Győr-Moson-Sopron vármegyei Gősi László vérebes utánkereső is megosztotta  a bőgésről a tapasztalatait lapunkkal.  A bősárkányi vadász a civil életben mérnökként dolgozik. Tudatosan készült a szeptemberre, az egész évi szabadságát a gímbikák utánkeresésére fordította.

Fotó: Gősi Laci – Agro Jager News

Az évek során egyre jobban érdeklődött a vérebes utánkeresők munkája iránt és elkezdett foglalkozni a vérebes szakmával. Körülbelül hat évvel ezelőtt kezdett el bajorhegyi vérebekkel vadászni. A tanulást az alapoktól kezdte el. Beszerezte az összes vérebekről írt  magyar nyelvű szakkönyvet, amire lehetett, rákeresett az írott és az online médiában. Sok év kellett ahhoz, mire kutyáival teljesen megbíztak egymásban. Mása és Putyin folyamatosan együtt dolgozik. Ruszinkovics Dani javasolta a “kétkutyás” megoldást, így a vérebek jobban lefoglalják a vad figyelmét.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kutya, az utánkeresés megkezdése előtt és közben is folyamatosan kommunikál a gazdájával. A vérebek metakommunikációja rendkívül fejlett, csak olvasni kell a viselkedésükből. Ha felveszi a csapát a kutya, viselkedése megváltozik, szinte extázisba kerül. Ha időnként kinéz, hátrafordul, azt jelzi  a gazdának, hogy valami gond lehet. Hajszára akkor engedi el kutyáját, ha érződik rajta, hogy rendkívül feszült, figyelmes és feláll a hátán a szőr. A kutya ösztönei megkérdőjelezhetetlenek.

Fotó: Gősi Laci – Agro Jager News

Az utánkeresések során egy Mauser M12 8×57-es fegyvert használt. Az utánkeresések többségét Győr-Moson-Sopron vármegyében végezte.  Folyamatosan csörgött a telefonja, csak a munkák egy részét tudta elvállalni. Egy átlagos nap megközelítőleg két- három , legfeljebb négy bika utánkeresésében vett részt – abban az esetben, ha nem volt nagy a távolság. A kutya teljesítménye is látványosan lecsökkenhet, mert ugyanúgy fárad, mint egy ember.

A kutyák teljesítményét nagymértékben befolyásolta a szeptemberi rekord meleg. Az átlagosnál gyakrabban kellett megállniuk az ebekkel, mert hamar kifáradtak a nagy melegben. Ilyenkor minden esetben vizet kapnak, amit a gazdájuk vitt magával. Gősi Laci, barátja Lajkó minden utánkeresésre elkísérte és segített a munkájában. Mivel szeptemberben a nagy meleg mellett alig volt eső, ez nehezítette a keresést. Ha párás, ködös volt a reggel, az szinte minden esetben kedvezőbb volt a kutyák számára. Egy pár milliméteres esőtől a kutyák aktívabbak lesznek, mert a szagnyomokat jobban érzik.

Fotó: Gősi Laci – Agro Jager News

Több esetben járt Veszprém vármegyében, utánkeresett a Vértesben is. Az idei bőgésben egyes helyeken, mint például a Hanságban, a bikák már augusztus végén el kezdtek bőgni. A vármegye többi részén a bőgés rosszul indult. A bikák főleg este, éjszaka bőgtek, ami rendkívül megnehezítette a vadászatukat.

A főbőgés körülbelül szeptember 10-15-én kezdődött, és a hónap végéig tartott. Ekkor már a bikák reggel és napközben is megszólaltak. A trófeasúlyok alakulása rendkívül diverz képet mutatott. Több esetben még olyan szakemberek is tévedtek, akik sok-sok éve, évtizede együtt dolgoznak a gímszarvassal. Előfordult olyan eset, amikor a becsült nyolc kilogrammos trófeasúly ennél jelentősen több lett a bírálaton. A régióban az ellenkezője sem volt ritka.

Ha vadászruházat, akkor     ->  E W I D E N T ->      Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

Ebben a régióban a sötétebb agancsszín jellemző. Veszprém és környékén világosabb agancsokat látott, míg a Vértesben a világosbarna szín dominált.

Körülbelül hat év alatt több mint 300 sikeres nagyvad utánkeresésben vett részt. 2023-ban 45 esetben indította Mását és Putyin gímbikák után, amiből 23 vad mellett gratulálhatott a sebző vadásznak es adhatta meg a végtisztességet a vadnak.

Körülbelül 8-10 bika kapott érmes minősítést a bírálat során. Az idei évben 10 alkalommal kérték a segítségét  lövéskontroll ellenőrzésében. 12 esetben nem találták meg  a trófeás vadat.

Fotó: Gősi Laci – Agro Jager News

A 12 meg nem talált bikából nyolc esetben könnyű húslövött, három esetben gerinctüske és volt egy láblövött bika is, amit kilenc kilométeren keresztül kerestek, de nem tudták beérni. Több esetben előfordult négy-öt kilométeres keresés is.

A 23 gímbika közül nyolcat dermedten találtak meg, 15 hajszából 13 alkalommal láblövött bikát hozott terítékre. Egy alkalommal szegy-, egy másik alkalommal csökelövött bikát kerestek meg.

Szeptember hónapban megközelítőleg 58 kilométer volt a vezetékmunka, a megtett hajsza elérte a 30 kilométert.

Az ország ezen pontja rendkívül sokszínű, a csatornák száma jelentős, főleg a szántóföldi növénytermesztés dominál. Éppen ezért, számos új kihívással és  élménnyekkel is gazdagodtak. A szarvasok előszeretettel keresztezik a kisebb- nagyobb csatornákat, ami a kutyának még nem akadály, annál inkább a kísérő vadászoknak.

Fotó: Gősi Laci – Agro Jager News

A több méter széles csatornák, amelynek mélysége akár elérheti a két métert is, komoly kihívás elé állította a vadászokat. Ilyenkor mindig valami kényszermegoldást kellett találni: egy mezőgazdasági kishíd, vagy egy kidőlt fa, amin ideiglenesen át lehet kelni, nagy segítség lehet.

Egy esetben Mása egy vasúti sínt keresztezett,  amikor jött a vonat is.  Baleset szerencsére nem történt. Az utánkeresés egy veszélyes üzem, bármi megtörténhet.

További részletekért kattintson a fényképre!

Az idei évben volt egy rendkívül szokatlan utánkeresésük is. Egy sebzett bika átváltott a szomszéd vadásztársaság területére. Gősi Laci azonnal hívta a vadászmestert, akit jól ismert. A helyzet végül úgy hozta, hogy a barátja hozta terítékre a gímbikát, nem messze a vadászházuktól, ahová a bika beváltott. Szerencse, hogy telefonált, hiszen teljesen véletlen volt, hogy a bika  a másik társaság vadászháza felé menekült.

Fotó: Gősi Laci – Agro Jager News

Idén is volt olyan bika, amire lövést tettek és elugrott. A rálövés helyén semmit nem találtak, a bika nem jelzett. Mása és Putyin alig 200 méter után “birtokba vették” a vadat, amelynél belső vérzés alakult ki.  Bármennyire is jónak gondolja magát egy vadász az utánkeresésben, a vérebekkel nem lehet versenyezni. Bármit is látunk a rálövés helyén, ami lehet egy csepp vér, vagy szőr, vagy bármi más – ez csak az embernek fontos, mint vizuális tényező. A kutyák ezekkel nem törődnek, ők a szagnyomok alapján dolgoznak.

Gősi Laci szerint megfigyelhető az a tendencia, hogy évről-évre egyre többször kérnek tőlük segítséget, a lövéskontrollban és az utánkeresésekben egyaránt.

Nem szégyen segítséget kérni, főleg akkor, ha bajba van egy vadász és nem tudják megadni a végtisztességet a trófeás vadnak – véli Laci.

Nagyon fontos egy vérebesnél, hogy amit mond vagy ígér, azt tartsa is be. Mivel szinte mindenkit ismer a szakmában, több esetben a kollégáit, barátait javasolta egy utánkeresésnél.

Ábra: Facebook

A szavahihetetlen embereket többet nem keresik a vadászatra jogosultak. Az utánkeresés előtt minden esetben érdemes megbeszélni a részleteket a felek között. Így az utánkeresés követően és a jövőben sem lesz félreértés.

Gősi Laci vérebes utánkereső szerint, ha a rálövés követően elugrik a vad és nem találjuk 100-200 méteren belül, mindenképpen kérjünk segítséget.

Ha bizonytalanok vagyunk kit, kiket keressünk, a Magyar Véreb Egylet tagjai bizonyosan segítenek. A listán szereplő vérebesek mindent megtesznek a sikeres utánkeresésért.

Az egylet garanciát is ad arra, hogy egy olyan szakembert keresünk meg, aki valóban ezzel foglalkozik és ért hozzá – zárta beszámolóját Gősi Laci bősárkányi utánkereső.

Győr-Moson-Sopron vármegyei vérebes utánkeresők elérhetősége itt érhető el

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu