Keressen minket

Vadászat

Vadgazdálkodást érintő törvénymódosítások – a belterületi vadállománytól a zártkerti vadtartásig

Print Friendly, PDF & Email

 A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

2025. december 16. napján kihirdetésre került az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2025. évi XCVII. törvény, mely többek között érinti a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

 A 2025. december 16. napján kihirdetett törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme a lakott területeken megjelenő vadállomány kezelésének újraszabályozása, amely régi jogalkalmazási viták végére tehet pontot. Emellett a jogalkotó finomhangolta a vadaskertek megszűnésére és a haszonbérleti szerződések lejártára vonatkozó elszámolási szabályokat is.

Belterületi vadállomány

A törvény egy új fejezettel (IV/A. Fejezet) egészíti ki a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (Vtv.), amely a „Kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása” címet viseli. Ez a módosítás alapjaiban rendezi át a felelősségi viszonyokat a nem vadászterületnek minősülő belterületeken.

  • Polgármesteri hatáskör: A közbiztonságot vagy közegészségügyet veszélyeztető, illetve a vagyontárgyakat károsító vad befogása és elejtése a jövőben kifejezetten az érintett település polgármesterének feladata lesz.
  • Eszközhasználat: A hatékony beavatkozás érdekében a törvény engedélyezi a hangtompító, valamint az elektronikus képnagyító vagy képátalakító (pl. éjjellátó, hőkamera) célzóeszközök használatát a belterületi elejtések során.
  • Deklarált személyi feltételek: Az elejtést csak olyan személy végezheti, aki legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel rendelkezik.

Mi változik a vad tulajdonjoga és a költségviselés terén?

  • A Vadászati törvény 9. § (3) bekezdésének módosítása jogtechnikai szempontból kulcsfontosságú. A főszabály továbbra is az, hogy a nem vadászterületen (pl. közúton, belterületen) elhullott vagy elejtett vad a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona.
  • Az új kivételszabály azonban kimondja: ha a vadat a polgármesteri intézkedés keretében (a IV/A. fejezet alapján) ejtik el vagy fogják be, akkor a vadászatra jogosultnak nem keletkezik tulajdonjoga a tetemen, de ezzel párhuzamosan mentesül az eltávolítás és az elejtés költségeinek viselése alól is. Az így elejtett vadat kötelezően meg kell semmisíteni, azt a vadászatra jogosult nem hasznosíthatja.

Szigorítások a zárttéri vadtartás felszámolásánál

Ha egy zárttéri vadtartó létesítmény engedélyét visszavonják, vagy az megszűnik, és az engedélyes a határidőre nem számolja fel a vadállományt:

  • Nincs kényszerhasznosítás: A törvény kizárja annak lehetőségét, hogy ilyen esetben a vadászati hatóság kényszerhasznosítót jelöljön ki.
  • Vagyonvesztés: Ha az új vadászatra jogosult kénytelen elvégezni a felszámolást, a volt engedélyes a vadállomány törvény szerinti ellenértékének legfeljebb 10%-ára tarthat igényt. Ez gyakorlatilag szankciós jellegű rendelkezés a mulasztókkal szemben.

Vadaskert haszonbérleti szerződés megszűnése esetén csak az ténylegesen fennálló vadállomány erejéig jár elszámolás

A haszonbérleti ciklusok végén gyakori vitaforrás a vadállomány értékének elszámolása. A módosítás egyértelműsíti a Vtv. 16. §-át: a leköszönő bérlőnek fizetendő ellenérték alapja a szerződés megszűnésekor a területen ténylegesen fennmaradó vadállomány értéke. Nem lehet tehát a papíron szereplő, de a valóságban már nem létező állomány után kifizetést követelni. A törvény azt is rögzíti, hogy az elszámolás alapja kizárólag Vtv. végrehajtási rendeletének 20. mellékletében meghatározott vadgazdálkodási érték, nem pedig piaci vagy trófeaérték.

Technikai, de fontos módosítások a mindennapi vadászatban

  • Életkor: Egyéni vadászat esetén a korhatár 16 évre csökken (társas vadászatnál marad a 18 év).
  • Digitális eszközök: A nappali vadászat során az elektronikus képnagyító/képátalakító eszközök (pl. digitális céltávcsövek) kizárólag egyéni vadászaton használhatók, társas vadászaton nem. Éjszakai vadászaton viszont általánosan engedélyezetté válik a használatuk.
  • Trófeabírálat: A vadászatra jogosultak adminisztrációs terheit csökkenti, hogy a szikaszarvas, a muflon és a vaddisznó trófeáinak bemutatására a korábbi 30 nap helyett 90 nap áll majd rendelkezésre.
  • Egy terület – egy bérlő: A törvény mostantól expressis verbis kimondja, hogy egy vadászterületre érvényesen csak egy haszonbérleti szerződés köthető, kizárva a párhuzamos jogviszonyokat.

  • Tartós telepítésű kerítés létesítésének lehetősége állattartó telepek esetén

    A tartós telepítésű kerítések engedélyezési eljárása során egyes speciális esetekre – nevezetesen az állattartó létesítményekhez szoros kapcsolódó, legelő művelési ágú területek tartós telepítésű kerítéssel történő bekerítésére – sajátos szabályok kerültek megalkotásra a Vtv. 29/A. §-ában. Figyelemmel a hatályos élelmiszerlánc-biztonsági szabályokra, a mezőgazdasági haszonállatok védelme érdekében szükséges annak biztosítása, hogy – ahol már nem elegendő a villanypásztor és a természetes alapanyagú kerítés létesítése – az állattartók tartós telepítésű kerítésekkel védjék állataikat, ezáltal hozzájárulva az állategészségügyi és járványvédelmi kockázatok csökkentéséhez is. Ehhez a jövőben az állategészségügy prioritása miatt nem lesz szükséges a vadászatra jogosult kötelező hozzájárulása, de a vadászterületen található kerítést továbbra is a vadászati hatóság fogja majd ezen esetekben is engedélyezni.

    Hatálybalépés

    A törvény főszabály szerint a kihirdetését követő 8. napon (2025. december 24.) lép hatályba. Kivételt képeznek ez alól a vadászat gyakorlatát érintő technikai módosítások – például az éjjellátó és hőkamera céltávcsövek nappali használatának engedélyezése –, amelyek a következő vadászati év kezdetével, 2026. március 1-jén lépnek életbe.

    Forrás: Vérteserdő – NAK – dr. Skobrák György

    Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
    Küldje el az info@agrojager.hu címre
    Agro Jager News
    Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
    marketing@agrojager.hu
    +36703309131

Címkék:

Vadászat

POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe

Print Friendly, PDF & Email

Agárral orvvadászó férfit értek tetten Békés vármegyében

Published

6 óra

on

2026.01.08.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Feléjük menekült két őz, ez lett gyanús két szolgálaton kívüli rendőrnek Okány határában. A körzeti megbízott és a szolgálatparancsnok nem egy rendőrkapitányságon szolgál, de testvériesen megosztották a munkát, és az együttműködésük eredményes volt.

Ábra: Rendőrség

Orvvadászattal gyanúsítható férfit állítottak elő a rendőrök 2026. január 7-én kora délután Vésztőről. Az intézkedés előzménye az volt, hogy a Szeghalmi Rendőrkapitányság egyik körzeti megbízottja és a Sarkadi Rendőrkapitányság szolgálatparancsnoka Okány külterületén meglátottak két őzet, az állatok éppen feléjük menekültek. A testvérpár nem volt szolgálatban, de figyelték az űzött vadakat és feltűnt nekik, hogy az állatok mögött jött egy platós kocsi, a jármű mellett pedig gyalogolt egy ember és vele volt egy agár is. Ekkor azonban a gyalogos a kutyával az autóba szállt és elhagyták a területet.

Az egyik rendőr követte őket és Vésztőn, ahol megálltak, kérdőre vonta az eb gazdáját. Ő tagadta, hogy jogosulatlanul vadászott, de a másik rendőr a helyszínen maradt, és talált két elejtett vadat, egy őzsutát és egy őzbakot. Közben a vésztői rendőrőrs parancsnoka, illetve a sarkadi bűnügyi forrónyomos szolgálat is bekapcsolódott a történtek körülményeinek tisztázásába, és előállították az agár gazdáját. A Sarkadi Rendőrkapitányság a vésztői férfi ellen orvvadászat, valamint lopás kísérlet bűntettek megalapozott gyanúja miatt eljárást indított.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Print Friendly, PDF & Email

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében

Published

8 óra

on

2026.01.08.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Fotó: NÉBIH

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!

Print Friendly, PDF & Email

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet a szakkiállítás szakmai partnereként vesz részt az eseményen.

Published

3 nap

on

2026.01.06.

By

Print Friendly, PDF & Email

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Találkozzunk idén is a régió legnagyobb vadászati rendezvényén február 5-e és 8-a között! Keressen bennünket az A pavilonban, a 208J standon!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet a szakkiállítás szakmai partnereként vesz részt az eseményen. Standunkon az érdeklődők tájékozódhatnak a Védegylet munkájáról, a szerveze által koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programról, vadásztanfolyamunkról, illetve információkat kaphatnak aktuális – elsősorban a vadgazdálkodó szervezeteket érintő – kérdésekben.

Ajánljuk a látogatók figyelmébe a Nadler Herbert Trófeaszemlét is, amely 2022 óta a Védegylet szervezésében valósul meg. A mustrán az “A” pavilon központjában található kiállítótérben az előző vadászati év kiemelkedő trófeáit tekinthetik meg az érdeklődők, nagyvadfajonként 5-öt.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1