Burjátföld, avagy Burját Köztársaság, Szibériában, az Oroszországi Föderációhoz tartozik. Lakossága tizede, területe viszont majdnem négyszer több, mint a Magyarországé: 350 000 km2. Élnek itt oroszok, burjátok, tatárok, ukránok, szojotok, evenkek és jakutok. Burjátföldön, Guszinoozjorszkban él Alekszandr Kondratjev, aki páratlan helyen vadászhat, hiszen a Bajkál-tó szomszédságában járhatja az erdőket. Erdők, a Bajkál-tó, medvék, szarvasok, farkasok, őzek, siket fajdok – az érintetlen Szibériába vettünk az irányt.

Burjátföldön

Alekszandr Kondratjev, Burjátföld harmadik legnagyobb városában, Guszinoozjorszkban él. Kicsivel több, mint egy órára Ulan-Ude fővárostól, ahol várhatóan landolni fog a gépünk. Nem könnyű eljutni ide, de két átszállással, tizenhét órás repülőúttal, meg jó előre megvásárolt repülőjegyekkel, oda-vissza Budapest-Ulan-Udét megjárhatjuk 250 000 Ft-ból. Földünk legnagyobb édesvízi tava, a Bajkál-tó. Ennek a keleti, déli partján húzódó hegységben és erdőségekben kínálnak vadászati lehetőséget medvére, farkasra, szarvasra, őzre, rozsomákra, amire és ahogyan kedvünk van. Ha kell lóháton, ha akarjuk, akkor motorcsónakkal a járhatatlan helyek felé. Mégis elsősorban a világtól elvonulók számára kínálnak lehetőséget s persze nem csak itt, hanem a mongol területekkel határos sztyeppen is.

A szarvasbőgés Burjátföldön szeptember 1. és 30. közé esik. A hajnali és az esti bőgésben vehetünk részt, de vadászni nem igen engednek bennünket, csak hajnalban, mert, ha sebzés történik, az utánkeresés veszélyei miatt nem indulnak el este. Egyrészt nagyon veszélyes és ritkán lakott a terület, segíteni, segítséget kérni egyáltalán nem lehet, másrészt a ragadozók, a nagy ragadozók fogalomkörét teljesen más szemszögből ítélik meg burját barátaink, mint mi. Persze, mindenkit meg lehet győzni, de a hegyi terep, sokszor a völgyben, vagy a hegyoldalban felfelé tett lövés ballisztikája teljesen más, amit mi megszoktunk.

Egy burját medve és elejtője. A háttérben pedig egy speciálisan felkészített “dobozos” uaz, csörlővel. A tajgában másképpen nem lehet..

A nagy tavat körülvevő déli gerinc lejtőin sokféle növénytársulást találhatunk. Kifejezetten jó élőhely a szarvasnak és az őznek is. A kemény szibériai tél elől hatalmas tömegben húz a vízivad, majd tavasszal vissza északra indul. A tajga mély, sötét tűlevelű erdői pedig ideális helyet biztosítanak a medvének. Szarvasvadászat idején -15 és +15 fokos hőmérsékletre figyelmeztetnek a helyiek. Az idő gyorsan változhat. Lövést, maximum 300 méterig engednek, efölé, ne is igen kívánkozzunk és semmiképpen ne hozzuk kényelmetlen helyzetbe vendéglátóinkat, akik mindent megtesznek, hogy sikerrel záruljon a napunk.

Bőgésben az igazi Burjátföldön vadászni

Burjátföldön nagyszámú barnamedvével is gazdálkodnak. Vadászatukra lesekről nyílik lehetőség, de bármilyen kérésre nyitottak a helyiek. Bízhatunk is bennük, mert a medvét, ha van, akik jól ismerik, akkor biztosan ők azok. A kiterjedt fenyvesek nagyon kedveznek a medvének. A nehezen járható terepen, ameddig tudnak, UAZ-okkal szállítanak bennünket, de, ha gyalogolni akarunk, vagy lóháton akarunk olyan területekre jutni, ahol ember is nagyon ritkán fordul meg, csak mondanunk kell. Élmény lesz bőven – mondja Alekszandr Kondratjev.

Őzbak gázol át a Temnik-folyón

A tajga elpusztíthatatlan terepjáróit itt nem éri utol az euro6-os szigor. Más autó itt nem megy el. A vadászterületeken a vaddisznó gyakori, de az ASP miatt szigorú intézkedéseket vezettek be itt is. Pézsmaszarvasra is indulhatunk, de ez a faj kisebb számban található meg a burjátoknál. Vadászni lehet még fajdkakasra s igen nagy lehetőség nyílik a hiúz vadászatára is. Ragadozók terén azonban óriási népszerűségnek örvend a farkas vadászata.

Egy ragyogó fajdkakas és a legendás MC-21

Burjátföld északról Mongóliával határos, a hegyekben augusztus 1-től szeptember 30-ig vadászhatunk a tarbaganra, vagy ahogyan mi ismerjük, a mormotára. Itt 223-as, 243-as kaliberű fegyverrel érdemes indulni s nagy távolságra nem kell lőnünk, hiszen 40-60 méterre tűnnek fel. Fontos – jegyzi meg Alekszandr Kondratjev, hogy pontosan találjuk el, mert sebével járataiba visszavonul és sohasem vehetjük kezünkbe.

Pazar erdei vendégház, ahol a szomszédunk a medve..

Alekszandr Kondratjev két vadászházat kínál, ahol kényelmesen elszállásolhatunk, de aki a természet, a Bajkál ősi oldalát keresi, azoknak a téli kunyhót, vagy nappali szálláshelyet is fel tudnak kínálni. A lakosság több, mint 40%-a falvakban él: szerte az országban szétszórva több, mint 600 falut találunk Burjátföldön. Második, harmadik legnagyobb városuk Guszinoozjorszk is éppen csak akkora, mint Hajdúszoboszló, vagy éppen Szentendre.

A farkast jól ismerik a burjátok

Rendkívül barátságosak, közvetlen népek lakják Burjátföldet és mivel egyáltalán nem távolodtak el a természettől, azt igen jól ismerik. Ázsia, Szibéria azonban nem játék. Fontos, hogy a vendéglátóink kéréseit betartsuk.

Nagyon veszélyes az esti utánkeresés, de a burjátok sem éppen ijedős vadászok

A számos természeti csoda mellett, azonban mégiscsak a medve a legnagyobb vonzereje ennek, ezeknek a vadászterületnek, amelyek európai léptékkel egyáltalán nem mérhetőek. A medvére Burjátföldön egész évben lehet vadászni, tavasztól egészen a barlangba vonulásig. A helyiek úgy tartják, hogy náluk nem is igazán a trófea a fontos, hanem a medve, a hímmedve bömbölése az igazi gyönyör. Tavasszal, mikor éhes a medve, akkor lehet megközelíteni. Máskülönben óvatos vad s ha jó a toboz és a bogyós termés, akkor a szórókat is elkerüli.

A medve talpa

A medve tartózkodási területét valamilyen módon megközelítik, de az utolsó, bő egy kilométert, már gyalog teszik meg. Délután öt körül már kint kell lenni a lesen: a medve általában 21 és 23 óra között mozdul meg, vagy annál később. Emiatt nagyon melegen kell öltözni, mert akár már a barlangba vonulás előtt is lehet -10,-15 Celsius fok hideg, vagy éppen tavasszal is számunkra kemény hidegekre kell számítani.

Hószánokkal indulnak a távoli részekre, mikor elolvad marad a csónak és a ló..

Vadászat iránti szenvedélyüket jól tükrözi, hogy szarvasra igazán a szarvasbőgésben szeretnek vadászni, amikor beköszöntött az ősz a tajgában. Ez dobogtatja meg igazán a helyeik szívét. Ám azoknak a vendégeknek, akik nem riadnak vissza a hidegtől, a nagy havaktól és komoly cserkelésekre is hajlandóak elindulni, őket, a telet a déli oldalakon töltő pézsmaszarvasra is rávezetik – csak bírjuk a tempót. A tél, a zord szibériai tél azonban az állatok vándorlásával a farkasokat is megmozgatja s ilyenkor nyílik arra lehetőség, hogy a farkasokat is kiüljük, meg arra, hogy a rozsomákot is megpillantsuk!

Burját medve

A 17 órás repülés után persze nem szabad kihagyni a Bajkál-tavat sem, amelyet feltétlenül meg kell látogatnunk. A föld legnagyobb és legmélyebb édesvízi tava, amelyben az édesvízkészlet mintegy 20%-a található. A tó partján körbe mindenütt megfigyelhető a bajkáli fóka, amely édesvízi fókaként úgy kerülhetett ide, hogy a tó valaha tengeri kapcsolattal is bírt s persze feltétlenül kóstoljuk meg a bajkáli omult, amely a Bajkálban honos lazac-féle.

Vadvizekben gazdag a Bajkál tó környéke, hiszen vízgyűjtó területe 560 000 km2

Alekszandr Kondratjev a hozzá érkező vadászoknak, horgászoknak javasolja, hogy érdemes megtekinteni a Bajkál Limnológiai Múzeumot is. Erre külön programot állítottak össze, amelyben olyan helyszínek is szerepelnek, mint az olhoni sámánszikla, amely a burját nép spirituális központja s a melyet a nagy kán, Dzsingisz is meglátogatott európai hódítása előtt. Hőforrások, horgászatok, halászatok és gasztronómiai túra, amivel ki lehet egészíteni vadásztúránkat.

Alekszandr Kondratjev

Elérhetőség:

Alekszandr Kondratjev

 

Web: https://baikalohota.ru/

Telefon: +7(902)562-1982, +7(902)562-1104

Cím: Republic of Buryatia, Gusinoozersk, MD.9th, h. 4

E-mail: baikalohota@yandex.ru
alexsandrk55@mail.ru

 

 

 

Szilágyiné Dr. Bay Lujza
oroszországi kapcsolattartó