Kiemelt cikk
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Veszprém vármegyében éves szinten közel 400 vadbaleset mellett helyszínelnek a vármegyei rendőrök, ami, ha úgy vesszük, azt jelenti, hogy átlagosan minden napra jut egy helyszínelés. A főkapitányság munkatársai a vadbaleseteket elemezték, majd a balesetek helyszínét térképes nézetben közzétették, melyet ráadásul folyamatosan frissítenek. Így nemcsak a helyben élők, hanem a vármegyén átutazók is láthatják, hol a legkockázatosabb áthaladni. Tanácsokról, tippekről s arról is kérdeztük még a Veszprém vármegyei rendőröket, hogy mit is kell tenni, ha balesetet szenvedünk, ami valljuk be, sokszor még a vadászoknak is fejtörést okoz. Szó esett arról is, ha az elütött vadat elvisszük, akkor lopást követünk el s a vadbalesetek kapcsán a társaságok tevékenységére is figyelem fordul. Az Agro Jager Newsnak Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának munkatársa nyilatkozott.
Térképes nézetben, napi frissítéssel tette közzé a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság azokat a vármegyei utakat, amelyeken vadbalesetek történtek. Forrás. Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Hogyan találták ki, hogy térképes nézetre vetítik a legveszélyeseb útszakaszokat?
A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook közösségi oldalán (Veszprém vármegyei rendőrség) rendszeresen közölte azokat a baleseteket, melyek vadon élő állattal történt ütközésekkor történtek. A posztokkal a célunk az volt, hogy követőink tájékozódjanak, mely útszakaszokon jelennek meg a vadállatok, és tanácsokkal, ajánlásokkal igyekeztük és igyekszünk most is megelőzni az ütközést. Baleset bekövetkezése esetén pedig a személyi sérülés kimenetelének enyhítésére, és az anyagi kár mértékének csökkentésére törekszünk.
Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának szóvivője.
Ezeket a közleményeket rendszerint átvette más médiatartalom-szolgáltató is, és egyre népszerűbbnek mutatkoztak a cikkeink. A visszajelzések alapján körvonalazódott, hogy sokan így informálódnak, hogy vármegyénkben hol kell leginkább vadveszélyre számítani. Ugyan jelzőtáblák is figyelmeztetnek a veszélyre, mégis egy jellemzően fás-bokros terület, vagy épp Balaton-közeli nádas nagyobb eséllyel vonzza a nagyvadakat, ezáltal vonulásuk is kiszámíthatatlan. Korábban jellemző volt a nászidőszakban, kora hajnalban, illetve kora esti órákban történt vadelütés, de mára már a nap bármely szakában számítani lehet és kell is őzre, szarvasra vagy vaddisznóra. Ezek a nagyvadak ugyanis komoly anyagi kárt okoznak a járművezetőnek, illetve több esetben – a váratlan felbukkanásuk miatt – személyi sérüléssel járó balesetet is előidéznek.
Február 20án Veszprém és Várpalota között helyszíneltek a rendőrök, mert egy budapesti autós vaddal ütközött. Forrás: Rendőrség
A közösségi oldalunk immáron több mint 32 ezer követővel bír, és többtízezres elérést eredményez egy-egy vadbalesetettel kapcsolatos felhívásunk. Így született meg az az ötlet, hogy egy térképen jelöljük azokat az útszakaszokat, fő-és mellékútvonalakat, melyet megközelítve már számítanunk kell vadállatokra. A csatlakozzteis.hu/vadterkep weboldal – Kattints ide és tájékozódj! – egy innovativ és hasznos eszköz a közlekedésbiztonság növelése, a balesetek számának csökkentése, valamint az emberi élet és az állatvilág védelme érdekében, A térkép lehetővé teszi az autósoknak, hogy megtervezzék az útvonalat, figyelembe véve a jelölt vadveszélyes szakaszokat.
Kattints a képre és kövesd a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság híreit a Facebookon is!
Veszprém vármegye nagyvadas vadásztársaságok sorát bírja. Éves szinten mennyi vadütközést tartanak számon? Mennyi baleset jut a rendőrség tudomására?
Veszprém vármegye illetékességi területén 2024-ben 362 vadelütés miatt indult eljárás. Általánosságban elmondható, hogy – az elmúlt öt év tekintetében – hasonló, 400 alatti számadattal zártuk a baleseti nyilvántartást. Egyedül 2021-ben emelkedett meg a vadállatokkal történő ütközéses esetek száma, abban az évben 426 volt. Ugyan arra nem áll rendelkezésre statisztikai adat, hogy mennyi balesetet előztünk meg a vadtérképpel, de a visszajelzések és annak használata igazolja, hasznos, és sokak által kedvelt, látogatott oldal.
2025. január 26-án Tés külterületén borult árokba egy Ford Ranger típusú személygépkocsi, amikor szarvassal ütközött. Fotó: Rendőrség
Milyen gyakran frissítik az adatokat?
Napi rendszerességgel értékeljük a baleseti adatokat, és ha azt tapasztaljuk, hogy egy adott útszakaszon nagyobb számban fordult elő vadelütés, akkor a térképet az aktuális adatokkal feltöltjük, így adunk pontos és hiteles információkat a közlekedőknek.
Nyirád külterületén négy vaddisznót gázoltak 2024. december 16-án. Fotó: Rendőrség
Milyen balesetmegelőzési eszközöket vetnek még be a vármegye útjain?
Számos módszerrel és eszközzel igyekeznek a Veszprém vármegyei rendőrök az autósok segítségére lenni a vadbalesetek megelőzése érdekében. Optikai vadriasztó prizmák kerültek ki – számszerűen 77 darab – azokra a főútszakaszokra, ahol korábban gyakoribb volt a vadgázolás. Az útszéli oszlopokra felszerelt kék fóliás optikai vadriasztó prizma a gépjármű fényszóró fényét a menetirányra merőlegesen fordítja el, így a jármű elhaladásakor egy stabil optikai riasztókerítés jön létre, amely a vadakat az út mellől elriasztja. Mivel a vadreflektor a fényszóró fényét az út melletti terepre veri vissza, a járművezetőt a visszaverődő fény nem vakítja el.
2024. december 12-én tótvázsony külterületénél gázolt el egy szarvast a képen látható gépjármű. Fotó: Rendőrség
Ezen túl a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai – baleset-megelőzési kampányok keretében – vadriasztó prizmákat adtak át a szabályosan közlekedő járművezetők részére, illetve a társadalmi szerepvállalással támogatott eszközbeszerzések is jelentős segítséget nyújtanak.
Erről bővebben itt és ide kattintva lehet bővebb tájékoztatást kapni!
2021. november 16-án kezdődött meg a 710-es számú főútvonalon a vadriasztó prízmák telepítése, amelyet Borbély Zoltán rendőr alezredes, a Balatonalmádi Rendőrkapitányság vezetője személyesen is megtekintett. Fotó: Rendőrség
Amennyiben balesetet szenvedünk, milyen tanácsokat ad a közlekedésben résztvevőknek a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, hiszen még egy-egy vármegyét is jól ismerő vadász számára is nehézkes a helyi vadásztársaságot elérni. Egyáltalán mit tegyünk?
Ha baleset történt, akkor azonnal meg kell állni, és olyan biztonságos helyre kell lehúzódni, ahol a további balesetek bekövetkezése elkerülhető. Fontos, hogy ilyen esetben bejelentést kell tenni a 112-es díjmentes, segélyhívó számon, vagy ha ismert a rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, vagy rendőrőrs telefonszáma, akkor ott az esetet jelentve segítséget hívni. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség munkatársai értesítik, akik intézkednek a vad elszállítására, sérült vad esetén annak felkutatására.
Minden alkalommal hangsúlyozzuk, amennyiben a vad még él, arra is figyelni kell, hogy a többi járművezető részére kellő távolságból jelzést kell adni a további balesetek elkerülése érdekében. Nem szabad az állatot lehúzni az úttestről, mert lehet, hogy még életben van, és egy rémült vad súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot pedig tilos elvinni, ugyanis az lopásnak számít. Az illetékes vadásztársaság értesítését követően annak további sorsát már a szakemberek intézik.
Egy vadriasztó prízma a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén. Fotó: Rendőrség
Pontosításképpen: aki vadat gázol és azt a gépjárművével teszi, mit valósít meg és alapesetben milyen büntetésre számíthat, ha elviszi a vadat?
Vadgázolás alkalmával is – minden esetben – vizsgálja a rendőrség, hogy a sofőr részéről megállapítható-e KRESZ szabályszegés, például sebességtúllépés. Továbbá azt is vizsgáljuk, hogy a vadásztársaság részéről történt-e olyan tevékenység, amelyet korábban nem engedélyeztek, illetve annak gyakorlásakor mulasztás történt-e? (például vadhajtás).
Dr. Szilágyi Bay Péter érdeklődésére Bartók Judit r. alezredes, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálat szóvivője válaszolt
Kiemelt cikk
Erdők hete a szegedi Kiss Ferencben
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz:
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.
Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.
Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News
Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.
A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.
Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News
Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.
A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.
Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!
Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.
Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.
Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.
Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News
Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.
Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
Kiemelt cikk
Megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete
Ráckevén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete.
Az egyesületnek a 12. századbeli, ráckevei kolostor ad otthont.
Ünnepi mise után a 800 éves kolostorban.
Jóbarátok, ismerősök, ahogy Dejan Dzakula szokta mondani: “A vadászat összeköt!”.
Az Agro Jager News már 16 nyelven olvasható!
Ráckevén derűs, napsütéses időben találkoztak a vadászok.
Újvidékről, Kasanin Dusan adományozta védőszentjük tiszteletére a képen látható ikont.
A ráckevei és a lórévi vadászok szervezték a vendéglátást.
2025. őszén megalakult a Magyarországi Szerb Vadászok Hagyományőrző Egyesülete, melynek a 800 éves kolostor ad otthont.
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
PILISI PARKERDŐ: Az UNESCO kihirdette a Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítését
Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!
Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.
Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes
Bioszféra-rezervátumok
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.
A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:
A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.
A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.
Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.
Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése
A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.
A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.
Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!
A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei
A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:
– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.
Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.
– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.
A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.
Pilisi Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe
Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih
A jégen tartózkodás szabályai és veszélyei
Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben
Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza
Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!
Megemlékezés Fekete István házasságkötésére Bakócán
POLICE: Lekapcsolták őket
Remegő kezek…
Őzet mentettek a veszprémi zsaruk
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
Azonnal felfüggesztette egy vadfeldolgozó üzem működését a Nébih súlyos élelmiszerbiztonsági problémák miatt
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
