Kiemelt cikk
Hagyomány és haladás: vadászat közben vizsgáztatták a kutyákat Siófokon – Interjú Pomázi Ágostonnal – GALÉRIA
Pomázi Ágoston jól ismert vadászkutyás bíró Somogy megyében, akit nagy tisztelet övez nemcsak a Sióvölgye Vadász Egyesületnél, hanem megyeszerte is. Sőt! Országosan ismert és elismert szakember. A vadgazdálkodásunk egyik doyenje, akinek hitvallása, hogy a vadászkutyákat vadászat közben kell minősíteni, ahol persze a kutyavezetők is mérlegre kerülnek. Az Agro Jager News őt kísérte el Siófokra, ahol a nagy tapasztalatú szakember a vadászati alkalmassági vizsgára jelentkező kutyák mellett, két bírójelöltjét is vizsgáztatta, hogy a kutyák mellett ízleljék meg az efféle munkavizsgákat, mert különleges szegmense az ágazatunknak: a kutyásvilág.

Középen Pomázi Ágoston, vezető VAV bíró, míg a képen bal oldalon Gáspár Tibor, míg jobb oldalon Szabó Krisztián bírójelöltek. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Pár szóban mesélnél arról, hogyan csöppentél a vadászatba? Itt vannak annyira fiatal hajtók, vadászok, akik már úgy nőttek föl, hogy te Guszti bácsi vagy, a Somogy megyei kynológus. Sok időt megéltél, kérlek mesélj egy kicsit magadról – miattuk is, ha kérhetlek!
Rákosligeten születtem, ott nőttem fel. Ma Budapesthez tartozik. Nagyon szerettem volna Sopronban tanulni, de helyhiány miatt nem vettek fel. Ez akkoriban így ment, ha nem volt az embernek hátszele, akkor nem sikerült. Márpedig nekem nem voltak politikai kapcsolataim. A családban egyébként senki nem volt vadász. Gimnáziumban érettségiztem, aztán elektrotechnikusként indultam el. Élni kellett, de mindig bennem volt valami hiányérzet. A kettes Metrót építettük akkor és én jelentkeztem Óladra vadász, vadtenyésztő levelező képzésre. Sokat utaztam és a mai napig hálás vagyok azoknak a srácoknak, akikkel együtt dolgoztam, mert segítettek, pedig mindenki tudta, hogy ott fogom hagyni őket. Mikor meglettek a papírjaim, beballagtam az Attila útra és kerestem az erdészet igazgatóját. Fogadott. Meghallgatott, de állást nem tudott adni, azonban nem eresztett el. Telefonált és így kerültem az Ikarus Gyári Dolgozók Vadásztársaságához, vadőrnek. Akkor eldőlt a sorsom. Rendes ember volt. Segített. Sosem felejtem el.

Siófokon, a Sióvölgye Vadász Egyesületnél változatos a vadászterület Fotó: Trencsényi zoltán
Meddig dolgoztál vadőrként? Milyen kutyáid voltak?
A kutyások német juhásszal kezdtek, nekem is az volt. Aztán jöttek a vizslák, a magyarok, a németek, sőt magyar agaram is volt. Az első kutyám 1965-ben került hozzám. hivatásos vadászként vagy szebben, vadőrként 1974-ben kezdtem. Ecser, Maglód, Gyömrő, Vecsés tartozott hozzám. Úgy hatezer hektáros volt vadászterület. Nyolc évet húztam le. Aztán jött a nagy kiugrás, mert a Felsőbabádi Állami Gazdaság Főágazatához kerültem és a MAVAD élővad telepén dolgoztam. Ott koncentrálódott az ország mezei nyúl exportja és ott készítettük elő a szállítmányokat, indítottuk a mezei nyulat és persze a fácánt, nyugatra. Onnan csoportvezetőként átkerültem Üllőre és az idegenforgalmi és élővad telep vezetőjének neveztek ki. Mikor ezt felszámolták, akkor a MAVAD vadászati és vadgazdálkodási szakértőjeként és a kynológia bizottság tagjaként dolgoztam. Akkor még csak a MAVOSZ, azaz a Magyar Vadászok Országos Szövetsége létezett és elindítottuk egy korszakokat megelőző vadászkutyás programot. Engedték, mert kellettek a jó kutyák, hiszen a külföldi vendégek a teríték után fizettek és országos viszonylatban szükség volt a jól képzett, igazi munkakutyákra, amelyek lehettek családi kedvencek, de alapvetően munkakutyák voltak!

Munka közben egy magyar vizsla Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Milyen program volt ez pontosan?
A Vadászszövetség, amely a kamara mellett ma is létezik, felvette és kiépítette Gödöllővel a kapcsolatot és egy egyedülálló, ma is kuriózumnak számító pályát épített. Gödöllőn kotorékebeket, vaddisznóhajtásokra és apróvadvadászatokra készítettük fel a kutyákat és persze a kutyavezetőket. Úgy 1985. körül lehetett. Hatalmas igény jelentkezett, hiszen az 1970-es évek közepére elhatározták, hogy visszahozzák a nagyterítékű apróvadvadászatokat, ami sikerült is, de ahhoz a szakszemélyzet mellett a kutyásokat is képezni kellett. Támogatókra talált és a vadászat mindenen felülemelkedett. Összefogást hozott és sikerült megoldani a felmerülő kérdéseket és elindultak a tanfolyamok, no meg persze a vizsgák. A régi MAVOSZ szabályzatot akkor írtuk meg, akkor született meg az ötlet, hogy vadászatok közben kell értékelni a kutyákat. Az ötletemet elfogadták, bevezetésre került.

Balról Teplán László barna színű labradorjával Daisyvel, és Missyvel, középen, ifj. Skerlecz Tamás, míg a kép jobb oldalán Szabó Krisztián VAV bírójelölt Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hogyan képezték a kutyákat, hogy kellett változtatni a szabályzaton?
Társasvadászatokra kellett kutya, megkerülhetetlen volt, de a vadászokban az alakult ki, hogy a társasvadászat elrontja a kutyát. Ez nem volt így igaz és meg kellett tanítani, hogy a kutya a többi kutyával közösen, akár 10-20-30 kutyával együtt dolgozzon. A régi tanítási technikák között ez nem szerepelt, akkor kezdődött ez a munka. A nyitás a vadászatban hamar elkezdődött és egyszer csak megjelentek a retrieverek. Teljesen más a vadászati stílusok. A vizsláktól elvárták, hogy a standon nyugodtan üljenek, de erre nem igen alkalmasak, mert bennük van egy olyan attitűd, hogy kicsit maguknak is vadásznak! A vizsla szeret vadászni, össze is szedi a vadat, de a retriever képes egész nap fáradhatatlanul ezt egyforma tempóban produkálni. Megismertük ezeket a kutyákat és azóta is kedvelt vadászkutya-fajták. Tehát a külföldi vadászok számára rendezett vadászatokra készítettük fel a kutyákat. Felsőbabádon, majd a Balatonfenyvesi Állami Gazdaságban. Barátom, Szénási János közreműködésével nagy port vert fel. Jól sikerült!

Gáspár Tibor VAV bírójelölt Siófokon, a Sióvölgye Vadász Egyesület területén Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A rendszerváltás után eltelt 10 év és 2000-ben új szabályzatot adtatok ki! Mi változott, mi történt?
Megszületett a kamarai törvény és felállt a vadászatra jogosultak mellett, a sportvadászok érdekképviselete is. Szakbizottságok alakultak és 1998 és 2002 között belevághattunk egy reformmunkába, amely ma is hatással van a szakmára. Mikor Pest megyei fővadász voltam, hatalmas rálátást kaptam a megyére, a társaságokra és olyan területeket kerestem, ahol a terítékadatokból kitűnt, hogy ott nem csak vadásznak, hanem a kutyás élet is erős. Nekem nem arra volt szükségem, hogy a vezetés támogassa, hogy vadászatokon összejöhessenek a kutyások, hanem arra, hogy a tagság is élvezze a kutyások munkáját a vadászatokon és a terület alkalmas legyen arra, hogy a hajtások között, változatos terepen ismerjük meg a kutyákat. Az érdemi munka akkor indult be. Hatalmas egyeztetések, harcok, érvek emelkedtek felénk, de összefogott a szakma és a kamara felállította a saját vizsgarendszerét: így csak az lehet ma is VAV vizsgabíró, aki maga is vadászik. Ezt nehezményezte az FCI és a MEOE, de szerencsére ma sem változott. Persze, a soraink között vannak ilyen területen dolgozó kollégák is, csakhogy érvényes vadászjeggyel is rendelkeznek!

Ferenczi Zsombor indítja magyar vizsláját: a kutyáknak vízből is vissza kellett hozni a lőtt vadat. Fotó: Teplán László
Ismert tény, hogy a hivatalos kamarai bírálati lapon túl „Guszti bácsinak” egyedi pontrendszere is van! Számodra mi a legfontosabb?
A lőtt vadat a kutya hozza vissza, de a lövés, a vad kelése előtt és a visszahozás során különféle szabályoknak kell megfelelnie egy jó kutyának. A behozás vagy a visszahozás a kutyánál ösztönszerű, ezt használjuk ki, de ahhoz, hogy a kutya ne tegye tönkre a vadászatot, fegyelmezettnek kell lennie. Ez az igény különösen akkor jelentkezett, amikor a nagyterítékű vadászatokat szervezték. Ahol nagyon sokszor a hajtósornak meg kell állni, mert a leálló sor nem képes még újratölteni. Ha ilyenkor beugrik egy kutya és azt nem tudjuk visszahívni, az egész éves munka kárba veszhet. A kritériumrendszer összetett, ahogyan egy kutyának is összetett feladatokat kell végrehajtani és egy jó vadászkutyának feladatokat kell megoldania, gyorsan kell eldöntenie, mit és hogyan csináljon. Mindezeket együttesen kell vizsgálni!

A szajkó mindig becses vadja az elejtőnek Fotó: Trencsényi Zoltán
Ragaszkodásod miből fakad, hogy a vadászaton akarod vizsgálni a kutyákat?
Különféle szempontokat határoztam meg, hiszen az egész napi munka alapján tudjuk csak eldönteni, hogy valóban alkalmas-e vadászatra egy-egy kutya? Mesterséges körülmények között feladatokat, részfeladatokként hajtatunk végre a kutyával. Ott hibázni nem lehet. Egész nap azonban előfordul, hogy a kutya hibázik, de azt bíráljuk, milyen rendszereséggel vét? Mesterséges körülmények között nem tudom megítélni a kondícióját, hogy különféle terepen, hogy viselkedik. Mondok egy példát. A nádban előfordul, hogy elveszti a vezetőjét, de vajon megkeresi-e? A vizsgán a gáton haladva ráláttam a teljes hajtásra és figyeltem a kutyák mozgását s persze kiemelten fontos, hogy miként viselkedik a többi kutyával, és a többi vadásszal.

A vadászterületek megannyi helyen utakkal, sokszor vasúttal is szabdaltak. Fontos, hogy a kutyák visszahívhatók legyenek Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Honnan indultunk, merre tartunk?
Volt olyan idő, amikor a kutyavezetőknek felszerelése sem volt. Még pórázt sem hozott. Láttam olyat, hogy madzagon voltak a kutyák. Ezt meg kellett szüntetni. Ma már kulturáltan jelennek a vadászok, a hajtók. Azonban nem mindig teszik vezetékre az ebeket. Elveimmel ez ellentétes: a hajtás szüneteiben vegyük pórázra, mert a több kutyával ilyenkor vesznek fel olyan rossz szokásokat, amelyek nem valók a vadászatra. Ma már az is kikopott, hogy kutyák döntsék el a rangsort egymás között. Nem engedjük ezt és ez is ritkán tűnik fel. Vadászatban, a kutyák között nincs rangsor, nem ők döntenek, hanem mi és rangsor helyett a feladatra szükséges koncentrálniuk. 2000-ben indítottunk bíróképzést is és 2001-ben 42 bírónk dolgozott, ma 200, de a szakmai értékek nem veszhetnek el. Azt nemcsak szinten kell tartani, hanem törekedni kell, hogy ne csak szélesítsük, hanem erősítsük is a szakmai alapjainkat. Kikopnak azok a formációk, amikor 10 kutya ugrik a vadért. Ne menjen, csak kettő. A többit hívjuk vissza! Nem baj, ha ugrik, de tudjuk visszahívni! Az őzzel szemben közömbös legyen. Minden apróvadvadászaton látunk őzet, de a kutya ne űzze. Ha a kutya hívásra nem jön vissza, azt ki kell zárni. S persze vadászaton ne fegyelmezzük a kutyát és ne is rugdossuk. Ott elsősorban a vadásztársat kell kizárni vagy éppen a hajtót. Ezek ma már nagyon ritka jelenségek. Határozottan és jó irányba változott a vadgazdálkodás, de a szakmaiság, a követelmény rendszer nem változik. A vadászkutyák alkalmasságát csakis természetes körülmények között, azaz vadászatokon lehet mérni. Egy kutya vonatkozásában nemcsak én, hanem a gyakorlat és a vadászatokon résztvevők szoktak a legkritikusabban ítélkezni. Az építő jellegű, korrekt vélemény és a kritika nélkül nem lehet továbbfejlődni. Képzett, iskolázott szakemberek kellenek, ahogyan a kutyáinktól is ezt várjuk el. Kinőttük már azt a világot, hogy majd megtanulja. Ez ma már kevés. Ha hibázott az ember, ha hibázott a kutya, azt nem megmagyarázni kell. Úgy kell jönni a vadászatokra, hogy minden jól működjön és persze tanulni, gyakorolni – szoktam mondani, nem csak a kutyának.

Szépen, takarosan felkerülnek a kakasok az UAZ oldalára Fotó: Teplán László
Vadászaton mit figyeltek még?
Mesterséges körülmények között a kondíciót nem tudjuk vizsgálni, de egy egész napos vadászaton, a kutya állóképessége megmutatkozik. Általában a délelőtti órák jól telnek, de délután előfordul, hogy nógatni kell a kutyát. Egyforma lendületet, egyforma hozzáállást várok el, stabil kiegyensúlyozott munkát. Szenvedéllyel vadásszon a kutya és jókedvű legyen, hogy a gazdájával, a többi kutyával lehet. Élvezze a sikereit és ezt mi értékeljük, amit a kutya megért. Legyen kapcsolat az ember és a kutya között. Előfordul, hogy a kutyáknak szorosan együtt kell lenni. Tanulják meg egymás közelségét és azt, hogy több kutya is van, mindegyik fontos.

Lőállásban idősebb Teplán László Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Két bírójelölted is veled tartott, őket is értékelted?
A bíróink magasan képzettek. Ismerniük kell az összes vadászkutyafajtát, a vadászati stílusokat és a fajtákra jellemző keresési szokásokat. Elvártam tőlük, hogy egész nap figyeljék a kutyákat s egész nap a hajtósoron, a vadászatvezető engedélyével változtassák a pozíciójukat. Figyelték a kutyákat. Örültem neki, hogy egymás között is kommunikáltak és hozzá kell tennem, hogy maguk is hosszú évtizedeket töltöttek el a vadászatban a vadgazdálkodásban. Jó szakemberek. Kellenek a vadászkutyás bírói karba.

A Bakonyból hideg szél érkezett, örültünk, ha a sűrűkbe keveredtünk! Fotó: Trencsényi Zoltán
Mindig van egy-egy különleges élménye a bíróknak is. Siófokon volt-e ilyen?
Természetesen! Sok kutya jelentkezett vizsgára, sokan voltunk és a bírójelöltek jelezték, hogy akadt egy, talán lövésfélő, vagy lövésgyenge kutya. az első hajtás szünetében kiderült, hogy a kutyával nem vettek még részt vadászaton, de rendkívül érdekes helyzet állt elő, hogy minden feladatot végrehajtott. Így engedtük tovább a hajtót, aki egyébként ráadásul nem is vadászik és figyeltük, az egyébként rendkívül értelmesen viselkedő, német vizslát. A vadászat okozta rengeteg új élmény és a rengeteg impulzus megzavarta az elején, de látta a körülötte dolgozó kutyákat és felvette a ritmust. Figyeltük, hogy összeköti a durranást a madár leesésével és a nap végére a kutya tökéletesen dolgozott. A kutyához türelem kell és lehet, hogy mesterséges körülmények között egy jó adottságú kutya pályáját megtörtük volna, kizártuk volna a tenyésztésből. Ehelyett a vadászatvezető felajánlotta, hogy a következő vadászatokon is csatlakozhat hozzájuk, hiszen jól felkészített, jól dresszírozott kutyával érkezett. Ezek az élmények azok, amelyekért érdemes ebben a szakmában dolgozni.

Trencsényi Zoltán: “Csak hajtó vagyok, ne lőjetek!” Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Sokan kérdeztek tőled, most én is kérdezek? Sokszor hosszú utak után érkezünk meg egy-egy vadászterületre, ahol jó esetben ismerik egymást a kutyák, sőt látom, hogy örülnek is egymásnak, mikor találkoznak. Szabad-e engedni ilyenkor az ugrálást vagy pórázra kell venni?
Természetesen igen. Nekünk is kell mozogni, hiszen meglátogatjuk a konyhát, iszunk egy kávét. A kutyának is jár. Kiugrálja magát, körbeszaladja a vadászházat. Nyilván a kutya is örül, de 10-15 perc után vegyük pórázra és az eligazításon már minden kutya a gazdája mellett legyen.

Ifj. Kersák György, akit a társaságban mindenki csak Gyurcinak szólít, rendszeresen három magyar vizslával érkezik vadászni Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Mit ajánlasz azoknak a vadászkutyásoknak, akik városban élnek, ők mire figyeljenek, hogyan képezzék a kutyáikat?
A kutya felkészítése sokféle módon történhet. Ezek közül egyet nem ajánlok, mert az a kutya életében törést jelent, hogy bentlakásos intézménybe adjuk. Munkakutya kell, ez megkerülhetetlen, de látjuk, hogy megviseli, rosszul éli meg, bizalomvesztésnek fogja fel. A Vadászati törvény egyértelműen rendelkezik, hogy lakott területen kívül a kutyát pórázon kell tartani. Hogy mi a megoldás? Tapasztalataim azt mutatják, hogy vegyük fel a kapcsolatot a helyi vadászatra jogosulttal és ők általában ki szoktak jelölni egy-egy olyan területet, ahol a vadászkutyások kijárhatnak, de javaslom, hogy akkor is megkülönböztető nyakörvet helyezzünk fel a kutyára! Ez kell a jó viszonyhoz is, mindannyian vadászunk, tiszteljük meg egymást, hogy a szabályokat, a törvényeket magunkra vonatkozóan is kötelező érvényűnek vesszük.

Hagyomány és haladás: Siófok, vadászati alkamassági vizsga Fotó: Teplán László
Hogyan értékeled a siófoki vizsgát?
Az elnökkel, Skerlecz Tamással és Kersák Györggyel, a vadászmesterrel régi jó kapcsolatban állunk. Itt tagság is elkötelezett a kutyák mellett és amúgy is sok kutya dolgozik, egy-egy családnál kettő, három is! A Sióvölgye Vadász Egyesület ilyenkor mindig olyan területeket jelöl ki, hogy a fasoroktól a nádasig, az erdőn át, a vizes feladatokat is tudjuk teljesíteni. Fontos, hogy őzzel is találkozzunk a hajtásban. Jól dolgoztak a kutyák, láttunk mezei nyúl megállását is és visszahívásokat. Fiatal kutyákat és rengeteg fajtát. Persze a vadászkutyások mind ismeretlenek voltak és ilyenkor a kutyavezetőket is bíráljuk. Fújt a szél, így szél alatt és széllel szemben is jól dolgoztak. Láttunk ragyogó visszahozásokat, például egy kutya a Sión túlra eső fácánt kutatta fel a szemközt lévő gyékényesben, majd úgy hozta át, hogy a fácán szárnya takarta a szemét, de ennek ellenére nem tette le. Izgalmas vizsgapillanatok voltak mindannyiunknak. Szállingózott a hó, fújt a szél, már-már nehéz körülmények alakultak ki. A délutánig tartó vadászaton minden kutya eredményesen dolgozott és teljesítették a vizsgát.

A Vadászati alkalmassági vizsga végén, terítéknél. Fotó: Teplán László
Megkerülhetetlen, hogy egyes megyékben rendszeressé vált a reggeli rendőrségi ellenőrzéseken a VAV munkavizsgák ellenőrzése is. Értékelnéd ezt?
Két éves kor felett kötelező, hogy a vadászatra jelentkező vadászkutya VAV munkavizsgával rendelkezzen. Somogy vármegyében együttműködési megállapodást kötöttünk a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal és ők rendszeresen elkérik a vadászkutyák papírjait is. Az eljáró hatóság azonban nem ők, csak értesítenek bennünket. Ezt az irányt nagyon helyesnek tartom és egy-két megyében határozottan működik is. Hozzá kell tenni, hogy nem a kutyavezetőt fogják szankcionálni, hanem a vadászatra jogosultat, amelynek a mértékét 100 000 forintban maximalizálták. Úgy gondolom, hogy egy jól felkészített vadászkutyának ez nem jelenhet gondot és elvárható követelmény, mi több az értékét, különösen a tenyészértékét sokszorozzuk meg a kutyáinknak. 50 év vadászati múlttal jószívvel ajánlom mindenkinek…
Dr. Szilágyi Bay Péter
Fényképezte: Teplán László, Trencsényi Zoltán, Dr. Szilágyi Bay Péter
Kiemelt cikk
AM: Továbbra sincs új kitörés, a kormányülésen is napirenden volt a védekezés
Továbbra sincs új kitörés, eredményes védekezés a ragadós száj- és körömfájás ellen – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter jelezte, a szerdai kormányülésen beszámolt a kormánynak a ragadós száj- és körömfájás okozta helyzetről.

Nyugalomra int az agrárminiszter: nincs új kitörés, nincs új fertőzött telep, gazdaság. Fotó: Választási malacok a ruzsai vásárban – Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az Állategészségügyi Operatív Törzs és az állategészségügyi hatóság intézkedései továbbra is zajlanak a fertőzött négy telepen, a védelmi körzetükben és országosan is célzott intézkedések vannak. Az egész országban vizsgálják, mintavételezik az állattartó telepeket, újabb fertőzést eddig nem találtak – közölte Nagy István. Jelenleg a Darnózselin és a Dunakilitin lévő, fertőzött szarvasmarhatelepek felszámolása zajlik. Erről a két telepről 3500 marhát kell leölni és elföldelni a hatóságok által megszabott szigorú protokoll szerint – ismertette.
Hozzátette, erre rendkívüli munkavégzést rendelt el az operatív törzs, ez így is napokig tart. Az agrárminiszter hangsúlyozta, bíznak benne, hogy néhány napon belül ezt be tudják fejezni. Az állatok elföldelése szigorú hatósági felügyelet mellett zajlik a bábolnai dögkúton, és a területek őrzését is biztosítják. Nagy István a videóban megköszönte az állategészségügyi szakemberek, a rendőrök, a katonák, és mindenki munkáját, aki a védekezésben részt vesz.
A hatóságok teszik a dolgukat 0-24 órában, de fontos azt is tudni, hogy a védekezés nem csak a hatóságok dolga, az állattartók felelőssége is óriási – fejtette ki. A miniszter arra kérte az állattartókat, hogy figyeljék az állataikat, tartsák be a szabályokat és a protokollnak megfelelően azonnal jelentsék, ha gyanút észlelnek.
“Kérem mindenki együttműködését, mert csak a szabályok betartásával és együttműködéssel tudjuk megvédeni ettől a ragályos, borzalmas vírustól az egészséges állatainkat” – fogalmazott Nagy István.
Agrárminisztérium
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Azonnali összefogásra van szükség, hogy megmentsük a nagy godát
A nagy goda (Limosa limosa), a szikes rétek, a nedves mocsárrétek, a szikes legelők egykori jól ismert fészkelője volt. A hazai fészkelőállomány az 1990-es években becsült 1000-1200 páros állományról napjainkra 100 pár körülire zsugorodott. Az állománycsökkenés fő okai az alacsony költési siker, a nem megfelelő élőhelykezelés és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai – közölte a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.

Veszélyben a nagy goda. A képen egy nagy goda fióka látható. Fotó: Szilágyi Attila
A negatív hatások olyan mértékűek, hogy a vizes élőhelyek védelmében elért eredmények már nem tudják kompenzálni az alacsony költési sikerből fakadó állománycsökkenést. Felismerve a problémát, miszerint a faj hazai állományának megmentéséhez – a további élőhelyvédelmi intézkedéseken túl – aktívfajmegőrzési beavatkozásokra is szükség van.

Természetvédelmi szakemberek kerítik el a nagy goda fészkelő helyeit. Fotó: Zalai Tamás
Ezért, az idei évtől a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság közös kísérleti projektet valósít meg három mintaterületen, melyek célja a költési siker növelése a predációs nyomás csökkentésével.

Fokozottan védett nagy godák. Temrészetvédelmi értékük egyenként 500 000 Ft. Fotó: Szilágyi Attila
A védelem érdekében az idei évben több módszert is tesztelünk, melyek segítségével tudjuk meghatározni a legjobb eszközöket a vizes élőhelyekhez kötődő földön fészkelő madárfajok védelme érdekében. A védelem első lépése, hogy a tradicionális fészkelőterületeken nagyobb (1-4 hektár) területeket kerítünk le villanypásztorral, amely reményeink szerint segít a szőrmés ragadozók távoltartásában – tájékoztatott a közös szakmai programról a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület.
Hortobágy Természetvédelmi Egyesület
Fotó: Szilágyi Attila
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Belgrád – Megnyitotta kapuit a 45. Nemzetközi hajózási, vadász és horgászvásár – GALÉRIÁVAL
Belgrádba, avagy ahogy Szerbia és a Balkán szerte szokás mondani: Beogradba utazni, ma is fogalomszámba megy. Kétséget kizáróan dinamikusan fejlődik a szerb főváros. A Duna, ahogy elérjük a Beogradski Sajam, azaz a Belgrádi Vásár területét, méltóságteljesen hömpölyög s a hídról is jól látható, félelmetes víztömeggel „vonul” el a város alatt. Rajta megannyi uszály, teherhajók és megszámlálhatatlan csónak és más vízi jármű. Pezseg az élet a Dunán, de nemcsak a vízen, hanem a vásáron is. Április 15-én kezdődik az őzbaknyitány déli szomszédunknál is és fegyverért, lőszerért érdemes Belgrádba bemenni. Dejan Dzakulával, a Lov i jos ponesto főszerkesztőjével, a Poredak hetilap munkatársával indulunk el Újvidékről, mivel mással, mint a most átadott gyorsvasúttal, hogy kiélvezzük ezt a szép napot.

Pezsgő víziélettel találkozik az, aki Belgrádnál találkozik a Dunával. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Szerbiában jó szokása a vásároknak, hogy koncentráltan és igen sok fegyvert lehet megtekinteni és tényleg standról, standra lépve, annyi minden látnivaló van, hogy nehezen lehet haladni. A FOX standon Dejan jóbarátaival vált pár szót és kiderül, hogy ide megközelítőleg 100 terméket hoztak, csak ingből 34 félét.

Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője Újvidéken, a Magyar Szó legfrisebb számával fogadott. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Ma is igaz, ami 30 éve Szerbiában igaz volt, hogy amire szüksége van a vadászoknak, horgászoknak, azt egy helyen be lehet szerezni. Bár úgy tűnhet, hogy számokat, a kiállítókat nézve kevesebben érkeztek, de roskadásig vannak a különféle lőszerek, töltények, kiegészítők a legkisebb késektől, a legdrágább elektronikai eszközökig.

Nyitás előtt a 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Hangsúlyos, – meséli az Agro Jagernek a FOX munkatársa, hogy ma is nagyon népszerű fegyvermárka Szerbiában a Zastava, amely ma fénykorát éli és láthattuk az 55. LORIST-on, Újvidéken, hogy a legigényesebb vésésekkel is dobnak piacra fegyvereket.

A vendégek érkezése előtt még a Szerb Vadászszövetség újságát lapozgattam. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto
A szerbiai fém-, és acélgyártás méltán magas minőséget adott mindig is és ebből a sorból a tradicionális lőszer, a Partizan sem maradhat el. Ahogyan Magyarországon, úgy déli szomszédaink, vadászbarátaink is, ha vaddisznóra indulnak, akkor legtöbben a .30-06-os kalibert tárazzák be, abból is a soft point heggyel szereltet. Vissza is kérdeznek és kíváncsian várják többen, hogy mi, Magyarországon mit használunk. Mikor kiderül, hogy ebben a kaliberben sokan hisznek, a bólogatásuk megerősít, ha vaddisznó, akkor a szerb és a magyar vadász egyként gondolkozik.

Milica Mateljevics, a Szerb Vadászhölgy Klub elnöke és Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője, a Poredak munkatársa. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Tudni kell, hogy míg nálunk a kemping egy kissé háttérbe szorult, addig Szerbiában remélem sosem fog eltűnni, amihez manapság már olyan mennyiségű eszközt árulnak, amelyhez, véleményem szerint egy külön kisteherautó kell. Meg kell jegyezni azonban, ha lehetőség van arra, hogy pihenni menjenek a természetbe, akkor azt valóban, ahogy nálunk mondják: meg is ülik! S ha nekünk olyan szerencsénk van, hogy bennünket is meghívnak, akkor hálásak lehetünk, mert akit az asztalukhoz leültetnek, vadászni, horgászni magukkal visznek, az márpedig családtaggá válik.

A FOX vadászbolt csapata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállításon láttunk zárt magaslest, amelynek a tetejére is fel lehetett mászni. Kézzel készített horgászcsalikat, horgászfelszereléseket. Ott voltak a szerbiai solymászok, akik bemutatták az uhujukat is, amelyért önmagában véve is érdemes volt elutazni.

A Szerb Vadászszövetség standján a kraljevoi erdészeti technikum diákjai Milan Žarković vezetésével várták a kicsiket. Az ifjúsági program összeállítását Milica Mateljevics, Milan Žarković és Dejan Dzakula közreműködésével fogadta el a szövetség és valósítják meg országszerte. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Baráti beszélgetések, csendes jó hangulatú találkozók fémjelezik a vásárt, ahol mindig meg-megkínálják a vendéget egy kis kolbásszal, szalámival, no és persze – rakijával. Visszautasítani csak is akkor szabad, ha tényleg autót vezetünk, amire mostanság egyre nehezebb hivatkozni, mert átadták a Szabadka-Újvidék-Belgrád gyorsvasutat, amellyel szűk egy óra alatt Belgrádban lehetünk! Ahogy mondtam soha nem látott mértékben fejlődik Szerbia.

Rengeteg fegyvert és lőszert lehetett megtekinteni Belgrádban. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kiállítás sok tekintetben egyedi, de abból a szempontból biztosan, hogy a szülők magukkal hozzák a legkisebbeket is. Van, aki a hajók miatt, van, aki a horgászat miatt és vannak, akik a vadászat miatt.

A gyöngygolyót Szerbiában soha nem felejtették el, ma is rendkívül népszerű tölténye a szerbiai vadászoknak! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A gyerekek edukálására, képzésére, a természet megismerésére a Szerbiai Vadászszövetség rendkívül nagy hangsúlyt fektet és Milica Mateljevics, a Szerbiai Vadászhölgy Klub elnöke, valamit Dejan Dzakula organizálásával egészen nagy, csak a gyerekek számára berendezett standdal készültek, ahol a helyi erdészeti technikum diákjai foglalkoztak a kicsikkel.

Gyerekek lepték el a Szerb Vadászszövetség standját. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Madár felismerés, hangok azonosítása, csontok, preparátumok és elméleti feladatokkal különféle ajándékokat lehetett nyerni, közöttük olyan vadásznaplót is, amelybe feljegyezhetik a gyerekek megfigyeléseiket.

Szerbiában a vadászat mindig jó hangulatban telik és ez igaz a kiállításokra is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Milica Mateljevics és Dejan Dzakula kiemelte, hogy ennek a programnak az a célja, hogy komplexitásában ismerjék meg a gyerekek az élővilágot, hogy megértsék azt, hogy mennyire sebezhető, hogy sokszor nehezen regenerálódik a környezetünk, ha arra nem vigyázunk, vagy netán szándékosan kárt okozunk.

Uhut nem minden nap lát az ember, de Szerbiában semmi sem lehetetlen. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Minden kiállításnak van egy fajta „íze” és a belgrádi sem marad ki ebből a sorból. Belgrád már tényleg a Balkán kapuja.

Kellemes meglepetés ért Belgrádban, mert az Ürmösi családnak dedikálhattam Hubert, a vadászmanó c. ifjúsági regényemet. Fotó: Dejan Dzakula / Lov i jos ponesto – Poredak
Innen keletre, nyugatra, délre már keveset kell ahhoz autózni, hogy Szerbia vadregényes tájain cserkelhessünk, hallgassuk az éjszakát valami veszedelmes, kőomladékos hegyoldalon.

Szerbiai barátaimnak szoktam mondani, mikor megvendégelnek, ha nem megyünk vadászni az sem baj. Belgrádban ilyen tállal kínáltak a Szerb Vadásszövetség standján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Egy rakija, egy szelet kolbász, szalámit elfogadva kérdezzünk rá, tudnak-e valami jó vadászterületet, ahol el lehet bújni a mindennapok forgataga elől.

A Szerb Vadászszövetség standján: az ifjúság edukálása a kiemelt cél. Szerbiában 90 000 ember vadászik és számuk dinamikusan nő. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vadászjegy a külföldieknek olcsó. Egész évre sincs 1000 dinár – 9 euró – ami könnyen belátható, hogy erős alapot ad arra, hogy Szerbiába bátran elindulhatunk vadászni s ha egy vadásztársaságnál kiváltottuk, akkot Zagubicától Zlatiborig mehetünk vele, keresztül az országon…

Célra tarts! Irány Belgrád! A 45. Nemzetközi hajózási, vadászati és horgászati kiállítás április 7-ig nyitva tart. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A vásár 10 és 19 óra között tart nyitva. A belépő ára 700 dinár, ami 2348 Forint, de ha többen megyünk, akkor 500 dinárral is megúszhatjuk…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., laipgazgató
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131