Vadászat
A vadászati jog gyakorlásával és a vadászattal kapcsolatos aktuális jogkérdések konferenciája
A vadászati jog gyakorlásával és a vadászattal kapcsolatos aktuális jogkérdések konferenciája zajlott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
A konferencia különböző szakterületek képviselőinek összehívásával lehetőséget teremtett a vadászati jogalkotás és jogalkalmazás témakörében az ismeretek átadására és a tapasztalatcserére. Az eseményen az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára tartott előadást.
Zambó Péter hangsúlyozta: a vadgazdálkodás komoly felelősséggel végzett szakmai munka. A vadászattal, a vadgazdálkodással, a vadon élő állatfajokkal közvetve vagy közvetlenül a társadalom szélesebb rétegei is találkoznak. A vadászati törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek a közelmúltban több lényeges ponton változtak, új alapokra helyezve a hazai vadgazdálkodást.
Az államtitkár arról is szólt, hogy a közelmúltban többek között létrejött a tájegységi fővadász hálózat, megtörtént a vadászterületek határainak rendezése, elkészültek a húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervek. Mindezek az intézkedések a következő évtizedekre biztos szakmai alapot adnak a magyar vadállománnyal, mint nemzeti kincsünkkel való hosszútávú, fenntartható gazdálkodáshoz.
Zambó Péter fontosnak tartotta beszédében megemlíteni a vadászati ágazat meghatározó eseményét, a 2021-ben megrendezésre kerülő „Egy a természettel – Vadászati Világkiállítást”. Ez a rendezvény nemcsak a világ vadászati szereplőinek seregszemléje, hanem lehetőséget biztosít számunkra, hogy egy prosperáló, minden tekintetben átgondoltan és jól szabályozottan működő vadgazdálkodási modellt mutassunk be a nemzetközi nagyközönségnek. Ehhez azonban számos terület rendezése szükséges, hívta fel a figyelmet Zambó Péter.
Egyik sarkalatos kérdésnek a vad jelenlétével kapcsolatos hatások pontos felmérését, a vad által okozott károk kezelését nevezte egy olyan protokoll szerint, ami minden érintett fél által elfogadható. A másik fontos kérdés, hogy kezelni kell a vad belterületi megtelepedésének problémakörét, ami az elmúlt évtizedben vált főváros környéki kuriózumból egységes megoldásra váró országos méretű feladattá. Ezen a területen is megindultak az első egyeztetések, ahol a legelső teendő a problémamegoldás szükségességének fel- és elismertetése az érintett szereplőkkel, emelte ki az államtitkár.
Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – A PREDATOR Magazin, amely bírál, de megoldásokat is kínál

Vendégsében Szerbiában, ahol az Agro Jager News lapigazgatójaként részt vehettem az 55. LORIST Vadászati, horgászati és természetvédelmi kiállításon. Fotó: Predator Magazin

A Predator Magazin legfrissebb címlapja. Forrás: Predator Magazin
Nem fér hozzá kétség, hogy a Predator ma már több, mint egy magazin – ez, egy változásokat elindító erő, megkerülhetetlen tényező a szerb vadászat jövőjének formálásában, és valódi iránytű mindazok számára, akik hozzá kívánnak járulni annak fejlődéséhez.
Ha Szerbiában járunk érdemes belelapozni, hiszen mindenki ezt olvassa. Nemcsak előfizetőknek érhető el, szabadon meg lehet vásárolni. A honlapjukra is érdemes fel-felnézni. Kattints ide!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ragadós száj- és körömfájás betegséget állapítottak meg Szlovákiában
Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a szlovák hatóság
Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a szlovák hatóság. A járvány kitörésében három, a magyar határ közelében lévő telep érintett. Az országos főállatorvos a korábban elrendelt hatósági intézkedéseket azonnal megerősítette. Továbbá haladéktalanul elrendelte a határon átnyúló korlátozási területeken a szükséges hatósági intézkedéseket, a súlyos gazdasági kárral járó betegség hazai továbbterjedésének megakadályozása érdekében.

Fotó: Pixabay
Három szarvasmarha állományban állapította meg a szlovák hatóság a kórokozó jelenlétét, egy medvei, egy csiliznyáradi és egy bakai telepen. dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos haladéktalanul elrendelte a határon átnyúló korlátozási területeken a szükséges hatósági intézkedések megtételét. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében a meglévő hazai korlátozások továbbra is érvényben maradnak.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni.
Továbbra is a legfontosabb, hogy minden, a betegségre fogékony faj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások- betartására. Az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására, állataik megbetegedését azonnal jelentsék állatorvosuknak!
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Száj- és körömfájás – mi várható?
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra
A veol.hu kérésére a Verga, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatást adott arról, érinti-e a társaság munkáját a hazánkban március elején jelentkezett járvány. A száj- és körömfájást ugyanis nem csak a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske kaphatja el, a rendkívül fertőző, vírusos betegségre fogékonyak a szarvasfélék és a vaddisznó is.

Fotó: Pixabay
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány figyelése, különösen azért, mert megfertőződhetnek a száj- és körömfájással, amikor a háziállatokkal közös legelőket használnak vagy a közvetlen érintkezés révén – áll a Veszprém vármegyei hírportálhoz eljuttatott tájékoztatásban.
A betegség fő tünetei közé tartozik
- a láz,
- az étvágytalanság,
- a nyálzás,
- a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken.
A száj- és körömfájás vírusa képes tartósan fennmaradni a környezetben és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre és emberekre. Ám elpusztítható kereskedelmi fertőtlenítőszerekkel, így alapos tisztítással és fertőtlenítéssel csökkenthető a fertőzés kockázata. A Bakonyban kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás, erdőjárás után fertőtlenítik a ruházatukat és a cipőjüket.
A Verga szerint lényeges, hogy a vadászoknak fertőtleníteniük kell felszerelésüket, különösen, ha másik területről érkeznek.
A vírus vadgazdálkodási következménye lehet a vadászat és a vadhús forgalmazásának korlátozása fertőzött területen.
A vírus továbbterjedésének megakadályozása érdekében hatósági intézkedések, például kilövési tilalom vagy fokozott monitorozás léphet életbe.
Veszprém vármegyében az említett intézkedések a tájékoztatás időpontjában (március 17.) nem voltak hatályban. Érdemes azonban folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel mind a vadállományt, mind a háziállatokat – hangsúlyozza a Verga.
A járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán lehet tájékozódni.
Szerző: Rományi Zita – VEOL – OMVK