Vadászat
Ha a medve az úr
VÉLEMÉNY | Se szeri, se száma a székelyföldi medvetámadásoknak. Már ott tartunk, hogy a gazda fellélegzik, ha a nagyvad nem embert, hanem „csak” haszonállatot veszélyeztet. Ha összeszámolnánk, hogy a települések portáira és az esztenákhoz egy év leforgása alatt hány vadállat tört be és mekkora károkat okozott, elképesztő végeredmény születne.
Mindez persze a magukat bátor környezetvédőknek tartó civilszervezeteket nem zavarja, sőt nem is érdekli. Innentől fogva a politikusokat sem, mert senki nem akarja felvállalni annak ódiumát, hogy egy-egy bukaresti környezetvédő szervezet tagjai – akik jó esetben állatkertben láttak élő medvét – nemzetközi sajtókampányt indítson ellenük.
A napjainkra kialakult abszurd helyzet fő jellemzője, hogy miután a vadőrök és a vadászok kezéből kivették a vadgazdálkodást, az erdészetek is erre a sorsra jutnak. A különböző erdészeti és fafeldolgozó, bútorgyártó szakmai egyesületek már megkongatták a vészharangot, hogy ha a mostani trend folytatódik, Romániában az erdőgazdálkodás is összeomlik. Idén volt az első esztendő, amikor több érdekelt megyében nem értékesítettek kitermelésre szánt erdőrészeket, vagy az eladott famennyiség minimális volt. Miközben a biztos szakmai alapokon nyugvó erdészeti kataszter friss kimutatása szerint Romániában 7 millió hektár erdő található, azaz nem igazak azok a széles körben terjesztett rémhírek és vádak, hogy az illegális erdőkitermelés miatt hatalmas mértékben zsugorodott a fás területek nagysága.
Sőt, ezt cáfolja a friss erdészeti kataszter, amely egyértelműen ráerősít a hivatalos erdészeti álláspontra, miszerint az éves természetes erdőgyarapodásnak mintegy felét termeli ki az ország. Az erdészeti szakemberek szerint ma már akkora az erdőkitermelés körüli tömeghisztéria, hogy veszélybe került a normális erdőgazdálkodás is. Helyette olyan abszurd „környezetvédelmi” szlogenek terjengnek, hogy mindenféle favágást le kell állítani. Azaz a vadállomány teljes elszabadulásához hasonlóan az erdőket is rá kell bízni a véletlenre.
A „civilek” által felkarolt médiahiszti világában nincs ebben semmi meglepő. Miközben a felfüggesztett vadgazdálkodás miatt a romániai erdőségek természetes eltartóképességét messze meghaladó medveállomány évek óta ellenőrizetlenül növekszik, a drasztikusan visszafogott erdőkitermelés a világpiaci árakhoz képest 20–30 százalékkal tette drágábbá a romániai fanyersanyagot. A szakemberek kezéből kiragadott szakmát természetvédő civilek vették át és az ezeknek megfelelni akaró politikusok, akik így kéz a kézben bolyongnak a nagy semmiben populista szlogenek és egyéb illuzórikus elképzelések között.
Már az önmagában abszurd, amikor a bukaresti médiában rendszeresen megszólaló természetvédő megmondóemberek azzal hozakodnak elő, hogy a medvejárásnak kitett régiókban a lakosságot arra kell megtanítani, hogyan kerülhetőek el a medvék. Azaz a székely ember ne járjon erdőben, de még az erdő környékén sem. Lehetőleg ne tartson állatot, hogy ne legyen mit megölnie a nagyvadnak. Sőt, arra is számíthatunk, hogy a környezetvédelmi lobbi legközelebb azzal az agyament ötlettel hozakodik elő, hogy az embereket kell kitelepíteni a medvék útjából, és nem a túlszaporodott medveállományt ritkítani.
Facebook-post: „Régebben a vadászok bevonásával végeztette a Környezetvédelmi Minisztérium a medvepopuláció szabályozását, de úgy tűnik, most a sofőrökre bízta ezt a feladatot.”
erdelyinaplo.ro
Medvét észlelt a vadkamera az ANP területén
A felvételt az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa által kihelyezett vadkamera rögzítette. A megfigyelés helye az ANP területének északi része, a szlovák határ közelében, lakott területektől távol.
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31