Keressen minket

Vadászat

Me…-, me…- medve! – Hány medve él Romániában?

Közzétéve:

Feltöltő:

Nézzük meg, hol sántít a medveproblémában érintett egyik vagy másik oldal – az állatvédők, illetve a vadászok és gazdák – érvrendszere, nézőpontja. Pontos statisztikai adatokra nem tudok támaszkodni, mert ilyenek nem léteznek, nagyságrendeket és törekvéseket viszont meg tudunk állapítani.

juhasz

Három hete Csíkdánfalván sebesített meg egy juhászt a medve | Fotó: Hargita Megye Tanácsának sajtóirodája

Az egyetlen olyan emlősállat Romániában, amelynek reprodukciós ciklusa legalább két év. Ez azt jelenti, hogy az anyamedve minimum két évig neveli a bocsokat, mielőtt azok önállósodnak.

Becslések szerint Romániában 4000–10 000 példány élhet. A szórás óriási, hiszen minden érintett oldal a maga malmára próbálja hajtani a vizet. Tény viszont, hogy a jelenleg rendelkezésre álló territórium 2–3000 példányt tudna eltartani optimális körülmények között.

Bármelyik becslést fogadjuk is el, le kell szögeznünk: Romániában a medvék száma jelenleg nagyobb, mint amennyit az élőhely elbír. Ha pedig a populáció meghaladja a rendelkezésre álló élőhely kapacitását, az elkerülhetetlenül ember–medve konfliktusokhoz vezet: termőföldek megrongálása, haszonállatok elpusztítása, végső esetben embert érő támadások.

Az, hogy Romániában a medvepopuláció veszélyben lenne, szemenszedett hazugság. 1990 óta évente 300 és 500 közötti példányt ejtettek el. Ha a populáció valóban kritikusan alacsony határokat súrolt volna, ekkora kilövési tervek mellett 26 év alatt teljesen kipusztult volna Romániából. Nem ez történt. Sőt, a kilövési kvóta ellenére a medvék száma láthatóan nőtt.

Természetesen más tényezők – élettér szűkülése, gyenge telek, egyre nagyobb méretű legeltetés – is közrejátszottak abban, hogy egyre több alkalma adódik az embernek medvével találkozni, de épeszű ember azt nem állíthatja, hogy 2017-ben kevesebb medve élne, mint a kilencvenes években.

Az én véleményem az, hogy a medvepopuláció nagyon lassan, de biztosan növekedett az elmúlt években, viszont struktúrájában radikálisan megváltozott. Eltűntek a kapitális (nagy méretű) hímek, a populációban a nagyon fiatal, mindenféle korosztályú nőstények mellett rengeteg a fiatal hím példány. Hogyan jutottunk ide? Romániában védik a nőstény példányokat, csakis a hímek kilövése (volt) engedélyezett – ez kedvezett a nőstény egyedek dominanciájának a populációban.

Miért hasznos a vadászat?

A kommunizmus vége felé betiltott, külföldi vendégekkel történő vadásztatás újból beindult. Sőt, szinte kivétel nélkül külföldi vadászok ejtik el a nagyon értékes trófeának számító pár száz medvét, amit évről évre engedélyeznek. Egy-egy példányért 10–20 ezer vagy akár 30 ezer német márkát is fizetnek a vendégek, később ugyanennyit euróban. Ennek az összegnek egy része egyenes ágon az állam kasszájába vándorol, a többi pedig a vadgazdát illeti meg (AGVPS – sportvadászok egyesülete és RNP – állami erdészet).

Közben megszületnek a közvetítő cégek – megyénkben is van egy nagyon ismert –, és egy teljes turisztikai iparág épül a vadásztatás köré, ami jelentős hasznot hoz az országnak. Ebben a témakörben bennünket jelenleg a pénznek csak az a része érdekel, amit visszafordítanak a vadgazdálkodásra. Ugyanis a trófeákért fizetett hatalmas összegekből rengeteg költséget kell fedezni: etetés, vadlesek, infrastruktúra, autópark és személyzet. Ezek mind-mind szükségesek a populáció gondozásához és nem utolsósorban (sőt, talán elsősorban) a medvék távol tartásához az emberi létesítményektől, állattartóktól, mezőgazdasági területektől.

A vadkárok és ember–medve konfliktusok megelőzésének első és legfontosabb eszköze a medvék etetése az élőhelyükön, a vadonban. Mindaddig, amíg a medve megtalálja az élelmet az erdő sűrűjében, nem szívesen merészkedik ember közelébe, kutyák közé. A szükség viszont ráviszi.

Összegezzük tehát: ahhoz, hogy egy nagyszámú populáció jóllakottan távol maradjon az emberektől, évente bizonyos számú példánynak el kell pusztulnia. (Hogy mely egyedeknek kellene, és valójában melyikeket lövik most, az fontos kérdéskör!)

Veszélyes következmények

Hogy szerintem mi következik? Minden jel arra mutat, ha marad a teljes kilövési tilalom, akkor elég csúnya katasztrófa felé haladunk. Két teljesen kimaradt szezon több mint ezer ki nem lőtt felnőtt példány pluszt jelent. Ha tényleg veszélyben a populáció, és számuk valóban csak 3000 körüli, ez huszonöt százalékos növekedés mind­össze két év alatt!

Ha már most nagyobb a populáció, abszolút értékben akkor is sok az ezres növekedés. Főleg, ha a vadászok leveszik a medvepopulációról a kezüket – mert nem fűzi hozzá őket gazdasági érdek.  Még több medve lesz, és még közelebb jön majd az emberi létesítményekhez.

Javaslatok a medveprobléma megoldására

– Nem kétséges, hogy a medve vadászatát sürgősen engedélyezni kell.

– Egy-két évig, amíg a populáció struktúráját rendbe hozzák, csak pontszerűen és csak problémás példányokat kellene vadászni (sajnos, akár bocsos anyamedvéket is), de nem hosszabb időre, mert szükség van a trófeavadászatra is.

– Egy bizonyos időszakra felső határt kellene szabni a kilőtt trófeáknak, mondjuk 350 pont (a medve trófeáját pontban mérik, ami a frissen nyúzott bőr hosszának és a legkeskenyebb ponton mért szélességének az összege centiméterben, 10 százalék hibakorláttal) – megfelelő szakembernek ez nem jelent gondot. A kiszabott kvótának egy bizonyos hányadát – mondjuk 30 százalékot – kötelezően problémás példányok kilövésére kellene fenntartani.

– A problémás példányok kivételével a vadászatot csakis hajtásból, esetleg cserkészésből kell engedélyezni – és szigorúan követni a törvény betartását.

– A kilövési kvóta országos elosztására új módszertant kell kitalálni és szigorúan felülvizsgálni a betartását.

MÁRK ELŐD
(A szerző turisztikai szakember, hegymászó)

Vadászat

Őrizzük Geges István emlékét!

10 éve hunyt el Geges István fegyvermester

Published

on

“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”

Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.

Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -,  és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.

„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…

Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”

(Fekete István: Búcsú)

Őrizzük Geges István emlékét!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

A bronzérmes kan

Révész Zsolt élménybeszámolója:

Published

on

Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.

Írta és fényképezte: Révész Zsolt

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!

Az OMVK cikket közölt a vadászjegyváltásról

Published

on

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Fotó: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom