Vadászat
Szakértők szerint sürgősen meg kell állítani a medveállomány növekedését
Ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást – hangzott el a hétvégi, háromszéki szakmai konferencián.

A szakértők szerint sürgősen meg kell állítani az állomány növekedését. • Fotó: Barabás Ákos
A vadgazdálkodásban uralkodó fejetlenség (??? – A szerk.) miatt kiéleződött az ember és a medve közötti konfliktus, s a helyzetet tovább bonyolítja az állatvédők folyamatos lobbija is – hangzott el többek közt azon a hétvégi konferencián, melyet a háromszéki LAM Alapítvány szervezett a Sepsiszentgyörgy melletti Benedek-mezőn.
Az erdő- és vadgazdálkodás ökológiai és gazdasági hatásai a Kárpát-kanyarban című pénteki rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy ideje lenne pontos adatokat gyűjteni a medveállományról annak érdekében, hogy konkrét számok birtokában lehessen átalakítani, hatékonnyá tenni a vadgazdálkodást.
Csányi Sándor, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatvédelmi szemlélet túlzottan elburjánzott, a nemzetközi jogszabályozásban visszaszorulnak a vadászati és vadgazdálkodással kapcsolatos hagyományok. „Ma már nem az a központi kérdés, hogyan lehet a kis populációk hosszú távú fennmaradását biztosítani, hanem hogy olyan módon kezeljék a túlnépesedett vadállományt, hogy hosszú távon ne éppen ezért váljanak veszélyeztetetté” – fogalmazott a vadgazdálkodási szakember.
Csányi szerint nem kérdés, hogy Romániában meg kell állítani a medveállomány növekedését. Hatósági fellépés helyett önbíráskodás
Ovidiu Ionescu, a brassói Transilvania Tudományegyetem Erdő- és Vadgazdálkodási Karának dékánja a romániai barna medve menedzsmentjéről tartott előadást. Rámutatott, a két világháború között Romániában 500–800 medve élt, 1989 végén már 8 ezer, és a számuk azóta folyamatosan növekszik.
Ionescu súlyos problémának nevezte, hogy a témában rengeteg téves információ kering például arról, hogy csökken a medvék élettere, mert kivágják az erdőket, holott a medve éppen a kivágott részeken, a cserjésekben talál eledelt. Hangsúlyozta, a túlnépesedés következményeit a vidéki lakosság kénytelen elviselni, míg a nagyvárosokban, ahol a „húst csomagolva, a tejet dobozban kapják”, védik a vadakat.
„A legtöbb kár az állattartókat éri, de az erdőgazdálkodásban is jelentős problémát okoznak a nagyvadak. A fiatal csemetéket meghántják a medvék, erről jelenleg senki nem beszél” – mondta az egyetemi tanár. Ovidiu Ionescu szerint amennyiben a hatóságok nem avatkoznak be hatékonyan, a nemtörődömség önbíráskodáshoz vezet.
Példaként említette, hogy Sinaián egy idős asszony udvarára többször betörtek a medvék, emiatt több alkalommal is panasszal fordult a hatóságokhoz, de még választ sem kapott. Ekkor fagyálló folyadékot tett ki az udvarára, és három medve pusztult el. Zajlik a kivizsgálás, de nem lehet bizonyítani a szándékosságot.
A dékán szerint az elköltöztetés nem megoldás, a felnőtt medvék több száz kilométerről is visszatérnek a területükre. „Brassópojánán reggel elvittek egy medvét, este már egy helyi szálloda előtt kukázott” – jegyezte meg.
Ovidiu Ionescu szerint észszerű vadgazdálkodásról az állatok jogaiért harcolókkal és az orvvadászokkal nem lehet tárgyalni, ők két szélsőséges szemléletet képviselnek. Hangsúlyozta, 2016-ig működött az alkalmazkodó vadgazdálkodás, azóta kiéleződött az ember–medve konfliktus.
„A környezetvédőknek nem lehet elmagyarázni, hogy a túlnépesedés veszélyezteti a populációt” – mondta a dékán. Szerinte Romániában négyezer medve lenne optimális.
A konferencia megnyitóján Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanácselnöke elmondta, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében Sepsiszentgyörgyön szeretnének erdő- és vadgazdálkodási szakot indítani a brassói egyetem karának kiegészítéseként.
Vadászat
Zala vármegyei vadgazdálkodási pályázat
A pályázatokat 2026. április 10–30. között lehet benyújtani:
A vadászkamarai vadgazdálkodási célú források a 2026. március 20-i Küldöttközgyűlést követően váltak elérhetővé, a támogatásokhoz pályázat útján lehet hozzáférni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer (VPR) forrásainak felhasználása a vadászati hatóság által Magyarország területén Zala vármegyében nyilvántartásba vett, vadászatra jogosultak részére a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerből finanszírozható eszközök, felszerelések beszerzésére elérhető.
A pályázati rendszer működésének időbeni ütemezése
- A pályázatokat 2026. április 10–30. között lehet benyújtani, kizárólag a KAPOR online pályázati nyilvántartási rendszerben.
- Az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezete Vadgazdálkodási- és Vadvédelmi Bizottsága a pályázatokkal kapcsolatos döntését 2026. május 15-ig hozza meg.
- A nyertes pályázók a Bizottság döntését követő 11 napon belül kapnak értesítést a megadott e-mail címen.
- A támogatási szerződést 2026. május 31-ig köti meg az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezete a nyertes vadgazdálkodóval.
- A támogatás folyósítása – a támogatási szerződés mindkét fél általi aláírását követően – 2026. június 15-ig történik meg.
- A teljes pályázati összeg a pályázati döntés kézhezvételétől számítva 2026. november 1-ig használható fel.
- A támogatási összeg felhasználásával kapcsolatos beszámolási, elszámolási kötelezettség határideje a támogatott eszköz beszerzését követő 30. naptári nap, de legkésőbb 2026. december 1.
Általános szabályok
- Egy pályázó területenként (vadgazdálkodási egységenként) összesen egy pályázatot nyújthat be az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezetének a meghatározott támogatási összeg erejéig.
- Amennyiben a fentiek szerint képzett támogatási összeg több eszköz vásárlását is lehetővé teszi, úgy a pályázó egy pályázatban pályázhat több eszköz beszerzésére.
- A vadászatra jogosult részére megpályázható legmagasabb támogatási összeg bruttó 350.000,- Ft, azaz háromszázötvenezer forint.
- A pályázaton elnyert támogatási összeg mellé a támogatott vadászatra jogosult köteles legalább 30% önrészt biztosítani, így a támogatás intenzitása legfeljebb 70%.
- A pályázatból vásárolt eszközök fenntartási ideje minden eszköz esetében az eszköz hivatásos vadász által történő első birtokba vételének időpontjától számított öt év, kivétel a hivatásos vadász munkáját segítő szoftverek, ezek fenntartási ideje a pályázatban elszámolt számlával lefedett időszak végéig szól.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
A VPR működésének személyi és technikai feltételeit az Országos Magyar Vadászkamara Zala Vármegyei Területi Szervezete apparátusa biztosítja.
KAPOR online pályázati nyilvántartási rendszer
A 2026 évre vonatkozó kiírás dokumentumai:
1. sz. melléklet: Online pályázati adatlap tartalma
2. sz. melléklet: KAPOR program használati útmutató
3. sz. melléklet: Működési Szabályzat
4. sz. melléklet: Támogatási szerződés (minta)
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer, Békés Vármegye, 2026.
A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerben finanszírozható tevékenységek Békés vármegyében
Az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének 2026. évre szóló felhívása a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerben finanszírozható tevékenységek támogatására.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2026. április 30. a bekes@omvk.hu email címre
Pályázható célterületek:
Eszközbeszerzés célterület (bruttó 500.000 Ft/pályázó + 20 % önerő),
Vaditató célterület (bruttó 500.000 Ft/pályázó + 20 % önerő)
Egy pályázó csak egy célterületre pályázhat!
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
A pályázatok elbírálása : május 15-ig.
Támogatási szerződés aláírása: május 31-ig
A pályázatok megvalósításának határideje: 2026. október 30.
A pályázat elszámolása és lezárása: 2026. december 31-ig megtörténik.
A pályázatok bruttó elszámolásúak és utófinanszírozottak.
Letölthető mellékletek:
Pályázati felhívás
Pályázati adatlap a „Vaditató” célterülethez
Pályázati adatlap az „Eszközbeszerzés” célterülethez
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Engedély nélkül gyűjtöttek agancsot
Április 7-én délelőtt a Vérteserdő Zrt. hivatásos vadásza értesítette a járőröket, mivel illegális agancsozókat vett észre a hántai erdőben.
A vadásztársaság értesítette hatóságunkat, miután illegális agancsgyűjtés gyanúja merült fel Hánta térségében. A kisbéri rendőrök intézkedtek.

Fotó: Rendőrség
Április 7-én délelőtt a Vérteserdő Zrt. hivatásos vadásza értesítette a járőröket, mivel illegális agancsozókat vett észre a hántai erdőben. Kollégáink megjelentek a környéken, majd Kisbér és Hánta között ellenőriztek egy fekete járművet, melyben három férfi utazott. A férfiak azt állították, hogy gombásztak az erdőben. Azonban a rendőrök a járműtől nem messze egy agancsot találtak az aszfalton. Az egyikük elmondta, hogy ő dobta ki az autóból, amikor meglátta az egyenruhásokat.
Kollégáink előállították a 19 éves fiatalembert a Kisbéri Rendőrkapitányságra, és lopás szabálysértés miatt hallgatták meg. Elismerte a szabálysértést.
Rendőreink a 7-8 ezer forint értékű, 78 dkg-os agancsot visszaadták a hivatásos vadásznak.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Felhívjuk a figyelmet, hogy az engedély nélküli agancsgyűjtés jogszabályba ütközik, és következményekkel járhat. Ha ilyet tapasztal, értesítse a hatóságokat!
Forrás: Rendőrség



