Mezőgazdaság
Szakmai együttműködések segítik az erdőtüzek elleni védekezést A
Erdőtűzvédelmi konferenciát szerveztek Budapesten
A vegetációtűz az egyik leggyakoribb természeti katasztrófa a világon, amely nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági problémát is jelent – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára kedden, a Budapesten megrendezett Erdőtűzvédelmi konferencián.
Zambó Péter az Európai Erdőtűz Információs Rendszer adataira hivatkozva kiemelte, az elmúlt évtizedben Európában több mint 200 ezer erdőtűz keletkezett, amelyek több millió hektárt érintettek. A hazai kimutatások alapján a 2011-2022 közötti időszakban Magyarországon több mint 17 ezer olyan tűz keletkezett, amely erdőt vagy egyéb fásított területet is érintett. Az egyéb vegetációtüzek száma megközelítette a 60 ezret. A tüzek oka többségében emberi gondatlanságra vagy akár szándékosságra vezethető vissza. A katasztrófavédelem és az erdészeti ágazat egy évtizede kezdődött, összehangolt munkájának eredményét azonban jól mutatja, hogy miközben az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az egy hektár alatti tűzesetek aránya, addig az 1 hektár feletti erdőtüzek száma nem emelkedett. Vagyis miközben folyamatosan nő a kockázat, a megelőzési, felderítési és kárelhárítási rendszer jól működik – húzta alá.
Az éghajlatváltozás, a megműveletlen termőföldek, a városok terjeszkedése, és a változó szabadidős szokások egyaránt befolyásolják a tüzek hatását, térbeli és időbeli mintázatát. Európában a jövőben nagyobb kiterjedésű és intenzívebb tüzekre kell felkészülnünk, amelyek a természeti környezet mellett a lakott területeket is veszélyeztethetik. Éppen ezért fontos, hogy az egyes államok, köztük Magyarország, egységes, több szakterületet átfogó erdőtűzvédelmi politikával és gyakorlattal rendelkezzenek – tette hozzá Zambó Péter.
Az államtitkár hangsúlyozta, az erdőtüzekkel szembeni védekezési stratégia három pilléren nyugszik. Ezek a megelőzés, az alkalmazkodás és az együttműködés. A megelőzés és a szemléletformálás területén különösen hasznos a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal FireLife projektje keretében létrehozott erdotuz.hu weboldal, melynek segítségével bárki naprakész tájékoztatást kaphat például a tűzgyújtási tilalmak elrendeléséről. Az alkalmazkodást az Agrárminisztérium számos olyan pályázattal segíti, amelyek ösztönzik a gazdálkodókat az ellenállóbb erdőállományok kialakítására. A katasztrófavédelem és az erdészeti ágazat közötti együttműködésről szólva pedig kiemelte, a jól kiépített szakmai előrejelzési és reagálási rendszer az elmúlt időszakban képes volt a nagyobb problémák megelőzésére. A NÉBIH erdészeti osztálya és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság együtt működteti és fejleszti a tűzgyújtási tilalom rendszert és a kockázatértékelést. Az állami erdészeti társaságok együttműködési megállapodásokkal rendelkeznek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokkal, és a magán erdészeti szakirányítók továbbképzése is folyamatos. Ennek a széles szakmaközi összefogásnak az eredménye, hogy nem nőtt jelentősen a tüzek kiterjedése Magyarországon.
Kiemelten fontos, hogy a következő időszakban tovább csökkenjen a gazdálkodó nélküli erdőterületek aránya. Ezt a folyamatot az Agrárminisztérium a szabályozási környezet egyszerűsítésével és a progresszív magánerdő-gazdálkodás támogatásával is segíti – közölte Zambó Péter. Kitért arra is, hogy a gazdálkodóknak lehetőségük van a Közös Agrárpolitika keretein belül a tűzvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. Jelenleg is nyitva áll a tűzpászták és erdei víztározók létesítését, valamint a károsodott területek helyreállítását segítő pályázat, a következő hónapokban pedig számos új pályázati felhívás várható. Az erdőtűz elleni védekezés keretében tíz komplex tűzmegelőzési mintaprojekt megvalósítására biztosítunk lehetőséget.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
A hatóság feloldotta a madárinfluenza okán felállított megfigyelési körzetek nagy részét
Újabb intézkedést jelentett be a Nébih
Tekintettel arra, hogy a dél-alföldi területen december eleje óta nem fordult elő újabb madárinfluenza kitörés és az előírt intézkedések is megtörténtek, a Nébih feloldotta a madárinfluenza miatt felállított megfigyelési körzetek nagy részét.
A négy vármegyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok) érintő, összeolvasztott megfigyelési körzet területén a hatóság december 7. óta nem állapított meg újabb kitörést, így a körzet nagy részének feloldására került sor. Mindössze az egyik, betegséggel érintett állattartó telepen nem fejeződött be a feloldás előtt kötelezően elvégzendő végfertőtlenítés, ezért e telep körül annak megtörténtéig fennáll egy 10 km sugarú megfigyelési körzet.
A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így a biológiai biztonsági intézkedések betartása kiemelten fontos. A magas kockázatú vármegyékben a baromfik kötelező zártan tartása is érvényben marad mindaddig, amíg nagy a kockázata a baromfiállományok vadon élő madaraktól való megfertőződésének.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Az EU elismerte a hazai gabona- és olajosnövény-termesztés ÜHG értékeit
Fontos döntést hozott meg az Európai Bizottság:
A hazai gabona- és olajosnövény piac működése szempontjából fontos hír, hogy az Európai Bizottság 2025. január 9-én megjelent határozatával elismerte Magyarország mezőgazdasági nyersanyagok termesztésére jellemző ÜHG-kibocsátási szintekről szóló jelentésében foglalt adatokat az úgynevezett NUTS2 régiókra és az öt legfontosabb szántóföldi és olajosnövényre, így a szemes kukoricára, az őszi káposztarepcére, a napraforgóra, az őszi búzára és a szójára.
Az Európai Bizottság 2023-ban jelentette be, hogy a RED I keretében kidolgozott és korábban elismert, a szántóföldi növénytermesztés bioüzemanyag-gyártáshoz használt terményeinek fenntartható termeléséhez kapcsolódóan újonnan számított üvegházhatású-gáz (ÜHG) regionális kibocsátási értékek, az ún. NUTS 2 értékek már nem érvényesek. Ebből következően felkérte a tagállamokat, hogy nyújtsanak be új NUTS 2 értékeket elismerésre. Magyarország ennek eleget téve benyújtotta az Európai Bizottságnak a RED II keretében a mezőgazdasági nyersanyagok termesztésére jellemző ÜHG-kibocsátási szintekről szóló jelentést a NUTS 2 régiókra a már említett növények tekintetében.
A határozat biztosítja a bioüzemanyagcélra fenntartható módon itthon termelt növények biztonságos értékesíthetőségét, valamint nagy előrelépést jelent alapanyag-termelésünk ÜHG kibocsátásának mérése tekintetében.
Mindemellett a mezőgazdasági termelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése és a fenntartható termelés biztosítását segítő intézkedések Magyarország KAP Stratégiai Tervében is szerepelnek.
A határozat a következő linken található: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:L_202500018
Mezőgazdaság
Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását könnyítő jogszabály
Január 15-től hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtási rendelete
Január 15-től hatályba lépett az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely fontos lépés a mezőgazdaság generációs megújulásának elősegítésében, a generációk együttműködésének ösztönzésében, és a gazdatársadalom fiatalításában. Ezt a folyamatot a kormány a már működő gazdaságok fiatalok számára történő könnyített átadási lehetőségének biztosításával és a kapcsolódó szabályozás folyamatos fejlesztésével is támogatja. A teljes gazdaság (termőföld, egyéb ingatlanok, ingóságok, vagyoni értékű jogok, társasági részesedések stb.) átadása egyetlen szerződés aláírásával megvalósulhat.
A gazdák jelzéseit meghallgatva, a kormány egyszerűsítéssel támogatja a családi gazdaságok zökkenőmentes átadását a generációk között. A fiatalítás, családon belüli átadás maguknak a gazdáknak az igénye, hiszen az egyéni gazdálkodók majdnem kétharmada 55 év feletti, többségük 65 évnél idősebb.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény a korábbi gyakorlathoz képest lehetőséget biztosít egy gazdaság, illetve a gazdasághoz kapcsolódó összes vagyonelem (termőföld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések, stb.) fiatalabb generáció számára történő egységes és egyszerűbb átadására, a gazdaságot átadó és a gazdaságot átvevő közötti gazdaságátadási szerződés révén.
A törvényi szabályozás mostani módosításának központi eleme a gazdaságátadás időpontjának szabályozása és ennek révén annak biztosítása, hogy a gazdaság valamennyi vagyoneleme egyszerre, egy időpontban szálljon át a gazdaságátvevőre.
Az Agrárminisztérium a törvényt az eddigi tapasztalatok és társadalmi egyeztetések alapján finomhangolta, ezzel biztosítva a zökkenőmentes végrehajtást. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény most hatályba lépő végrehajtási rendelete, a 480/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet pedig fontos részletszabályokat tartalmaz a gazdaságátadási szerződés tartalmi elemei, a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárás, a gazdaságátadási szerződés jóváhagyását követő eljárások, valamint a vármegyei kormányhivatal által vezetett nyilvántartás tekintetében.
A módosult és új szabályozási elemek tartalmi összefoglalója innen tölthető le.
Forrás: AM