Keressen minket

Vadászat

Kapitális aranysakált lőttek Rábapatonán

Print Friendly, PDF & Email

Balázs Ádám élménybeszámolója:

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Győr-Moson-Sopron vármegyében, Rábapatonán járunk, Győrtől alig 18 kilométerre, Sopron irányában. Balázs Ádám, a Rábapatonai Vadásztársaság elnöke egyéni vadászaton vett részt a Rábapatona és Ikrény között elterülő vadászterületen. A közel hatezer hektáros vegyes-vadas területen, körülbelül hat-hét évvel ezelőtt ejtették el az első aranysakált. A vizes, mocsaras terület a kezdetektől fogva vonzotta az aranysakálokat, amit mezőgazdasági szántó és egy erdő is határol. 

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News

Február 14-én, késő délután foglalta el a helyét a magaslesen. Teltek, múltak az órák, de szórón sem jelent meg semmi. Előkerültek a vadhívósípok, és az akusztikus hívó is. Ezek hatására, tőle több száz méterre, egy ragadozót pillantott meg kereső hőkamerájában, ami egy mezőn mezei nyulakat kergetett. Bárhogy is próbálkozott, a ragadozó semmi jelét nem mutatta annak, hogy közelebb akarna jönni hozzá. Körülbelül másfél órán át figyelte a vadat, majd úgy döntött, hogy inkább aktív szereplőjévé válik a vadászatának. A szakirányú végzettséggel rendelkező vadász, először összeszedte a dolgait a magaslesen, majd elindult a ragadozó irányába. A vad mozgása alapján biztos volt abban, hogy egy aranysakált lát maga előtt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

400-500 métert kellett ahhoz megtennie, hogy lövéshez jusson. Az esélyei, éppen emiatt, elég minimálisak voltak. Egy gyorsan irányt változó széláramlat másodpercek alatt lebuktathatja. Időnként meg-megállva, a kereső hőkamerájában figyelte a ragadozót, amely nyulakat kergetett. Azt vette észre, hogy tudatosan a gát irányába terelte a zsákmányt, ahol próbálta a megszorítani őket. Sikerrel azonban nem járt. Az őzekkel a sakál nem foglalkozott.

Ahogy egyre közeledett, a sakálnak nyoma veszett a gát oldalában, annak ellenére, hogy a legnagyobb csöndben tartott a a vad irányába.

Azonban hirtelen megváltoztak a körülmények. Az úton haladva, a lába alól kelt egy nyúl, ami tőle elfelé szaladt. Ekkor váratlan dolog történt. A gát és a mező között valami más is megvillant. Egy árny ugrott a nyúl után, mint egy agár, olyan sebességgel próbálta elérni a nyulat. Nem sok idő volt a gondolkodásra. A kézben tartott négylábú lőbotra azonnal rátette a 8×57-es kaliberű fegyverét és kibiztosította. Ráfüttyentett a vadra, amely annyira meglepődött, hogy egy pillanatra megállt és a hang irányába fordult.

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News

Vesztére, mert ugyanebben a pillanatban Ádám lövést tett a vadra, amely körülbelül 130 méterre lehetett tőle. A lövés után minden elcsendesett. A becsapódás hangja egyértelműen jelezte a találatot. A vad tűzben rogyott a búzatáblában. Ismételni nem kellett. Kicsit várt, majd lassan közelített a vad felé, ami lépésről-lépésre egyre nagyobbnak tűnt.  A birtokbavételnél szembesült avval, hogy élete talán legnagyobb aranysakálját vette birtokba. A szőrmés kártevő vélhetően a Fülöp erdőből váltott át, amely a Rábcazúg Vadásztársaság területén fekszik. A szomszédos vadásztársaságnál is intenzív a ragadozóvadászat, kiváló a társaságok kapcsolata egymással.

Az elejtés után gyorsan híre ment a nagytestű aranysakálnak, amit ezidáig senki nem ismert, nem látott.  A területre kihelyezett vadkamerák egyszer sem készítettek fényképet erről az egyedről. A magányos aranysakál pár nélkül kereste a helyét a területen.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A kan aranysakálnak kifejezetten hosszú lábai voltak. Itt, a tél végén, rendkívül jó egészségi állapotban várta a tavaszt. Ez volt az ötödik aranysakál, amelyet terítékre hozott a területen. Bár Győr-Moson-Sopron vármegyében az aranysakál állománya jóval kevesebb, mint más fertőzött megyékben, számuk évről-évre növekszik.

Annak ellenére, hogy egy héten legalább egy alkalommal kint tartózkodik a területen, csak ritkán lát toportyánt. Sokszor a vonyításuk árulja el őket, mivel rejtőzködő életmódot folytatnak. Ezen a területen csak késő este kezdenek el vonyítani, főként miután harangoznak a templomban, vagy abban az esetben, ha szirénázó mentőautó közlekedik az M85-ös autópályán, amely légvonalban alig pár kilométerre van. A korábbi megfigyelései alapján, vélhetően a vizes, mocsaras területeken éjszakázó vízimadarakat zsákmányolják a sakálok. A madarak megriadnak, a kacsák hápognak, a libák hangos gágogásban törnek ki. A többi madárfajta is ideges lesz. A kacsák többsége inkább továbbáll.

Töbször szemtanúja volt annak, hogy az aranysakálok a gazos területeken prédát keresnek. A legtöbb esetben “vonalhajtást” szerveznek, ahol az egyedek egymástól megközelítőleg 30 méterre helyezkednek el egymástól.  Amióta az aranysakál megjelent a régióban, a gyenge gidák száma is minimálisra csökkent. Köztudott, ami itt is bizonyítást nyert a vadkamerák felvételei alapján, hogy a vaddisznómalacok, megszületésüket követően, nagy veszélynek vannak kitéve.

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság – Agro Jager News

A kapitális sakál után napokkal látott két  toportyánt, amelyek azonnal átvették az új revírt. Több órás várakozás és cserkelés ellenére azonban még lövéshez sem jutott.  A vadászati hatóság az elkövetkező hetekben fogja elbírálni életem talán egyik legnagyobb aranysakál trófeáját – zárta beszámolóját Balázs Ádám, a Rábapatonai Vadásztársaság elnöke.

 

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Balázs Ádám, Rábapatonai Vadásztársaság

 

Kurys és munkatársai (2015) az alábbi megállapításokat tették tudományos kutatómunkájuk során az aranysakálról:

A 2014-ben Szerbiában megrendezett nemzetközi sakál-szimpózium tapasztalatai az alábbiakban összegezhetők:

1. Az aranysakál gyors állománynövekedését tapasztalják szinte minden érintett országban. Ez alól Görögország sem kivétel, ahol a korábbi, évtizedeken át tartó állományhanyatlást terjeszkedés váltott fel. A faj már nemcsak Európa déli és keleti területeit népesíti be, hanem szaporodó állománnyal megjelent a Baltikumban is. A nagy földrajzi „ugrások” háttere azonban még tisztázásra szorul.

2. Az állományfelmérés akusztikus módszerét általánosan használják, ezzel a praktikus módszerrel a ragadozógazdálkodáshoz alapinformációk gyűjthetők a sakálról. Több vizsgálat is rámutatott arra, hogy a nagy mennyiségben rendelkezésre álló antropogén
eredetű források (hulladék, vadzsiger, elpusztult állatok teteme) nagyban felelősek a sakálállomány napjainkban tapasztalt felfutásáért. Emellett a nagytestű ragadozók (farkas, hiúz) hiánya szintén közre játszhat az állománynövekedésben. Az antropogén eredetű táplálékforrások (például vadzsiger, háziállat tetemek) mennyiségének csökkentése vagy hozzáférhetőségük korlátozása egyes esetekben negatívan befolyásolta a dögevő, vagy időszakosan tetemek fogyasztására képes ragadozók állományát. Ez a gyakorlatban alkalmazható vagy legalább kipróbálásra érdemes megállapítás. Továbbá, legeltetésre alapozott állattartás esetén célszerű hagyományos védelmi megoldásokat is alkalmazni (pl. emberi felügyelet, nagytestű pásztorkutyák tartása, estére karámba zárás), ami egyéb problémák (pl. lopás, kóbor kutyák
zsákmányejtése), így a veszteség mérséklődését is eredményezi.

3. Annak ellenére, hogy a sakált a legtöbb országban „zsigerből” kártevőnek tekintik, a táplálkozási vizsgálatok nem támasztják alá a sakál nagyvadállományt, vagy legelőn tartott háziállat állományt érintő számottevő hatását. Az eredmények nagyon változatosak; a sakál számára területtől és időszaktól függően a kisemlősök, nagyvad zsiger és tetem (vagyis többségében nem zsákmány), vagy háziállat maradványok a legfontosabbak. A táplálkozásvizsgálatok kapcsán – immár sokadik alkalommal – meg kell jegyeznünk, hogy a táplálék-összetétel kizárólag azt mutatja, hogy a ragadozó számára mely táplálékok fontosak vagy kevésbé fontosak, ugyanakkor a préda oldaláról további felmérések szükségesek. E nélkül nincs predációs hatásbecslés. Összességében, a gyakorlatban használhatóbb megállapításokat lehetne tenni a táplálék kínálat és az élőhely minőségének ismeretében.

Forrás: Acta Agraria Kaposváriensis (2015) Vol 19 No 1, 46-64. Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar, Kaposvár – researhgate.net

 

***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu

 

Kiemelt cikk

FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.

Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.

Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?

Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.

Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.

Mit vizsgáltok?

Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ilyen is előfordul?

Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.

Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?

Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.

Az esztergálás alatt a cső.

Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?

Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.

 

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?

Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.

Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.

Tudsz adni néhány tippet a használatához?

Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk

Frommer Fegyverbolt

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt

Agro Jager News

Tovább olvasom

Természetvédelem

Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs

Tovább olvasom

Vadászat

Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Személyi sérülés nélkül járó közúti balesethez riasztották a Csorvási Vadásztársaság hivatásos vadászát, mert 2024. május 8-án, este, őzet gázoltak a 47-es főútvonalon Orosháza és Csorvás között – tudta meg az Agro Jager News.

Őzet gázoltak az E47-es főútvonalon. Fotó: Agro Jager News

Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon az esti órákban. Az elmondások szerint egy tehergépkocsi haladt Békéscsaba irányából Szeged felé, amikor az útszegélyben hirtelen megiramodó őz, a teherautó oldalának csapódott – közvetlenül a pótkocsi kerekeinek szaladt. Az őzbak a helyszínen elpusztult.

A balesethez érkező következő autós a kanyarból lehúzta az elpusztult állatot és értesítette a helyi vadásztársaságot.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Hacsak nincs személyes kapcsolat, ismeretség, akkor sokszor nagyon nehezen lehet megtalálni, hogy egyes területek. mely vadásztársaságokhoz tartoznak. Ilyen esetekben a rendőrség tud segíteni, hiszen a baleset helyszínére riasztott járőr már tudja, hogy az illetékességi területén mely társaság gazdálkodik.

A csorvási baleset kapcsán is fontos megjegyezni, hogy az elütött, elgázolt vad továbbra is a vadásztársaságok tulajdonát képezi, ezért, ha a vadat felvesszük, azt az autóval elszállítjuk. megvalósul a lopás, esetlegesen az orvvadászat bűntette. Igazoltatás során ugyanis a rendőrség munkatársainak rögtön feltűnik, ha nincs a szállított vad csülkébe rögzített egyedi azonosító jel, azaz krotália.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A csorvási baleset is rávilágított arra, hogy a széles úttest, a széles tiszta útpadka, az Alföld sík, fedetlen útszakasza ellenére sem lehetett elkerülni a balesetet. Nincs idő arra, hogy a féltávolságon belül felugró, az úttestre kerülő állatokat kikerüljük. Fontos, hogy mindig az út- és látási viszonyoknak megfelelően közlekedjünk. Ilyen esetekben rendkívül fontos, hogy  az elkerülhetetlen ütközésig haladéktalanul csökkentsük a gépjármű sebességét.

Fiatal őzbak fekszik az E47-es főútvonalon. Elütötték. Fotó: Agro Jager News

A helyszínre riasztott hivatásos vadász röviden összefoglalta, hogy a fátlan térség ellenére sok őz léphet az útra. Csorváson jelenleg a vadkár elhárítási munkákat végzik a társaság munkatársai, hiszen sorolnak a kukoricák, a napraforgók és éppen a közelben dolgozott, amikor értesítették – ezért is tudott gyorsan a helyszínre sietni.

Kép és szöveg: Agro Jager News

Tovább olvasom