Keressen minket

Vadászat

Helyszíni tudósítás: Négy sakál esett a balotaszállási dúvadhajtáson – GALÉRIA és VIDEÓ

Közzétéve:

+1

2021. december 31-én, Bács-Kiskun megyében, Balotaszálláson, az óév utolsó napján, dúvadhajtást szervezett a Rákóczi Vadásztársaság. Balotaszálláson több, mint tíz éve hagyományteremtő jelleggel tartották meg az első dúvadhajtást. Azóta eltelt 10 esztendő és a tagság mellett vendégek, távoli barátok is érkeztek, hogy meghajtsák a legsűrűbb részeket a község határában. A vadászaton mindösszesen 47 vadász vett részt és öt hajtó. A hajtás végén ráadásul újabb két sakálvadászt is felavattak – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Pálfi Mihály a Rákóczi Vadásztársaság szakirányítója, egyben titkára.

Az első hajtás kezdetén a balotaszállási határban.. (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A résztvevők száma évről évre egyre gyarapszik és a szomszédos vadásztársaságok is képviseltetik magukat. A vadászatra így ellátogattak a rúzsai, az öttömösi, a zsanai, a pusztamérgesi vadászok, de jöttek Kiskunhalasról, Kescskemétről Szegedről, sőt még Fejér-megyéből is.

Sógor Attila hivatásos vadász és Pálfi Mihály titkár megbeszélést tartanak két hajtást között (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A reggeli, majd a gyülekező után Pálfi Mihály, a társaság titkára 30 elálló és 17 hajtóvadásszal kezdte a napot. A balesetvédelmi eligazításra nagy hangsúlyt fektetve, fokozott óvatosságra intette a vadászokat. 2010 óta sajnos jelentősen elszaporodott az aranysakál a megye területén és itt, a Balotaszállás körüli erdőségekben is. Ez a visszatelepült ragadozó rendkívül gyorsan felismeri a különböző élethelyzeteket és azonnal képes reagálni. Kiemelten fontos, hogy az elállók szó nélkül, csendben, az erdő sávba belépve, rezzenéstelenül várják a hajtást. Éppen ugyanígy, nesztelenül kell felállnia a hajtósornak is. Ebben az évben is volt olyan élesszemű vadász, aki elmondása szerint a hajtósor indulása előtt már megpillantott a fák között egy osonó sakált, amelyik az árnyékos fenyves biztonságában már elindult. Pechére. Ezek a falkában vadászó ragadozók rendkívül figyelmesek.

A leálló vadászok közül többen látták a terítékre hozott aranysakált az első hajtásban (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

December 31-én három hajtást terveztek. A vadásztársaság területe megközelíti a 7300 hektárt. Az első hajtást a Szennyvíztelep és környékén indították. Tanulva az előző évek hibáiból, mindkét oldalon oldalelállók is lesben álltak, mert volt olyan eset, amikor kitört a falka.

Győri István hozta terítékre az első aranysakált (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Az első hajtáson, már az első pillanatban egy aranysakál bukkant fel, amely a leálló sor előtt haladt végig, majd Győri Istvánnál megpróbált kitörni. A Csongrád-Csanád megyei vadász végül terítékre hozta élete első aranysakálját, amellyel a többiek örömét is fokozta. Igen jó lőállása, jó reflexei miatt tűzben rogyott a sakál. Percekig álltak felette, gratuláltak egymásnak a vadászok. A  Tusákerdőben aztán lassabban haladt a hajtósor, mert a területre jellemző dámszarvasok miatt megálltak, hogy az ijedt rudli elmenekülhessen. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy egy sakál megtalálta a rést és megszökött. Vélhetően ezt az egyes sakált látta az egyik leálló, aki guggolva lesett az erdő alá. Lövést nem tudott tenni rá, mert messze is volt, igen rövid ideig látta, a legnagyobb takarásból váltott át a sűrű fenyvesbe. Mozgása óvatos és könnyed volt, s annak ellenére, hogy lassan ment, igen ruganyosan mozgott. Jó szele miatt a vadászt nem vette észre, később a leálló sor felől megfordulva, a hajtósornál surrant ki.

Négy aranysakált, egy vörösrókát és két szajkót sikerült terítékre hozni a három hajtást követően Balotaszálláson a Rákóczi Vadásztársaság területén (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A Lilás területrészen, a Zsanai Vadásztársasággal határos oldalban, aztán fordult a kocka. Miközben a balszárnyon dolmányos varjú és szajkó riasztott, majd egy gím rudli, négy tehénnel, két borjúval és egy fiatal bikával kiváltott a szálerdőből, addig a jobbszárnyon “elszabadultak” a fegyverek. Jónak bizonyult Pálfi Mihály döntése, hogy jelentős számú elálló vadászokat állított fel. A szajkók riasztásával, keresztben átellenesen neki iramodott a falka és mintegy három sakált sikerült is helyben marasztalni. A sarkon és az oldalelállók is kidupláztak, de igen jó hasznot hoztak a félautamata, háromlövetű vadászpuskák is. Egy vadász meg is jegyezte, hogy lett volna még egy sakál, ha a félautomata puskáját nem kellett volna “lebutítani”. Ebben többen egyet is értettek vele, hogy a dúvad vadászatára igazán jó segítség lehetne, ha ezeknek a fegyvereknek a valódi tárkapacitását is használhatnák!

Balotaszálláson két főt aranysakál vadásszá avattak (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A nap végére négy aranysakál, egy vörösróka és két szajkó feküdt a terítéken. Két vadászt, a jelentés után, aranysakál vadásszá avattak. Pálfi Mihály, a Rákóczi Vadásztársaság titkára kiemelte, hogy nemcsak a nemes vadat, de a dúvadat is tiszteljék meg az új sakálvadászok és szeretettel üdvözölte őket a sakálvadászok táborában. A balatoszállási dúvadhajtás azonban ezzel nem ért véget, mert régi hagyomány szerint, óesztendő utolsó napján díszlövéssel búcsúztatták az évet.

Balotaszállás híres a jó pörköltjeiről és az ünnepi vacsorával ezt tovább öregbítették. A vaddisznó pörköltet Temesvári Tibor helyi vadásztársasági tag készítette.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

+1

Vadászat

Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről

+1

Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.

+1

Published

on

+1

Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK

Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.

Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak

+1

Lengyelországban farkasokat észleltek a lakott területek közvetlen közelében.

+1

Published

on

+1

Az utóbbi időben farkasokat észleltek Ogrodniczki, Dąbrówki, Wasilków és Porosły térségében, ami aggodalmat keltett a helyiek körében. Tavaly körülbelül 80 kutya esett áldozatul farkastámadásnak, és 20 esetben jegyezték fel, hogy a ragadozók a lakott területek közvetlen közelébe merészkedtek.

Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak. Fotó: zdj. T. Onikijuk, K. Wertejuk – TVP3

A lakók folyamatosan jelentik az észleléseket az illetékes hatóságoknak. A Białystoki Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság igyekszik megnyugtatni a lakosságot, és megoldásokat keres a helyzet kezelésére. A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem minden bejelentett esetben valóban farkasokról van szó, mivel sokan összetévesztik őket kóbor kutyákkal. Emellett az interneten is terjednek hamis, mesterséges intelligencia által generált képek, amelyek félrevezethetik az embereket.

A hatóságok egyre több kérelmet kapnak a farkasok kilövésére, azonban egyelőre inkább enyhébb intézkedéseket fontolgatnak, például az állatok elriasztását és elűzését.

A farkasok helyzete Lengyelországban

Jelenleg Lengyelországban több mint 3500 farkas él, közülük 400-500 példány található Podlaskie vajdaság területén.

Forrás: TVP3

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával

+1

Farkasfalkát észleltek Lengyelországban

+1

Published

on

+1

Egy vadász nemrégiben egy farkasfalkára bukkant a Izerskie-hegységben. A vadásztársaság óvatosságra inti a lakosokat, különösen az erdőben tett séták során.

Forrás: TVP3

Farkasok visszatérése az Izerskie-hegységbe

A farkasok régóta megosztják az embereket: egyesek csodálják intelligenciájukat és szervezett közösségi életüket, míg mások aggódnak jelenlétük miatt a lakott területek közelében. Az Izerskie-hegység térségében a farkasok csak az utóbbi időben jelentek meg újra, de számuk folyamatosan növekszik. Egyre több lakos talál farkasnyomokat, sőt, magukat az állatokat is látják az erdőkben és mezőkön barangolni.

Korábban a farkasok az egyik leggyakoribb ragadozók voltak Lengyelországban, ám a 20. század végére védetté nyilvánították őket, ami jelentős mértékben hozzájárult a populációjuk helyreállításához. Ma az országban 2000 és 4000 közé becsülik a farkasok számát. Az Izerskie-hegység kiterjedt erdőségei és gazdag patás állatvilága ideális élőhelyet biztosít számukra. Különösen a lwówecki járásban figyelhető meg a számuk növekedése, és egyre több bejelentés érkezik farkasészlelésekről.

Az elmúlt években több település közelében is látták őket, például Pławnában, ahol egy falka a lakott területekhez közeli farmok környékén mozgott. Hasonló észlelések történtek Mojesz, Golejów, Marczów, Ubocz, Dłużec, Sobota, Chmieleń és más települések környékén is.

A farkasok szerepe az ökoszisztémában

A farkasok csúcsragadozóként kulcsszerepet játszanak a természetes egyensúly fenntartásában. Szabályozzák a patás állatok, például a szarvasok, őzek és vaddisznók populációját, így csökkentik azok túlszaporodását, ami jótékony hatással van az erdő fiatal fáira és aljnövényzetére. Jelenlétük arra is készteti a növényevő állatokat, hogy óvatosabbak legyenek, kevésbé tartózkodjanak nyílt területeken, ami szintén előnyös az ökoszisztéma számára.

Konfliktusok és veszélyek

Bár a farkasok hasznos szerepet töltenek be a természetben, jelenlétük aggodalmat is kelt, különösen az állattartók körében. Az Izerskie-hegység térségében előfordult már kutyák, juhok és akár alpakák megtámadása is. Bár ezek az esetek ritkák, az érintett gazdák számára komoly problémát jelentenek.

Az állattartók számára a megfelelő védelem elengedhetetlen. Hatékony megoldás lehet például a megerősített kerítés vagy a pásztorkutyák alkalmazása, amelyek elriaszthatják a farkasokat.

Közlekedési balesetek farkasokkal

A farkasok növekvő száma közlekedési balesetekhez is vezethet. Az utóbbi időben Golejów és Ubocz térségében is történt halálos kimenetelű baleset, amikor farkast ütött el egy autó. Az ilyen esetek azért is gyakoriak, mert a farkasok nagy területeket járnak be, és gyakran keresztezik a forgalmas utakat.

Nyolc farkasból álló falka a Gryfów Śląski és Lubomierz határán

Nem ez az első alkalom, hogy farkasokat látnak a Gryfów Śląski és Lubomierz közötti erdős területen, ám most először figyeltek meg egy nyolcfős falkát.

„Egy vadászunk az éjszakai vadászat során (2025. február 26-ról 27-re virradó éjjel) egy nyolc egyedből álló farkasfalkára bukkant a Lubomierz, Oleszna Podgórska, Gryfów Śląski és Krzewie Wielkie közötti mezőgazdasági területen” – mondta Jacek Terlecki, a „Wieniec” vadásztársaság vadászmestere. Egyúttal arra kéri a lakosságot, hogy legyenek óvatosak.

A farkasok védelme és jövője az Izerskie-hegységben

A farkasok visszatérése a térségbe hosszú távon is fennmaradó jelenség. Számuk növekedése tudatos és átgondolt intézkedéseket igényel, hogy megvédjük ezt a ragadozót, miközben minimálisra csökkentsük az emberekkel való konfliktusokat. Az oktatási programok különösen fontosak ebben a folyamatban, hiszen segíthetnek a lakosoknak jobban megérteni a farkasok viselkedését, valamint megtanulni a háziállatok védelmének hatékony módszereit. Emellett fontos a megfelelő viselkedés elsajátítása az erdőben tett séták vagy a mezőgazdasági munkák során, ha farkassal találkozunk.

Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?

Ha farkassal találkozunk, a legfontosabb a nyugalom megőrzése. Ajánlott felemelni a kezeket, hogy nagyobbnak tűnjünk, és lassan hátrálni anélkül, hogy hirtelen mozdulatokat tennénk vagy futásnak erednénk.

A farkasok természetüknél fogva kerülik az embereket, ezért a legtöbb találkozás békésen végződik. Ha azonban egy farkas szokatlanul viselkedik vagy túl közel merészkedik, érdemes zajt csapni, hogy elriasszuk.

Forrás: TVP3

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom