Vadászat
Farkasok nyomait is keresheti az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége

Napjainkban több veszélyeztett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik. A WWF Magyarország és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a WWF részvételével zajló LIFE SWiPE projekt keretében online letölthető tájékoztató anyagot, valamint a méreg- és tetemkereső kutyás egység munkáját bemutató videókat készített, melyek célja, hogy segítséget nyújtson a veszélyeztetett és védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények felderítéséhez.

A kutyás egység a kezdetekkor, Deák Gábor és Falco (Kép: Gáti Oszkár Dániel- Parlagisas.hu).

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)
A ragadozómadarakat és a nagyragadozókat Magyarországon sokáig tűzzel-vassal irtották és kizárólag kártevőként tekintettek rájuk. Mára a helyzet sokat változott és e fajok állományaik egy része növekvő tendenciát mutat. Ennek ellenére vannak olyan fajcsoportok, mint például a ragadozómadarak, amelyek az üldöztetés egy különösen veszélyes és kegyetlen formájával kell, hogy szembe nézzenek: a mérgezéssel. Az ilyen emberi tevékenységeknek a hatására a 70-es évek végére a kipusztulás szélére sodródott hazánkban a parlagi sas (Aquila heliaca). Bár a faj állományának helyzete napjainkra javult, a mérgezések nem szűntek meg és döntően védett és fokozottan védett madarakat érintenek.

A WWF és az MME együttesen azért dolgozik, hogy segítse a természet elleni bűncselekmények, így az illegális mérgezések által az élővilágban okozott károkkal szembeni fellépést, azáltal, hogy segítik a rendőrség, az ügyészség és a bírói testületek munkáját. Ennek a törekvésnek a részeként az MME már lassan 10 éve használ idehaza méreg- és tetemkereső kutyákat, melyek az eddigi tapasztalatok alapján jelentős mértékben voltak képesek javítani bűncselekmények felderítését.
Az együttműködés eredménye a WWF Magyarország részvételével 2020 szeptembere óta zajló LIFE SWiPE projekt keretében elkészített “Vadvilág ellen elkövetett bűncselekmények Ragadozómadár-mérgezések” című kiadvány, amely az MME elmúlt 10 éveben összegyűlt terepi tapasztalatai alapján foglalja össze a ragadozómadár-mérgezések ismert és jogerős ítélettel zárult eseteit, a bemutatja a mérgezések jogi hátterét, a potenciális elkövetők körét, a leginkább érintett fajokat és a leggyakrabban használt méreganyagokat.

Fotó: WWF
A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben. Az MME munkatársai által a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A kutyás egység a jövőben nemcsak a méreg- és tetemkeresésben vethető majd be, hanem – a sikeres betanítást követően – akár részt vehetnek a hazai nagyragadozó-állomány, például a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.
“Nagyon fontos, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék egymás munkáját. Ez a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos hatékonyabb fellépést is növeli. A SWiPE LIFE projektben azon dolgozunk, hogy ügyészek, bírák, nyomozóhatóságok és terepi szakemberek még szélesebb látókörrel rendelkezzenek egymás szakterületét tekintve, és megismerjenek olyan jó gyakorlatokat, amelyekkel hatékonyabbá válhat a természet elleni bűncselekmények felderítése” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország részéről a LIFE SWiPE projekt koordinátora.
“A ragadozók fontos szabályozó szerepet töltenek be az ökoszisztémákban: jelenlétük segítheti a mezőgazdasági kártevők visszaszorítását, a beteg-legyengült egyedek szelektálása révén pedig csökkenthetik a járványok terjedését a prédapopuláción belül. A ragadozómadarak sokszor kerülnek célkeresztbe vélt kártételük miatt. Az elkövetők sokszor illegális módszerekhez folyamodnak, pedig szegélyélőhelyek kialakításával és felelős gazdálkodással érdemben segíthető lenne az apróvadállomány” – tette hozzá Árvay Márton, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle LIFE projektjének vezetője.
Az MME 2013 óta a HELICON LIFE, majd később a PANNONEAGLE LIFE projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység által kiemelt szerepet játszik a mérgezések elleni harcban. Az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését. A WWF Magyarország részvételével zajló SWiPE LIFE projekt részeként a méregkereső kutyákat pedig azzal kapcsolatban is tesztelik, hogy részt tudnak-e venni a hazai nagyragadozó-állomány, mint a szürke farkas (Canis lupus) felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.
A SWiPE LIFE projektben fontos feladat a nagyközönség ismereteinek bővítése is a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekről. 2022. szeptember 15-én kerekasztal-beszélgetésre kerül sor a SWiPE LIFE projekt részvételével a vadon élő védett fajok illegális kereskedelméről hazai és nemzetközi viszonylatban, a természet védelméről, illetve a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményekkel szembeni hatékonyabb fellépés lehetőségeiről. További információ az eseményről a Varázslatos Magyarország honlapján található.
A LIFE SWiPE projektről:
A LIFE SWiPE projekt célja, hogy az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés javításával és a sikeresen felderített ügyek számának növelésével eltántorítsa a potenciális bűnelkövetőket, és ezzel hosszútávon csökkentse a védett fajok ellen elkövetett bűncselekményeket. A projekt során a résztvevő 11 országból összegyűjtjük a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények tipikus eseteit, elősegítjük az ügyészség, a rendőrség és a többi érintett bűnüldöző hatóság ismereteinek javítását a természetvédelmi szabályok hatékonyabb betartása érdekében, valamint javítani kívánjuk a határokon átnyúló információmegosztást, tudáscserét és a nyomozó hatóságok közötti együttműködést. A projekt célja továbbá a védett fajokkal szemben elkövetett bűncselekmények nemzetbiztonságra, közegészségügyre és biodiverzitásra gyakorolt hatásainak ismertetése is. Projektünkkel abban is szeretnénk segíteni a hatóságok munkáját, hogy az igazságszolgáltatás előtt eddig ismeretlen ügyek is sikeresen eljussanak a bíróságokhoz, és a természetet károsító elkövetők méltó büntetésben részesüljenek.
A projekt 11 európai országban az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi támogatásával valósul meg, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének társfinanszírozásával. A projektben számos WWF iroda (Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna), a Fauna & Flora International, a TRAFFIC, a Horvát Köztársaság Főügyészsége és a Horvát Igazságügyi Akadémia vesz részt.
A projekt honlapja: https://stopwildlifecrime.eu/
Forrás: WWF
Vadászat
Már mobilalkalmazáson is rögzíthetik a szakértők az amerikai szőlőkabóca észleléseket
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos Károsító-monitoring rendszere új funkcióval bővült.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) országos Károsító-monitoring rendszere új funkcióval bővült. Mostantól a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) betegség terjesztésért felelős amerikai szőlőkabóca előfordulási adatai és fejlődési alakjai már Android alapú mobilalkalmazáson keresztül is bejelenthetőek. A fejlesztés révén a szakemberek a terepi észleléseket közvetlenül, azonnal rögzíthetik a rendszerben.

Fotó: NÉBIH
Az amerikai szőlőkabóca a szőlő aranyszínű sárgaság betegség fő terjesztője. A károsító elleni védekezés megfelelő időzítése kulcsfontosságú a betegség terjedésének megakadályozásában. Már az L2-L3-es lárvastádiumtól indokolt lehet a rovarölő szeres védekezés, az L3-as fejlettségű lárvák akár a fitoplazma terjesztésére is képesek. A hatékony növényvédelmi beavatkozásokhoz elengedhetetlenek a naprakész információk, amiben jelentős segítséget nyújtanak a Nébih országos Károsító-monitoring rendszerében rögzített szemleadatok. A felületre a következő szervezetek szakemberei tölthetnek fel adatokat: a kormányhivatalok, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a kutatóintézetek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A rendszer új, kiegészítő elemeként a napokban élesített mobilalkalmazás lehetővé teszi, hogy a terepen dolgozó szakemberek azonnal rögzítsék a szemlék tapasztalatait. Az applikációba belépni kizárólag a webes felületen regisztrált és jóváhagyott felhasználók tudnak. Ezáltal a szőlősgazdák a legfrissebb adatok alapján tervezhetik a növényvédelmi kezeléseket. Az Android alapú applikáció használatával tehát a szakértők hozzájárulnak a gyorsabb információátadáshoz, a hatékonyabb előrejelzéshez és a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma elleni eredményesebb védekezéshez.
Forrás: NÉBIH
Tudomány
KITEKINTŐ: Szerbia – Bemutatták a „Hunting Dictionary” mobilalkalmazást
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re a Hunting Dictionary, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt többnyelvű vadászati és vadászati turisztikai szótáralkalmazása.
A digitalizáció és a nemzetközi együttműködés egyre fontosabb szerepet játszik a vadászat és a vadászati turizmus fejlődésében. Ennek szellemében, az Erasmus+ SHUNTDIEM projekt keretében fejlesztették ki a Hunting Dictionary mobilalkalmazást, amely egy egyedülálló, többnyelvű szótár vadászok, hallgatók, szakemberek, turisztikai dolgozók, valamint mindazok számára, akik vadászattal, vadgazdálkodással és vadászati turizmussal foglalkoznak – tájékoztatták az Agro Jagert Szerbiában.

Dr. Milosava Matejevic PhD, a Novi Sadi Egyetem docense, aki felvállalta és irányítja a Szerb Vadászszövetségen belül a fiatalok edukálásást. Fotó: Agro Jager
Ingyenesen letölthető Androidra és iOS-re
Az alkalmazás immár hivatalosan is ingyenesen letölthető Android- és iOS-eszközökre. A felhasználók gyorsan és egyszerűen hozzáférhetnek a vadászat és a vadászati turizmus szakterminológiájához, akár irodában, tanteremben vagy éppen terepen tartózkodnak.
Nemzetközi együttműködésben készült
Az alkalmazás tartalma a SHUNTDIEM projektben részt vevő partnerintézmények együttműködésével jött létre: a prágai Erdészeti Kar, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kara – Földrajzi, Turisztikai és Szállodaipari Tanszék –, a zágrábi Agrártudományi Kar, valamint a szaloniki Erdészeti Kar közreműködésével.
Törődjön kedvencével! Kattintson a képre és ismerje meg a legújabb termékeket!
Széles körű vadászati szakterminológia
Az alkalmazás alapját egy többnyelvű szótár képezi, amely a vadászat és a vadászati turizmus szempontjából számos fontos szakterület terminológiáját foglalja magában.
A felhasználók olyan kifejezéseket találhatnak benne, amelyek a vadfajokra, élőhelyekre és tájakra, fegyverekre és vadászati biztonságra, vadászati módokra, vadászati felszerelésekre és ruházatra, vadászkutyákra, trófeákra, vadászati létesítményekre, vadgazdálkodásra és jogszabályi előírásokra, valamint az utazásra és a vadászati turizmusra vonatkoznak.
Nyolc nyelven érhető el
Jelenleg az alkalmazásban nyolc nyelven érhetők el fordítások: angolul, németül, csehül, szerbül, horvátul, görögül, magyarul és finnül.
Az angol nyelv szolgál a kifejezések keresésének és fordításának alapjául, a következő időszakban pedig a tartalom további bővítését és új nyelvek bevonását tervezik.

A nyolc nyelvű szótár letöltve, internet kapcsolat nélkül is működik!
Internetkapcsolat nélkül is használható
Dr. Milosava Matejević, a szerb projektcsapat vezetője szerint az alkalmazás egyik legjelentősebb előnye, hogy internetkapcsolat nélkül is használható.
A letöltést követően a felhasználók a szótárhoz olyan területeken is hozzáférhetnek, ahol nincs mobilhálózati jel. Ez különösen fontos a vadászterületeken, erdőségekben és más távoli terepeken való tartózkodás során.
Ez a funkció megbízható társsá teszi az alkalmazást nemcsak a vadászati tevékenységek során, hanem az oktatásban, a szakmai továbbképzésben és a nemzetközi együttműködésekben is.
Megbízható ablakot keres Novi Sad környékén? Kattintson a képre és nézze meg az Instagramon a cég munkáit!
A SHUNTDIEM projekt egyik fontos eredménye
A „Hunting Dictionary” mobilalkalmazás fejlesztése a SHUNTDIEM projekt egyik legjelentősebb eredménye. A projekt célja az oktatás, a digitális készségek és a nemzetközi együttműködés fejlesztése a vadászati turizmus területén.
Azáltal, hogy megkönnyíti a szakterminológia megértését és hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a különböző országokból érkező felhasználók között, ez az eszköz hozzájárul a fenntartható vadászati turizmus fejlődéséhez, a tudásmegosztáshoz és a szakmai kapcsolatok európai szintű erősítéséhez.

Érdemes a Play Áruházban véleményezni az alkalmazást, hiszen a fejlesztők folyamatosan frissítik és javítják az alkalmazást.
Folyamatos fejlesztés várható
A projekt mögött álló csapat a jövőben is folytatja az alkalmazás fejlesztését: frissíti a tartalmakat, új kifejezéseket és nyelveket ad hozzá, valamint figyelembe veszi a felhasználók javaslatait és tapasztalatait.
Többnyelvű vadászati szótár a zsebben
Töltse le a Hunting Dictionary alkalmazást, és vigye magával a többnyelvű vadászati szótárat – bárhová is vezesse útja, tanulmányai vagy vadászati tevékenységei.
Dejan Dzakula
Lov i jos ponesto & Agro Jager News

Kattintson a képre és töltse le telefonjára, tablettjéra az alkalmazást és kommunikáljon bátran idegen nyelvterületen is.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Románia – Orvvadászat gyanúja merült fel a sportvadász egyesület vezetője ellen
Orvvadászat gyanúja miatt indított nyomozást az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság
Rendőrségi ellenőrzés során vaddisznóhúst találtak abban az autóban, amelyben Nicolae Deme, az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS) igazgatója is utazott – erősítette meg az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság.
A kisjenői rendőrök a DN 79A jelzésű országúton, Nagypél térségében állítottak meg egy járművet, amelyben egy 65 éves sofőr és egy 68 éves utas (utóbbi az AJVPS vezetője) tartózkodott. A jármű átvizsgálásakor két vaddisznótól származó hús került elő, amelyet a hatóságok lefoglaltak és a megyei állategészségügyi igazgatósághoz szállítottak vizsgálatra.

A fénykép illusztráció. Fotó: Orbán Orsolya – Krónika
A rendőrség közlése szerint a hús eredetét elemzik, és az eredmények függvényében döntenek a szükséges jogi lépésekről. Deme megerősítette, hogy a hús a járműben volt, de tagadta, hogy bármilyen vadászaton részt vett volna.
„A hús egy magyarországi, Balaton környéki vadásztársaságtól származik. Látogatóban voltunk, és a sofőrt megkérték, hogy hazafelé vigye el a húst egy békési személynek. Mivel nem találtunk senkit otthon, visszajöttünk Romániába, ahol a rendőrök megállítottak. A hús szállítási dokumentumai a sofőr nevére szóltak. Nem vadásztunk, és nem volt nálunk fegyver” – mondta az AJVPS igazgatója.
A rendőrség egyelőre nem közölte, milyen bűncselekmény gyanújával folyik az eljárás. Nicolae Deme 36 éve vezeti az AJVPS-t, előtte tíz évig vadászati technikusként dolgozott – összesen 46 éves szakmai múlttal rendelkezik a szervezetben.
Forrás: Pataky Lehel Zsolt – Krónika
Fotó: Orbán Orsolya – Krónika




