Vadászat
Vadgazdálkodási konferencia Somogyban
KAPOSVÁR | Somogy megye vadgazdálkodásának aktualitásai címmel szervezett nagyszabású konferenciát a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége.

Az éves rendszerességgel tartott rendezvényen elsőként Berend Ferenc, a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Neszményi Zsolt kormánymegbízott a konferencia védnökeként a Somogy megyei vadászati hatóság és a szövetség kiváló kapcsolatát hangsúlyozta. Az elmúlt évben jelentősen nőtt a nagyvad terítékadata az azt megelőző évhez képest – ismertette a kormánymegbízott. A trófeabírálattal kapcsolatban elmondta: a Somogy Megyei Kormányhivatal vadászati hatóságánál eddig bemutatott trófeák alapján elmondható, hogy jó idény várható mind mennyiségi, mind pedig minőségi tekintetben.
Elhangzott, hogy több mint 31 800 nagyvad került terítékre, a vadkár mértéke csökkent, de ennek adminisztrációs okai is vannak. Volt amikor a hazai vadkár egyharmada Somogy megyében keletkezett, most a korábbi 7–800 millió forintról 490 millió forintra csökkent az adat.
Balogh Andorné a trófeabírálattal kapcsolatban kiemelte: a kapitális trófeák száma és nagysága az idei évben kiemelkedő eredményeket mutat. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy 2019-ben eddig tizennyolc kapitális trófeát bírált el a vadászati hatóság, amelyek közül a legnagyobb – mintegy 14,50 kg tömegű – a Karádi Mezőgazdasági Zrt. elejtésében került terítékre – ismertette a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Földművelésügyi Osztályának vezetője.
A vadkárral kapcsolatban egy különös gyakorlatra hívta fel a résztvevők figyelmét az osztályvezető asszony.
– Az idei évben divat lett, hogy a közjegyzők fizetési meghagyást küldenek ki a vadkárról, és ha ezt nem teljesíti a vadászatra jogosult, inkasszálják a bankszámláját – mondta a vadászati hatóság vezetője. – Ha nincs megegyezés a mezőgazdasági vállalkozó és a vadásztársaság között, csak polgári peres úton lehet eljárni ilyen ügyekben.
Hozzátette: a hatósághoz fordulhatnak azok a vadászatra jogosultak, akik ilyen levelet kapnak, Tekintettel arra, hogy hibás joggyakorlat eredménye ez a fajta eljárási mód. A szakember ismertette a trófeabírálati eredményeket is, amelyek alapján ugyancsak nincs ok panaszra Somogyban. Idén – habár nem ért véget a trófeák bírálata – már látható, hogy nőtt az érmes egyedek aránya, ezen belül is az öreg bikák száma emelkedett leginkább.
SERTÉSPESTIS | A konferencia egyik kiemelt témája volt az afrikai sertéspestis elleni védekezés. Ezzel kapcsolatban azt kiemelték az előadók, hogy a betegség itt van a kapuknál, s elkerülni nem lehet terjedését, csak késleltetni. – A vírus roppant ellenálló – mondta Zányi Zoltán, a Somogy Megyei Kormányhivatal osztályvezetője. – Nincs vakcina és a korai észlelés lehetősége minimális. Somogyot az alacsony kockázatú területek közé sorolják, de óvintézkedéseket itt is tenni kell a betegség terjedésének megelőzésére. Élő vaddisznók szállítása, mosléketetés tilos, és az elhullott, elejtett vaddisznókból mintát kell biztosítani laborvizsgálatokra.
A tavalyi konferencián kérték ki a vadászok véleményét egy, a becslésnél sokkal pontosabb állománymeghatározási módszerről. Azóta elvégezték a somogyi nagyvad-szinkronszámlálást 866 helyen, 443 ezer hektáron. A számlálásban részt vevő hetvenkilenc vadászatra jogosult közel hetvenezer adatot szolgáltatott a pontos meghatározáshoz. Ez alapján arra jutott a módszert kidolgozó Csányi Erika, a Fauna Vadászati Társaság elnöke, hogy a becsléssel meghatározott adatok 15–30 százalékkal alulbecsülték a somogyi nagyvadállomány méretét. Voltak olyan adatlapok, amelyeket hanyagul töltöttek ki a felmérésben résztvevők. Van lehetőség pontosabb adatszolgáltatásra, hiszen novemberben és januárban újra lesz szinkronszámlálás.
Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara szakmai igazgatója az Országos Vadgazdálkodási Alap 2020–2021-es pályázati évének aktualitásaival kapcsolatban mondta el a legfontosabb tudnivalókat, majd Vári Dávid, a magyar vadgasztronómia nagykövete buzdított mindenkit a vadhús fogyasztásának népszerűsítésére.
Horváth Mihály, a SEFAG Zrt. lábodi vadászterületének igazgatója zárta az előadók sorát, aki az aranysakál vadgazdálkodási hatásáról és fegyveres vadászatáról ismertette a gyakorlati tapasztalatokat.
sonline.hu | kormanyhivatal.hu/somogy

Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV






