2021. december 31-én, Bács-Kiskun megyében, Balotaszálláson, az óév utolsó napján, dúvadhajtást szervezett a Rákóczi Vadásztársaság. Balotaszálláson több, mint tíz éve hagyományteremtő jelleggel tartották meg az első dúvadhajtást. Azóta eltelt 10 esztendő és a tagság mellett vendégek, távoli barátok is érkeztek, hogy meghajtsák a legsűrűbb részeket a község határában. A vadászaton mindösszesen 47 vadász vett részt és öt hajtó. A hajtás végén ráadásul újabb két sakálvadászt is felavattak – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Pálfi Mihály a Rákóczi Vadásztársaság szakirányítója, egyben titkára.

Az első hajtás kezdetén a balotaszállási határban.. (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A résztvevők száma évről évre egyre gyarapszik és a szomszédos vadásztársaságok is képviseltetik magukat. A vadászatra így ellátogattak a rúzsai, az öttömösi, a zsanai, a pusztamérgesi vadászok, de jöttek Kiskunhalasról, Kescskemétről Szegedről, sőt még Fejér-megyéből is.

Sógor Attila hivatásos vadász és Pálfi Mihály titkár megbeszélést tartanak két hajtást között (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A reggeli, majd a gyülekező után Pálfi Mihály, a társaság titkára 30 elálló és 17 hajtóvadásszal kezdte a napot. A balesetvédelmi eligazításra nagy hangsúlyt fektetve, fokozott óvatosságra intette a vadászokat. 2010 óta sajnos jelentősen elszaporodott az aranysakál a megye területén és itt, a Balotaszállás körüli erdőségekben is. Ez a visszatelepült ragadozó rendkívül gyorsan felismeri a különböző élethelyzeteket és azonnal képes reagálni. Kiemelten fontos, hogy az elállók szó nélkül, csendben, az erdő sávba belépve, rezzenéstelenül várják a hajtást. Éppen ugyanígy, nesztelenül kell felállnia a hajtósornak is. Ebben az évben is volt olyan élesszemű vadász, aki elmondása szerint a hajtósor indulása előtt már megpillantott a fák között egy osonó sakált, amelyik az árnyékos fenyves biztonságában már elindult. Pechére. Ezek a falkában vadászó ragadozók rendkívül figyelmesek.

A leálló vadászok közül többen látták a terítékre hozott aranysakált az első hajtásban (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

December 31-én három hajtást terveztek. A vadásztársaság területe megközelíti a 7300 hektárt. Az első hajtást a Szennyvíztelep és környékén indították. Tanulva az előző évek hibáiból, mindkét oldalon oldalelállók is lesben álltak, mert volt olyan eset, amikor kitört a falka.

Győri István hozta terítékre az első aranysakált (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Az első hajtáson, már az első pillanatban egy aranysakál bukkant fel, amely a leálló sor előtt haladt végig, majd Győri Istvánnál megpróbált kitörni. A Csongrád-Csanád megyei vadász végül terítékre hozta élete első aranysakálját, amellyel a többiek örömét is fokozta. Igen jó lőállása, jó reflexei miatt tűzben rogyott a sakál. Percekig álltak felette, gratuláltak egymásnak a vadászok. A  Tusákerdőben aztán lassabban haladt a hajtósor, mert a területre jellemző dámszarvasok miatt megálltak, hogy az ijedt rudli elmenekülhessen. Talán ez is közrejátszhatott abban, hogy egy sakál megtalálta a rést és megszökött. Vélhetően ezt az egyes sakált látta az egyik leálló, aki guggolva lesett az erdő alá. Lövést nem tudott tenni rá, mert messze is volt, igen rövid ideig látta, a legnagyobb takarásból váltott át a sűrű fenyvesbe. Mozgása óvatos és könnyed volt, s annak ellenére, hogy lassan ment, igen ruganyosan mozgott. Jó szele miatt a vadászt nem vette észre, később a leálló sor felől megfordulva, a hajtósornál surrant ki.

Négy aranysakált, egy vörösrókát és két szajkót sikerült terítékre hozni a három hajtást követően Balotaszálláson a Rákóczi Vadásztársaság területén (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A Lilás területrészen, a Zsanai Vadásztársasággal határos oldalban, aztán fordult a kocka. Miközben a balszárnyon dolmányos varjú és szajkó riasztott, majd egy gím rudli, négy tehénnel, két borjúval és egy fiatal bikával kiváltott a szálerdőből, addig a jobbszárnyon “elszabadultak” a fegyverek. Jónak bizonyult Pálfi Mihály döntése, hogy jelentős számú elálló vadászokat állított fel. A szajkók riasztásával, keresztben átellenesen neki iramodott a falka és mintegy három sakált sikerült is helyben marasztalni. A sarkon és az oldalelállók is kidupláztak, de igen jó hasznot hoztak a félautamata, háromlövetű vadászpuskák is. Egy vadász meg is jegyezte, hogy lett volna még egy sakál, ha a félautomata puskáját nem kellett volna “lebutítani”. Ebben többen egyet is értettek vele, hogy a dúvad vadászatára igazán jó segítség lehetne, ha ezeknek a fegyvereknek a valódi tárkapacitását is használhatnák!

Balotaszálláson két főt aranysakál vadásszá avattak (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

A nap végére négy aranysakál, egy vörösróka és két szajkó feküdt a terítéken. Két vadászt, a jelentés után, aranysakál vadásszá avattak. Pálfi Mihály, a Rákóczi Vadásztársaság titkára kiemelte, hogy nemcsak a nemes vadat, de a dúvadat is tiszteljék meg az új sakálvadászok és szeretettel üdvözölte őket a sakálvadászok táborában. A balatoszállási dúvadhajtás azonban ezzel nem ért véget, mert régi hagyomány szerint, óesztendő utolsó napján díszlövéssel búcsúztatták az évet.

Balotaszállás híres a jó pörköltjeiről és az ünnepi vacsorával ezt tovább öregbítették. A vaddisznó pörköltet Temesvári Tibor helyi vadásztársasági tag készítette.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely