Keressen minket

Vadászat

„Ismerd meg a Vadászokat!” – Hajdú-Biharban

Négy alkalommal szerveztek „vadászgyermeknapot” Hajdú-Bihar vármegyében

Közzétéve:

Az Országos Magyar Vadászkamara 2018-ban indította el az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű ifjúságnevelési és szemléletformáló programját. Vármegyénk idén is sikeresen pályázott, így lehetőségünk volt csodás természet közeli környezetben négy alkalommal „vadászgyermeknapot” szervezni és lebonyolítani, amelyek Nyírábrányban, Polgáron, Derecskén és végül Tiszacsegén valósulhattak meg.

Fotó: OMVK

Az összeállított tematikus programsorozat mindenhol nagy sikert aratott úgy a gyermekek, mint a kísérő felnőttek körében. Fontos célkitűzésünk volt, hogy a mai modern, digitális világból kiemelve bemutassuk számukra, hogy milyen csodás értékeket rejt a természet a benne élő növény- és állatvilággal. Fontosnak tartjuk, hogy az általános iskolai korosztály érdeklődését felkeltsük a természet, az élővilág iránt interaktív módon, játékos feladatokon keresztül, és ezzel megmutassuk a természethez kapcsolódó tevékenységeket, úgy mint vadgazdálkodás, természetvédelem, vadvédelem.

A rendezvényeket a Vadászhimnusz meghallgatásával nyitottuk meg, amely a gyerekek számára is sugallta a magyar vadászati tradíciók, a vadászati kultúra ápolásának fontosságát.

A napot a további programokkal folytattuk:

  • 2024 emlőse a fokozottan védett vadmacska. Erről az előadást Balogh Attila, a Széchenyi István Mezőgazdasági Szakképző Iskola pedagógusa tartotta, aki minden, e szép szakmához szükséges ismeretet, tudást a mindennapokban átad a tanítványainak is.
  • Farkas Szilárd, a Nyírerdő Zrt. halápi erdészetének fővadásza természetes környezetbe kihelyezett preparátumok segítségével mutatta be a különböző vadfajokat (őz, dám, vaddisznó, róka, borz, sakál, nyest, mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, szalonka, szarka, szajkó). Sípok és elektromos hanghívó segítségével ismertette a gyermekekkel ezen állatok hangját is. Tájékoztatást nyújtott a vadgazdálkodásban betöltött szerepükről, vadászati idényeikről.
  • Egy érdekes, csoportos séta közben fákról, bokrokról, cserjékről, virágokról, szemünk elé táruló növényvilágról Kocsis István, a 2019-es Év Erdésze osztott meg rendkívül érdekes ismereteket a gyerekekkel. Bemutatta a 2024-es év fáját a Közönséges Bükköt is.
  • A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából az év madaráról – a kerecsensólyomról – Koczka András tartott előadást. A „turul” madarunkról szóló, rendkívül érdekes előadás gazdag kép- és videóanyaggal illusztrálva átfogó képet adott e csodás ragadozó madarunk állományának közelmúlti és jelenlegi helyzetéről, a faj védelmében elért hazai sikerekről.

Fotó: OMVK

A sok-sok hasznos információ után kialakított 5-10 fős csapatok egy-egy tesztlapot töltöttek ki a megszerzett tudásukról számot adva.

Játékos vetélkedő keretében a csapatok a vadászház körüli, ligetes területen elrejtett őz-, dám- és gímagancsok felkutatásával sok-sok pontot szerezhettek, ami szintén befolyásolta a verseny végeredményét.

A Hortobágyi Madárkórház felkérésünknek boldogan tett eleget, hogy a gyerekek részesei lehessenek a gyógyult madarak elengedésének. Minden helyszínen 2-2 gyógyult madarat engedhettek szabadon. Információkat kaptak a Madárkórház múltjáról, jelenéről, jövőjéről, működéséről és természetesen a sérült madarak gyógyításának esélyeiről, fontosságáról.

A „Madársuli” képviseltében Imre István pedig egy vidám, érdekes bemutatóval kápráztatta el a gyerekeket, amely során elvarázsolta őket Marci, a kék arapapagáj, Bogyó, a macskabagoly és Henrietta, a héja. A madarak közreműködésével megtartott – olykor tréfás mutatványokkal fűszerezett – bemutató nagy sikert aratott a gyerekek körében.

Fotó: OMVK

A vadászok hű társai, a vadászkutyák sem maradhattak ki ezekből a napokból. Szinte valamennyi, napjainkban jellemzően használt vadász eb fajtával (vizslák, retrieverek, tacskók)megismerkedhettek a gyerekek. Az alapvető vadászati feladatok bemutatása mellett meg is simogathatták a barátságos ebeket és játszhattak is velük.

Tóth Sándor vadászkutya teljesítménybíró, vadászkutyakiképző vezetésével nagyon érdekes bemutatót láthattak a gyerekek a derecskei gyerekvadásznapon, ahol magyar, német, weimari és olasz vizsla, valamint labrador retriever fajtájú vadászebekkel mutatták be a legfontosabb munkatípusokat, fegyelmezési gyakorlatokat.

Az ebédutáni események a vármegye vadgazdálkodási adottságainak megfelelően „terítéken az őz” programmal folytatódtak. Ennek keretében az Agrárminisztérium adott helyszínen illetékes tájegységi fővadászai (Nyírábrány – Nagy Lajos, Polgár – Szatmári Ákos, Derecske – Polonkai László) tartottak előadást a vadgazdálkodás és a vadászat jelentőségéről, a vadászati hagyományok ápolásáról, a vadászetikáról, a vadat megillető tiszteletről, a terítékkészítés szabályairól és a vadászkürt szerepéről. Az előadások kellően vadászias hangulatát megalapozta a nagy gondossággal, tölgyfagallyakkal díszítve elkészített őzbakteríték, amelynél természetesen az utolsó falat és sebtöret ízléses elhelyezésére is figyeltek a szervezők. A gyerekek nagy érdeklődéssel fogadták ezt a programrészt is.

A délután további részében légfegyverekkel és íjakkal ismerkedhettek a gyermekek. Gyakorlással fejleszthették lőtudásukat, amiben a Debreceni Lövész Suli és a Magyar Íjász Szövetség szakemberei voltak segítségünkre.

A legkisebbek délután birtokukba vették az ugrálóvárat. A kreatív ajándékkészítés sem maradt ki ebből a szép, mozgalmas napból!

A résztvevő gyermekek érkezésükkor megkapták az egyenpólójukat, amelyet büszkén és boldogan viseltek egész nap. A Vadászkamara ingyenes kiadványával, a „Kisvadász” foglakoztató füzetekkel és számos kisebb meglepetésajándékkal is kedveskedtünk nekik.

A legjobb csapatok éremmel távozhattak.

A 3 rendezvény több mint 150 gyermek részvételével valósulhatott meg, akik széleskörű tudással, tapasztalattal, élményekkel és mosollyal az arcukon térhettek haza.

E rendezvénysorozat a 2024. augusztus 31-én, Tiszacsegén megrendezett Vármegyei Vadásznappal zárult, amely szintén a fiatal generációt célozta meg. Itt is csaknem 100 gyermeknek szerezhettünk egy élménydús napot.

Minden nap végén a gyermekek kipirult, elégedett, mosolygósan fáradt arca volt számunkra a legfontosabb visszajelzés, hogy „IGEN”, ezért érdemes volt a szervezéssel járó sok feladatot vállalni.

Fotó: OMVK

Köszönjük támogatóinknak:

  • Nyírábrányi Vadásztársaság
  • Mogyorós Vadásztársaság
  • Polgármente Vadásztársaság
  • Polgár Város Önkormányzata
  • Barátság Vadász Közhasznú Egyesület
  • Vadászati Kulturális Egyesület
  • Leitz Hungária Kft.
  • Blaser Group Kft
  • OTP Bank
  • Pékház Kft.
  • Balogh János (fotó)
  • Szabó Kornél Hungro Impex Kft
  • Hajdú Bihari Vadászhölgy Klub tagjai

Forrás: Marázi Éva – OMVK

Vadászat

Kilőtték a svájci farkast

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Főügyészség sajtóközleménye:

Published

on

Az Encsi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat két férfival szemben. Az elkövetők 2023 áprilisában részt vettek a Svájcból hazánkba vándorolt, M237 -es jeladóval ellátott  farkas elpusztításában és tetemének eltüntetésében.

Fotó: Rendőrség

A vádirat szerint 2023. április 1-én, délután, a egyik férfi az akkor 10 éves fia felügyeletét a másik vádlottra bízta azért, hogy vadászni menjenek Hidasnémeti település környékére. A vadászat megkezdése előtt a férfi ideiglenes használatra átadta a gyermekének a vadászlőfegyverét. Tette mindezt annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy a másik férfi – csakúgy, mint a gyermek – lőfegyvertartási engedéllyel nem rendelkezik.

A gyermek Hidasnémeti külterületén – miután a vádlott átengedte részére a lövés lehetőségét – lelőtte a 250.000 forint természetvédelmi értéket képviselő, fokozottan védett állatot, amit a kilövés helyszínén hagytak.

Miután az apa értesült a történtekről, részt vett az állat tetemének felkutatásában, majd az elpusztult farkasról a 1.337.600 forint értékű jeladót levágta, és azt a tetemmel együtt az általa használt gépkocsi csomagterébe helyezte. Röviddel ezután a férfi a jeladót a Hernád folyóba dobta, majd az elpusztult állatot  ismeretlen helyre szállította, amely azóta sem került elő.

A vádlott azzal, hogy a lőfegyverét használat céljából átadta részére, míg a másik férfi azzal, hogy a rábízott gyermek felügyeletére vonatkozó kötelességét súlyosan megszegte a kiskorú testi és erkölcsi fejlődését veszélyezette.

Az ügyészség a férfit természetkárosítás, lőfegyverrel visszaélés, kiskorú veszélyeztetése, valamint rongálás bűntettével, míg társát természetkárosítás és kiskorú veszélyeztetése bűntettével vádolja.

A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre, az általa elkövetett cselekményért a vadászó vádlott közvetett tettesként felelhet.

Az ügyészség a jelenleg is bűnügyi felügyelet hatálya alatt álló vádlottakkal szemben börtönbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. Indítványt tett továbbá arra is, hogy a bíróság a vádlottakat határozott időre tiltsa el bármely olyan foglalkozástól, melynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel kerülnének kapcsolatba, továbbá az apát vágleges hatállyal tiltsa el a vadászati foglalkozás gyakorlásától.

Forrás: Ügyészség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom