Vadászat
Kapitális aranysakált hoztak terítékre Bátmonostoron
A bátmonostori Széchényi Zsigmond Vadásztársaság megközelítőleg 3600 ezer hektáron gazdálkodik. Urbán Krisztián, a társaság vadászmestere vadászni hívta Oszlánszki Attila csátaljai barátját, aki nagy örömmel fogadta el a meghívást.
Fotó: Oszlánszki Attila – Agro Jager News
Vaddisznót szeretett volna aznap elejteni, de a bátmonostori határ teljesen más tartogatott számára. Körülbelül 16 óra köröl már kint ült a magaslesen, ahova gyalogosan sétált ki. Talán így a legkisebb a terület zavarása – kezdte beszámolóját a Oszlánszki Attila.
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
A “Homok” területrészen foglalta el a magaslesét, ahol kiterjedt vaddohány állomány nőtt. Az invazív növényt évtizedekkel ezelőtt a méhészek hozták be hazánkba. A magaslesén ülve az előtte elterülő fiatalos sarjasban kukoricaszórót látott, amiben rengeteg friss vaddisznó nyom tarkított. Biztos volt abban, hogy legalább egy vaddisznó megjelenik a felkapott helyen. A vadászat során azonban sokszor a biztosnak vélt várakozások is másképpen alakulhatnak. A vadászszerencse azonban még tartogatott meglepetéseket a vendégvadásznak a bátmonostori hatásban.
A késő délutáni órákban síri csend ereszkedett le a területre.
Mivel az elmúlt időszakban egyre nagyobb gyakorlatot szerzett a ragadozók hívásában, előkerültek a kedvelt sípjai. Először vörös rókát próbált meg hívni. Mindent jól csinált, azonban semmi nem történt. A vörös rókák sem mutatkoztak. Betartva a legalapvetőbb hívási szabályokat, a hívások között türelmesen várakozott. Előkerült a már többször bevált a nyúlsíró sípja is. Ahogy kell, megfújta a sípját. Hívás közben a szeme sarkából mozgást vett észre. Egy termetes aranysakál bukkant fel 300-350 méterre a lestől. Folyamatosan a hang irányába figyelt, a magasles irányába. Érdeklődött, figyelt. Eleinte még nagyon messze voltak egymástól. A hívás után a sakál egy darabig jött, majd megállt és leült. Elkezdődött a “macska-egér játék”, körülbelül három-négy alkalommal elindult, majd mindig megállt. A vélhetően fiatal kan aranysakál nagyon óvatosan viselkedett. Nem rontott azonnal a “vergődő nyúl” hangjára. Attila szinte biztos volt abban, hogy az aranysakál figyeli. Amikor elszánta magát, hogy lövés tesz a magányos nádi farkasra, egy közeli úton a semmiből megjelent egy magányos kisteherautó. Az ekkor már 200 méterre levő ragadozó semmit nem kockáztatott, amilyen gyorsan megjelent, olyan gyorsan el is tűnt a közeli erdőben. A vadász kapott egy esélyt, de megváltoztak a körülmények. Nincs mit tenni. A hívást azonban nem adta föl. Újból előkerült a kedvenc rókahívó sípja, de ez sem hozott “eredményt”. Azonban egy nagyobb aranysakálfalka megindulta a nyúlsírásra . Körülbelül 600 méterre lehettek. Egyes sípok hangja akár egy kilométerre is elhallatszik. Az ötfős falka megindult a hang irányába. Ezek az egyedek is türelmesen cserkeltek, megálltak, időnként leültek, figyeltek, folyamatosan “szél alá” kerültek. Egyre közelebb értek a magasleshez. Hirtelen az összes egyed megállt. Szinte lehetetlen megmondani mi történt, talán megérezhettek valamit, mert közben megváltozott a szélirány.
A nemrégiben eltűnt, magányos kan aranysakál is felbukkant, vélhetően ugyanaz az egyed, amit korábban látott. Amint a csoport nélküli sakál észrevette a falkát, azonnal ellenkező irányba futott. Mivel a faj territoriális viselkedést mutat, más egyedektől erősen védik a saját revírjüket. Hirtelen felgyorsultak az események, a falka hezitált. Valamit gyorsan ki kellett találni, mert az aranysakálok sokáig nem maradnak egy helyben. Ez a faj nem erről híres. Ekkor Attila egércincogást utánzott egy másik síppal. A sakáloknak több se kellett, a balszélén álló egyed azonnal megindult. A sakálok eddigi vonalhajtása lassan körvadászattá alakult. A falka két szélén lévő egyed elkezdte körbezárni a területet. Eljött a lövés ideje. A bal szélén álló sakál volt hozzá legközelebb. Villant a fegyverlámpa, amit a rálövés követett. A lövést egyértelműen jelezte a vad, a becsapódás hangja összetéveszthetetlen volt a sötétségben. Gyorsan újra töltött, de a falka többi tagjától már második esélyt nem kapott. A birtokbavételnél lepődött meg csak igazán,mert egy nagytestű aranysakál pihent meg a földön. Tömege körülbelül 16-18 kilogramm lehetett. A falka alfa hímjét hozta terítékre Bátmonostoron. Sajnos nem volt arra lehetősége, hogy megmérje a terítékre hozott ragadozó súlyát, mert közben csörgött a telefon is. Társai vaddisznót ejtettek el, kell a segítség!
Magyarország déli határainál helyiek úgy tartják, hogy aranysakál mindig élt Magyarország déli megyéiben. Innen soha nem pusztult ki, egy-két egyed mindig feltűnt. A Balkánon élő törzsállomány egyes vándorló egyedei sokszor feltűntek a déli határokon. A faj sikeressége a hihetetlen élni akarásában rejlik. Ha nincs más, akkor a szórókon lévő szemeskukoricát eszi meg, és semmiben nem válogat. Az aranysakál a korábban terítékre hozott fajtársát is elfogyasztja, amire többször volt már példa. Valamilyen oknál fogva az elhullott vörös róka húsát is kedveli. Bács-Kiskun megyében a nádi farkas főleg az apróvad állományát tizedeli évről-évre, ami szembetűnő annak ellenére is, hogy intenzíven vadásszák. A magyar-szerb államhatáron felállított ideiglenes műszaki határzár miatt, olyan mintha a magyarországi állományait “bezárták” volna Magyarország területére. A határzár megépítése előtt az állományok vándoroltak Magyarország és Szerbia között. Régebben nem volt ennyi sakál, mint most, ami évről-évre jobban szaporodik – zárta beszámolóját Oszlánszki Attila.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Oszlánszki Attila
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
Vadásztársaságok és a szakigazgatás számára fejlesztett vadgazdálkodási statisztikai programjával mutatkozott be Belgrádban, a Szerbiában élő Fenyvesi István. Az alapvégzettségét tekintve a programozó informatikus, de szabadidejében vadászó szakember az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy nagy megtiszteltetés számára, hogy a fővárosban, Szerbia legnagyobb vadászati, horgászati és hajózási kiállításán számolhatott be a fejlesztésekről.
Fenyvesi Istvánnal a nagyközönség két éve, az újvidéki könyvvásáron találkozhatott először, ahol Dejan Dzakula, a Lov i jos ponesto főszerkesztője egy standon gyűjtötte össze a tudományos szakembereket. Fenyvesi István elmondta, hogy az adatok feldolgozásának szükségességére és az eredmények statisztikai feldolgozására először a Szenttamási Vadásztársaság elnökeként figyelt fel.
Fenyvesi István Belgrádban. Fotó: Agro Jager News
1981-től informatikai mérnök és szenvedélyes vadász. A legnagyobb problémát abban látja, hogy nincs adatszinten rögzítve, egy-egy vadászterületen belül, az elejtett vad mennyisége és annak minősége. Ez egy-egy év vonatkozásában, s egy-egy terület életében nem is jelentős, de évtizedes léptékben, úgy, hogy a társaságok vezetősége, munkásai, beosztottai cserélődnek és az információ elveszik, már jelentős veszteség.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A cél tehát az, hogy modernizáljuk a napi munkát és ne csak társasági, hanem régiós, és országos viszonylatban is átlátható adatsorokat kapjunk. Ebbe a munkába csatlakozott be Ristic professzor, aki az Újvidéki Egyetem vadászati professzoraként a trófeaelbírálásról adott ki szakkönyvet Szerbiában. Fenyvesi István ehhez csatlakozva adatbázist épített és mai nyelvezettel élve, megvalósították az interdiszciplináris kutatásokat.
Konkrétan egy trófea elbírálási alapot alkottak. Az adatokat összegyűjtve, a vad elejtésének helyétől kezdve egységesen kezelik. Ezeket az adatokat a szerbiai hiteles törvényes szabályzattal összehangban kitöltik.
Belgrád: Balról Fenyvesi István barátai társaságában. Fotó: Agro Jager News
Ezek után az adatbázisba beviszik a további mérési adatokat, amely automatikusan kitölti és kiszámolja a trófeák pontjait.
Ezzel a programmal nem kell számolni. Amikor tervezik az évi vagy a tízéves stratégia tervet, a vadászatra jogosultak, akkor ebben a táblázatban azonnal látható, hogy melyik határrészekben, milyen eredményeket értek el.
Az egységesítés miatt körzetek szerint is látni lehet, hogy miként alakul az őz állománya és terítékadatai.
Ez a tervezésre kifejezetten jó hatással bír és valós adatokkal dolgoznak. Jó lehetősége a programnak, hogy fényképeket is lehet csatolni. Ma muflonra, szarvasra, vaddisznóra és őzre készítették el a programokat.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Könnyű használni, az adatok átláthatóak.
Fenyvesi István kiemelte, hogy Belgrádban különleges élménynek számított előadást tartani. Nagy megtiszteltetés, abból az aspektusból pedig különösen, hogy olyan, a vadgazdálkodásban – Szerbia szerte – elismert szakember támogatta és használja kutatásaiban a programot, mint Prof. Dr. Zoran Ristic.
Fenyvesi István előadása közben. Fotó: Agro Jager News
Szerbiában a vadászok és a lakosság is rajong a vadászatért. Sokat tesz érte a kormány, összefognak a vadászok, Vajdaságtól egészen Szerbia magashegyi vadászterületéig. A vadászok Szerbiában összetartanak és nagyon sokan ismerik egymást. Gyorsan tájékozódnak és gyorsan terjednek a hírek. Összetartó közösség, akik nemcsak vadászni szeretnek, hanem tesznek is a vadért. Ehhez a munkához lehet segítség ez a program, hogy régiós, avagy ágazati szinten is átlátható lehessen a gyakorlati munka, a gyakorlati eredmény, hiszen a hivatásos vadászok munkáit, eredményeit pontosan ellenőrizni és felügyelni kell. A gyakorlati munka irányítását a mérnökökre, a vadgazdamérnökökre kell bízni, akik meghatározzák a hosszú távú stratégiai irányokat. Ehhez a széles ismeretek mellett pontos adatsorokat kell biztosítani. Ebben a munkában lehet segítség ez a program – tájékoztatta Belgrádból az Agro Jager Newst Fenyvesi István.
Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Vadászat
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:
A Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság közleményt adott ki a vadelütések megelőzése érdekében:
Fotó: Rendőrség
1. Lassíts
A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell haladnia. Ha lakott területen kívül 90 helyett csak 80 km/óra sebességgel mész, jóval több időd lesz reagálni egy esetlegesen hirtelen felbukkanó vadra.
2. Kapcsold be a biztonsági övet Már nem lesz rá időd, mielőtt a fékre taposol.
3. Kapcsold fel a távolsági fényszórót Így nagyobb területet láthatsz át. Szembejövő forgalom esetén természetesen kapcsold le a reflektort!
4. Tudj róla, hogy szembejövő forgalomnál nehezebb észrevenni a közelben lévő vadállatokat A sebesség csökkentése segíthet.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
5. Tarts nagyobb követési távolságot Az elöl haladó gépkocsi is ugyanúgy bármikor hirtelen fékezésre kényszerülhet.
6. Folyamatosan figyeld az út két oldalát is Vezetés közben az ember hajlamos elmerengeni – különösen éjszaka egy kihalt úton.
7. Ha vadat látsz, lassíts A vadállatok kiszámíthatatlanul viselkednek. Van, hogy nem mozdulnak, de az is lehet, hogy megugranak és valamelyik irányba vágtatni kezdenek.
8. Ha egy őzet vagy szarvast látottál, számíts többre is Általában ezek az állatok csoportokba verődnek.
9. Dudálj, ha vadállat van az úttesten A fényszóróba nézve nem biztos, hogy látják a járművet, a hangjelzés segíthet nekik, hogy tudják, merről jön a veszély. Vigyázz azonban, ha az állat nem az úton áll – lehet, hogy a hangtól megriad és pont a kocsi elé ugrik.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
10. Lakott területen belül is találkozhatunk őzekkel vagy más vadállatokkal. Általában sötétedés után jönnek elő, de gyakorlatilag bárhol és bármikor felbukkanhatnak, ezért legyél ezeken a területeken is nagyon körültekintő
11. Ha hirtelen nagytestű vad kerül a gépkocsi elé, vészfékezz, adj hangjelzést, de ne rántsd félre a kormányt, még ha így el is ütöd az állatot Egy út menti fának vagy a szemben közlekedő gépkocsinak csapódva sokkal súlyosabb baleset következhet be.
12. Ha elpusztult vadállatot látsz az úton, hívd a 112 segélyhívó számot Ne próbáld meg lehúzni az úttestről; lehet, hogy még életben van, és egy rémült állat súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot ne vidd magaddal, az lopásnak számít!
Fontosak ezek a kora tavaszi napok és hetek a szürkeharcsa-horgászok életében. A késő őszi hónapok óta fél év telt el harcsahorgászat nélkül. Nagyon sok idő ez egy szenvedélyes horgász életében – kezdte beszámolóját Zsolna Mihály, a Vác Dunakanyar Catfish Team csapat oszlopos tagja.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Barátaival már hónapokkal ezelőtt elkezdték szervezni a tavaszi horgászatot, a Hajdú-Bihar vármegyében található Ohati 3-as tóra, amely Tiszafüredtől 30 kilométerre, Debrecentől alig 50 kilométerre helyezkedik el, a Hortobágy szívében. A helyi egyesület szabályaihoz alkalmazkodva, január 15-e után le is foglalták az időpontot a helyi tógazda segítségével. Zalkodi András, amiben csak tudott, segített a barátainak. Tippekkel, tanácsokkal látta el ismerőseit, akik többnapos horgászatot szerveztek.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Április 11-én, kora reggel érkezett meg a baráti társaság: Pálinkás Viktor, a Váci harcsalesők csapatából, Kramlik Kázmér pedig az LKV Catfish csapatát erősítette. A hivatalos versenyeken, más- más csapatban, egymás ellen versenyeznek, barátságuk azonban megkérdőjelezhetetlen.
Csütörtök kora délelőtt foglalták el nagy reményekkel a négyes állást. Előzetesen, amire csak tudtak, mindenre felkészültek. Az Ohati 3-as tavon csalihalat fogni szinte kizárt, mert a tó bővelkedik a nagytestű harcsákban, amik szinte minden kisebb testű halat felfalnak. Időnként a helyi tógazdaságból hoznak több száz kikó keszeget, kárászt, ami alig négy-öt nap alatt el is tűnik a harcsák gyomrában.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Idén a csalihalakért, Kázmér volt a felelős, aki az Ipolyból, főleg vörösszárnyú keszeggel segítette a barátait. Egy hidegfront miatt hirtelen megváltoztak a körülmények. Drasztikusan esett a légnyomás, jóval hűvösebb lett. Ez óriási sikerrel kecsegtetett, mert ilyenkor a kapitális harcsák rendkívül agresszívvé válnak, a harcsarablások száma megtöbbszöröződik. A nagyobb méretű harcsák is félreteszik az óvatosságukat, mivel hamarosan kezdődik az ívás. A szaporodás sok energiába kerül, kora tavasszal farkaséhesek a harcsák.
Bár mindhárman nagy tapasztalattal rendelkeznek, idén igazán nagy harcsákat akartak zsákmányolni. Zsolna Mihály és Pálinkás Viktor 2021-ben a Harcsafogó Országos Bajnokságon második helyezést ért el a Váci harcsalesők csapatával.
Annak ellenére, hogy 25 éve horgászik szürkeharcsára és 15-20 esetben fogott már 190 és 196 centiméter közötti halat, két méternél nagyobb harcsát egyszer sem akasztott meg.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Az első nagy halat Kramlik Kázmér fogta ki, péntek hajnalban három óra körül, spannolós módszert alkalmazva. Az első harcsa 240 centiméter hosszúságú volt fejétől a faroktő végéig. A négy napos horgászatuk alatt ez a hal bizonyult a legnagyobbnak. A hal becsült súlya megközelítőleg 90 kilogramm lehetett. Sérülésmentesen egy ekkora halat már nagyon nehéz lemérni. Így rövid fotózás után vissza is engedték. Evvel Kázmér megdöntötte az egyéni rekordját, amit Pálinkás Viktor 220 centiméteres harcsája követett. Vélhetően a súlya megközelítette a 70 kilogrammot. Bár már nagyon sok halat fogtak együtt, óriási élmény volt mindhármuknak ekkora halakat fárasztani.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Zsolna Mihály 2024-ben, 25 évnyi próbálkozás után kifogta az első igazán nagy harcsáját, aminek a teljes hossza elérte a 231 centimétert. A súlyát megközelítőleg 78-83 kilogrammosra becsülték. Ezt a halat hétfő hajnalban sikerült megakasztani. Ezekre a nagy halakra Ohaton nagyon vigyázni kell, amire külön felhívja a figyelmet Zalkodi András tógazda. A halakért minden esetben csónakkal mentek. A kapitális méretű halaknál nagyon fontos a kíméletes bánásmód. A cél: a minél gyorsabb fárasztás, és fogás, amihez elengedhetetlen a jó minőségű felszerelés, ami kibírja az ekkora terhelést.
A több napos horgászat alatt számos kisebb harcsát is akasztottak. Viktornak volt egy rontott kapása is, amin valószínűleg még egy kapitális harcsa lehetett. A kapás erejéből következtettek hal méreteire, azonban a gerebenfogak sűrűjéből kicsúszott a horog.
Az eredményes napok és éjszakák után mindhárman tudták, hogy egyszer minden horgászat véget ér. Hétfőn reggelre szinte már mindent összepakoltak, kivéve a botokat, amik az ég felé állva várták az újabb harcsákat. Reggel hatig szólt a horgászjegyük, ezért az utolsó másodperceket is kihasználták. Zsolna Mihály egyik horgászbotján, a felszín közelében felkínált karikakeszeg, amit a horgászok csak “kelj fel Jancsinak” neveznek – eddig eredménytelennek bizonyult. Pálinkás Viktor folyamatosan biztatta barátját, hogy alkalmazzon más tecnikát, de Mihály kitartott a taktikája mellett.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Reggel, hat óra előtt pár perccel, a karikakeszeggel megindult egy újabb óriási kapitális harcsa. A csapat azonnal mozgásba lendült. Óriási volt a meglepetés. Akik harcsáztak már életükben, pontosan jól tudják, hogy egy ilyen kapás a horgászat legvégén, ritka, mint a fehér holló. A fárasztás során érezték, hogy egy újabb nagy hal került a horogra. A sok-sok év megtanította őket arra, hogy csak akkor örülhetnek igazán, amikor a hal már kint pislog a parton. Óriási öröm volt egy újabb kapitális harcsát a partra emelni. Közben véletlenül egy pezsgő is kinyílt, amivel megünnepelték a horgásztúrájuk legutolsó nagy halát, a parton nézelődökkel és az parton megjelenő újabb horgászokkal együtt.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
Így Zsolna Mihálynak sikerült kifognia két nagy harcsát alig pár óra leforgása alatt. A mostani hal pontosan 228 centiméter hosszúságú volt, amit egy gyors fénykép elkészítése után vissza is engedtek a tóba.
A kora tavaszi horgászat alatt mindhárman megdöntötték az egyéni legnagyobb harcsarekordjukat. A harcsa horgászatának 60 %- a szerencsén múlik. Ezt követi talán az egyik legfontosabb tényező: az időjárás. A harcsa kifejezetten kedveli a hidegfrontot, a legoptimálisabb időszak a harcsák horgászatára a kora tavaszi és késő őszi hónapok. Ekkor még a legokosabb, legöregebb halak is feladják a méltán híres óvatosságukat.
Fotó: Zsolna Mihály – Agro Jager News
A harcsahorgászat egy nagyon időigényes hobby, amelyhez óriási türelem és kitartás szükséges. Egyes horgászok akár egy-két éven belül is képesek két méter feletti harcsákat is kifogni, amihez óriási szerencse kell. Sokan nem is tudják megfelelően értékelni ezeket a szép halakat. Másoknak ugyanehhez az eredményhez sok-sok év, évtized szükségeltetik. Ezeket a nagy harcsákat óvni, védeni kellene. Gasztronómiai értéke kevés. A legízletesebb harcsák súlya nem több öt-hat kilogrammnál.
Zsolna Mihályt, a Versus Kft. támogatja a Harcsafogó Országos Bajnokságon, amit idén áprilisban Tiszalúcon majd késő ősszel, az Atkai holtágon rendeznek meg.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Salori – Horgász-vadász kiállítás és vásár Eszéken
A sertés termelői ára 8 százalékkal emelkedett
Kapitális aranysakált lőttek Rábapatonán
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
