Ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást – hangzott el a hétvégi, háromszéki szakmai konferencián.

A szakértők szerint sürgősen meg kell állítani az állomány növekedését. • Fotó: Barabás Ákos

A vadgazdálkodásban uralkodó fejetlenség (??? – A szerk.) miatt kiéleződött az ember és a medve közötti konfliktus, s a helyzetet tovább bonyolítja az állatvédők folyamatos lobbija is – hangzott el többek közt azon a hétvégi konferencián, melyet a háromszéki LAM Alapítvány szervezett a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn.

Az erdő- és vadgazdálkodás ökológiai és gazdasági hatásai a Kárpát-kanyarban című pénteki rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról annak érdekében, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást.

Csányi Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatvédelmi szemlélet túlzottan elburjánzott, a nemzetközi jogszabályozásban visszaszorulnak a vadászati és vadgazdálkodással kapcsolatos hagyományok. „Ma már nem az a központi kérdés, hogyan lehet a kis populációk hosszú távú fennmaradását biztosítani, hanem hogy olyan módon kezeljék a túlnépesedett vadállományt, hogy hosszú távon ne éppen ezért váljanak veszélyeztetetté” – fogalmazott a vadgazdálkodási szakember.

Csányi szerint nem kérdés, hogy Romániában meg kell állítani a medveállomány növekedését. Hatósági fellépés helyett önbíráskodás

Ovidiu Ionescu, a brassói Transilva­nia Tudományegyetem Erdő- és Vadgazdálkodási Karának dékánja a romániai barna medve menedzsmentjéről tartott előadást. Rámutatott, a két világháború között Romániában 500–800 medve élt, 1989 végén már 8 ezer, és a számuk azóta folyamatosan növekszik.

Ionescu súlyos problémának nevezte, hogy a témában rengeteg téves információ kering például arról, hogy csökken a medvék élettere, mert kivágják az erdőket, holott a medve éppen a kivágott részeken, a cserjésekben talál eledelt. Hangsúlyozta, a túlnépesedés következményeit a vidéki lakosság kénytelen elviselni, míg a nagyvárosokban, ahol a „húst csomagolva, a tejet dobozban kapják”, védik a vadakat.

„A legtöbb kár az állattartókat éri, de az erdőgazdálkodásban is jelentős problémát okoznak a nagyvadak. A fiatal csemetéket meghántják a medvék, erről jelenleg senki nem beszél” – mondta az egyetemi tanár. Ovidiu Ionescu szerint amennyiben a hatóságok nem avatkoznak be hatékonyan, a nemtörődömség önbíráskodáshoz vezet.

Példaként említette, hogy Sinaián egy idős asszony udvarára többször betörtek a medvék, emiatt több alkalommal is panasszal fordult a hatóságokhoz, de még választ sem kapott. Ekkor fagyálló folyadékot tett ki az udvarára, és három medve pusztult el. Zajlik a kivizsgálás, de nem lehet bizonyítani a szándékosságot.

A dékán szerint az elköltöztetés nem megoldás, a felnőtt medvék több száz kilométerről is visszatérnek a területükre. „Brassópojánán reggel elvittek egy medvét, este már egy helyi szálloda előtt kukázott” – jegyezte meg.

Ovidiu Ionescu szerint észszerű vadgazdálkodásról az állatok jogaiért harcolókkal és az orvvadászokkal nem lehet tárgyalni, ők két szélsőséges szemléletet képviselnek. Hangsúlyozta, 2016-ig működött az alkalmazkodó vadgazdálkodás, azóta kiéleződött az ember–medve konfliktus.

„A környezetvédőknek nem lehet elmagyarázni, hogy a túlnépesedés veszélyezteti a populációt” – mondta a dékán. Szerinte Romániában négyezer medve lenne optimális.

A konferencia megnyitóján Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanácselnöke elmondta, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében Sepsiszentgyörgyön szeretnének erdő- és vadgazdálkodási szakot indítani a brassói egyetem karának kiegészítéseként.

• Tovább a teljes cikkre (szekelyhon.ro)