Természetvédelem
AM: Rendkívüli jelentőségű az egyedülálló vizes élőhelyek helyreállítása
Magyarország teljes területének több mint negyede természetközeli állapotban maradt fenn, amely Európa országaihoz viszonyítva egyedülálló, az ország területének 21%-a Natura 2000 terület, 9%-a pedig védett természeti terület – jelentette ki Rácz András, a „A Fertő-táj természetes élőhelyeinek komplex helyreállítása és fejlesztése” című KEHOP projektzáró rendezvényen, Sarródon, szerdán.
Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
Az államtitkár beszédében emlékeztetett, ez a terület nem egybefüggő, hanem feldarabolódott, mozaikos szerkezetben maradt fenn, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a munkát végzi a 10 hazai nemzeti park igazgatóság több mint 1240 munkatárssal.
Vizesélőhely Békés vármegyében Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A természeti állapot javításához szükség van az európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát záró KEHOP – Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra. Az elmúlt 8 év során ezen program keretében a hazai nemzeti parkok mintegy 38 milliárd forint nagyságrendű összeget használtak fel, 100 beruházással több mint 100 ezer hektár területen javítva a természeti környezet állapotát – fűzte hozzá Rácz András.
Ha elérhető áron, minőségi outdoor ruházatot keres, akkor EWIDENT! Részletekért kattints a fényképre!
Az államtitkár kijelentette: ezen beruházások kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált, mint a ma záruló projekt is. A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartják karban a nemzeti parkok munkatársai, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve. A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt, mint a természetjárás, a kerékpározás, valamint a vízi és barlang túrák. A nemzeti parkok a magyar ökoturizmus letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény mintegy fele nemzeti park fenntartásban áll – szögezte le Rácz András.
Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM
Az államtitkár arról beszélt, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt KEHOP ciklus keretében 5 projektet 3 milliárd forint nagyságrendben valósított meg 20 ezer hektár hatásterületen. Ezen felül határon átnyúló projektek segítségével több mint 2 milliárd forintot használt fel természetvédelmi munkákra – méltatta a nemzeti park munkatársait az államtitkár, majd hozzátette: a ma záruló projekt több mint 875 millió forinttal 11 ezer hektár területen fejlesztette a vizes élőhelyeket és a Fertő környéki gyepeket.
Jogosítványra van szüksége? Keresse munkatársainkat vagy további részletekért kattintson a fényképre!
2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát – emelte ki Rácz András.
Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Pelsőczy Csaba Agrárminisztérium
Borítókép: Vizesélőhely Békés vármegyében, Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Természetvédelem
Miért mozognak vegyes csapatokban a bíbicek és a seregélyek?
Bíbic- és seregélycsapatok tűntek fel Kardoskúton.
Február második felétől egyre nagyobb számban figyelhetjük meg a visszaérkező bíbic- és seregélycsapatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén fekvő, tocsogós-vízállásos gyepterületeken.
Fotó: Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP
Mindkét faj rövidtávú vonuló, így az elsők között érkeznek vissza hazánkba a tavaszi vonulás során. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy ennek a két madárfajnak az egyedei elvegyülnek, és együtt mozog a nagy madársereg. Vajon miért keresik egymás társaságát ilyenkor a bíbicek és a seregélyek?
Az első és egyik legfontosabb ok, hogy a nagyobb csapat nagyobb védelmet jelent a ragadozók ellen. Így ugyanis több szem figyeli a veszélyt. A bíbicek különösen éberek a ragadozókra, és gyorsan riasztanak, ha például egy rétihéja vagy egyéb ragadozó madár megjelenik. A seregélyek kihasználhatják ezt a védelmet.
A másik fontos ok a táplálékszerzés megkönnyítése. Ilyenkor mindkét faj főként rovarokkal és egyéb gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket nedves réteken, gyepterületeken keresnek. A bíbicek kaparászásukkal, a gyepfelszín bolygatásával elősegíthetik a táplálék felverését, amihez így a seregélyek is könnyebben hozzájutnak.
Harmadik okként említhetjük a hasonló élőhely-igényeket. A vonulás során mindkét faj gyakran ugyanazokon a vizes élőhelyeken, esetleg mezőgazdasági területeken áll meg pihenni és táplálkozni. Így a társulás egyszerűen az élőhelyi preferenciák átfedéséből is adódik.
Végül, de nem utolsósorban a seregélyek és a bíbicek is társas fajok, a költési időszakon kívül nagyobb csapatokban mozognak, ami növeli a csoportdinamikát és a túlélési esélyeiket.
A kardoskúti Fehér-tónál mostanában zajlik az aranylilék vonulása is. Többször megfigyelhetjük, amint hasonló okokból ez a madárfaj szintén csatlakozik a bíbicek és a seregélyek népes táborához.
Forrás: KMNP
Tud-e a vad természetkárosítást okozni?
Sokan és sokféleképpen közelítik meg a vadlétszám kérdését, valamint egy adott terület vadeltartó képességének fogalmát. Másként látja ezt a vadgazdálkodó, akinek elsődleges érdeke a vadállomány védelme, a sportcélú vadászat, a vadgazdálkodás szervezése, valamint ennek szakmai, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtése. Másként ítélik meg a mezőgazdasági területeken és erdőkben gazdálkodók, akiknek elsődleges érdeke a hosszú távú, gazdaságos termelés biztosítása. Véleményt alkot a lakosság is, s bár e réteg a legnépesebb, szakmai hozzáértése a legtöbb esetben hiányos, inkább érzelmi alapon közelít a témához.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ábra: MME
Viszont napjainkban kevesebb szó esik a vad természeti értékekre gyakorolt hatásáról. Össze lehet hasonlítani a vadlétszámra vonatkozó adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat, de sokszor hallhatjuk, hogy ezek a számok becsléseken alapulnak, és a valóság mást mutat. Megnézhetjük a terítékadatokat is, amelyek a legálisan elejtett vadlétszámról adnak reális képet. Anélkül, hogy konkrét számokat idéznénk, abban a legtöbb érintett egyetért, hogy mind a becsült vadlétszám, mind a terítékadatok évről évre növekvő tendenciát mutatnak. Véleményem szerint reális képet akkor kapunk, ha kimegyünk egy adott élőhelyre, és a saját szemünknek hiszünk, tapasztalatainkra támaszkodva vonunk le következtetéseket.
Így tettem én is, amikor a Vértesi Tájvédelmi Körzetben több évtizeden át mértem fel a természeti értékeket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mezőgazdasági, vadgazdálkodási és természetvédelmi ismeretekkel felvértezve, a Vértest évtizedekig járva, gyűjthettem tapasztalatokat az adott témakörben. Tapasztalatom szerint mind a vadlétszám, mind a vadfajok száma az elmúlt 40 évben drasztikusan megemelkedett. Megjelentek a Vértesben spontán visszatelepülő és szándékosan, vadászati érdekből betelepített vadfajok is. Elég, ha az aranysakálra, a dámra vagy a muflonra gondolunk. Mindeközben a gímszarvas és a vaddisznó létszámának erősödését is tapasztaltam. A vadlétszámot természetes úton szabályozó nagyragadozók teljesen hiányoznak a területről. Az állományszabályozó betegségek – gondolok itt a veszettségre és az afrikai sertéspestisre (ASP) – szintén elkerülték a Vértes térségét.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Előbbi a légi úton történő vakcinázások miatt, utóbbi valószínűleg a vonalas létesítmények (autópálya, vasút) vadmozgást és vándorlást korlátozó hatása miatt. Ami a területet járva rögtön szembeötlik, az a vad nyomainak sokasága: túrások, rágások, kitaposott vadváltók, amelyek napjainkban a védett és fokozottan védett élőhelyeken is egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő. Az erdőgazdálkodók kénytelenek vadkizáró kerítéssel körbevenni, nemcsak a vágásterületen nevelkedő fiatalosokat, hanem már a vágásra tervezett erdőrészleteket is. Ha néhány szerencsés évben olyan bőséges makktermés adódik, amelyet a vad sem tud teljesen elfogyasztani, a megjelenő csemeték csúcsrügyeit biztosan visszarágja. Vadkizáró kerítések nélkül nem jelenik meg értékelhető természetes újulat, amely a természetközeli erdőkben a fahasználat egyik előfeltétele. Az így bekerített területek tovább fokozzák a nem bekerített részeket terhelő vadnyomást. Ha a vadlétszám közelítene az erdő természetes eltartóképességéhez, az erdőgazdálkodók nem építenének milliókba kerülő kerítéseket, hiszen az nem állna érdekükben. Fontos tény, hogy a védett és fokozottan védett területeken az elsődleges cél az élőhely és az ott található természetvédelmi értékek védelme, megelőzve az erdő- és vadgazdálkodási érdekeket. A Vértesben odáig jutottunk, hogy szükséges bekeríteni egy-egy védett növényfaj termőhelyét is.
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
Ilyen például az egyik jégkorszaki maradványnövényünk, a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló cifra kankalin (Primula auricula), amelynek utolsó két termőhelyét a muflonok veszélyeztetik. Élőhelyét évezredeken át védte sziklás, meredek, ember és vad által is nehezen járható volta, de a kizárólag vadászati érdekből, átgondolatlanul betelepített muflon ellen ez már nem elég, hiszen ez a faj, a hazai vadfajokkal ellentétben, ezeket a termőhelyeket is rendszeresen látogatja, lerágva és letaposva azokat. Egy másik szembeötlő jelenség, tavasszal, a vaddisznótúrásokkal érintett területek nagysága. A legérzékenyebb élőhelyek közé tartoznak a dolomit sziklagyepek, amelyek bővelkednek védett és fokozottan védett állat- és növényfajokban. Például itt él a vértesi nyílt dolomit sziklagyepek legértékesebb bennszülött növénye, a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), valamint hazánk legtermetesebb rovarfaja, a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).
Fotó: Klébert Antal – Agro Jager News
A vaddisznók rendszeresen feltúrják ezeket az élőhelyeket, komoly természetvédelmi károkat okozva. Az erózióra is érzékeny dolomit sziklagyepeknél, a gyepzóna sérülése miatt, a csapadék lemossa a termőtalajt, végérvényesen megváltoztatva az élőhelyet. Összegezve kijelenthetjük, hogy a felduzzadt vadlétszám nemcsak a mező- és erdőgazdálkodóknak, hanem a természetvédelmi értékeknek is kárt okoz. A megoldás a vadlétszám szabályozása, amely kizárólag a döntéshozók és a vadgazdálkodók felelőssége. A megoldás kulcsa pedig a vadászok kezében van.
Írta és fényképezte: Klébert Antal természetvédelmi szakember
Érdekli a Magyar Madártani Egyesület munkája? Olvasson naprakész híreket ITT!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Végéhez közeledik a bivalyok és a szürkemarhák teleltetése
Megkezdődött a házi bivalyok és a magyar szürke szarvasmarhák felkészítése az áprilisban kezdődő legeltetésre.
A tavasz közeledtével a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai állattartótelepén már megkezdődött a házi bivalyok és a magyar szürke szarvasmarhák felkészítése az áprilisban kezdődő legeltetésre.
Fotó: Vizes Tibor – KMNP
Jelenleg az állatok szemrevételezése zajlik, az elkövetkező hetekben pedig pótoljuk a kihullott fülszámokat. Azt követően sor kerül a szükséges állatorvosi kezelésekre.
A telepen három helyszínen több mint 1000 szürkemarha és 270 bivaly teleltetéséről gondoskodunk. Az időjárás kegyes volt a téli tartáshoz, nem volt nagy hideg, bár a szürkemarhák számára ez sem jelentene problémát, ugyanis ők az extrém hideget is jól viselik. A bivalyok kissé fázékonyabbak.
A tavaszias télben kevesebb szálastakarmány fogyott, mivel ilyenkor kevesebb energiára van szükségük az állatoknak. A tavalyi borjak a tél folyamán szépen fejlődtek, erősödtek, leválasztásuk is megtörtént. Szent György-nap tájékán a felnőtt bivalyokkal együtt ők is kimennek majd a legelőkre.
Forrás: KMNP
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Miért mozognak vegyes csapatokban a bíbicek és a seregélyek?
20 százalékkal drágult a tojás egy év alatt
Vezető tisztségviselőkre vonatkozó alapvetések vadászati egyesületeknél
KITEKINTŐ: Az egész EU-ban veszélybe kerülhetnek a farkasok, pedig a természetvédők szerint a likvidálásuk több kárt okoz, mint hasznot
A vadkárról kicsit másképp
Beszámoló a Baranya vármegyei Dúvadhétről 2025.
Új eGN napló, új műveleti kódtár
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
BUDAPEST: Beszámoló a 31. FeHoVá-ról – Galériával
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Bikák és agancsok
A hajdúnánási mosómedve
