Vadászat
Az ember élete értékesebb a medvéénél
A medveállománytól függetlenül az ország vadeltartó képessége nem haladhatja meg a négyezerötszázat. Ennek tükrében felelőtlenség a vadásztilalom feloldását halogatni – állítja dr. Kelemen Atilla állatorvos, az RMDSZ volt alsóházi képviselője. Az Európai Vadászegyesületek Szövetségének alelnöke az afrikai elefántvadászattal vont párhuzamot, rámutatván, hogy a fekete kontinensen a tilalom idején sokkal több vad pusztult el, mint azelőtt.
Kelemen Atilla szerint a medve hasonlít a postagalambra: bárhova viszik, mindig hazatalál (Fotó: Gligor Róbert László)
– Az utóbbi időben egyre több kárt és tragédiát okoznak az elszaporodott medvék. Lehet-e tudni, hány példány él az ország erdeiben?
– Pontosan nem, de minden jel arra mutat, hogy komoly túlszaporodással van dolgunk. A vadászok azt állítják, hogy húszezer medve él az országban, az állatvédők pedig nyolc-, legfeljebb tízezerre teszik az állatpopuláció számát. Tény, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt a Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóintézet és a Román Tudományos Akadémia szakemberei megpróbáltak egy aránylag optimális számot meghatározni. Tanulmányaikból kiderült: Románia vadeltartó képessége nem haladja meg a négyezerötszázat. Ha ezt a számot fel is kerekítjük ötezerre, ez semmiként nem közelíti sem a tízezret, sem a húszat.
Amennyiben elfogadjuk az állatvédők számítását, és azt mondjuk, hogy az országban valóban mindössze nyolc-tízezer medve van, tudjuk, abból négy-ötezer a nőstény. Ezeknek, tételezzük fel, kétéves kor után csak a fele válik ivaréretté, még úgy is évente egy-egy újabb kölyökkel kell számolnunk. Bár manapság az is előfordul, hogy négy-öt bocsot is ellik egy anyamedve. A következményekkel szinte naponta szembesülünk, hiszen már olyan vidékeken – mint például a Székely-Mezőségen – is megjelentek a medvék, ahol egyébként nem lenne mit keresniük. Székelykövesden, ahol én lakom, állítólag tizenkilenc példány is van.
– Marosvásárhely egyik erdejében, a Somostetőn is megjelent a medve…
– Igen, de ott ezelőtt húsz-harminc évvel is előfordult. Átmászott az állatkert kétméteres betonkerítésén, megölte a bölénytehenet, majd kicipelte, és az erdőben elfogyasztotta a mintegy négyszáz kilós áldozatát.
– Mennyire veszélyezteti a medve a többi vadat? Táplálék híján felfalhatja azt is, amit az őzek, vaddisznók etetőjében talál.
– Fel is falja. És azt valaki fizeti, a valaki pedig a vadászegyesület. Ha a vaddisznók eledelét megeszi a medve, akkor a vaddisznók kénytelenek máshol táplálékot keresni. Általában a kukoricásban, a krumpliföldön vagy akár a zabföldön.
– A gazdáknak okozott számos gond és tragédia miatt elszaporodtak az önbíráskodási esetek is?
– Egyre több jel utal arra, hogy az embereknek elfogyott a tűrőképességük. Mérgezik a medvéket, hurokkal befogják, agyonverik, a bocsokat juhászkutyákkal tépetik szét. Ha öt-tíz vagy még annál is több ebet egy anyamedvére uszítanak, az még valahogy megvédi az egyik kölykét, de a másik óhatatlanul a kutyák áldozatává válik. Ha a hatóságok nem képesek kézben tartani az ügyet, annak egy csomó olyan vadhajtása jelenik meg, amely ellenőrizhetetlenné teszi a kérdést. Így nagyon nehéz elkerülni a lakossági önbíráskodást. Ha az emberek azt látják, hogy az illetékesek azok után sem léptek, miután egyre világosabbá vált, hogy állataik, illetve saját testi épségük forog kockán, ne csodálkozzunk, ha egyesek az önbíráskodás útját választják!
A felelős személyeknek azt is tudniuk kellene, hogy az önbíráskodás sokkal több kárt tehet a medveállományban, mint maga a vadászat. Afrikában is azt hitték, hogy jót tesznek az elefántvadászat betiltásával. Meg kell nézni, hány elefánt maradt: jóval kevesebb, mint azelőtt. Mert az ember kénytelen volt valamilyen módszerrel megvédeni a földjét: méreggel, hurokkal vagy akár mérgezett nyíllal. Azóta az európai kutatók is ráébredtek: a vadászat teljes betiltásával nem lehet megvédeni az elefántot.
– A vadászati tilalom feloldásával megoldódna a kérdés?
– Igen, amennyiben szakszerűen történik. Ismert tény, hogy a medvepopulációnak van egy úgynevezett önszabályzó rendszere. Azok a domináns hímek, amelyek egy-egy nőstény területét elfoglalják, leölik a más hímektől származó kölyköket. Nos, az utóbbi időben ez a rendszer is megbomlott nálunk és ebben már kis részben a vadászoknak is benne van a kezük. Ahhoz, hogy minél nagyobb, értékesebb legyen a trófea, számos olyan domináns hímet lőttek le, amelyek állományszabályzó szerepet töltöttek be. Ez lenne az érem másik oldala.
– Miért oly nehéz megtalálni az ember és vadállat közti egyensúlyt?
– Többször hangoztattam, hogy a romániai medvemenedzsment valamikor sikertörténet volt. Ne feledjük, sok más országból a medve eltűnt, hiszen levadászták vagy kiirtották. A medvepopuláció mintegy fele nálunk található. Megértem, hogy európai viszonylatban védeni kell a medvét, mert már szinte eltűnt, de az sem lehet, hogy a nagy állatbaráti buzgóságban egyetlen országot sanyargassunk.
– Mindenekfölött azzal, hogy a vad élete többet érjen, mint az emberé.
– Méghozzá negyvenezer euróval! Ha egy vadász véletlenül meglő egy medvét a sötétben, mert azt hiszi, hogy vaddisznó, negyvenezer eurós büntetést kell kifizetnie. Ismerek olyan személyt, aki ilyen helyzetbe került. De ha fordítva történik, a medve sebesíti meg, vagy ne adj’Isten, megöli az embert, arra semmiféle kártérítés nem létezik. Még kimondani is morbid, de ilyen esetben mit fizet a környezetvédelmi minisztérium? A közelmúltban attól volt hangos a sajtó, hogy vadászt ölt a medve. Kérdem én, még hány emberáldozatra van szükség ahhoz, hogy az illetékesek észhez térjenek?! Legalább a problémás medvékre adnának kilövési engedélyt, de azt is mindegyre halogatják. Merthogy az Európai Unió ezt mondta, meg azt mondta…
– Miért oly nehéz megérteniük a brüsszeli bürokratáknak, hogy Romániában komoly gondot, veszélyt jelent a medvekérdés?
– Rég elmondtam az Európa Parlamentben, hogy lehetőleg ne olyanok döntsenek az ilyen kérdésekben, akiknek a medve már csak a címerükben szerepel. Az európai vadvédők, a zöldek vagy inkább nevezzem méregzöldeknek, nagyon hangosak. De nem nekik kell szembe menniük a medvével. Számukra az a fontos, hogy pénzt szerezzenek kutatási témáikra. De hát Európában a gyerekek túlnyomó többsége olyan rajzfilmeken nő fel, amelyek a macit kedves kis állatként mutatják be, így hát ne csodálkozzunk! Én is láttam már olyan rajzfilmet, hogy a maci elviszi a gyermeket az iskolába, cipeli a hátitáskáját, s amíg a fiúcska órán van, ő a pillangókkal játszadozik. Amikor pedig megéhezik, fal egy kis mézet. Ezek után nyilván sajnálod a kis, barátságos állatkát, ha valaki bántani akarná. Csak az nem sajnálja, akinek leütötte a lovát, a tehenét, a testvérét, a férjét vagy a fiát. De nem csak Brüsszelben nem értik a kérdést, Bukarestben sem.
– Valószínűleg más lenne a kérdéshez való viszonyulás, ha a medve nem főként a székely megyékben tenne károkat, hanem megjelenne a déli régiókban, akár Bukarest utcáin…
– Attól, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium a fővárosban székel, még tudnia kellene, mi történik az ország többi részén. Számomra már az is furcsa, hogy a központi román sajtó egyre gyakrabban olyan bukarestieket szólaltat meg, akik azon kívül, hogy siratják a „szegény kis macikat”, egyebet nem tudnak a medvéről. Én is a természetvédelem mellett állok, az észszerűség határain belül. Akkor van jó vadmenedzsment egy országban, ha az emberi társadalom és a vadpopuláció nem háborgatja egymást. Mert ugye az sem lehet, hogy kiirtjuk a medvét. Amíg sikerül tartanunk az egyensúlyt, nincs is összetűzés: mindenki él a maga területén. Az már csak természetes, hogy a medve a növényi táplálék mellett megfog egy-egy állatot, a békától a szarvasbikáig ez lehet szinte bármi.
– Megoldást jelenthet az egyesek által emlegetett medveexport, vagy mindössze blöff az egész?
– Nem blöff, hanem marhaság. Ki fog Romániából medvét importálni? Ott voltam Párizsban, amikor Franciaországban kiderült, hogy három medve bolyong az Alpokban, erre több ezer farmer a parlament elé vonult tüntetni. Egy bukaresti javaslat az volt, hogy a vadászok fogják be a medvéket, és vigyék olyan helyre, ahol nem zavarják a környék lakóit. Nem tudom, mi a rokonság a medve és a postagalamb között, de tény, hogy mindkettő hazatalál. Volt rá példa, hogy a medvét kétszáz kilométerrel odébb költöztették, egy hét után azonban ismét a megszokott helyén tanyázott.
erdelyinaplo.ro
HIRDETÉS: Vadásztanfolyam indul Gyöngyösön! Az ország első vadásziskolájában, a gyöngyösi kirendeltségen indul az újabb vadászképzés, tájékoztatója 2018. január 17-én délután öt órától! Legyél Te is egy jó csapat tanulója! Tanulóink 98%-a sikeres vizsgát tett! Kiváló oktatókkal, színvonalas lőtéren, csodálatos hegyi helyeken sajátíthatod el a vadászat különleges élményeit! Kedvezményekről érdeklődj (csajoknak, tanulóknak, családtagoknak). Info, jelentkezés: 06-30-377-8404.
Vadászat
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.
Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.
Szívből gratulálunk a díjazottaknak!
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK
Vadászat
Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek
Több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény
Május 17-ától, majd 2025. január 1-jétől több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.). A jogszabályban egyebek mellett módosulnak, pontosításra kerülnek, valamint kiegészülnek a kerítéstelepítésre, a nemkívánatos fajok egyedeinek elejtésére, a zárttéri vadtartásra (különösen a vadaskertekre) vonatkozó előírások. A törvény 2025. március 1-jétől opcionálisan lehetővé teszi az „elektronikus beírókönyv” használatát a papíralapú adminisztráció helyett.
Ábra: OMVK
A tartós telepítésű kerítések létesítéséhez kapcsolódó szabályok legfontosabb újdonságai:
- az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladhatja meg;
- a vad természetes életfeltételeinek, jellemző mozgásirányának biztosítottnak kell maradnia,
- a kerítésnek műszaki jellemzői alapján alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre,
- feltétel, hogy a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel ne legyen biztosítható.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kerítés építését – noha volt más irányú gazdálkodói kezdeményezés – továbbra is csak akkor engedélyezheti a hatóság, ha az érintett vadászatra jogosult hozzájárult ehhez.
Új rendelkezésként épül be a jogszabályba, hogy a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj egyedei – a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervtől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők. Az elejtésnél a szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
Szintén új szabály, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.
2025. március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást („e-beírókönyvet”) a papíralapú helyett. Az ilyen szoftvereket az arra kijelölt szervezet fogja bevizsgálni, és az eredményeket honlapján közzéteszi. A további részletszabályok a Vtv. végrehajtási rendeletének módosítása tartalmazza majd.
A vadaskertek tekintetében a változások egyebek mellett a hatósági felügyeletre, az alhaszonbérletre, az adminisztrációra és a kertekben tartható állománynagyságra vonatkozó rendelkezéseket érintenek.
A Vtv. módosításáról a jogszabályalkotó Agrárminisztérium folyamatosan egyeztetett a vadászati érdekképviseletekkel, miként a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szükségessé vált módosításával kapcsolatban is kikérte, kikéri a véleményünket és javaslatainkat. Ezúton is köszönjük a szaktárcának – úgy is, mint stratégiai partnere – a proaktív hozzáállást és meglátásaink figyelembe vételét!
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
***
A Vtv.-t is módosító, az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény a Magyar Közlöny május 9-ei, 52. számában jelent meg.
A követhetőséget segítve egységes szerkezetben, a változásokat korrektúrával kiemelve közzétesszük a Vtv. május 16-áig hatályos szövegét. Ezt ide kattintva töltheti le.(Microsoft Word formátum)
A Vtv. mindenkor hatályos állapota ide kattintva érhető el a Nemzeti Jogszabálytárban.
Forrás: OMVK
A megyei vadásznapok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó vadásztársak áldozatos munkáját, több esetben évtizedes szolgálatát a tágabb közösség előtt is méltassuk, illetve elismerjük. Az idei első vadásznapon hét vadásztársunk részesült kitüntetésben:
Árvai István. Fotó: Gyurom János – OMVK
Árvai István a Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetést vehette át Győrffy Balázstól és Takács Szabolcstól. Árvai István a Hajag Vidéke Vadásztársaság alapító tagja, 1997 óta. Veszprém Vármegye egyik meghatározó és mindenki számára példaként említhető, kimagasló emberi tulajdonságokkal rendelkező vadásza.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A vadászat iránti elkötelezettsége szinte egész életútját végig kísérte, számtalan kimagasló vadászati pozíciót töltött b,e és minden esetben kimagasló munkát végzett. Vadásztársaságánál 2002-től 2012-ig, egy évtizeden át vadászmesterként tevékenykedett, meghatározó szerepe volt a társaság fejlődésében és gyarapodásában.
2012-től 2024-ig a vadásztársaság Ellenőrző Bizottságának elnöki teendőit látta el, ebben a választott funkciójában is egy előremutató, tenni akaró, kompromisszumkészséget mutató vadásztársat ismerhettünk meg.
2024-től aktív vadászati tevékenységét már nem gyakorol, de ennek ellenére a Hajag Vidéki Vadásztársaság tiszteletbeli tagjává fogadta.
Árvai István aktív szerepet vállalt a Veszprém Vármegyei Vadászkamara életében is. A Kamara megalakulásától kezdődően 2009-ig Sportvadász Alelnöki tisztséget töltött be, de mai napig is Vármegyei küldöttje a Kamarának.
Munkásságát 2003-ban Nimród Vadászéremmel, 2008-ban a Vadászkamara Aranyérme kitüntetéssel ismerték el.
A Hubertusz Kereszt kitüntetéseket Pap Gyula és Áldozó Tamás adta át:
Fejes Dezső 1958-ban született Magyargencsen. Édesapja is vadászember volt. Akkoriban a terület inkább apróvadas jelleggel bírt. Nagyon sok közös vadászélményt éltek meg együtt.
A Hertelendy vadásztársaság elődjénél, a Rába-Marcalközi vadásztársaságnál megüresedett hivatásos vadászi állást 1986-tól 2023 nyaráig, azaz nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Az elmúlt 38 évben szerves része lett a vadásztársaság vadászatainak, és vadászat szervezésének. Sok kapitális gímbika és remetekan elejtésénél adta meg a vadnak járó végtisztességet. 2022 óta a társaság vadászmestereként is tevékenykedik. Kiemelkedő vad-, és területismeretét a mai napig tudja kamatoztatni a kísérések alkalmával.
Fotó: Gyurom János – OMVK
37 évi áldozatos, a Hertelendy vadásztársaság érdekeit figyelembe vevő munkájáért a Hertelendy vadásztársaság vezetése Hubertus kereszt gyémánt fokozata kitüntetésben részesíti.
Baki Zoltán 1980-ban született Pápán. Családjában senki nem vadászott, de a mező, erdő, és a természet szeretete mindig közel állt családjához.
Mezőgazdasági középiskola elvégzése után a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karán szerzett agrármérnöki képesítést. Ekkor még a horgászat ált közelebb szívéhez.
Baki Zoltán. Fotó: Gyurom János – OMVK
Az egyetem elvégzése után Nemesszalókra került állattenyésztési vezetőnek, ezen évek alatt vált vadásszá.
A Magyargencs, Kemeneshőgyész területein működő Hertelendy vadásztársaságnál először bérlő, majd teljes jogú tag lett. 2017 óta látja el a vadásztársaság gazdasági vezetői pozícióját. Sikeres vadász és kísérő. Önzetlen, a vadásztársaság érdekeit képviselő munkájáért a vadásztársaság vezetése a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetésben részesíti.
Mayer Nándor, a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetés birtokosa a Kislődi Hunor Vadásztársaság alapító tagja, 1990 óta aktív vadász. Jelenleg a vadásztársaság gazdasági vezetője. Önként vállalt feladatát lelkiismeretesen, nagy precizitással végzi. Számára a vaddal való törődés, a vad gondozása, etetése, megfigyelése mindenkor fontosabb és nagyobb élményt jelent, mint annak elejtése. Közvetlen, vidám személyiségével, egyedi humorával könnyen kerül a társaság középpontjába, hozzájárulva ezzel a vadászatok jó hangulatához. Nagy szerepet vállal a Farkasgyepűi Önkormányzat üzemeltetésében lévő Bakony Vadjai állandó kiállítás népszerűsítésében.
May Nándor. Fotó: Gyurom János – OMVK
Szívesen és töretlen lelkesedéssel vezeti az iskolás és egyéb turistacsoportokat, mely tevékenységével nagyban hozzájárul a felnövekvő nemzedékek, valamint a természet iránt érdeklődők vaddal és vadászattal kapcsolatos szemléletének formálásához.
A Nimród érem kitüntetéseket Győrffy Balázs és Takács Szabolcs adták át Kovács Attila, Bedő Gábor és Sipos Gábor részére.
Kovács Attila, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének erdészeti igazgatója egyetemi diplomájának megszerzése után, 2002. július 1-től kezdte meg munkáját az akkori Bakonyerdő Rt-nél, mint a Bakonybéli Erdészet fahasználati műszaki vezetője. Emellett már a kezdetektől elkötelezett résztvevője volt a Bakonyerdő Zrt. vadászati tevékenységének, aktívan közreműködött a vadkárelhárító vadászatokban és a hajtások lebonyolításában is.
2007 novemberétől 2010 decemberéig a Központban termelési, majd erdőgazdálkodási osztályvezető tisztséget töltött be.
2010-2012 között ismét fahasználati műszaki vezető volt, az akkor már az Ugodi Erdészet területeivel megnövelt Bakonybéli Erdészetnél.
2012. július 6-tól a Bakonyszentlászlói Erdészet erdészeti igazgatója lett, ahol az erdészet jellegéből fakadóan körültekintő gazdálkodásra volt szükség. A vad-és erdőgazdálkodási tevékenység során jó kapcsolatot ápolt a környező gazdákkal és vadászatra jogosultakkal is. Jelentős eredményeket ért el a zárttéri vadtartás területén, mint a gici vaddisznóskert kezelője.
2020. augusztus 1-től a mai napig a Bakonybéli Erdészet erdészeti igazgatója.
A jellemzően nagyvadas bakonybéli vadászterület gondos gazdája, munkatársai körében megbecsült vezető.
Munkája során kiemelt figyelmet fordít a terelővadászatok és vaddisznóhajtások magas színvonalú, eredményes és pontos lebonyolítására. Az erdőgazdálkodás és a vad egyensúlyának folyamatosan szem előtt tartásával gazdálkodik a rá bízott állami vagyonnal.
Kovács Attila. Fotó: Gyurom János – OMVK
Mint a huszárokelőpusztai vendégházért felelős vezető, annak a magas elvárásoknak megfelelő színvonalon való működtetésében jelentős szerepe van, amit a számos vadászvendég visszajelzése is igazol. Az egyre inkább növekvő turisztikai elvárások között is szem előtt tartja és kiemelten kezeli az objektum fő profilját. A vendégház jelenleg is zajló átalakításában is kiemelt szerepet vállal.
Képzett vadászkürtösként aktív tagja a Bakonyerdő kürtös csoportjának, szervezi és bonyolítja a kürtösök rendezvényeken és képzéseken való részvételét, a magyar vadászati hagyományok elkötelezett híve.
Munkájára igényes, azt magas színvonalon végző, nagy munkabírású, lelkiismeretes szakember. Hozzáértésének és tapasztalatának köszönhetően eredményes, gondos területgazda, mindezek mellett kiváló erdészeti igazgató.
Bedő Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK
Bedő Gábor a Marcal-Bitvaközi Vt. fővadászi teendőit látja el ma is. Dabronyi születésű, szinte egész életpályája összefüggött a természetvédelemmel, a vad szeretetével és részben a társasághoz történő kötődésével. Mindez vezetett oda, hogy ezt az életpályát választotta. 2007-ben végzett Sopronban vadgazda technikusként, és hamarosan, 2010-ben vadgazda szakmérnöki képesítést is szerzett.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnál 2007 óta van munkaviszonyban, mint hivatásos vadász, 2011-től pedig a társaság fővadásza.
Bedő Gábor meghatározó szerepet tölt be a társaság vadgazdálkodási tevékenységének irányításában, szervezi és részese a bérvadásztatási tevékenységnek, de kimagasló érdemei vannak a földtulajdonosokkal, gazdákkal való napi szintű kapcsolattartásban a vadkármegelőzés érdekében.
Mint hivatásos vadász Veszprém Vármegyei Vadászkamara küldötte, aktív szerepet vállal az új vadászok sikeres képzését illetően kihelyezett oktatások, bemutatók tartását illetően. Mindezt önzetlenül teszi.
Folyamatosan képezi magát, jelenleg vadászkürt-oktatáson vesz részt, és ha a későbbiek folyamán még a telefonját is időben felveszi, nagy sikerek előtt állhat.
Sipos Gábor 1997-től 2002-ig a szombathelyi Hermann Ottó Szakképző Iskolába járt vadász, vadtenyésztő szakra, majd vadgazdálkodási technikumot végzett.
Sipos Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK
2002 és 2005 között a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol agrármérnök diplomát szerzett. A főiskolai évek alatt az állattenyésztő menedzser és a vadgazdálkodási specializáció követelményeit is teljesítette.
2000 és 2005 között a Sümegi Kinizsi Vadásztársaságnál a hivatásos vadász mellett gyakorlaton vett részt, majd 2007-től itt helyezkedett el hivatásos vadászként az akkori a Bertény Vadásztársaságnál, amely később átalakult a mostani néven ismert Sümegi Kinizsi Vadásztársasággá.
Azóta is hű az első munkahelyéhez, amely reméljük, az utolsó is lesz számára, hiszen mindenki elégedett a szorgalmas és szakértő munkájával. Megbecsüli minden tagtárs, hiszen a lefontosabb neki, hogy a vadásztársaság érdekeit szem előtt tartsa, időt és energiát nem sajnálva. A vadgazdálkodás nem csak hivatása, hanem egyben a hobbija is, hiszen hihetetlen szeretettel fordul az állatok felé.
Nem elhanyagolható érdeme, hogy minden évben 20-30 gímbika, illetve 2020-ban Veszprém megye legnagyobb gímbikája az ő segítségével kerülhetett terítékre, 14,03 kilogrammal.
A vadásztársaság vezetősége büszke arra, hogy ilyen kiváló munkaerőt tudhatnak maguk mellett!
Forrás: OMVK
Fotók: Gyurom János
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról
Vadvízi harcsázás Tiszalökön
Madárfiókát találtam!
Óriásbaglyok a Börzsönyben 1. – az uráli bagoly
Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek
„Az utolsó dobás”
Rekordszintű búzatermés várható
Hét kitüntetett a pápai Agrárexpón
Áfonya 58. munkája
A négy kapitális harcsa
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Őzbakvadászat Kömpöcön
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak