Díjazták a gúthi erdő dámbikáiról szóló Aranyérmes lapátosok című filmet. Interjú: Bartucz Péter erdészetigazgatóval és Novák Péter rendező-operatőrrel.

A gúthi erdőben forgatott lett a legjobb vadászfilm az idei Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon. Novák Péterrel, rendező-operatőrrel és Bartucz Péterrel, a Nyírerdő Zrt., Gúthi Erdészetének igazgatójával a film születéséről, forgatásának körülményeiről, a műfaj elismertségéről beszélgettünk.

Miért esett Gúthra a választás forgatási helyszínként?

Novák Péter: A forgatás nem volt eltervezett. Egy külföldi vadászatszervező iroda megbízásából kezdtem a munkát azzal a céllal, hogy számukra egy pár perces, dámbika vadászatról szóló reklámfilmet készítsek. A cég biztosította a közreműködő és a felvételhez hozzájáruló vadászokat, és mivel ők a legszebb, aranyérmes dámtrófeák után áhítoztak, egyértelmű volt, hogy a helyszín a gúthi vadászterület lesz. Bartucz Péter, az erdészet igazgatója pozitívan állt a forgatáshoz, annak ellenére, hogy nagy értékű dámbikák elejtéséről volt szó. Az ő és a szakszemélyzet segítőkész együttműködésének köszönhetően, néhány nap alatt jelentős mennyiségű felvett anyag gyűlt össze. Ekkor körvonalazódott, egy nagyobb lélegzetvételű, a gúthi dámbika vadászatról szóló, önálló film elkészítésének gondolata.

Miért volt gond, hogy nagy értékűek a bikák?

Bartucz Péter: Ilyen esetben a szokásosnál is nagyobb felelősségű a filmforgatás, hiszen az operatőr értelemszerűen a vadásszal és a kísérőjével tart, sokszor nehézkesen felállítható állványával, szükségszerűen jobb fényviszonyokat igényelve. Mivel ilyenkor a vad is jobban lát, megnövekszik annak a kockázata, hogy idejekorán észreveszi az embereket és elugrik előlük. Mivel nagy bikából lényegesen kevesebb van egy vadászterületen, mint átlagosból, így az elugrasztása esetén, sokkal nehezebb hasonlót találni, a kockázat pedig tovább növekszik, ha egy adott bikára vadásznak.

Megszokott forgatási helyszín Gúth?

Bartucz Péter: Nem túl gyakori, de nem is ritka eset, hogy egy-egy tehetősebb vadász operatőrt hoz magával, hogy megörökítse sikerét. Emellett készült itt már díjnyertes film, például A Gúthi erdő című.

Milyen a természetfilm, ezen belül a vadászfilm műfaj elismertsége Magyarországon?

Novák Péter: A lenyűgözően gazdag élővilágot bemutató természetfilmek, értelemszerűen sokkal nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint az emberek véleményét megosztó, vadászati témájú alkotások. Ráadásul, mivel ebben a műfajban igen kevés színvonalas produkció lát napvilágot, a műfaj elismertsége sajnos nem túl nagy. E területen az alkotó nem igen számíthat esetleges támogatásra, pedig szerintem, a minőségi filmeket előállítók jelentősen javíthatnák a vadászat pozitív megítélését a hozzá nem értők körében. Arról nem is szólva, hogy a hazai vadászatokról szóló, színvonalas produkciók a nyugat-európai csatornák műsorkínálatában megjelenve, országimage- és reklámértékkel bírnának hazánk számára. Szerencsére, az évente Gödöllőn megrendezésre kerülő Nemzetközi Természetfilm Fesztivál szervezői meglátták az e témában tátongó űrt és külön kategóriát jelöltek ki a vadászfilmek számára.

Bartucz Péter: Ennek üzleti oldala nem az én asztalom, azt viszont tudom, hogy vadászházainkban vendégeink órákat töltenek el hasonló tárgyú DVD-ket nézve, kifejezetten keresve a Gúthon készült filmeket, melyeken felismerik azokat a tájrészleteket, ahol mondjuk aznap ők is jártak. Több esetben megtörtént, hogy látogatóink a film hatására a vadászati igényüket, amely az általuk elejteni kívánt trófea nagyságában, így az árában is megnyilvánult, magasabbra emelték. Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy az ízléses vadászfilm népszerűsége fokozódik, már csak a vadászok számának emelkedése miatt is. Ezeknek a filmeknek természetes velejárója, hogy a vad megközelítését, a lövés közbeni feszült, izgalmas pillanatokat feltétlenül mutatniuk kell! Mindez, egy gyakorlott alkotó számára nem lehetetlen feladat, így a legérzékenyebb nézőkön kívül, sok, nem vadász számára is érdekes lehet egy ilyen alkotás.

Milyen célközönségnek szánják a filmet?

Novák Péter: A filmünk nar­rációját, a magyaron kívül, német és angol nyelven is elkészítettük, hogy az nemzetközi szinten is népszerűsíthesse a gúthi vadászterületet. Az elsődleges célközönség, természetesen azok a hazai és külföldi vadászok, akik érdeklődnek e nemes vad elejtése iránt, akár szakmailag, akár hobbi szinten, de úgy gondolom az alkotás megtekintése minőségi szórakozást nyújt azoknak is, akik a természetre és a hazai vadfajokra kíváncsiak.

Bartucz Péter: Véleményem szerint, minden jelenlegi és jövőbeni vadász, valamint racionálisan gondolkodó természetjáró, hiszen senki számára nem lehet kérdés, hogy a nagyvad létszámát, a nagyragadozók hiányában, nekünk vadászoknak kell kordában tartani. Az pedig, hogy mit jelent egy jó minőségű, jól fotózott, a vadászok között széles körben terjesztett film egy vadászterület számára, nem szorul magyarázatra.

Az igényeket követve a természetfilmek egyre játékfilmszerűbbek. A vadászfilmeknél is megfigyelhető ilyen tendencia?

Novák Péter: Természetfilm és vadászfilm? Mindkettő a természetben készül, nagyrészt. Azért mondom, hogy nagyrészt, mert a előbbinél nem ritkán használnak, a látványos képek érdekében, berendezett akváriumokat, terráriumokat vagy egyéb kis mesterségesen kialakított helyszíneket, ahol gyakran idomított vadállatok közreműködésével készítik el a lélegzetelállító közeli felvételeket. Egy vadászfilm elkészítésénél erre nincs lehetőség. Nincs megrendezett jelenet vagy helyszín, mint ahogy természetesen nincs együttműködő vad sem. Itt csak a vadászvendég van, a területét kiválóan ismerő, szakképzett hivatásos vadász kíséretében, no meg egy operatőr, akinek ugyancsak járatosnak kell lennie a vadászatban. A többi már hármójuk ügyességén és a vadászszerencsén múlik.

Szöőr Beáta
naplo.hu