletek a Parlament honlapján). Hrabovszki János országos sportvadász alelnök és a Békés vármegyei Területi Szervezet elnöke felhívta a figyelmet az Alföldön tapasztalt őzelhullásokra, Szigethy Béla, a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezet sportvadász alelnöke pedig az Országos Vadásznap előkészületeiről és helyszínéről adott részletes tájékoztatást.

Forrás: OMVK

Tovább olvasom