Vadászat
Szombati vadászat
Vári István barátaival a Beregben vadászott
Vári István fényeslitkei vadász osztotta meg élményeit lapunkkal:
Úgy gondolom kezdek már teljesen meggyógyulni. Ha pedig így van, akkor folytatódhat a vadászat is. Szombaton sem tudtam odahaza maradni és a hátsómon ülve nézni a TV műsorát. Oláh Sanyikát hívtam, aki már epedezve várta, hogy eljöhessen velem a Beregbe. Kellene még valakit vinni, hiszen nekem már nem egyszerű a mázsás vadak vadszállítóra való felrakása. Sanyika ajánlotta, hogy vigyük el Balogh Béla helybeli vadásztársát, aki még nem lőtt se disznót, sem pedig szervast. Hurrá próbáljuk meg úgy is régen avattam már vaddisznó vagy szarvas vadászt. Ha összejön akkor jól fogunk szórakozni.
Kora délután indultunk Beregdarócra, de előtte még megetettük a Csarodán lévő szóróimat egy kis tengerivel. Délután négy óra előtt már Darócon voltunk a Beregszászi erdőnél. Bejelentkeztem a határőrség ügyeletén és már suhantunk is lefelé az első magaslesig, amit decemberben helyeztünk ki a régi útra. Közelebb érve vettük észre, hogy a határ melletti vetésen dámbikák legelésznek. Lett ám izgalom, mert nekem van egy dámra szóló engedélyem! Állj be a les mögötti útra és onnan próbálok besétálni a széles kökény garád takarásában egészen a 100 méterre lévő vadkár elhárító magaslesemig. Ti maradjatok itt és ki ne lépjetek a fasor túloldalára! Aztán szép csendesen besétáltam a lesig. Óvatosan szedtem a létrafokokat. A dámok nyugodtan csipegették a zöld vetést. Felültem az ülőkére és távcsővel néztem a legelésző bikákat. Kis idő kellett míg sikerült megnyugodnom és szemügyre venni a nagy lapátos dámbikákat.
Kerestem a lőhető selejt bikát, mert már csak arra vadászhatok. Ki is szúrtam egy lőhető csipkehiányost a csapatból. A távolság kb 280 méter és lassan gyeperészve közelednek felém. Várnom kell még a lövéssel, mert nem csak a távolsággal van gond, hanem még túl közel vannak az országhatárhoz. Ha nem sikerül helyben marasztalnom lövésemmel, akkor biztos, hogy a sűrű ukrán területre megy vissza, ahonnan jött. Oda pedig nem mehetek utána! Vártam és célozgattam a felém közeledő bikát. Amikor már kétszáz méterre lehettek akkor vettem észre, hogy a határon lévő lomosból rengeteg dám tarvad vált ki a vetésre. Lehettek már vagy negyvenen, de még a bokrok között is mozogtak.
Tovább nem várhatok mert, ha valamelyik kiszúr akkor elriasztja az egész csapatot a kinézett bikával együtt. Az ülőkén jól kitámasztottam a fegyverem és a legmegfelelőbb pillanatban lőttem. A bika kissé megemelkedve jelezte a találatot és pár lépést téve eldőlt. Köszönöm a vadászat Isteneinek, hogy ismét hozzá segítettek egy csodálatos vad terítékre hozásához. Sanyika a les lábánál távcsővel figyelte a történteket és örömmel integetett. Együtt mentünk elejtett bikámhoz és a töretek elhelyezése után csendben megadtuk az ilyenkor szükséges végtisztességet.
Ezzel azonban nem ért véget a vadászatunk. A bikát a les elé szállítottuk és Sanyika még világosban bevitt a „Büdös lesig”. Majd visszajött és zsigerelés után Bélával elfoglalták helyüket az új magaslesen. Sötétedést követően Béla vaddisznóra lőtt. Aztán ismét és harmadszorra is. Azt hittem egy konda ment eléjük, de csak egy fiatal magányos kan volt. Arra tett három lövést. Kértem a fiúkat, hogy várjanak még fél órát, aztán jöjjenek értem. Közösen fogjuk megkeresni az erdő szélén elfeküdt vadat. A dolgok viszont komolyra váltak, amikor előttünk tíz méterre felállt a sebzett kan. Sanyika rálőtt, de a bokrok között célt tévesztett a lövedéke. 10-15 lépés után ismét elfeküdt. Aztán újra megindult.
A leadott következő lövés sem járt eredménnyel. Kerestük még egy keveset, de abba kellett hagynunk. Tarpán leadtuk a dámot és megbeszéltük Szász Attila vadásztársunkkal, hogy vasárnap reggel a jól dolgozó vérebével keressük meg vaddisznónkat, aki véleményem szerint még az éjszaka folyamán kimúlhatott. Béla egész éjszaka nem aludt! Magát hibáztatta a sebzés miatt. Próbáltam megnyugtatni, de mindig visszakanyarodott a lövésre. Mondtam is, hogy ezt akkor kell megfontolni felelőségteljesen mikor a mutatóujjával megérinti az elsütő billentyűt. Ez már így sikerül, de akkor is a végére kell járnunk.
Attila hannoveri vérebe ismét bemutatta tudását és a rélövés helyétől olyan háromszáz méterre megtalálta a már dermedt kis kant. Örömünk leírhatatlan. Sikerült ez a vadászat is és mégsem fog elmaradni a vaddisznó vadásszá avatás sem!
Gratuláltunk Béla barátunknak és megtartottuk az ünnepélyes avatási ceremóniát.
Üdv a vadásznak és minden tisztelet a vadnak!
Írta és fényképezte: Vári István
Vadászat
Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.
A Békés vármegyei kötődésű grafikus-festőestőművész „Erdőn-mezőn járva” elnevezésű tárlatát Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza nyitotta meg.Valaczkai Erzsébet vadászfestői tevékenységét a szakmai közönség is ismeri és elismeri.
Eddigi munkásságát a Hubertus Kereszt arany fokozatával, a VKE Arany-ecset díjával, Magyar Vadászatért Érdeméremmel, dr. Egyed István emlékplakettel, Nimród-díjjal, valamint Magyar Arany
Érdemkereszttel ismerték el.
A művész 1958-ban, Orosházán született, gyermekkorát a pusztaföldvári tanyavilágban élte, 1982
óta Heves megyében, egy festői környezetű falucskában, Tarnaleleszen él.
Itt ismerkedett meg az erdő élővilágával. Rendszeresen járja az erdőt, a mezőt, valamint több mint két évtizede aktívan foglalkozik vadászattal is.
Az átélt élményeket rajzain és festményein jeleníti meg. Kedvenc témái a madarak, a nagyvadak és
a famatuzsálemek. Példaképei között említi Csergezán Pált és Rein Poortveliet, akik egyéni és
életszerű módon örökítették meg a természet érdekes és szép pillanatait.
Forrás: OMVK
Valaczkai Erzsébet festőművészről további információ itt érhető el
***
A kiállítás június 16-ig tekinthető meg a Nagy Gyula Területi Múzeumban
Vadászat
Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás
Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.
Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.
A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.
A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.
Vadászat
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.
Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.
Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.
Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.
A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.
Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.
A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.
Szívből gratulálunk a díjazottaknak!
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK