Természetvédelem
A fenséges…
Rétisast figyeltek meg a Kiskunságban
Fenséges. Talán ez az a szó, ami kifejezi, hogy milyen is egy rétisas. Ez a kétméteres szárnyfesztávval rendelkező ragadozó, amikor a földről a magasságokba emelkedik nem fogható semmi máshoz. A földön látunk egy csodaszép, 3-4 kilogrammos madarat “esetlenül totyogni”. Egyszer csak megnyitja a hatalmas szárnyait és a levegőbe emelkedik. A levegőbe, ahol ő az úr. Egy éve éppen túzokokat filmeztem, fotóztam.
A túzokok mellett egy hatalmas nagy lilik csapat legelészett. Miközben arra figyeltem, ahogy a túzokok már megkezdik a dürgési táncukat, egy “vijjantást” hallottam. A másodperc töredéke alatt több száz lúd emelkedett a magasba, majd a túzokok is megindultak. Fantasztikus élmény volt, ahogy a fejem felett húzott el ez a hatalmas tömeg. Egy rétisas szállt az égen. Megszólalt. Majd minden madár menekült. Mégis hatalmas kontrasztot látok ennek a madárnak az életében. Sokszor néhány varjú, vagy holló meg tudja keseríteni az életét. Körbeveszik ezt a félelmetes ragadozót és hol hátulról, hol oldalról felváltva támadják. Tépik a tollait.
Sokszor igazzá válik a mondás: sok lúd disznót győz. Sok varjú pedig sast. Minden alkalom ünnep, amikor megláthatom ezeket a teremtményeket. Ha azt gondolnánk, hogy ez nem nagy dolog, gondoljunk arra, hogy Magyarországon jelenleg kb 300-350 párt tartanak nyilván. Ezek az egyedek itt fészkelnek. A téli időszakban ez a szám ugyan megduplázódhat, mert az északi részeken költő példányok is megjelennek nálunk, hogy élelemhez juthassanak. Ha mindezt egybevesszük, akkor is körülbelül 1400 példány lehet az országunkban. Magyarország területe 93.000 km2. Ez azt jelenti, hogy 66 km2-re jut egyetlen példány. 2023-ban mintegy 100 példányt számláltak meg a Kiskunságon. Ha voltál valaha ezen a területen, melynek a jelentős része végeláthatatlan puszta, akkor tudhatod, mekkora áldás ezekkel a madarakkal találkozni. Persze az ember leleményes lény. Van könnyebb megoldás is, ha sast szeretnél látni, és fotózni. Egy általam is nagyra tartott természetfotós megalkotott jónéhány fotós lest az állatok természetes élőhelyén. Ezekből a lesekből, egészen közelről, fantasztikus képeket tudott készíteni. Ma már lehetőség van kibérelni ilyen lest. Sok esetben klímatizálható lesekről beszélhetünk.
Egy speciális refllexiós üveg mögül, egy hangszigetelt épületből figyelheted meg őket. Számomra ez a lehetőség, azonban nem vonzó. Némi magyar forint segítségével, megfelelő technika használatával garantált a siker. Nagyon sok ilyen képet lehet ma látni az Interneten. Tűéles képek, elmosott háttérrel, sasok verekednek, miközben hollók, varjak, sirályok vannak a háttérben. Mindez megfelelő mennyiségű hús kiszórása után nem nagy csoda. Én se szeretek fázni. Nem szeretem, ha 40 fokban lihegek. Azonban nekem pontosan ez adja meg a vadfotózás örömét. Megküzdeni egy pillanatért. Szeretek közel lenni az állatokhoz, de csak természetes módon. Bizonyos fajok esetében pedig mindenképpen tartom a távolságot. Ilyen a túzok, a daru és a rétisas is. Annyit nem ér egy felvétel, hogy ezeket az állatokat megzavarjam. Fokozottan védett állatokról van szó. Ezért az általam a filmezéshez, fotózáshoz használt technikát fejlesztem, hogy minél közelebbi felvételeket tudjak készíteni nagy távolságból is. Sokszor a feleségemmel együtt szoktunk fotózni. Ez azon kívül, hogy egy csodás közös kikapcsolódás, könnyebbség is. Egyszerre tudunk képeket és filmet készíteni. Sajnos a sas fotózásakor egyedül voltam kint a területen. Így váltogattam a fotózást és a filmezést. Ebből kifolyólag a dolmányos támadásáról csak fénykép készült. Azonban sikerült filmre vennem, amint a sas beszáll egy nagy csapat lúd és réce fölé. A filmezés nagyon fontos a számomra. Arra készülök, hogy egy nagy filmet készítsek a Kiskunságról. A KKNPI 2025 január 1-én ünnepli az 50. születésnapját. Szeretném, ha erre a napra összeállna a film. Azt tervezem, hogy ebből a filmből némi bevételt szerezzek.
Azonban, mint eddig soha, ebből se szeretnék saját bevételt produkálni. Ha megvalósulnak az álmaim, akkor jótékony célokra fog befolyni az ebből megszerzett összeg. Miután ez megtörtént, ingyenesen megtekinthető lesz a film, mindenki számára a youtube csatornánkon. Mivel a filmet is egyedinek szeretném elkészíteni, nem egy dokumentumfilm elkészítésére készülök. Szeretném átadni azokat a csodákat, amiket az elmúlt években megélhettem a Kiskunságon.
Írta és fényképezte: Kreisch Zoltán természetfotós
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Természetvédelem
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.
Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.
Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.
Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.
A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.
A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs
Természetvédelem
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon
Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.
Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.
Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.
A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.
A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.
Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.
Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.
Forrás: Dr. Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon
A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.
A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.
A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.
A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj. A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.
A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.
A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.
A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.
Forrás: dr. Tokody Béla – MME