Keressen minket

Vadászat

Az óév utolsó gímszarvasbikája

Közzétéve:

Nógrád megyében, a Szilas-Szederjes Vadásztársaság területén, Zabaron, a Kútágpuszta területrészen egyéni vadászaton vett részt Rizmayer György. Selejt gímbikára indult vadászni, amire eddig nem volt lehetősége. Az elmúlt időszakban számos trófeás nagyvadat látott ugyan, de ezek közül egy sem volt olyan, amit elejthetett volna. Egy alkalommal sikerült ugyan megközelítenie egy bikát.

Rizmayer György gímszarvasbikát hozott terítékre Zabaron (Kép: Rizmayer György – Agro Jager News)

A gímszarvas ilyenkor már sokkal óvatosabb, figyelmes minden zajra és egy hirtelen feltámadó szél miatt ugrott el. A középhegységeinkben is változó az időjárás és a hegyi vadászatokban ismertek a gyorsan változó körülmények.

Zabaron rendszeresen etetik a nagyvadat a helyiek, még silózott takarmány is jut nekik, de a csöves és szemeskukorica már-már minden naposnak mondható a szórókon, az etetőkben. A nagyvadat óvják és három-négy nap alatt a gímszarvasok egy körbálát el is fogyasztanak. Januárban hó is hullott, így az átlagosnál jobban ügyeltek a nagyvadra. Aznap mikor vállára vette a puskáját megpillantott egy bikát, amelyet korábban már többször látott.

Mikor a bika, úgy 130 méterre lehetett, 30-06-os kaliberű puskájával rálőtt. A lövést követően hangos becsapódást hallott, de ennek ellenére mintegy 400 métert megtett a bika! Rizmayer Györgyöt nyugodt vadásznak ismerik, ritkán tesz lövést 100 méternél messzebbre. Nem lesz gond – nyugtatta meg magát és a rálövés helyét, a kiugrást megjegyezve, alaposan körülnézett. Magában és fegyverében, a vad jelzésében nem csalódott és onnan már látta, hol feküdt el a bika. Az év, az idény utolsó gímbikája.

A terítékre hozott villás gímszarvas körülbelül hat-hét éves, agancstömege körülbelül 5,7 kilogramm. Többet ennél az agancsnál, nagyobb trófeát nem várhattak tőle – vette birtokba a hegyoldalon bikáját, Rizmayer György.

Az afrikai sertéspestis gyakorlatilag teljesen tönkretette a vaddisznóállományt. Nincs mire vigyázni, aligha látnak vadmalacot vezető kocákat, süldőktől hangos kondákat. A vaddisznó a múlté s hogy lesz-e újra olyan vaddisznó állomány, amely híressé tette a területüket, arra nem tud válaszolni senki. Majd az idő eldönti ezt is.

Az Északi-középhegységben élő vadászok azonban ennél még nagyobb problémára figyelmeztetnek: a szürke farkasra. A nagyvad, a gím ma már „retteg” a visszatelepített ragadozótól. Riadt az erdő, nem lel benne semmilyen állat nyugalmat. A farkas vérengezése közismert. Az erdő nyugtalanná vált, amit a telepített vadkamerák is megörökítenek. A muflon napjai meg vannak számlálva. Nincs esélye a farkassal szemben, miközben tudvalevő, hogy egy falka nem csak egy kölyköt nevel. A számuk nő. Nincs ebben semmi újdonság, elég csak a szlovákiai példát alapul venni. Ők már tudják és meg is mondták, itt se lesz az erdőben más, csak a farkas…. A muflon a hegyvidékről eltűnik, mert télen, a hóban, könnyű zsákmánya a farkasnak, aligha tud elmenekülni előle.

A II. világháború után talpraállított, kezelt nagyvadállomány súlyos veszélybe került, csupán néhány farkas jelenléte miatt. Elgondolkodtató, hogy egyetlen egy faj védelme érdekében teljes nagyvadállományok pusztulnak.  Egyes vadgazdálkodók pedig arról számolnak be, hogy az Északi-középhegységből a prédaállatok mindinkább húzódnak az Alföld irányába, mivel ott nagyobb biztonságba érzik magukat – tájékoztatta az Agro Jager Newst Rizmayer György.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Kép: Rizmayer György

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

Vadászat

Magányos éjszakai cserkelés a Körös ártérben – Egy emlékezetes vaddisznóvadászat

Csordás István vaddisznóra vadászott:

Published

on

A vadászat egy olyan szenvedély, amely nemcsak türelmet és kitartást igényel, hanem mély tiszteletet is a természet iránt. 2022. december 7-én éjszaka, egy emlékezetes vadászatban volt részem a Körös-Maros Nemzeti Park területén, a Körös ártér sűrűjében.

Fotó: Csordás IStván – Agro Jager News

Egyéni cserkelő vadászatot terveztem, és bár egyedül vágtam neki az éjszakának, nem voltam teljesen magam a területen – két másik vadász is próbára tette szerencséjét, tőlem 800 méter, illetve 1,3 kilométer távolságban.

A körülmények rendkívül nehezek voltak. A terep mocsaras, sáros, a növényzet pedig szinte áthatolhatatlan. Az éjszaka fagyos volt, a levegő dermesztően hideg, ami csak még inkább fokozta a vadászat izgalmát. A kezemben egy TIKKA T3X Super Varmint pihent, amelyhez Hornady Superformance 165gr SST lőszert használtam – egy megbízható fegyver, amelyben ezúttal sem kellett csalódnom.

Két-három órányi mozdulatlan várakozás után végre mozgást észleltem. A semmiből bukkant elő egy 11-13 egyedből álló konda, amely óvatosan haladt a sűrűben. Szívem hevesebben vert, ahogy figyeltem őket, és próbáltam kiválasztani a számomra legmegfelelőbb vadat. Végül döntöttem – egy jó méretű, bőven mázsa feletti példányra esett a választásom.

A lövés pontos volt, az első találat elérte célját, de a disznó még így is az ártér extrém sűrűjébe menekült. Kezdetben azt hittem, hogy 80 méterre sikerült elejtenem, ám a keresés során kiderült, hogy az első vérnyomot csak 135 méterre találtam meg. A terep nehézségei miatt vissza kellett mennem az autóhoz egy bozótvágó késért, majd négykézláb utat kellett vágnom a sűrűben, hogy megközelíthessem a vadat.

Mire elértem az elejtett vaddisznót, egy vadásztársam is a helyszínre érkezett, és közösen dolgoztunk azon, hogy kihozzuk a vadat – nem volt könnyű feladat, de sikerrel jártunk. Ez a terület különösen közel áll hozzám, így boldogan konstatáltam, hogy Diána istennő ismét mellém állt ezen az éjszakán.

A vadászat után a zsákmány húsát a családommal is megosztottam. Egy jó vadászat után nincs is jobb, mint egy ízletes pörkölt és néhány pohár pálinka a szeretteink körében. Ez az éjszaka nemcsak egy sikeres vadászat története volt, hanem egy felejthetetlen élmény is, amelyre mindig szívesen gondolok vissza.

Írta és fényképezte: Csordás István

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése

Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:

Published

on

Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens

Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.

De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.

Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.

És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.

Forrás: Yellowstone Through The Lens

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Óvatosan! Őzet és vaddisznót gázoltak Veszprém vármegyében

Published

on

Az elmúlt napokban is történtek vadbalesetek Veszprém vármegye útjain – közölte a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Toyota Hilux gázolt őzet. Forrás: Rendőrség

Egy budapesti hölgy a 71-es számú főúton, Balatonfűzfő külterületén ütött el vaddisznót, egy veszprémi férfi autója elé pedig, Devecser térségében futott egy őz.

Mercedes gázolt vaddisznót. Forrás: Rendőrség

A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság felhívj a figyelmet arra, hogy:

– a vadveszélyt jelző táblánál a megszokottnál lassabban közlekedj!
– folyamatosan figyeld az út mindkét oldalát!
– ha vadat látsz, azonnal lassíts!
– szerelj vadriasztót járművedre!
– ha egy őzet vagy szarvast láttál, számíts többre is! Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.

A rendőrség kéri, hogy a vadveszélyt jelző táblák után a megszokottnál óvatosabban közlekedjünk! Forrás: Rendőrség

Kattints IDE és nézd meg, hol jellemző Veszprém vármegyében leginkább a vadak előfordulása az utakon!

Forrás:
Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom