A Pápai Járás érintett vadászatra jogosultjai részére az állategészségügyi hatóság frissített mintavételi útmutatót adott ki a ragadós száj- és körömfájáshoz kapcsolódóan:

A mintákat az afrikai sertéspestis (ASP) mintavételhez használt mintaazonosító lapnak kell kísérnie. A dokumentum bal felső négyzetére jól láthatóan fel kell vezetni az RSZKF rövidítést, valamint a vadfaj megnevezését. Az RSZKF vizsgálatra levett, vaddisznókból származó minták beleszámítanak az ASP vizsgálatokba és egyetlen minta vétele szükséges mindkét vizsgálat elvégzéséhez.

Fotó: Pixabay

Tájékoztatás a vadon élő fogékony állatfajok ragadós száj-és körömfájás vizsgálatához kapcsolódó mintavételről:

A vizsgálatra alkalmas mintavételi gyakorlat az alábbi:

A fogékony, vadon élő állatokból a vérmintát a kilövést követő maximum 1 órán belül ki kell venni, és 3 órán belül hűtőbe kell helyezni. A mintát legkésőbb a kilövés napját követő másnap reggel, 24 órán belül kell leadni a járási hivatalba. A vérvétel a kilövés után elsősorban a szívből, illetve a nagy erekből lehetséges. Ha a szívet lövés érte, úgy a mintavételt valamelyik nagy hasi gyűjtőérből vagy nyaki vénából kell kivenni. A bélsárral szennyezett vérminta, illetve a mellüregben található más testnedv nem megfelelő!

• A kilőtt állatból csak ritkán vehető teljes vér, általában már alvadékot találunk, de törekedni kell arra, hogy a tégelybe minél több folyékony vér kerüljön.
• A mellűri folyadék, illetve egyéb váladékok nem megfelelők erre a célra!
• A vérmintát jól záródó, csavaros tetejű pp tartályba kell venni.
• A szív, vagy a nagy erek felnyitásakor, az abban található alvadékot fordítsuk a kinyitott pp tartályba.
• Különös figyelmet kell fordítani a pp tartály tetejének pontos (folyásmentes) zárására, hogy ne szivároghasson! A friss alvadék 24 órán keresztül jelentős savót préselhet ki magából.

• A minta mennyisége legalább az edény felét töltse ki!
• A mintavevő kerülje a mintaazonosító lap és a tartály külső felületének vérrel való szennyezését

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A Védegylet 2024 novemberében alakult drónos szakbizottsága munkaterv kidolgozásába fogott a drónok vadgazdálkodásban történő felhasználásának elősegítésére. A Szabó László által vezetett testület tanácskozásán dr. Bleier Norbert, Góré Tibor és – online csatlakozva – Pukánszki Zoltán tagok vettek részt, az április 17-én megtartott ülésnek az Országos Magyar Vadászkamara székelyéül is szolgáló hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum adott otthont.

Balról: Szabó László, dr. Bleier Norbert, Góré Tibor. Fotó: OMVV

A testület korábban összeállított egy drónhasználatot ismertető előadást, amellyel a Vadászkamara vármegyei területi szervezetei által rendezett hivatásos vadász továbbképzések résztvevői ismerkedhetnek meg. A bizottsági tagok előadások során szerzett tapasztalatai alapján a hivatásos vadászok érdeklődnek az új technikai megoldás iránt, értik annak alkalmazhatóságát a vadkárfelmérés, a vadállománybecslés és az utánkeresés területén, azonban kevesüknek van ilyen eszköze, és még kevesebben végeztek drónpilóta tanfolyamot.

Szabó László kiemelte, hogy a Vadászkamara idén az Országos Vadgazdálkodási Alapból 72 drón beszerzését finanszírozta, ami jelentős előrelépés a technológia elterjesztésében. A szakbizottság megállapodott abban, hogy a következő lépés a drónhasználat szervezett rendszerének kialakítása lesz, konkrét célok mentén. Ehhez a Vadászkamara központja a részletes feladatok meghatározását követően minden szükséges segítséget biztosít, beleértve az anyagi támogatást is – emelte ki Szabó László. Hozzátette: az Alap eddigi formájában megszűnt, és a következő évtől vármegyei szintre kerül, így a területi szervezetek kollégáit fogja majd arra ösztökélni, hogy az új pályázati rendszerben is lehessen drónbeszerzésre vagy kapcsolódó szolgáltatásokra pályázni.

A megbeszélés során felmerült az együttműködés lehetősége a tájegységi fővadászokkal is.  Dr. Bleier Norbert beszámolt arról, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly már támogatott egy lokális kezdeményezést, amely során őzgidákat mentettek drón segítségével a kaszálás előtt. A vadat fülbilétákkal is megjelölték. Ehhez is kapcsolódóan szó esett a projekt adminisztrációjáról, amelyhez egy külön informatikai rendszer fejlesztése is kívánatos lenne. Góré Tibor vázolta a rendszer fenntartásának költségeit és a szoftverfejlesztéshez szükséges igényeket.  Pukánszki Zoltán hangsúlyozta az alapos tervezés fontosságát a költséghatékony fejlesztés érdekében. A bizottság egyetértett abban, hogy a szakbizottság elképzeléseinek megvalósítása iránt érdeklődő vadgazdálkodók felmérése és az adatgyűjtési folyamat tisztázása előfeltétele az érdemi fejlesztésnek, azonban a tervezés már most elkezdődhet.

Több tag kiemelte a drónhasználattal kapcsolatos képzések fontosságát. Szabó László tájékoztatta a résztvevőket, hogy az oktatási tevékenységre is lesz keret. A bizottság megvitatta a drónpilóta-egyesületekkel való együttműködés lehetőségét is. Többen javaslatokat tettek a szakbizottság minimális bővítésére újabb szakértőkkel.

A testület munkájának következő lépése egy munkaterv összeállítása lesz, valamint a szakmai partnerek – így az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – felkeresése, bevonása.

A Védegylet drónos szakbizottságának alakulóüléséről ide kattintva olvashat.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Agod Tibor Bács-Kiskun vármegyében, Lajosmizse határában túrázott párjával az Aranyhomok Vadásztársaság területén, amikor egy kútban felakadva egy elpusztult dámszarvasbikát talált. Megfigyelését megosztotta lapunkkal:

Fotó: Agod Tibor – Agro Jager News

A tegnapi napon túráztunk a párommal Lajosmizse határában, a Lajosmizsei Aranyhomok Vadásztársaság területén, amikor egy régi szemétteleptől nem messze, egy erdőrészben figyeltünk fel egy nagy kútra. A kútban lógott egy szerencsétlen állat — gyakorlatilag felakasztotta magát egy régi szőnyegdarabra. Borzasztó lehetett, mennyit szenvedhetett. A tetem körülbelül két hetes lehetett.

Húsz éve járom az erdőket, de még csak hasonlót sem láttam. Az adott területen, az erdőben és annak minden részén sajnos még mindig rengeteg a szemét: különböző madzagok, drótok, stb. Ezek között élnek a dámszarvasok, őzek — és sajnos valószínűleg ez a tragédia is így történhetett meg.

Írta és fényképezte: Agod Tibor

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131