Vadászat
Miért fontos a fenntartható vadgazdálkodás, és milyen fából faragták a mai busmanokat
AFRIKA | Afrika-sorozatunk befejező, harmadik részéhez érkeztünk. Kondor Imre barátunk, a Kalahári bozótosainak, a busmanoknak és a vadon állatainak magyar ismerője ezúttal az afrikai vadvilág megőrzésének lehetőségeiről, a „vad” és civilizált busmanokról, a Fekete Kontinens állatvilágát fenyegető valós veszélyekről mesél. Ismerjük hát meg együtt, mit jelent az okszerű vadgazdálkodás Namíbiában, és milyenek a Camp Damara szafaritábor XXI. századi busmanjai.

– Elkötelezetten vallod, hogy Afrika állatvilágát csak az okszerű vadászat és vadgazdálkodás mellett lehet megőrizni, nem pedig a Kenyában bevezetett zéró vadászati tolerancia a helyes út. Miért?
– Mert az 1977-ben amerikai nyomásra Kenyában bevezetett totális vadászati tilalom egy megfontolás és meggondolás nélkül hozott, teljesen téves döntés volt, aminek a roppant káros következményeit sajnos azóta az idő is igazolta. 1977-ben Kenyában igen gazdag, sokszínű és népes vadállomány élt. A vadászat hatóságilag szigorúan ellenőrzött módon, a veszélyeztetett vadfajok védelme, vadászatának tilalma mellett, az általános vadvédelmi elvek betartásával, tilalmi időkkel és darabszám korlátozásokkal folyt. Magasan képzett, tapasztalt szakemberek határozták meg évente területenként és vadfajonként az elejthető vadmennyiséget, és csak ennek megfelelő számú engedélyt adtak ki.
Ebben az időben Kenya volt a leggyorsabban fejlődő, legvirágzóbb afrikai ország, „Afrika Svájca”, kedvelt úti cél, amiben a vadászat is hagyományos komoly szerepet játszott
Az USA-ban és a nyugati országokban azonban a megerősödött és politikai befolyást szerzett nemzetközi „sötétzöld” szervezetek kormányaikon keresztül politikai és gazdasági nyomást gyakoroltak a kenyai kormányra a vadászat megszüntetése, betiltása érdekében.
Ez 1977 októberében teljesen váratlanul, 24 órás határidővel sajnos be is következett, a vadászatot teljesen betiltották, a kiadott vadászati engedélyeket bevonták, érvénytelenítették! A vadászati ágazatban dolgozó több ezer ember egy csapásra munkanélkülivé lett, a vállalkozók beruházásai, vállalkozásai értéktelenné váltak, a vadászati hatóság és a vadászterületek ellenőrzése megszűnt. A szakemberek nagy része elhagyta az országot, a vadvédelmet a betelepült „sötétzöld” szervezetek és az általuk kijelölt, gyakorlatlan hivatalnokok próbálták irányítani, igen kevés sikerrel. Megszűntek a vadászati bevételek, ezzel a vadvédelem és az orvvadászat elleni küzdelem igen jelentős pénzügyi forrásoktól esett el.
A helyi lakosság – mely korábban a vadászatból származó hús nagy részét megkapta – minden lehetséges módon orvvadászni kezdett a kevéssé ellenőrzött területeken, amit tovább súlyosbított az illegális elefántcsont- és orrszarvútülök-kereskedelem céljából folyó szervezett orvvadászat. Az élőhelyek gondozásának hiánya azok további jelentős romlásához vezetett, aminek szintén a vadállomány látta kárát.
Mindez pedig mára oda vezetett, hogy Kenya vadállománya az 1977. évi állapothoz képest kb. 83%-kal lecsökkent. A nemzeti parkok területén kívül az országban alig van már vad. Különösen az orrszarvúállomány szenvedett nagy károkat, az 1977. évi kb. 2000 db-ból mára összesen 700 maradt. Az egyik alfaj, a keleti fehér orrszarvú gyakorlatilag kipusztult! A meggondolatlan, tudatlanul elrendelt totális vadászati tilalom nemhogy hasznára vált volna a vadállománynak, hanem inkább csúfosan tönkretette azt.
- Tovább a teljes cikkre (karpatalja.net)
- A Rába partjától a Zambéziig (1. rész)
- Afrika – ahol bármi megtörténhet (2. rész)

Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben
A Fonyódi Járási Ügyészség orvvadászat bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat egy ötvenes éveiben járó férfival szemben. Az elkövető illegálisan kialakított etetőhelyen orvvadászott egy roncsautóból, míg a munkahelyéről értékes halakat lopott el.

Fotó: Ügyészség
A vádirat lényege szerint a férfi vadászként érvényes vadászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkezett, illetőleg tagja volt egy dél-balatoni vadásztársaságnak is. Ennek ellenére a vádlott egy méhészetnek használt üzemi vadászterületen vadetető-helyet, úgynevezett „szórót” alakított ki azért, hogy a vadakat odacsalogassa. A férfi a helyszínen hagyott roncs autóból vadászlest alakított ki, ahová többször kiment azért, hogy lőfegyverével vadat ejtsen el. A vádlott ennek során két, egyenként kb. 50 kg-os vadmalacot lőtt ki, melyeket feldolgozott és elfogyasztott.
A vádlott emellett gépkocsivezetőként dolgozott egy tógazdaságban. 2023 decemberében azt kapta feladatul, hogy az egyik tóból lehalászott halakat szállítása át a teleltető tavakba. A férfi a szállítás során ellopott 9 darab, összesen 23,55 kilogramm tömegű és közel 180.000 forint értékű süllőt, amiket zsákban az általa használt teherautó vezetőfülkéjébe rejtett, azonban a sértett cég munkatársai ellenőrizték, így a kár végül megtérült.
Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a bűncselekmény elkövetését beismerő férfival szemben felfüggesztett börtönbüntetés, pénzbüntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabására, illetőleg a vádlott pártfogó felügyeletének elrendelésére tett indítványt.
A fényképet a Fonyódi Rendőrkapitányság készítette a lesnek használt roncsautóról és az abban talált töltényhüvelyről.
Forrás: Ügyészség

