Keressen minket

Természetvédelem

AM: Rendkívüli jelentőségű az egyedülálló vizes élőhelyek helyreállítása

Közzétéve:

Magyarország teljes területének több mint negyede természetközeli állapotban maradt fenn, amely Európa országaihoz viszonyítva egyedülálló, az ország területének 21%-a Natura 2000 terület, 9%-a pedig védett természeti terület – jelentette ki Rácz András, a „A Fertő-táj természetes élőhelyeinek komplex helyreállítása és fejlesztése” című KEHOP projektzáró rendezvényen, Sarródon, szerdán.

Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Az államtitkár beszédében emlékeztetett, ez a terület nem egybefüggő, hanem feldarabolódott, mozaikos szerkezetben maradt fenn, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a munkát végzi a 10 hazai nemzeti park igazgatóság több mint 1240 munkatárssal.

Vizesélőhely Békés vármegyében Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A természeti állapot javításához szükség van az európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát záró KEHOP – Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra. Az elmúlt 8 év során ezen program keretében a hazai nemzeti parkok mintegy 38 milliárd forint nagyságrendű összeget használtak fel, 100 beruházással több mint 100 ezer hektár területen javítva a természeti környezet állapotát – fűzte hozzá Rácz András.

Ha elérhető áron, minőségi outdoor ruházatot keres, akkor EWIDENT! Részletekért kattints a fényképre!

Az államtitkár kijelentette: ezen beruházások kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált, mint a ma záruló projekt is. A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartják karban a nemzeti parkok munkatársai, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve. A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt, mint a természetjárás, a kerékpározás, valamint a vízi és barlang túrák. A nemzeti parkok a magyar ökoturizmus letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény mintegy fele nemzeti park fenntartásban áll – szögezte le Rácz András.

Rácz András államtitkár, Agrárminisztérium. Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Az államtitkár arról beszélt, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt KEHOP ciklus keretében 5 projektet 3 milliárd forint nagyságrendben valósított meg 20 ezer hektár hatásterületen. Ezen felül határon átnyúló projektek segítségével több mint 2 milliárd forintot használt fel természetvédelmi munkákra – méltatta a nemzeti park munkatársait az államtitkár, majd hozzátette: a ma záruló projekt több mint 875 millió forinttal 11 ezer hektár területen fejlesztette a vizes élőhelyeket és a Fertő környéki gyepeket.

Jogosítványra van szüksége? Keresse munkatársainkat vagy további részletekért kattintson a fényképre!

2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát – emelte ki Rácz András.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Pelsőczy Csaba Agrárminisztérium
Borítókép: Vizesélőhely Békés vármegyében, Zsadány és a Begécsi-víztározó között. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom