Vadászat
Helyszíni tudósítás: Négy sakál esett a balotaszállási dúvadhajtáson – GALÉRIA és VIDEÓ
2021. december 31-én, Bács-Kiskun megyében, Balotaszálláson, az óév utolsó napján, dúvadhajtást szervezett a Rákóczi Vadásztársaság. Balotaszálláson több, mint tíz éve hagyományteremtő jelleggel tartották meg az első dúvadhajtást. Azóta eltelt 10 esztendő és a tagság mellett vendégek, távoli barátok is érkeztek, hogy meghajtsák a legsűrűbb részeket a község határában. A vadászaton mindösszesen 47 vadász vett részt és öt hajtó. A hajtás végén ráadásul újabb két sakálvadászt is felavattak – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Pálfi Mihály a Rákóczi Vadásztársaság szakirányítója, egyben titkára.
Az első hajtás kezdetén a balotaszállási határban.. (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
A résztvevők száma évről évre egyre gyarapszik és a szomszédos vadásztársaságok is képviseltetik magukat. A vadászatra így ellátogattak a rúzsai, az öttömösi, a zsanai, a pusztamérgesi vadászok, de jöttek Kiskunhalasról, Kescskemétről Szegedről, sőt még Fejér-megyéből is.
Sógor Attila hivatásos vadász és Pálfi Mihály titkár megbeszélést tartanak két hajtást között (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
A reggeli, majd a gyülekező után Pálfi Mihály, a társaság titkára 30 elálló és 17 hajtóvadásszal kezdte a napot. A balesetvédelmi eligazításra nagy hangsúlyt fektetve, fokozott óvatosságra intette a vadászokat. 2010 óta sajnos jelentősen elszaporodott az aranysakál a megye területén és itt, a Balotaszállás körüli erdőségekben is. Ez a visszatelepült ragadozó rendkívül gyorsan felismeri a különböző élethelyzeteket és azonnal képes reagálni. Kiemelten fontos, hogy az elállók szó nélkül, csendben, az erdő sávba belépve, rezzenéstelenül várják a hajtást. Éppen ugyanígy, nesztelenül kell felállnia a hajtósornak is. Ebben az évben is volt olyan élesszemű vadász, aki elmondása szerint a hajtósor indulása előtt már megpillantott a fák között egy osonó sakált, amelyik az árnyékos fenyves biztonságában már elindult. Pechére. Ezek a falkában vadászó ragadozók rendkívül figyelmesek.
A leálló vadászok közül többen látták a terítékre hozott aranysakált az első hajtásban (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
December 31-én három hajtást terveztek. A vadásztársaság területe megközelíti a 7300 hektárt. Az első hajtást a Szennyvíztelep és környékén indították. Tanulva az előző évek hibáiból, mindkét oldalon oldalelállók is lesben álltak, mert volt olyan eset, amikor kitört a falka.
Győri István hozta terítékre az első aranysakált (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
Az első hajtáson, már az első pillanatban egy aranysakál bukkant fel, amely a leálló sor előtt haladt végig, majd Győri Istvánnál megpróbált kitörni. A Csongrád-Csanád megyei vadász végül terítékre hozta élete első aranysakálját, amellyel a többiek örömét is fokozta. Igen jó lőállása, jó reflexei miatt tűzben rogyott a sakál. Percekig álltak felette, gratuláltak egymásnak a vadászok. A Tusákerdőben aztán lassabban haladt a hajtósor, mert a területre jellemző dámszarvasok miatt megálltak, hogy az ijedt rudli elmenekülhessen. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy egy sakál megtalálta a rést és megszökött. Vélhetően ezt az egyes sakált látta az egyik leálló, aki guggolva lesett az erdő alá. Lövést nem tudott tenni rá, mert messze is volt, igen rövid ideig látta, a legnagyobb takarásból váltott át a sűrű fenyvesbe. Mozgása óvatos és könnyed volt, s annak ellenére, hogy lassan ment, igen ruganyosan mozgott. Jó szele miatt a vadászt nem vette észre, később a leálló sor felől megfordulva, a hajtósornál surrant ki.
Négy aranysakált, egy vörösrókát és két szajkót sikerült terítékre hozni a három hajtást követően Balotaszálláson a Rákóczi Vadásztársaság területén (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
A Lilás területrészen, a Zsanai Vadásztársasággal határos oldalban, aztán fordult a kocka. Miközben a balszárnyon dolmányos varjú és szajkó riasztott, majd egy gím rudli, négy tehénnel, két borjúval és egy fiatal bikával kiváltott a szálerdőből, addig a jobbszárnyon “elszabadultak” a fegyverek. Jónak bizonyult Pálfi Mihály döntése, hogy jelentős számú elálló vadászokat állított fel. A szajkók riasztásával, keresztben átellenesen neki iramodott a falka és mintegy három sakált sikerült is helyben marasztalni. A sarkon és az oldalelállók is kidupláztak, de igen jó hasznot hoztak a félautamata, háromlövetű vadászpuskák is. Egy vadász meg is jegyezte, hogy lett volna még egy sakál, ha a félautomata puskáját nem kellett volna “lebutítani”. Ebben többen egyet is értettek vele, hogy a dúvad vadászatára igazán jó segítség lehetne, ha ezeknek a fegyvereknek a valódi tárkapacitását is használhatnák!
Balotaszálláson két főt aranysakál vadásszá avattak (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)
A nap végére négy aranysakál, egy vörösróka és két szajkó feküdt a terítéken. Két vadászt, a jelentés után, aranysakál vadásszá avattak. Pálfi Mihály, a Rákóczi Vadásztársaság titkára kiemelte, hogy nemcsak a nemes vadat, de a dúvadat is tiszteljék meg az új sakálvadászok és szeretettel üdvözölte őket a sakálvadászok táborában. A balatoszállási dúvadhajtás azonban ezzel nem ért véget, mert régi hagyomány szerint, óesztendő utolsó napján díszlövéssel búcsúztatták az évet.
Balotaszállás híres a jó pörköltjeiről és az ünnepi vacsorával ezt tovább öregbítették. A vaddisznó pörköltet Temesvári Tibor helyi vadásztársasági tag készítette.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Hullajtott agancs szemlével és közös vármegyei terítékkel zárult a Baranya vármegyei Dúvadhét
Az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete és a Mecsekerdő Zrt. közös szervezésben március 2-án, Sasréten került sor a Dúvadhét záró eseményére, ahol az egy hetes vadászat eredményének értékelése mellett, a résztvevők a területükön ebben a szezonban begyűjtött hullajtott agancsokból is elhozták a legerősebb, vagy szakmai szempontból különleges szárakat.
Fotó: OMVK
A megjelenteket Agyaki Gábor az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte. Nyitó gondolataiban kitért a közelmúltban a közösségi médiában megjelent, egyes dúvadgyérítési módokkal összefüggő támadásokra is. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek számára nem lehet kérdés, hogy a gyérítés szükséges és fontos feladata a vadgazdának, illetve elmondta, hogy a kamara fokozott figyelmet fordít arra, hogy a vadászok elleni jogsértő, zaklató magatartásokkal szemben jogi segítséget nyújtson a tagjainak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Ismertette, hogy 2025 évben a kamara kiemelten kíván foglalkozni a magas genetikai értéket hordozó, kiváló minőségű Ormánsági- és Dél Baranyai gímszarvasállománnyal. A „Baranya aranya a gímszarvas” szlogen jegyében zajló események sorában a hullott szár szemle az első szakmai program, melyet augusztusban egy konferencia, októberben pedig a Baranya Vármegyei Trófeaszemle követ. Agyaki Gábor felhívta a figyelmet, hogy a témához kapcsolódik a terítéket követő szakmai előadás is, melyben Nagy János a Bőszénfai szarvasfarm vezetője osztja meg a tapasztalatait az érdeklődőkkel.
Fotó: OMVK
A Baranya Vadászkürt Együttes szignáljai 194 szőrmés ragadózónak adták meg a végtisztességet. A terítéket, a dúvadgyérítés eredményét ifj. Fullér Miklós a Területi Vadgazdálkodási Bizottság elnöke ismertette a megjelentekkel. A Kamara által ezévben is díjazásra került a három legeredményesebb vadászatra jogosult, valamint a legeredményesebb egyéni vadász. 2025-ben első helyen a Greenfield Vt. végzett, a második az Ormánság Gyöngye Vt., harmadik pedig a Bóly Zrt. lett. A legjobb egyéni teljesítményért ifj. Csomor Dezső az Ormánság Gyöngye Vt. tagja vehetett át díjat, melyet Fehér Péter ajánlott fel és adott át, a második legeredményesebb vadász ezévben Berecz Lajos a Bóly Zrt. hivatásos vadásza volt, aki a Mecsekerdő Zrt. által felajánlott különdíjat vehette át Matyók Dávid vadgazdálkodási osztályvezetőtől.
Fotó: OMVK
A program a hullott agancsok szemléjével folytatódott, a vadászatra jogosultak képviselői röviden ismertették a területükön begyűjtött szárakkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A bemutatott szárak is igazolták, hogy a baranyai gímszarvasállomány olyan érték, amit óvni és gondozni kell, hozzáértő és elhivatott szakemberek, vadgazdák kezelésében nemcsak hazai-, hanem világviszonylatban is kiemelkedő minőséget képvisel. Ez alkalommal a legerősebb bemutatott agancsszár 6,40 kg volt.
Fotó: OMVK
A program a Sasréti vadászkastélyban folytatódott, ahol Nagy János előadását halhatták az érdeklődők. A Bőszénfán működő szarvasfarm vezetőjeként több évtizedes szakmai munkába nyújtott betekintést, osztott meg néhány gyakorlati tapasztalatot, amit a vadgazdák a gímszarvas takarmányozása, a trófeaminőség minőségi javítása érdekében hasznosíthatnak.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.
Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A vadkárról kicsit másképp
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Új eGN napló, új műveleti kódtár
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
AM: Szerdától lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Újból együtt, Sümegen
Hungarian
English
French
German
Italian
Polish
Chinese (Simplified)
Russian
Hebrew
Romanian
Czech
Bulgarian
Croatian
Serbian
Slovak
Slovenian