Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum idén is csatlakozott az Erdők Hete rendezvénysorozathoz, amelyet 2025. szeptember 29. és október 5. között tartanak országszerte – kezdte beszámolóját Svéda Gergely, az 1955-ben megalapított erdészeti szakiskola szakmai igazgatóhelyettese.

Az Erdők Hete programsorozatot 1997-ben indították útjára. A „Tegyünk együtt többet erdeinkért!” felhívással fordultak az erdőben dolgozó erdészekhez és az erdőt kedvelő támogató közönséghez. A kezdeményezés célja annak tudatosítása volt, hogy nem az erdésztől kell félteni az erdőt – hiszen az erdész az erdő gondozója.

Svéda Gergely, az Alföldi ASzC Kiss Ferenc Erdészeti Technikum szakmai igazgatóhelyettese köszönti Lászlóffy Zsolt előadót az Erdők Hete programsorozat keretében. Fotó: Agro Jager News

Erdészek nélkül nem lehetne a hazai erdőket telepíteni és fenntartani a jövő generációi számára, különösen a napjainkban tapasztalható, rendkívül gyorsan változó éghajlati viszonyok között, ahol az aszály egyre nagyobb kihívást jelent a szakmának.

A globális kereskedelem felgyorsulása miatt az invazív növény- és állatfajok nemcsak hazánkat, hanem közvetve egész Európát fenyegetik. A becslések szerint az EU tagállamainak összesen mintegy 12 milliárd euró kárt okoznak az ilyen fajok – mutatott rá előadásában a meghívott vendégelőadó, Lászlóffy Zsolt méhész, az OMME Csongrád-Csanád vármegyei szaktanácsadója, aki 2017 óta foglalkozik az új darázsfaj európai térnyerésével.

Közben megérkezett a Mikulás is Lappföldről. Fotó: Agro Jager News

Előadásában az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) szerepét, hatását és terjedését mutatta be a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum 9–11. évfolyamos diákjainak. A faj Ázsiában őshonos; a rovarok osztályán belül a hártyásszárnyúak rendjéhez, azon belül a valódi darazsak családjához tartozik.

A faj sajnos már megjelent Magyarországon is. Első dokumentált megtelepedése Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimle község központjában vált ismertté. 2023 augusztusában egy helyi méhész figyelt fel az ismeretlen rovarra, több példányt befogott, majd elemzés céljából az Országos Magyar Méhészeti Egyesület központjába küldte.

Ne habozz! Jelentkezz Szegedre! Sosem késő! Kattints a képre!

Nem sokkal később, augusztus 22-én, belga szakemberek telemetria alkalmazásával fel is derítették a fészket. Az ázsiai lódarázs kedveli a méhcsaládok közelségét, és ha nem történik védekezés, az adott méhállomány akár közel 100%-át elpusztíthatja. Az európai méh nem ismeri ezt a rovart, ezért nem képes olyan hatékony védekező viselkedésre, mint ázsiai társai, amelyek körülveszik a betolakodót, majd hőt termelve „megsütik” – ez azért lehetséges, mert a méhek 2 °C-kal magasabb hőmérsékletet is elviselnek a darazsakkal szemben.

Az európai méhek azonban erre nem képesek. A környezeti kockázatok mellett a lakosságra is veszélyt jelenthetnek, ha a faj jellegzetes, csepp alakú fészkét megzavarják. A darázs fullánkkal is szúr, de képes a mérgét permetezni is. Egy fészek 80–100 cm átmérőt is elérhet, egy kolónia pedig 5–8 ezer egyedből állhat. A fészkek eltávolítását kizárólag képzett szakember végezheti megfelelő védőfelszerelésben, mivel a faj mérge anafilaxiás sokkot vagy akár halált is okozhat.

Ez a faj évente 80–100 km-t képes kelet felé terjedni Nyugat-Európából, így várható, hogy a következő években, évtizedekben hazánk egész területén jelen lesz. A kockázatok mérséklése érdekében az OMME ötezer csapdát helyezett ki országszerte, hogy monitorozza a faj terjedését. Franciaországban – ahol már a 2000-es évek eleje óta jelen van – számos módszert kidolgoztak semlegesítésére. A darázs különösen a méhészeket érinti súlyosan, mivel teljes családok pusztítására képes, ami komoly gazdasági károkat okoz.

Közönséges lódarázs (Vespa crabro) fészkét tartja egy diák. A faj hazánkban őshonos. A fészkét ennek a fajnak sem célszerű piszkálni. Fotó: Agro Jager News

Az erdészeti iskolák is előbb-utóbb találkozni fognak ezzel az új darázsfajjal, ezért már most foglalkozni kell a megelőzés lehetőségeivel. Az ázsiai lódarázs Nyugat-Európában már több ember halálát okozta, így a probléma valós és bárkit érinthet. A faj jól tűri a hideget, ezért várhatóan Ázsiától Európa nagy részéig terjed majd az állománya.

Az előadás során szóba került a mandarin darázs (Vespa mandarinia) is, amely 7–8 cm hosszú; egyetlen szúrása halálos lehet. Jóval nagyobb és agresszívebb, mint az ázsiai lódarázs. A szakemberek szerint a mandarin darázs európai felbukkanása is csak idő kérdése. Bár ugyanolyan káros, mint az ázsiai lódarázs, ez az egyetlen faj, amely aktívan vadászik kisebb termetű rokonára.

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Kattints a képre és csatlakozz a WILD Hungary csoporthoz!

Az UNESCO 2025. szeptemberében tartotta Hangzhou-ban (Kína) a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusát. Az eseményhez kapcsolódva szeptember 27-én hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye. A bővítéssel a PBR már 21 település területét foglalja magába. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a Pilisi Parkerdővel együttműködésben dolgoznak az ökoturizmus, a környezeti nevelés, a kutatás és a természetmegőrzés területén. Az új tagokkal kibővült PBR november 11-én tartott találkozót a Szentendrei Városházán – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt.

Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes

Bioszféra-rezervátumok

Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és a Bioszféra (Man and the Biosphere – MAB) programot, amelynek célja tudományos alapot teremteni az emberek és természeti környezetük közötti kapcsolat javításához. A program keretében világszerte 759 bioszféra-rezervátum működik 136 országban, köztük hat Magyarországon. Ezek a területek a fenntartható fejlődés mintaterületei, ahol a biológiai sokféleség megőrzése összeegyeztethető annak fenntartható használatával.

A bioszféra-rezervátumok három zónából épülnek fel:

A magterületeken elsődleges szempont a természeti értékek megőrzése és kutatása. Fokozottan védett természeti területek, ahol emberi tevékenység csak kifejezetten természetvédelmi célból megengedhető.

A védőövezetek (pufferzónák) a magterületeket veszik körül, és azok védelmét szolgálják. Itt olyan gazdálkodási és turisztikai tevékenységek folytathatók, amelyek összhangban állnak a bioszféra-rezervátum céljaival.

Az átmeneti övezetek célja, hogy támogassa a településeken ökológiailag fenntartható gazdálkodási, turisztikai és egyéb emberi tevékenységeket.

Hivatalosan is kihirdették a Pilisi Bioszféra Rezervátum (PBR) bővítését, ami többéves előkészítő munka eredménye.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése

A Pilis-Visegrádi-hegység 1981-ben nyerte el a bioszféra rezervátum címet az UNESCO-tól. A PBR célja, hogy a természeti és kulturális értékek megőrzése érdekében keretet teremtsen a helyi közösségek, gazdálkodók, természetvédelmi kezelők, civil szervezetek, oktatási intézmények és magánszemélyek közötti párbeszéd és együttműködés kialakításához.

A térségi együttműködés kiszélesítése érdekében 2024-ben kezdeményezte a PBR az UNESCO-nál a rezervátum bővítését, amit 2025 szeptemberében, a Bioszféra Rezervátumok 5. Világkongresszusán fogadtak el és hirdettek ki. Ezzel a Pilisi BR munkájában résztvevő települések száma 16-ról 21-re bővült, amelyek az alábbiak: Budakalász, Csobánka, Dömös, Dunabogdány, Esztergom, Kesztölc, Leányfalu, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Piliscsév, Pilisjászfalu, Pilismarót, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu, Visegrád.

              Magyarország legrégebbi vadászati portálja. Tartalmak 1999-től!

A Pilisi Bioszféra Rezervátum tevékenységei

A PBR tevékenységei elsősorban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Pilisi Parkerdő és 21 település önkormányzatainak és civil szervezeteinek együttműködésével valósulnak meg. A PBR-ban jelenleg négy európai uniós pályázat is zajlik. Részben ezek támogatásával végezzük az alábbi tevékenységeket:

– Háromoldalú megállapodások kidolgozása a Pilisi Parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az érintett települési önkormányzatok között.
– Kipusztulással veszélyeztetett növényfajok védelme. A magyarföldi husáng megőrzése a Pilis-tetőn és a hegyi tarsóka megmentése Pilisborosjenőn.
– Kétéltű- és hüllő fajok védelme. Béka- és szalamandra gázolások megakadályozása érdekében békaterelők, figyelemfelhívó táblák és forgalomlassítók kihelyezése.
– Vadmacska védelmi program. Felmérés, monitoring, genetikai vizsgálatok.
– Örökerdő-gazdálkodás a Pilis Bioszféra-rezervátum erdeiben, a természetvédelmi szempontok integrálásával, kíméleti területek és habitatfák kijelölésével.
– Látogató-monitoring a pilisi turista utakon.

Környezeti nevelési programok a térség oktatási intézményei részére.

– Inváziós fajok visszaszorítása. Bálványfák (Ailanthus altissima) visszaszorítását célzó program, cserében őshonos fafajok csemetének biztosítása a települések belterületén.
– Az óriáskeserűfű inváziójának megállítása a Dera-patak mentén.
– Száraz gyepek megőrzése. Özönnövények visszaszorítása és a gyepek fenntartása legeltetéssel Esztergom mellett.
– Visegrádi-öbölben élőhelyek és ökoturisztikai lehetőségek fejlesztése.
– Új közös pályázati programok előkészítése.

A Pilisi Bioszféra Rezervátum bővítése nem lezárás, hanem új fejezet kezdete: a természet és az ember harmonikus együttélésének mintaterülete tovább erősödik. Bizonyíték továbbá arra is, hogy a térség közösségei készek együtt cselekedni a természeti értékek megőrzéséért és a fenntartható jövőért.

Pilisi Parkerdő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Gödöllői Királyi Kastély átfogó felújítása kezdődhet meg rövidesen a Magyar Állam és az OTP Bank összefogásával. A mintegy 40 milliárd forint forrásigényű, várhatóan kilenc évet felölelő rehabilitációs program keretében a teljes történelmi épületegyüttes, valamint a hozzá tartozó 26 hektáros park is visszanyeri azt az állapotát, melyet Sisi királyné láthatott 1867-től. Az értékmentéshez kapcsolódó korszerűsítési munkákat követően világszínvonalú kulturális helyszín, rendezvényközpont, turista attrakció és látogatóközpont áll majd a nagyközönség rendelkezésére. A beruházásról szóló megállapodást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke írták alá Gödöllőn, október 13-án.

Dr. Csányi Sándor hivatalosan is bejelentette, hogy az OTP, összességében 20 milliárd forinttal támogatja a kastély felújítását.

A Gödöllői Királyi Kastély építését a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich Antal gróf kezdte meg 1735 után. A több évtizedet felölelő fejlesztések révén alakult ki az épület különleges, rendkívül reprezentatív elrendezése, amely a Kelet-Közép-európai barokk kastélyépítészet mintája lett. Vendége volt többek között Mária Terézia, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, leghíresebb lakója azonban Erzsébet királyné, Sisi volt. A II. világháborút követően az épület laktanyaként és szociális otthonként működött, a méltatlan hasznosítási formák a kastély lassú pusztulásához vezettek. Az 1995-ben megkezdett részleges felújítás során a Királyi Kastély néhány szobája 1996-ban nyílt meg a nagyközönég előtt, melyet további fejlesztések is követtek, de a történelmi épületegyüttes és a park teljes körű, szakértő rehabilitációja mindeddig elmaradt.

A most induló rehabilitációs program magában foglalja a teljesen romos, összesen 6000 m2 alapterületű épületrészek rehabilitációját, valamint a harminc éve felújított főszárny és az azóta rehabilitált, összesen 7500 négyzetméter alapterületű műemléki rész korszerűsítését is. Emellett a 26 hektáros kastélypark is megújul.

Vadásszon Sarkadkeresztúron! Részletekért kattintson a képre!

A Kastély új fűtési rendszert, klimatizálást és páraszabályozást kap, miközben a családoknak és turistáknak szánt megújuló terek mellett korszerű oktatási, kutatási és restaurátori kapacitásokkal is gazdagodik. Jelentősen bővül az épületegyüttes rendezvény- és vendéglátói kapacitása, újra megnyílik a történelmi sörház, míg a Muzsikus-szárny – melyet a Grassalkovichok zenekarának tagjai laktak – zenei mesterkurzusok otthona lesz.

Balról Csányi Sándor és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke október 13-án, Gödöllőn, a beruházásról szóló szerződés ünnepélyes aláírásán.

„A Gödöllői Királyi Kastélyhoz kapcsolódó történelmi szereplők és események szervesen kötődnek a magyar nemzetállam kialakulásának, fejlődésének folyamatához, ezért kötelességünk régi fényében helyreállítani az épületet, a ma elérhető legmagasabb technológiai színvonalon. Ezek a falak a minden magyar embert összefűző, közös történetek talán legfontosabb fejezeteit látták közelről, a mi feladatunk pedig ezek tanulságait elmesélhető, átélhető formában örökül hagyni” – mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke október 13-án, Gödöllőn, a beruházásról szóló szerződés ünnepélyes aláírásán.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Vadászati tartalmak 1999-től!

Az állami és a privátszféra együttműködésén alapuló, várhatóan 9 évig tartó kastély-rehabilitációs program egyaránt fókuszál az értékmentésre és értékteremtésre. A mintegy 40 milliárd forint forrásigényű beruházás megvalósításához az OTP Bank 20 milliárd forinttal járul hozzá. Csányi Sándor, az OTP Bank és a Kastélyt tulajdonló Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke a gödöllői eseményen elmondta: „Piacvezető bankként fel kell vállalnunk olyan, nagy horderejű és nagy költségvetésű közösségi ügyeket, amelyek jelentős magántőke hozzájárulás nélkül nem valósíthatók meg. Az OTP Bank hazai társadalmi szerepéhez és gazdasági erejéhez méltó módon vesz részt a Gödöllői Királyi Kastély rehabilitációjában, amely a kulturális és turisztikai értékein túl jelentősen hozzájárulhat a régió fejlődéséhez, a helyi vállalkozások erősödéséhez is.”

Csányi Sándor és Orbán Viktor a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A Kastély az európai kulturális kapcsolódásoknak köszönhetően jelenleg is élő, jól működő turisztikai és kulturális helyszín. Magyarország egyik világszerte ismert, vezető attrakciója, amely különösen az Ázsiából érkező vendégek számára kihagyhatatlan látnivaló. A Gödöllői Királyi Kastély épülete és rendezvényei 2025-ben várhatóan 350 000 látogatót fogadnak, míg parkjában 8-900 000 vendég kapcsolódik ki. A fejlesztések eredményeként ezek a számok jelentősen nőhetnek, lehetőséget biztosítva a Kastély, és ezen keresztül a térség folyamatos fejlődésére.

OTP Bank