Keressen minket

Kiemelt cikk

Meghatározó szerepet képvisel az agráriumban a Debreceni Egyetem agrárkara

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Karának szakemberei aktív szereplői a régió most induló jelentős agrárberuházásainak. Újfehértón letették a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét, Hajdúnánáson a juhágazat új korszakáról egyeztettek a gazdákkal.

Közzétéve:

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Karának szakemberei aktív szereplői a régió most induló jelentős agrárberuházásainak. Újfehértón letették a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét, Hajdúnánáson a juhágazat új korszakáról egyeztettek a gazdákkal.

Szabolcsi Alma Centrum alapkövévének ünnepélyes átadása Újfehértón (Kép: Debreceni Egyetem)

Az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja épül meg mintegy 7,6 milliárd forintból a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság Újfehértói Kutatóintézetében.

A tároló, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont az agrárfelsőoktatás átalakítása során a DE-hez integrált kutatóintézet, a MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 200 hektáros területén kap helyet. A 2022. márciusára elkészülő 9 ezer tonnás befogadóképességű komplexum, mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére is alkalmas lesz.

A MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 200 hektáros területén kap helyet (Kép: Debreceni Egyetem)

– Hazánk almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari, egyharmada étkezési alma. A cél, hogy ezt az arányt megfordítsuk. Az ágazat azonban – a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan –, fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes – jelentette ki a központ alapkőletételi ünnepségén Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta: közel húsz év alatt 41 ezer hektár almaültetvényből mára 25 ezer hektár maradt, ezt a folyamatot a korszerűtlen technológiák, elavult fajtaszerkezetek és a piaci háttér hiánya okozta.

– Rendszerszintű, komplex, átfogó fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy megbízható beszállítókká váljunk a hazai és nemzetközi piacon. A fogyasztói igények megkövetelik, hogy egész évben folyamatosan rendelkezésre álljanak a friss zöldségek és gyümölcsök. Ezt az igényt csak akkor tudják a termelők kielégíteni, ha rendelkeznek az időzített és környezetbarát termesztéshez szükséges növényházakkal. A Szabolcsi Alma Központ ilyen komplexum – fejtette ki Nagy István.

A szaktanácsadó, kereskedelmi komplexum a piaci igényeknek megfelelően összegyűjti, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a térségben élő termelők és termelői csoportok terményét. Az alma központ emellett tudományos feladatokat is ellát, melyhez a Debreceni Egyetem biztosít kutatási hátteret – hangzott el az eseményen.

A Szabolcsi Alma Centrum alapkőletételi iratát az egyetem részéről Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár, valamint Harsányi Endre agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes írták alá.

A megépülő Szabolcsi Alma Centrum fokozza a térség vállalkozásainak versenyképességet és a több ezer gazdálkodó megélhetését biztosítja.

Szemléletváltás a juhágazatban

Debreceni Juhtenyésztési Műhely évek óta küzd a hazai juhágazat megújításáért. A 22 külföldi és hazai partnert tömörítő szervezet szakmai irányítója a Debreceni Egyetem. A Hajdú-Bihar megyei Agrárkamarával, a Juh Terméktanáccsal, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel, valamint a Nyakas Farmmal közösen rendezett fórumon az ágazat lehetőségeiről volt szól.

Prof. Dr.  Jávor András (Kép: Debreceni Egyetem)

– A juhágazat a dinamikusan fejlődő mezőgazdaság talán egyetlen területe, amely elmarad más fajok, a sertés, a szarvasmarha és a baromfi eredményességétől. Károsan hatott a termelésre, hogy egyebek mellett megszűntek az összefüggő legelők, csökkent a tarlólegeltetés lehetősége, kevés a hasznosítható melléktermék, a fennmaradó legelők elaprózódtak, jelentős arányuk kikerült az ágazat hatóköréből és az új szabályozások miatt művelésük jelentősen korlátozódott. A modern juhágazatnak tudásalapúnak, valamint ember és állatközpontúnak kell lennie. A juhászoknak 21. századi életminőséget kell biztosítani, az állatok igényeinek maximális figyelembevétele mellett. Új szellemiségre és precíziós módszerek alkalmazására van szükség – jelentette ki Jávor András.

A Debreceni Juhtenyésztési Műhely szakmai irányítója szerint a termelés optimalizálása érdekében szükség van modern tenyésztési, takarmányozási, technológiai, állategészségügyi, szaporodásbiológiai és élettani ismeretekre. Ennek hiányában a juhászat teljesen elveszti versenyképességét. Súlya csökkeni fog és gyakorlatilag jelentéktelen ágazattá is válhat.

Debreceni Juhtenyésztési Műhely évek óta küzd a hazai juhágazat megújításáért (Kép: Debreceni Egyetem)

– A Debreceni Egyetem szakembereinek és a szakmai szervezetünk összegyűjtött ismereteit szeretnénk közvetlenül a fejlesztések érdekében a gyakorlat számára biztosítani. Jelentősen nőtt az európai és közel_keleti kereslet a juhhús iránt, ez jó hatással volt a piacra, azonban ezt a fokozódó igényt a teljesen exportra termelő magyar piac nem tudja kiszolgálni a mostani ágazati rendszerrel és termelési színvonallal. Gyökeres változtatásokra van szükség. Teret kell engedni az intenzív juhtenyésztésnek, amely kiegyensúlyozott takarmányozást, valamint jobb állategészségügyi körülményeket biztosít az állatoknak. Ágazatunk a tradíció és innováció között őrlődik – fejtette ki Jávor András.

A kiskérődző ágazatban 2020-ban csaknem 11 milliárd forint állami támogatás érkezett. A legfőbb nehézség a jövedelmiviszonyokból fakadó mennyiségi és minőségi munkaerőhiány, amely miatt így a szektor nem tudja kihasználni a növekvő keresleti piac nyújtotta lehetőségeket. A juhászatok fejlődését az agrárium kiemelt állami támogatása és a bővülő Európai Uniós források segíthetik.

Dr. Nagy István agrárminiszter (Kép Debreceni Egyetem)

– Az álmok megvalósításának ideje van. Lehetőség van olyan beruházások és fejlesztések megvalósítására, amelyek biztos megélhetést biztosítanak a következő generáció számára – hangsúlyozta a rendezvényen Nagy István agrárminiszter.

A gazdálkodók előtt a következő időszakban számos pályázati lehetőség nyílik meg, de jelenleg is pályázhatnak egyebek mellett állattartó telepek fejlesztésére és korszerűsítésére.

– Az Európai Unió az élőállat szállítására vonatkozó várható szabályainak szigorítása miatt szükségessé vált az ágazat versenyképességének megtartása, illetve javítása érdekében a feldolgozó ipar fejlesztése. A magyar juhhús exportja érdekében legalább egy központi vágóhidat kell építeni, amely segítené az árversenyt és a magyar fogyasztók számára is sokkal inkább elérhető termékek kerülhetnének a hazai boltokba. A pályázati kiírások között jelenleg 5 milliárd forint támogatási összeg nyerhető el vágóhíd építésére – tájékoztatott Nagy István.

A tárcavezetője szerint a termékek népszerűsítése, szélesebb termékpaletta kidolgozása, a feldolgozott, konyhakész termékek megjelenése is segítené a hazai kereslet növekedését.

Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy – az ágazat további fejlődése és a juhtenyésztők érdekeinek védelmében – az uniós szerepvállalás és a piaci jelenlét megkönnyítésére teljes jogkörrel ruházták fel a szakmaközi szervezetet, a minisztérium számít javaslataikra, és segíti azok megvalósítását.

Forrás: Debreceni Egyetem

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

on

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

on

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

on

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom