Kiemelt cikk
Hagyomány és haladás: vadászat közben vizsgáztatták a kutyákat Siófokon – Interjú Pomázi Ágostonnal – GALÉRIA
Pomázi Ágoston jól ismert vadászkutyás bíró Somogy megyében, akit nagy tisztelet övez nemcsak a Sióvölgye Vadász Egyesületnél, hanem megyeszerte is. Sőt! Országosan ismert és elismert szakember. A vadgazdálkodásunk egyik doyenje, akinek hitvallása, hogy a vadászkutyákat vadászat közben kell minősíteni, ahol persze a kutyavezetők is mérlegre kerülnek. Az Agro Jager News őt kísérte el Siófokra, ahol a nagy tapasztalatú szakember a vadászati alkalmassági vizsgára jelentkező kutyák mellett, két bírójelöltjét is vizsgáztatta, hogy a kutyák mellett ízleljék meg az efféle munkavizsgákat, mert különleges szegmense az ágazatunknak: a kutyásvilág.
Középen Pomázi Ágoston, vezető VAV bíró, míg a képen bal oldalon Gáspár Tibor, míg jobb oldalon Szabó Krisztián bírójelöltek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Pár szóban mesélnél arról, hogyan csöppentél a vadászatba? Itt vannak annyira fiatal hajtók, vadászok, akik már úgy nőttek föl, hogy te Guszti bácsi vagy, a Somogy megyei kynológus. Sok időt megéltél, kérlek mesélj egy kicsit magadról – miattuk is, ha kérhetlek!
Rákosligeten születtem, ott nőttem fel. Ma Budapesthez tartozik. Nagyon szerettem volna Sopronban tanulni, de helyhiány miatt nem vettek fel. Ez akkoriban így ment, ha nem volt az embernek hátszele, akkor nem sikerült. Márpedig nekem nem voltak politikai kapcsolataim. A családban egyébként senki nem volt vadász. Gimnáziumban érettségiztem, aztán elektrotechnikusként indultam el. Élni kellett, de mindig bennem volt valami hiányérzet. A kettes Metrót építettük akkor és én jelentkeztem Óladra vadász, vadtenyésztő levelező képzésre. Sokat utaztam és a mai napig hálás vagyok azoknak a srácoknak, akikkel együtt dolgoztam, mert segítettek, pedig mindenki tudta, hogy ott fogom hagyni őket. Mikor meglettek a papírjaim, beballagtam az Attila útra és kerestem az erdészet igazgatóját. Fogadott. Meghallgatott, de állást nem tudott adni, azonban nem eresztett el. Telefonált és így kerültem az Ikarus Gyári Dolgozók Vadásztársaságához, vadőrnek. Akkor eldőlt a sorsom. Rendes ember volt. Segített. Sosem felejtem el.
Siófokon, a Sióvölgye Vadász Egyesületnél változatos a vadászterület Fotó: Trencsényi zoltán
Meddig dolgoztál vadőrként? Milyen kutyáid voltak?
A kutyások német juhásszal kezdtek, nekem is az volt. Aztán jöttek a vizslák, a magyarok, a németek, sőt magyar agaram is volt. Az első kutyám 1965-ben került hozzám. hivatásos vadászként vagy szebben, vadőrként 1974-ben kezdtem. Ecser, Maglód, Gyömrő, Vecsés tartozott hozzám. Úgy hatezer hektáros volt vadászterület. Nyolc évet húztam le. Aztán jött a nagy kiugrás, mert a Felsőbabádi Állami Gazdaság Főágazatához kerültem és a MAVAD élővad telepén dolgoztam. Ott koncentrálódott az ország mezei nyúl exportja és ott készítettük elő a szállítmányokat, indítottuk a mezei nyulat és persze a fácánt, nyugatra. Onnan csoportvezetőként átkerültem Üllőre és az idegenforgalmi és élővad telep vezetőjének neveztek ki. Mikor ezt felszámolták, akkor a MAVAD vadászati és vadgazdálkodási szakértőjeként és a kynológia bizottság tagjaként dolgoztam. Akkor még csak a MAVOSZ, azaz a Magyar Vadászok Országos Szövetsége létezett és elindítottuk egy korszakokat megelőző vadászkutyás programot. Engedték, mert kellettek a jó kutyák, hiszen a külföldi vendégek a teríték után fizettek és országos viszonylatban szükség volt a jól képzett, igazi munkakutyákra, amelyek lehettek családi kedvencek, de alapvetően munkakutyák voltak!
Munka közben egy magyar vizsla Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Milyen program volt ez pontosan?
A Vadászszövetség, amely a kamara mellett ma is létezik, felvette és kiépítette Gödöllővel a kapcsolatot és egy egyedülálló, ma is kuriózumnak számító pályát épített. Gödöllőn kotorékebeket, vaddisznóhajtásokra és apróvadvadászatokra készítettük fel a kutyákat és persze a kutyavezetőket. Úgy 1985. körül lehetett. Hatalmas igény jelentkezett, hiszen az 1970-es évek közepére elhatározták, hogy visszahozzák a nagyterítékű apróvadvadászatokat, ami sikerült is, de ahhoz a szakszemélyzet mellett a kutyásokat is képezni kellett. Támogatókra talált és a vadászat mindenen felülemelkedett. Összefogást hozott és sikerült megoldani a felmerülő kérdéseket és elindultak a tanfolyamok, no meg persze a vizsgák. A régi MAVOSZ szabályzatot akkor írtuk meg, akkor született meg az ötlet, hogy vadászatok közben kell értékelni a kutyákat. Az ötletemet elfogadták, bevezetésre került.
Balról Teplán László barna színű labradorjával Daisyvel, és Missyvel, középen, ifj. Skerlecz Tamás, míg a kép jobb oldalán Szabó Krisztián VAV bírójelölt Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hogyan képezték a kutyákat, hogy kellett változtatni a szabályzaton?
Társasvadászatokra kellett kutya, megkerülhetetlen volt, de a vadászokban az alakult ki, hogy a társasvadászat elrontja a kutyát. Ez nem volt így igaz és meg kellett tanítani, hogy a kutya a többi kutyával közösen, akár 10-20-30 kutyával együtt dolgozzon. A régi tanítási technikák között ez nem szerepelt, akkor kezdődött ez a munka. A nyitás a vadászatban hamar elkezdődött és egyszer csak megjelentek a retrieverek. Teljesen más a vadászati stílusok. A vizsláktól elvárták, hogy a standon nyugodtan üljenek, de erre nem igen alkalmasak, mert bennük van egy olyan attitűd, hogy kicsit maguknak is vadásznak! A vizsla szeret vadászni, össze is szedi a vadat, de a retriever képes egész nap fáradhatatlanul ezt egyforma tempóban produkálni. Megismertük ezeket a kutyákat és azóta is kedvelt vadászkutya-fajták. Tehát a külföldi vadászok számára rendezett vadászatokra készítettük fel a kutyákat. Felsőbabádon, majd a Balatonfenyvesi Állami Gazdaságban. Barátom, Szénási János közreműködésével nagy port vert fel. Jól sikerült!
Gáspár Tibor VAV bírójelölt Siófokon, a Sióvölgye Vadász Egyesület területén Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A rendszerváltás után eltelt 10 év és 2000-ben új szabályzatot adtatok ki! Mi változott, mi történt?
Megszületett a kamarai törvény és felállt a vadászatra jogosultak mellett, a sportvadászok érdekképviselete is. Szakbizottságok alakultak és 1998 és 2002 között belevághattunk egy reformmunkába, amely ma is hatással van a szakmára. Mikor Pest megyei fővadász voltam, hatalmas rálátást kaptam a megyére, a társaságokra és olyan területeket kerestem, ahol a terítékadatokból kitűnt, hogy ott nem csak vadásznak, hanem a kutyás élet is erős. Nekem nem arra volt szükségem, hogy a vezetés támogassa, hogy vadászatokon összejöhessenek a kutyások, hanem arra, hogy a tagság is élvezze a kutyások munkáját a vadászatokon és a terület alkalmas legyen arra, hogy a hajtások között, változatos terepen ismerjük meg a kutyákat. Az érdemi munka akkor indult be. Hatalmas egyeztetések, harcok, érvek emelkedtek felénk, de összefogott a szakma és a kamara felállította a saját vizsgarendszerét: így csak az lehet ma is VAV vizsgabíró, aki maga is vadászik. Ezt nehezményezte az FCI és a MEOE, de szerencsére ma sem változott. Persze, a soraink között vannak ilyen területen dolgozó kollégák is, csakhogy érvényes vadászjeggyel is rendelkeznek!
Ferenczi Zsombor indítja magyar vizsláját: a kutyáknak vízből is vissza kellett hozni a lőtt vadat. Fotó: Teplán László
Ismert tény, hogy a hivatalos kamarai bírálati lapon túl „Guszti bácsinak” egyedi pontrendszere is van! Számodra mi a legfontosabb?
A lőtt vadat a kutya hozza vissza, de a lövés, a vad kelése előtt és a visszahozás során különféle szabályoknak kell megfelelnie egy jó kutyának. A behozás vagy a visszahozás a kutyánál ösztönszerű, ezt használjuk ki, de ahhoz, hogy a kutya ne tegye tönkre a vadászatot, fegyelmezettnek kell lennie. Ez az igény különösen akkor jelentkezett, amikor a nagyterítékű vadászatokat szervezték. Ahol nagyon sokszor a hajtósornak meg kell állni, mert a leálló sor nem képes még újratölteni. Ha ilyenkor beugrik egy kutya és azt nem tudjuk visszahívni, az egész éves munka kárba veszhet. A kritériumrendszer összetett, ahogyan egy kutyának is összetett feladatokat kell végrehajtani és egy jó vadászkutyának feladatokat kell megoldania, gyorsan kell eldöntenie, mit és hogyan csináljon. Mindezeket együttesen kell vizsgálni!
A szajkó mindig becses vadja az elejtőnek Fotó: Trencsényi Zoltán
Ragaszkodásod miből fakad, hogy a vadászaton akarod vizsgálni a kutyákat?
Különféle szempontokat határoztam meg, hiszen az egész napi munka alapján tudjuk csak eldönteni, hogy valóban alkalmas-e vadászatra egy-egy kutya? Mesterséges körülmények között feladatokat, részfeladatokként hajtatunk végre a kutyával. Ott hibázni nem lehet. Egész nap azonban előfordul, hogy a kutya hibázik, de azt bíráljuk, milyen rendszereséggel vét? Mesterséges körülmények között nem tudom megítélni a kondícióját, hogy különféle terepen, hogy viselkedik. Mondok egy példát. A nádban előfordul, hogy elveszti a vezetőjét, de vajon megkeresi-e? A vizsgán a gáton haladva ráláttam a teljes hajtásra és figyeltem a kutyák mozgását s persze kiemelten fontos, hogy miként viselkedik a többi kutyával, és a többi vadásszal.
A vadászterületek megannyi helyen utakkal, sokszor vasúttal is szabdaltak. Fontos, hogy a kutyák visszahívhatók legyenek Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Honnan indultunk, merre tartunk?
Volt olyan idő, amikor a kutyavezetőknek felszerelése sem volt. Még pórázt sem hozott. Láttam olyat, hogy madzagon voltak a kutyák. Ezt meg kellett szüntetni. Ma már kulturáltan jelennek a vadászok, a hajtók. Azonban nem mindig teszik vezetékre az ebeket. Elveimmel ez ellentétes: a hajtás szüneteiben vegyük pórázra, mert a több kutyával ilyenkor vesznek fel olyan rossz szokásokat, amelyek nem valók a vadászatra. Ma már az is kikopott, hogy kutyák döntsék el a rangsort egymás között. Nem engedjük ezt és ez is ritkán tűnik fel. Vadászatban, a kutyák között nincs rangsor, nem ők döntenek, hanem mi és rangsor helyett a feladatra szükséges koncentrálniuk. 2000-ben indítottunk bíróképzést is és 2001-ben 42 bírónk dolgozott, ma 200, de a szakmai értékek nem veszhetnek el. Azt nemcsak szinten kell tartani, hanem törekedni kell, hogy ne csak szélesítsük, hanem erősítsük is a szakmai alapjainkat. Kikopnak azok a formációk, amikor 10 kutya ugrik a vadért. Ne menjen, csak kettő. A többit hívjuk vissza! Nem baj, ha ugrik, de tudjuk visszahívni! Az őzzel szemben közömbös legyen. Minden apróvadvadászaton látunk őzet, de a kutya ne űzze. Ha a kutya hívásra nem jön vissza, azt ki kell zárni. S persze vadászaton ne fegyelmezzük a kutyát és ne is rugdossuk. Ott elsősorban a vadásztársat kell kizárni vagy éppen a hajtót. Ezek ma már nagyon ritka jelenségek. Határozottan és jó irányba változott a vadgazdálkodás, de a szakmaiság, a követelmény rendszer nem változik. A vadászkutyák alkalmasságát csakis természetes körülmények között, azaz vadászatokon lehet mérni. Egy kutya vonatkozásában nemcsak én, hanem a gyakorlat és a vadászatokon résztvevők szoktak a legkritikusabban ítélkezni. Az építő jellegű, korrekt vélemény és a kritika nélkül nem lehet továbbfejlődni. Képzett, iskolázott szakemberek kellenek, ahogyan a kutyáinktól is ezt várjuk el. Kinőttük már azt a világot, hogy majd megtanulja. Ez ma már kevés. Ha hibázott az ember, ha hibázott a kutya, azt nem megmagyarázni kell. Úgy kell jönni a vadászatokra, hogy minden jól működjön és persze tanulni, gyakorolni – szoktam mondani, nem csak a kutyának.
Szépen, takarosan felkerülnek a kakasok az UAZ oldalára Fotó: Teplán László
Vadászaton mit figyeltek még?
Mesterséges körülmények között a kondíciót nem tudjuk vizsgálni, de egy egész napos vadászaton, a kutya állóképessége megmutatkozik. Általában a délelőtti órák jól telnek, de délután előfordul, hogy nógatni kell a kutyát. Egyforma lendületet, egyforma hozzáállást várok el, stabil kiegyensúlyozott munkát. Szenvedéllyel vadásszon a kutya és jókedvű legyen, hogy a gazdájával, a többi kutyával lehet. Élvezze a sikereit és ezt mi értékeljük, amit a kutya megért. Legyen kapcsolat az ember és a kutya között. Előfordul, hogy a kutyáknak szorosan együtt kell lenni. Tanulják meg egymás közelségét és azt, hogy több kutya is van, mindegyik fontos.
Lőállásban idősebb Teplán László Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Két bírójelölted is veled tartott, őket is értékelted?
A bíróink magasan képzettek. Ismerniük kell az összes vadászkutyafajtát, a vadászati stílusokat és a fajtákra jellemző keresési szokásokat. Elvártam tőlük, hogy egész nap figyeljék a kutyákat s egész nap a hajtósoron, a vadászatvezető engedélyével változtassák a pozíciójukat. Figyelték a kutyákat. Örültem neki, hogy egymás között is kommunikáltak és hozzá kell tennem, hogy maguk is hosszú évtizedeket töltöttek el a vadászatban a vadgazdálkodásban. Jó szakemberek. Kellenek a vadászkutyás bírói karba.
A Bakonyból hideg szél érkezett, örültünk, ha a sűrűkbe keveredtünk! Fotó: Trencsényi Zoltán
Mindig van egy-egy különleges élménye a bíróknak is. Siófokon volt-e ilyen?
Természetesen! Sok kutya jelentkezett vizsgára, sokan voltunk és a bírójelöltek jelezték, hogy akadt egy, talán lövésfélő, vagy lövésgyenge kutya. az első hajtás szünetében kiderült, hogy a kutyával nem vettek még részt vadászaton, de rendkívül érdekes helyzet állt elő, hogy minden feladatot végrehajtott. Így engedtük tovább a hajtót, aki egyébként ráadásul nem is vadászik és figyeltük, az egyébként rendkívül értelmesen viselkedő, német vizslát. A vadászat okozta rengeteg új élmény és a rengeteg impulzus megzavarta az elején, de látta a körülötte dolgozó kutyákat és felvette a ritmust. Figyeltük, hogy összeköti a durranást a madár leesésével és a nap végére a kutya tökéletesen dolgozott. A kutyához türelem kell és lehet, hogy mesterséges körülmények között egy jó adottságú kutya pályáját megtörtük volna, kizártuk volna a tenyésztésből. Ehelyett a vadászatvezető felajánlotta, hogy a következő vadászatokon is csatlakozhat hozzájuk, hiszen jól felkészített, jól dresszírozott kutyával érkezett. Ezek az élmények azok, amelyekért érdemes ebben a szakmában dolgozni.
Trencsényi Zoltán: “Csak hajtó vagyok, ne lőjetek!” Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Sokan kérdeztek tőled, most én is kérdezek? Sokszor hosszú utak után érkezünk meg egy-egy vadászterületre, ahol jó esetben ismerik egymást a kutyák, sőt látom, hogy örülnek is egymásnak, mikor találkoznak. Szabad-e engedni ilyenkor az ugrálást vagy pórázra kell venni?
Természetesen igen. Nekünk is kell mozogni, hiszen meglátogatjuk a konyhát, iszunk egy kávét. A kutyának is jár. Kiugrálja magát, körbeszaladja a vadászházat. Nyilván a kutya is örül, de 10-15 perc után vegyük pórázra és az eligazításon már minden kutya a gazdája mellett legyen.
Ifj. Kersák György, akit a társaságban mindenki csak Gyurcinak szólít, rendszeresen három magyar vizslával érkezik vadászni Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Mit ajánlasz azoknak a vadászkutyásoknak, akik városban élnek, ők mire figyeljenek, hogyan képezzék a kutyáikat?
A kutya felkészítése sokféle módon történhet. Ezek közül egyet nem ajánlok, mert az a kutya életében törést jelent, hogy bentlakásos intézménybe adjuk. Munkakutya kell, ez megkerülhetetlen, de látjuk, hogy megviseli, rosszul éli meg, bizalomvesztésnek fogja fel. A Vadászati törvény egyértelműen rendelkezik, hogy lakott területen kívül a kutyát pórázon kell tartani. Hogy mi a megoldás? Tapasztalataim azt mutatják, hogy vegyük fel a kapcsolatot a helyi vadászatra jogosulttal és ők általában ki szoktak jelölni egy-egy olyan területet, ahol a vadászkutyások kijárhatnak, de javaslom, hogy akkor is megkülönböztető nyakörvet helyezzünk fel a kutyára! Ez kell a jó viszonyhoz is, mindannyian vadászunk, tiszteljük meg egymást, hogy a szabályokat, a törvényeket magunkra vonatkozóan is kötelező érvényűnek vesszük.
Hagyomány és haladás: Siófok, vadászati alkamassági vizsga Fotó: Teplán László
Hogyan értékeled a siófoki vizsgát?
Az elnökkel, Skerlecz Tamással és Kersák Györggyel, a vadászmesterrel régi jó kapcsolatban állunk. Itt tagság is elkötelezett a kutyák mellett és amúgy is sok kutya dolgozik, egy-egy családnál kettő, három is! A Sióvölgye Vadász Egyesület ilyenkor mindig olyan területeket jelöl ki, hogy a fasoroktól a nádasig, az erdőn át, a vizes feladatokat is tudjuk teljesíteni. Fontos, hogy őzzel is találkozzunk a hajtásban. Jól dolgoztak a kutyák, láttunk mezei nyúl megállását is és visszahívásokat. Fiatal kutyákat és rengeteg fajtát. Persze a vadászkutyások mind ismeretlenek voltak és ilyenkor a kutyavezetőket is bíráljuk. Fújt a szél, így szél alatt és széllel szemben is jól dolgoztak. Láttunk ragyogó visszahozásokat, például egy kutya a Sión túlra eső fácánt kutatta fel a szemközt lévő gyékényesben, majd úgy hozta át, hogy a fácán szárnya takarta a szemét, de ennek ellenére nem tette le. Izgalmas vizsgapillanatok voltak mindannyiunknak. Szállingózott a hó, fújt a szél, már-már nehéz körülmények alakultak ki. A délutánig tartó vadászaton minden kutya eredményesen dolgozott és teljesítették a vizsgát.
A Vadászati alkalmassági vizsga végén, terítéknél. Fotó: Teplán László
Megkerülhetetlen, hogy egyes megyékben rendszeressé vált a reggeli rendőrségi ellenőrzéseken a VAV munkavizsgák ellenőrzése is. Értékelnéd ezt?
Két éves kor felett kötelező, hogy a vadászatra jelentkező vadászkutya VAV munkavizsgával rendelkezzen. Somogy vármegyében együttműködési megállapodást kötöttünk a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal és ők rendszeresen elkérik a vadászkutyák papírjait is. Az eljáró hatóság azonban nem ők, csak értesítenek bennünket. Ezt az irányt nagyon helyesnek tartom és egy-két megyében határozottan működik is. Hozzá kell tenni, hogy nem a kutyavezetőt fogják szankcionálni, hanem a vadászatra jogosultat, amelynek a mértékét 100 000 forintban maximalizálták. Úgy gondolom, hogy egy jól felkészített vadászkutyának ez nem jelenhet gondot és elvárható követelmény, mi több az értékét, különösen a tenyészértékét sokszorozzuk meg a kutyáinknak. 50 év vadászati múlttal jószívvel ajánlom mindenkinek…
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fényképezte: Teplán László, Trencsényi Zoltán, Dr. Szilágyi Bay Péter
Kiemelt cikk
Kiadó két csomag a Móri-árokban – Megnéztük – GALÉRIÁVAL
Pár napja érkezett az Agro Jager News szerkesztőségébe egy telefonhívás, hogy két csomag kiadó a Móri-árokban. Jó terület, jó szomszédokkal. A társaság átalakítja a vadásztatást és fix, ha úgy vesszük, állandó vendégkört alakít ki. Ez megőrzi a társaságon belüli baráti, közvetlen viszonyt, megmarad a gazdákkal kialakított együttműködés és végül, de nem utolsó sorban, a vad számára és a vadgazdálkodás számára is stabilitást hoz. A Bakony és a Vértes közötti völgybe, a Móri-árokba tartunk..
Móron, az Ezerjó Étterem udvarán találkoztunk balról Besser Balázzsal és Holczinger Lászlóval. Fotó: Agro Jager
Nincs titok. Dr. Szilágyi Gergely, lapunk főszerkesztője, jól ismerte Holczinger Lászlót. Ő kereste meg, hogy írjunk pár sort a társaság területéről, nézzük körbe, kerüljünk egyet, várnak szeretettel bennünket, vigyünk puskát is. Sőt szívesen kézbe vennék a Franchi Horizon Black Syntjét, az új KONUS céltávcsövet, a távolságmérős keresőtávcsövet és otthon ne hagyjuk, a svéd Aim Sport hangtompítóját sem!
Besser Bakázs a megbeszélt helyen hagyja a bírálatra kikészített őztrófeát. Fotó: Agro Jager
Mindent összepakoltunk Gergő barátjának, amit persze a FROMMER Fegyverboltba meg is lehet vásárolni Budapesten, a Szenes Iván téren. Laciék meg két csomagot szeretnének kiadni, benne a következő lehetőségekkel – terít Holczinger László, ahogy kártyában szokás és már mondja is, hogy mire lehet vadászni:
Őzbak: súlykorlátozás nélkül lőhető (650 grammig). Cserkelve, 3 alkalommal, – kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.
Dámbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (6,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül, felár nélkül.
Gímbika: súlykorlátozás nélkül lőhető (11,5 kilogrammig). Cserkelve, 3 alkalommal, kísérőt biztosítanak. Az elejtett vad zsigerelve, nyúzva, darabolva a vadász tulajdonában kerül felár nélkül.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ezen kívül a csomag korlátlan alkalommal tartalmazza a területen történő vadkár elhárító vadászatot, a lesvadászatot és a cserkelést, vaddisznóra és dúvadra. A kvótán felül elejtett vad zsigerelve elvihető, a hatályos felvásárlási árak befizetése ellenében, továbbá öt alkalommal vadászvendég hívható a csomag terhére.
A “szolgálati” mezei nyúl már vár bennünket! Fotó: Agro Jager
Mikor megérkezünk, a beírókönyvet a falu szélén találjuk meg, amely mellett a társaság szolgálati mezei nyula őrködik. Persze őt fokozott védelem és tisztelet illeti meg és mintha tudná a privilegizált helyzetét, úgy őrködik.
A beírókönyv az első, amelyet szabadon, minden vadász 0-24 órában, a helyén meg is talál. Fotó: Agro Jager
“A beírókönyvet nem viheti el senki, az mindig, a nap 24 órájában megtalálható. Nem kell senkinek könyörögni, a vadőrt felhívni, hogy kimehessünk a területre – sorolja Besser Balázs. Az ilyen itt nem szokás, teszi hozzá, mint aki a területért, a csomagos részért felel. Bár hallottunk már olyat, hogy a vadőr a beírókönyvvel alszik, nehogy a tagság önállósítsa magát” – dől a terepjáró a nevetéstől.
Kellemes megeleptés ér bennünket, ahogy kiérkezünk a területre és még fényképezni is hagyta magát a fiatal gímbika. Fotó: Agro Jager
Annyiban viszont jó és aktív a kapcsolattartás a vadásztársaság tagjai között, hogy egy privát VIBER csoportot hoztak létre, ahol megbeszélik, ki merre jár, mit lő, mire vadászik és ha kell, akkor segítséget is kérhet a többiektől. Itt szoktuk azt is megbeszélni, hogy ha valahol nagyobb a vadkár és a gazdák segítséget kérnek. Együttműködésünk alapja a kölcsönösség és a segítőkészség, az aktív kommunikáció. E nélkül nem megy – szögezte le Besser Balázs.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Alig hagyjuk el a falut, az egyik lucernaoldalban egy gímszarvast vesz észre Besser Balázs. Ugyan már, mosolygok magamban, de azért csak odanézek, s ami igaz, az igaz, tényleg kint áll délután 3-kor. Én kölcsönadom az új távolságmérős keresőmet, a KONUS-t, de a szarvas még azt is megvárta, hogy kiszálljak, mert bár az utastérből már az üvegen át készítettem fotót, hátha az autó mellett jobbat is készíthetek. Bentről érkezik az infó, hogy 154 méter, én meg csak fotózok. Jó jel, nappal szarvast látni, legelni. Nincs annál utálatosabb vadászterület, ahol retteg, fél a vad. Olyan helyt nincs vadász, aki szívesen menne vadászni…
Magasles a Móri-árokban. Fotó: Agro Jager
Az 5-600 hektáros részt járjuk körbe. Előttünk a Vértes, mögöttünk a Bakony és mi most a völgybe tartunk. Érik a madárcseresznye és a vadgyümölcsökkel, vadkörtékkel teli a határ. A két állandó vízfolyás miatt, az erdők közé ékelődő mezőgazdasági területek s a völgyben egy 30-40 méteres állandó kis mocsaras tó miatt, ez a terület kétségtelen, hogy a vad Mekkája.
A gazdálkodók kifejezetten kérik a vadkárelhárítást és ebben partnerek is. A területen számos, jól karbantartott magaslest lehet használni. Fotó: Agro Jager
Gergely és Balázs, azaz Besser Balázs, elindulnak egyet cserkelni, mert a szórók rendben vannak, ha szerencséjük lesz, felbukkan a kívánt őzbak is. Kikaszált utak, nyiladékok, állandó és mobil lesek váltogatják egymást. A nyiladékokat, az utakat valahol a vadászok s valahol a mezőgazdászok tartják karban. Ezt mi tisztítottuk ki, ezt a gyepes szegélyt meg zúzóval vágta le a legnagyobb gazda. Szót értünk egymással s ha kell biztosan segítjük őket, mert a vetőmag, a növényvédő szer, a gépi munka sokba kerül. Neki is vannak gyerekei, nekem is három – mondja Besser Balázs. Tudom mit jelent a családot felnevelni s ha ő nem is vadászik, egymásnak igyekszünk segíteni. Úgy gondolom, kettőn áll a vásár, de a társaság elnöke is arra törekszik, hogy faluban és a szomszédokkal is jó viszonyt ápoljunk. Nem szemben, hanem egy oldalban állunk.
Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852
Hatalmas kősó várja a vadat, honnan máshonnan került volna ide, mint Parajdról. Ezzel is lehet segíteni a kishazánkat, hogy hazait vásárolunk – nevet Holczinger László, őt Besser Balázs és megjegyzi: Közgazdász. Mindig csak a számok. Mindig csak az üzlet!
Lapunk főszerkesztőjének, Dr. Szilágyi Gergelynek, Besser Balázs mutatta be a területet. Fotó: Agro Jager
Érik a madárcseresznye. Felhőkben járja a seregély. Majd oda lent lesz egy fekete szemű, majd ott megállunk, bár szaporátlan, mert kicsi a szeme, de annál ízletesebb. Vadkörték, vadalmák tarkítják a kocsányos tölgyeseket, de van itt akác is. Sok eső hullott a napokban, s ahol megáll, összegyűlik a víz, nyomolunk. Nehéz, párás a levegő. Meleg estével érkezik ez a nyár eleji éjjel. Érik a búza. Még tejes, de amott már szőkül.
Ez itt a Móri-árok. Fotó: Agro Jager
Szarvasok bújnak elő, őzek lépnek ki. Suta, fiatal őzbak, ígéretes ez is, amaz is. A vaddisznó még várat magára, de különös hangokat hoz a szél. Hollók keresik éjszakázó fájukat…
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A terület önmagáért beszél s beszél annak a vad is, aki érti, meglátja, milyen egy jó terület. Hallgat a puska a kezünkben. Kétségtelen, hogy megváltozik a vadászat Magyarországon. Elég a látogató, az egy-két estét kijáró vadászból, aki csak a húst látja és nem akar holnap jönni, szemben azokkal, aki legalább szeretne, még akkor is, ha nem tud. A zaklatott területen nem lehet sem vadászni, sem vadgazdálkodni. Itt a Móri-árokban, ha nem is leszünk tagok, de jó lehetőséget kínál a társaság arra, hogy aki vadászni, aki erdőt járni akar, aki vadcseresznyét szedne, így a nyár előn, úgy, hogy az őszön bikát is lőhet, nem kell másik területet keresnie. Igaz, csak egy bikát ejthet el a csomagban, teszi hozzá Besser Balázs, de ha nem kapkod és kivár, türelmes, a bőgés vége felé igen nagy bikák tűnnek fel, ami évről, évre igaz a területen. Azután meg jön a barcogás. A víz, a jó élőhely mágnesként vonzza a vadat s aki önmérsékletet tanúsít, azt mindig meglepi Diána.
Célon! Kísérő Besser Balázs. Fotó: Agro Jager
Nálunk úgy megy, hogy névre kiosztjuk a krotáliákat. Mindenki, amit felvesz, annak a sorozatszámát felírjuk s amikor elejti a vadat és birtokba veszi, már teheti is a csánkba és zsigerelheti, szállíthatja be vagy éppen haza.
Ígéretes vadászterület a Móri-árokban. Balról Dr. Szilágyi Gergely, az Agro Jager főszerkesztője, középen Holczinger László és a képen jobb szélen Besser Balázs. Fotó: Agro Jager
Besser Balázs még jónéhány érdekességről, lehetőségről mesélt, ami összetartja a közösségüket és hozzátette, hogy a két csomagos vadász, aki közéjük kerül, nem lesz kizárva a társaság életéből sem, ami ha úgy vesszük, nagy szó a mai világban. Ha akar, jöhet velünk lest építeni s minden közösségi munkában is részt vehet. Hozhatja a gyerekeit, hiszen a mi srácaink is itt vannak. Legalább megtanulják, hogy mit is jelent vadásznak lenni…
Jelentkezni, érdeklődni az akahvadaszat@freemail.hu e-mail címen lehet
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
-
- Agro Jager News
Kiemelt cikk
Békéscsabán egy 713 grammos őzbak került terítékre
713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.
713 grammos őzbakot hoztak terítékre a Békés vármegyei Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén. Az őzbakra a társaság egy kedves, visszatérő vendégével sikerült rácserkelni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a társaság elnöke.
A Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén esett a képen látható 713 grammos őzbak. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News
Nagy Árpád, az elmúlt években, gyökeresen átszervezte a társaság vadgazdálkodását. Egyáltalán nem tartotta működőképesnek azt, hogy a felügyelő bizottság, az intézőbizottság ülésezik, különféle, általuk helyesnek talált döntéseket, légből kapott ötleteket végrehajtsanak, teljesen szembemenve a józan ésszel. Ezért egy háromtagú elnökséget alakított ki, akik gyorsan tudnak szakmai, gazdasági és személyi döntéseket meghozni. Ez, miközben rendkívül gyors döntések születnek, jó a vadgazdálkodásnak és jó azoknak a tagoknak is, akik élvezni szeretnék a vadászatot, természetközelségét, amikor a társaság területén cserkelnek. Természetesen ehhez egy profi, ütőképes hivatásos vadász stábra van szükség, akik, ha szeretik is a vadászatot, a vadgazdálkodás feladatait, de emellett munkahelynek tekintik a vadásztársaságot és nem szabadidős tevékenységként élik meg a munkanapokat. Ez utóbbi ugyanis, rendkívül nagy veszteségeket okoz, mert a munkát, a napi feladatokat el kell végezni, de egy terület fejlesztéséhez, az élőhelyfejlesztéséhez nem elég a napi munka, amellé hozzá is kell tenni, mert, ha nem, akkor csak esély van arra, hogy szinten tartsuk a kezelt, ránk bízott területet. A hivatásos vadász szakma magányos, ezért is kell olyan jól képzett szakembereket képezni az oktatásnak, majd foglalkoztatni, hogy akkor is tudjanak önállóan dolgozni, ha nincs ott az elnök, ha nincs ott a tagság. Kiemelte, hogy a terület jó adottságai mellett, szükség volt egy olyan vadőrre is, mint Pusztai Arnold, aki lelkiismeretesen, nap, mint nap járja a területet és nemcsak a rábízott feladatokat látja el, hanem képes önálló, szakmai döntéseket hozni. Így történt, hogy egy alkalommal azzal érkezett be, hogy megtalálta a tavalyi nagy őzbakot.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Pusztai Arnold kiemelte, hogy 2023-ban tudták, hogy van egy erős őzbakjuk, de úgy döntöttek, adnak neki még egy évet. Ezzel, kétségtelen, hogy hatalmas kockázatot vállaltak fel, de elnök úr bizalmat szavazott és az őzbak a korosítás útjára lépett. Fel-feltűnt. Aggódtunk érte, aztán eljött az ősz, elvetették az agancsokat és csak bízni tudtunk benne, hogy ez a jó őzbak megmarad a télen, hogy nem lesz beteg, hogy nem ütik el vagy nem kerül valakinek a terítékére. Sok aggodalom lengte körül, de azt már tudtuk, hogy az üzekedésben bizonyosan ott volt és a jövő, ha ismeretlen is, valamelyik bakgidában újra felbukkanhat…
Nehezen, de sikerült terítékre hozni a képen látható kapitális őzbakot. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News
Egy április napon aztán egyszer csak megláttam – emlékezett vissza Pusztai Arnold -, de nem ott, ahol eddig láttuk, hanem, ha úgy vesszük, „bebútorozott” a kiskertek alá és az elhagyott telkek között, a régi gyümölcsfák nyugalma alatt terelgette a sutáit – helyesebben, azok vigyáztak a lovagra.
Ha nem voltam óvatos, a suta észrevett és már ugrott is, vitte magával a bakot. Sok lehetőségem nem volt a megfigyelésre, de túljártam az eszükön és gyakran beültem egy bokor alá: onnan figyeltem őket. Valóban, ha egy gyalogos feltűnt, akkor hamarabb észrevették, mint én, de az ember szagát viszonylag jól viselték, ha meg jó volt a szelem, volt olyan hajnal, hogy 30-40 méterre legeltek.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Sok fényképet, videót is sikerült így készíteni az őzbakról és idebent tanakodtunk, hogy mekkora is lehet. Abban maradtunk, hogy 650 gramm biztosan lesz, de ott maradt bennünk a bizonytalanság, hogy esetleg. Ezzel hívtuk fel a vendégünket, hogy találtunk neki egy biztosan 600 grammos őzbakot, de lehet, hogy több is lesz az agancsban, s az probléma lenne-e?
Gyerek quad elérhető áron, a Szeged melletti Doma Autótól. Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort: +36303233852
Vártuk a választ, mert egy egyszerű kérdés az efféle. Mi hivatásos vadászok megszoktuk, de súlyos kérdések ezek s nem is kertelt vendégünk. Első kérdése az volt: mikor indulunk?! Alapvetően régen szeretett volna már egy nagy őzbakot lőni. Lehetőség, hogy nagy őzbakot ejtsen el, nálunk több területrészen biztosított, de ebben láttuk, hogy több is lehet – ami igen felkeltette az érdeklődését.
Aznap egy 440 grammos őzbak is gazdagította a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területét. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager News
Elnök úr aggódott és mi is, mert a kiskertes rész ugyan nem lakott terület és a vadászterület fontos része, de óvatosnak kellett lennünk és arra kért bennünket, hogy kiskaliberű, őzes fegyverrel induljunk. Annyit jártunk a nyomába, hogy minden rezdülését ismertük, de nem is az őzbakkal volt a gond, hanem a szemfüles sutával küszködtünk. Azon a délutánon azonban, úgy hozta a szerencsénk, hogy csak az őzbak állt kint. A területen nem volt mozgás, emberek nem jártak és olyan közel kerültünk, hogy akár nyílt irányzékkal is elejthettük volna.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Nekem nem is kellett távcső, mert olyan közel volt – mesélte Pusztai Arnold. Tudtam, hogy a vendégem megcélozta. Vártam. Ilyen nagy őzbak nemcsak az elejtő életében, hanem nekünk, hivatásos vadászoknak is, ha úgy vesszük, kilométerkő az életünkben. Sokunk vágyik egy ilyen őzbakra, sokan dolgozunk a szakmában. Jó terület, jó élőhely, jó genetika – ezek az alapjai, de kell hozzá az ember és nálunk Nagy Árpád elnök úr adja a hátteret. Igaz, vissza is követel belőle, az elvárások magasak, de amit szeretnénk, azt előbb-utóbb előteremti és most itt állunk egy ekkora őzbak előtt. Nem kell más szakmai elismerés egy vadőrnek, mint a számok. A trófeasúlyok és a terítékadatok, a tavaszi vadlétszámbecslés. A vadőr keveset beszéljen, de annál többet dolgozzon és majd az elnök és a tagság meghozza az ítéletet. Ezt tudja a vadőrszakma és ki kell mondani: a tisztességes becsületes munka, a másokkal szemben, a tagsággal, a vendégekkel szemben a tisztességes, becsületes hozzáállás meghozza az eredményét. Egy vadőrnek tudni kell hallgatni, tudni kell igazságosnak lenni, tudni kell vadásztatni, vadászatokat vezetni. Lehet magunkat dicsérni, de az előbb-utóbb kipukkad. Ahogy cikáztak a fejemben a gondolatok, ahogy vártam már, hirtelen eldördült a fegyver – mesélte Pusztai Arnold. A pillanat, amikor megcsapja a fülünket a lövés zaja és lessük, hogy mi történik! Az őzbak tűzben rogyott, de mi tudjuk, hogy bármi történhet még! Azonban nem történt semmi s mikor a vendégemre néztem, nagy kő esett le a szívemről.
Kapitális őzbak Békéscsabáról, a Borosgyán Vadásztársaság területéről. Fotó: Pusztai Arnold / Agro Jager
Persze, odamentünk az őzbakhoz. A vendégem birtokba vette, majd átadtam a töreteket – ahogy illik. Ezek a pillanatok csak a vadászokat illetik meg s mikor eltelt az a pár perc, felhívtam elnök urat. Mondanom sem kell, hogy nagy örömmel fogadta a hírt: – akkor sikerült – nyugtázta. Azonban előttünk voltak még a trófea kikészítésének mozzanatai és a várva várt mérlegelés, ami igazán felülmúlta a várakozásainkat és a vendégünkét, aki nekünk elmesélte, hogy bizonyosan élete legnagyobb őzbakját hozta terítékre, itt, nálunk, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság területén, Békés vármegyében, hiszen 713 grammot mutatott a mérleg!
Pusztai Arnold, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság hivatásos vadásza, a Békésen megrendezésre került V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgász Napon, ahol már kiállították a kapitális trófeát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Nagy Árpád, a társaság elnöke hozzátette, hogy az országos trófeabírálatra is elvitték az őzbakot, a mögöttünk álló hétvégén pedig a Békés Vármegyei Vadásznapon – igaz felirat nélkül, de üvegvitrinben kiállították a nagyközönség előtt. Ennek ellenére gyorsan szárnya kapott a hír és sokan megnézték ezt a Békés vármegyei őzbakot. Úgy gondolom, hogy ez az őzbak, ez a genetika, méltán öregbíti nemcsak a vármegye, hanem hazánk hírét is az európai vadgazdálkodók között – tájékoztatta az Agro Jager Newst Nagy Árpád, a Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság elnöke.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Pusztai Arnold hivatásos vadász, Békéscsabai Borosgyán Vadásztársaság
Kiemelt cikk
Hivatásos vadászt keresnek Komádiba
Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök.
Hivatásos vadászt keresnek a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. A Sebes-Körös jobb partján, az ország keleti felében, a Kis-Sárrétben, a Bihar Népe Vadásztársaság, mintegy 16 000 hektáron gazdálkodik. A Bihari-síkon, a Berettyó-folyó és a Sebes-Körös között gazdálkodó társaság éves szinten 1000-1200 mezei nyulat hasznosít, fácánt tenyészt és a vízivad vadászok terítéke mellett évről évre erős őzbakokat hoznak be a vadőrök. Ebbe a csapatba keresnek most egy új munkatársat – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Balról: Varga Balázs vadászmester és Puskás Sándor, a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke Komádi alatt barátai társaságában. Fotó: Agro Jager archív
Az elmúlt években több cikk is megjelent az Agro Jager hasábjain a Bihar Népe Vadásztársaságról. A cikkeket itt és idekattintva érheti el!
Ma az apróvadállomány gondozása, az őzbak vadásztatása mellett újabban a nagyvadra is figyelni kell, mert megjelent a területen a gímszarvas is. Az elmúlt évben kívánatos vaddisznók (korábbi beszámolónkat itt érheti el) estek és persze a vízivadvadászat idején bőven van feladat – tájékoztat Puskás Sándor elnök.
A társaság gazdálkodása stabil – folytatta. A tagság egységes és az intéző bizottság, a felügyelő bizottság is nyugodt, higgadt, alapos, átgondolt döntésekkel az elmúlt évben úgy határozott, hogy felújítja a társaság a vadászházát, amely ma már megújult köntösben, dísze a társaságnak.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A vadászház Komádi és Magyarhomorog között fekszik. Itt találhatóak a röpdék, a volierek, amelyekben évről évre fácánt tenyésztenek. A társaság szerencsésnek mondható, mert vadföldekkel is gazdálkodhat, így a takarmány egy részét megtermelik, amelyet a vadászház melletti épületekben készleteznek be – általában a tagság aktív részvételével.
Mezei nyúl terítéken készítenek Komádiban, a Bihar Népe Vadásztársaságnál. Fotó: Agro Jager archív
A környékben gazdálkodó földtulajdonosokkal hagyományosan jókapcsolatot ápolnak. Ez kiemelten fontos a társaságnak és erre továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek, ahogyan a természetvédelemmel is interaktív a kapcsolat és a lehetőségekhez mérten, de kölcsönösen segítik a külterületeken dolgozók egymás munkáját.
A terület igazi kincse persze a mezei nyúl és az őz. Akadt olyan esztendő, amikor három 600 grammos őzbak terítéke felett is tisztelegtek – emlékezett vissza Puskás Sándor.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Az elnök nem titkolta, hogy rengeteg feladat van, nagyon sok munka várja a Komádit, a Bihar Népe Vadásztársaságot választó hivatásos vadászokat, de hozzátette, hogy nagyon jó óvoda, iskola is található a ma már városi rangban álló Komádiban. Berettyóújfalu közelsége miatt sokan bejárnak dolgozni oda is, de Nagyvárad is bakugrásnyira van, ahová szintén sokat járnak vásárolni a környékben élők. Nevetett és hozzátette még, hogy nem baj, ha alig száradt meg a tinta a bizonyítványon – gyakorlatot majd szerez Komádiban!
Teríték a Bihar Népe Vadásztársaság vadászházánál. Fotó: Agro Jager archív
Jelentkezni telefonon Puskás Sándornál lehet, aki minden fontos és apró részletről is felvilágosítja a jelentkezőket – tájékoztatta lapunkat a Bihar Népe Vadásztársaság elnöke.
Puskás Sándor elnök
Telefon: + 36 30 935 38 06
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter
Fotó: Agro Jager archív
Befejeződött a nyári aratás
A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent
Partimadarak különös képessége: a csőr meghajlítása
Iohannis kihirdette a medvekilövési törvényt
A busa horgászata: kihívások és a siker kulcsa
Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól
A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát
A kunszentmiklósi kapitális compók
Életem busája
Lőkészségfejlesztő nap hivatásos vadászok részére
Nagy értékű gímszarvasok pusztultak el villanypásztorba gabalyodva
Farkas Csaba (1973-2024)
Berta Bálint: A László-napi vadkan
A Nagykunsági Öntöző Főcsatorna óriása
Vadásznapot szerveztek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
A letkési kan
Visszatért a kapitális harcsa
Idei első süldőm
Amur a Kiskunsági Öntöző Főcsatornából
