Természetvédelem
Vélhetően újra feltűnt az észak-amerikai nyérc a Szigetközben – GALÉRIÁVAL
A Szigetközben vélhetően amerikai nyércet fényképezett Lakatos Krisztián.
A Szigetköz Fotóműhely egyik alapítója, Lakatos Krisztián szabad idejében a Szigetközben is fotózik. A pár éve alakult baráti társaság a Szigetköz természeti értékei mellett, minden mást is megörökít. Céljuk többek között az, hogy Magyarország természeti kincseit mutassák be a széles publikumnak. Nem kell több ezer kilométert ahhoz megtenni, hogy igazán különleges pillanatokat láthassunk meg – mondta lapunknak Lakatos Krisztián. Hazánk természetfotós szemmel különleges, a csodákat először a környzetünkben kell meglátni – véli a tapasztalt fotóművész, aki a legjobb minőségre törekszik.
A Szigetközben vélhetően észak-amerikai nyércet fényképezett Lakatos Krisztián. (Kép: Lakatos Krisztián, Szigetköz Fotóműhely – Agro Jager News)
Ábra: Facebook
Olyan szerencsés, hogy a Szigetköz szívében, Dunaszegen él. 10 éve járja a Szigetközt, főleg hétvégente, amikor a munkája engedi. A 44 születésnapját megünnepelve, egy kajakot is beszerzett 2022. június 3-án.. Evvel a halkan sikló vízijárművel jóval szabadabb lett, mint gyalogosan vagy autóval. Az elmúlt időszakban a kajakkal megtett közel 860 kilométert. A hatalmas tapasztatalat és minden részletre kiterjedő fotós megfigyelése az elmúlt napokban is eredményre vezette. Egy nagyobb nyárfa mellett elhaladva, egy apró kis emlős bukkant fel egy fatörzsön, majd szempillantás alatt eltűnt a nyárfa lombkoronájában. Mivel csak egy irány vezetett fel és le a fáról, így a nagy türelemmel megáldott fotós rááldozta az idejét. Miután körülbelül eltelt tíz perc -negyedóra, az emlős megunta a várakozást, és lemászott a fáról. A természetben sok ezernyi órát eltöltött fotós olyan kisragadozót pillantott meg, amiről már hallott a Szigetközben. Szeme előtt vélhetően egy amerikai nyérc bukkant fel. Az európai nyérc őshonos, és fokozottan védett. Evvel szemben az amerikai nyérc, invazív faj. Egymással nem kereszteződnek, mivel más a kromoszómaszámuk.
Kép: Lakatos Krisztián, Szigetköz Fotóműhely – Agro Jager News
Ekkor a fényképezőgép kattant: több képet sikerült készíteni a hirtelen vízbeugró nyércről, ami elúszott. A nyárfán karmolás nyomok voltak megfigyelhetőek. Vélhetően az állat szeret itt megpihenni, és időnként visszatér – tudta meg az Agro Jager News.
***
Lakatos Krisztián fotóművész a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetség (MAFOSZ) és a FIAP tagja (Fédération Internationale de l’Art Photographique), magyarul Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség). Elnyerte hazánkban a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetség év fotográfusa címét, illetve kétszer a második helyezéssel díjazták munkáit. A MAFOSZ-nál ezüst Fotóművész diplomát szerzett. Összesen 215 díjazást nyert el fényképeivel az elmúlt 10 év alatt. A díjnyertes fényképeinek egy részét a Szigetközben dokumentálta. A különböző díjak mellett elsőként dokumentálta a Szigetközben néhány daru felbukkanását, valamint pásztorgémeket is megörökített.
A Szigetközi Fotoműhely Facebook oldala itt érhető el.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Lakatos Krisztián – Szigetköz Fotóműhely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Tanyaromok: ahol egykor gyerekek játszottak, ott most madarak nevelik fiókáikat
A madarak visszafoglalták az elhagyatott tanyákat a Csanádi pusztákon
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csanádi pusztákat járva még napjainkban is láthatók az egykori tanyasi élet nyomai – igaz, már csak romokban. Az udvarok zöldellő fáin és a romos padlásokon azonban ma is van élet: a hajdani lakhelyek most madaraknak adnak otthont.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Manapság már nagyon kevesen adják arra a fejüket, hogy a településektől távol, tanyán éljenek. Nem is olyan régen, néhány évtizede azonban még kifejezetten általános volt a tanyasi életforma, kiterjedt tanyavilág működött az egész magyar Alföldön, így a Csanádi puszták térségében is.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Bár sok tanya teljesen eltűnt már a föld színéről, néhányuknál a valamikori tanyaudvart megkímélték a beszántástól, műveléstől, így az ott régen ültetett fák még megvannak, sok esetben sűrű bozót nőtte be a tanyahelyeket. Ezek a pusztákba, szántóföldekbe beékelődő kis facsoportok jelzik a hajdani otthonokat. Az egyébként igencsak fátlan vidéken ezek, a régi tanyasiak által ültetett fák felértékelődnek, pihenő-, kilátó-, fészkelőhelyet biztosítanak például a térség ragadozó madarainak, egerész- és pusztai ölyveknek, parlagi sasoknak.
Fotó: Balla Tihamér – KMNP
Nemcsak a tanyaudvarok fái, de maguk az épületek, a régi otthonok is élőhelyet jelentenek számos védett madárfaj számára. Ezek a tanyaépületek még természetes anyagokból, sárból, szalmából, nádból épültek. Mióta nem lakják, és nem tartják karban őket, lassan omladoznak, összedőlnek, végül újra eggyé válnak a földdel. A tetők beszakadnak, az omladozó falakban számos üreg keletkezik. Ezeket a helyeket keresi például több bagolyfaj is. Egyik legimpozánsabb megjelenésű éjjeli ragadozónk, a gyöngybagoly például előszeretettel rakja tojásait a romos épületek padlásaira, ahol védett körülmények között nevelkedhetnek fiókái. A lakott emberi településeket is kedvelő kuvikok szintén szívesen választják költőhelyül a romok falainak üregeit, padlásait. Vörös vércsékkel is találkozhatunk, ha a tanyaromokon találnak olyan alkalmas párkányt, üreget, ahol költeni tudnak. A színpompás szalakóták és búbosbankák is gyakran költenek ezeken a helyeken, a nagyszámú mezei veréb és seregély mellett. Az énekesmadarak közül még a házi rozsdafarkúra jellemző a romos épületekben való fészkelés. Nem egyszer előfordul, hogy az épületekben maradt, korhadó, poros bútorokban találkozunk madárfészkekkel.
A pusztákat járva épp ezért érdemes alaposabban szemügyre venni egy-egy régi tanyahelyet. Az udvarok, melyeken nem is oly rég még gyerekek játszhattak, ma már madárzsivajtól hangosak.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
A tavaszi esőzés egy vármegye kivételével elmosta a tűzgyújtási tilalmat
IV. Farkas Dénes emlékverseny 2024.06.23.
Az ököljog társadalma a gímszarvasoknál
Még egy fagyos reggel
Vadászat – egy életen át
Parókás bak esett a Mogyoróshegy Vt. területén
Tájékoztató a lőfegyverek szabályos tárolásáról
IV. Harcsafogó OB. első forduló, Tiszalúc
Mit látnak a műholdak? Kaszált területek ellenőrzése – tiltott kaszálás
Óriás csuka Szurdokpüspökiben
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A kitartás jutalma
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
