Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében harcsafogó-bajnokságot szerveztek az Ongai Horgász Egyesület vízterületén. A megyeszékhelytől, Miskolctól, alig tíz kilométerre helyezkedik el a horgászterület, az Ongát és Gesztelyt összekötő út bal oldalán. A települést először 1222-ben említik. A magyar-török háború idején a települést felégették az Oszmán birodalom janicsárjai. A Rákóczi szabadságharc idején is sokat szenvedett a helyi lakosság. A 19.században Miskolc és környéke fejlődésnek indult, folyamatosan nőtt az iparban dolgozók száma. Talán ennek is köszönhető, hogy az Ongai Horgász Egyesületet a Diósgyőri Gépgyár dolgozói alapították 1972-ben.

Fotó: Pintye Róbert – Agro Jager News

A tórendszer rendkívül népszerű a békés és a ragadozóhalak szerelmeseinek egyaránt. Az egyesület által kezelt vízterület körülbelül 42 hektár, amit a helyi horgászok mellett egyre többen ismernek magyar és külfödi vendéghorgászok is.  A határ közelsége miatt jelentős a szlovák vendégek száma.

Fotó: Pintye Róbert – Agro Jager News

Pintye Róbert feleségével, Pintyéné Riegel Viktóriával indult az idei harcsafogó bajnokságon. A versenyt minden évben kétszer rendezik meg. Az esetek többségében barátjával versenyzik, de most Jávor Dániel nem tudott részt venni a megmérettetésen. A négy napos verseny nagyon sok szervezést igényelt, mivel mind a kettőjüknek szabadságot kellett kivenniük. Már összekészülni is kimerítő volt, mert a csalihal mellett számos dolgot kellett összepakoljunk – kezdte a beszámolóját Pintye Róbert.

A csalihalak miatt is aggódtam, mert a hetes tavon jelentős számban élnek a nagytestű csukák, amik nem kímélték a csalihalakat. Sokat fogtam belőlük.  Az a tó, amin a feleségemmel horgásztunk, körülbelül 14 hektár nagyságú, amely rendkívül mozaikos képet mutat. A vízmélység kettő és hat méter között változik. A verseny legelején Szabó János, az egyesület elnöke (?) koordinálta a sorshúzást, ami nekünk rendkívül kedvezően alakult. A tó jobb sarkára kerültünk. Nyolc órától délig volt lehetőségünk elfoglalni a helyünket és felkészülni. Ekkor még nem gondoltam, milyen izgalmakban lesz részünk, mivel a feleségem főleg a  háttértámogatásban segített. Horgászni, csak egyedül én horgásztam. A többi csapatban két-három fő is volt, így tudtak időnként pihenni a horgászat alatt. Én főleg akkor aludtam, amikor elfáradtam, vagy nem történt semmi a vizen. Bármilyen más esetben kapás esetén azonnal bevágtam, vagy a feleségem ébresztett. Érdekes tapasztalat volt a mostani megmérettetés, mert versenykörülmények között hasonló élményben egyszer sem volt részem. Minden harcsának én vágtam be, és fárasztottam. A kedves feleségem pedig mindenben segített. Nélküle el sem jövök.

Fotó: Pintye Róbert – Agro Jager News

Napról-napra egyre jobban fáradtunk.

Mivel a harcsa horgászata köztudottan az egyik legnehezebb, ezért a verseny szervezői az összes MOHOSZ által elfogadott technikát engedélyezték a versenyzőknek. Lehetett csónakból kuttyogtatni, pergetni, vagy a horgászat passzív módszereivel kapásra ingerelni a harcsákat. A pergetés az egyik legszebb de talán legnehezebb horgászati módszer. A négy nap során bárki bármit kipróbálhatott. A kuttyogtatás mellett én a spannolós módszert részesítettem előnyben.

Szerencsére a harcsák az első naptól kezdve egymás után érkeztek. A MOHOSZ által elismert szabályrendszer szerint csak a 60 centiméternél hosszabb halakat mérlegelték a halőrök és versenybírók. Kisebb-nagyobb halakat egymás után akasztottunk. A feleségemmel összeszokott csapatként egymás után szákoltuk meg az 5-6 kilós halakat. Sajnos, volt több rontott kapásom is. Szerettem volna fogni igazán nagy kapitális halakat is, ami csak a bevágásig sikerült. Az egyik hal kifejezetten nagy lehetett, mert pár másodpercig éreztem az erejét, de ekkor a horog kipattant a gerebenfogak közül. Nehéz pillanatok voltak ezek, amit kezelni is tudni kell. Emlékszem, gyerekként, ha valami nem sikerült, összepakoltam és hazamentem. De ez egy verseny, így nem adtuk fel. Nem volt mit tenni, kezdtünk mindent elölről. A harcsahorgászokat mindig a hite viszi előre. Sokan évekig, több tucat éjszaka kint ülve türelmesen várnak a kapitális egyedekért. A két méternél nagyobb harcsák meg az álomkategória, amiért sokan akár tíz évet is várnak.

Fotó: Pintye Róbert – Agro Jager News

A verseny során azonban ez most sajnos nem sikerült. Az igazán nagy halak minket és a többi 8-9 csapatot is messze elkerülték. A legnagyobb hal, amit kifogtam, 11 kilogramm súlyú volt. Sikereinkhez nagyban hozzájárultak Csepelényi Tamás kiegészítői. A második nap végén sajnos megváltoztak a körülmények. Az időjárás, légkör olyan szinten befolyásolta a halakat, hogy még kapásunk sem volt, de a többieknek sem.

Az első két nap sikerei azonban biztosították az első helyezésünket. Összesített mérlegelés után első helyezést értünk el, amely elérte a 30 kilogrammot. Ha bárki megakaszt egy igazán nagy halat, azonnal meg is nyeri a mostani megmérettetést.

Köszönöm a feleségemnek, hogy négy napig elviselt, és mindenben segített a versenyben – zárta beszámolóját Pintye Róbert.

Agro Jager News

Sipos Csaba a busahorgászok közösségének egyik ismert alakja. Egyik kedvelt horgászhelye a Neszmélyi-, és a Pilismaróti-öböl. Az utóbbi öböl a Dunakanyar egyik gyönyörű és népszerű része, ahol a folyó kiszélesedik és lassabban folyik, így ideális hely a horgászatra, vízi sportokra és pihenésre.

A település már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált sok régészeti lelet is tanúsít. A község helyén állt az egykori római település, Castra Ad Herculem.

Sipos Csaba, pár óra leforgása alatt, körülbelül 60 kilogramm busát fogott ki, amely a hazai vizekben invazív fajként tartanak számon az ökológusok. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News

1976-os születésű vagyok. Lényegében gyermekkorom óta horgászom. Tatabányán születtem, de Héregen lakom. A srácok viccesen a “Héregi Busavadásznak” hívnak, ami végül is is fedi a valóságot, hiszen teljesen bele vagyok bolondulva a busákba. Mindig azon gondolkozom, hogyan is csapjam be a “bambaképűeket”.

Körülbelül 10 év kihagyás után, 2023 ban kezdődött a “busaláz”, korábban semmit nem tudtam a busa horgászatáról. Kijártam a partra zaklatni a horgászokat, közben videókat néztem, gyűjtöttem az információkat.

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News

Szerencsére sokan segítettek. Volt jó pár sikertelen horgászatom, ahogy most is van természetesen. Én is gyári termékeket vásároltam elsősorban, de jött a villanás.. “Megcsinálom magam a tablettákat”. Csináltattam szerszámot,készítettem préskeretet és elkezdtem kísérletezni.. Rengeteg kísérletezés és kudarc után összeállt az első jó receptem…. szobában üvegben teszteltem, akár egy kémikus.

Mára pontosan, gondosan kimérve, körültekintően készítem a saját tablettáimat. Elég szép sikereket érek el. Természetesen most is van, hogy én is hal nélkül jövök haza. Imádom a busákat kergetni..

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News

Pilismaróti öbölbe indultam négy órakor. Öt órakor már csali a vízben volt. Tesztelési lázban égtem, mert egy teljesen új tablattát vittem ki aznap horgászni. Azért, hogy növeljem az esélyeimet, pár gombócot a vízbe jutottam. Alig telt el fél óra, elkezdődött az edzés. Felváltva húzták az orsót a busák. Mivel egyedül voltam, nem bírtam az iramot. Két óra múlva egy botot kivettem. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy elfáradjak. Nagyon nagy volt az örömöm!! Az új tabletták a várakozáson felül teljesítettek. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire jó peca lesz a mai horgászatom.

Hat óra alatt 14 darab busát szákoltam meg. Sajnos három óriási megtépett, és természetesen volt hibás bevágásom is,  amit én rontottam el.

Fotó: Sipos Csaba – Agro Jager News

A horgászat végére 60 kilogramm volt az összsúly. 11 órakor összepakoltam, és hatalmas büszkeséggel inudltam el haza. Feleségemnek azonnal elmeséltem, milyen fantasztikusan alakult a horgászatom. Bátran kijelenthetem, hogy saját tablettával, édesebb a gyümölcs!

A sok tesztelés és beletett energia megtérült!

Mindenkinek jó horgászatot kívánok!

Írta és fényképezte: Sipos Csaba

A kullancsok csaknem háromszáz betegséget terjesztenek, ám ezek közül az emberre csak néhány veszélyes. Hazánkban a két leggyakoribb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás. Ezek elkerülése érdekében fontos, hogy a kullancscsípés esetén mielőbb távolítsuk el a vérszívót. A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

Fotó: Pixabay

Szabadtéri programok, természetjárás közben főként tavasztól őszig gyakran találkozhatunk kullancsokkal.  Esetleges csípés esetén legfontosabb tényező az időfaktor, hiszen minél tovább van a bőrünkben a kullancs, annál inkább nő a fertőzés veszélye. Éppen ezért a kullancsok eltávolításával felesleges időveszteség orvoshoz fordulni, kivéve, ha nehezen vagy nem elérhető helyen, például a hallójáratban van – mondja dr. Kovács Anikó. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza az alábbi oktatóvideóban ismerteti a patikában is kapható kullancscsipesz és -kanál helyes használatát, de arra is kitér, hogy ezen eszközök nélkül hogyan tudjuk szakszerűen eltávolítani a vérszívót.

Fontos, hogy eltávolításkor a kullancsnak csak a fejét szorítsuk meg, a törzsének egyidejű összenyomása nélkül, mivel a kórokozók a kullancs belső szerveiben találhatóak, a nyomással viszont öklendezésre kényszerítjük az állatot, ami növeli a fertőzés kockázatát

– mondja a bőrgyógyász.

A videóban a szakember a tévhitekről is beszél, például, hogy a csípésre tilos különböző olajokat, zsírokat, krémeket kenni. Ugyanakkor eltávolítást követően a csípés helyét fertőtlenítsük le, de ne használjunk szteroidos krémet, ez ugyanis megzavarhatja az immunrendszert, és elmaradhat a szokásos helyi reakció, a Lyme-kórra utaló körkörös vagy ovális, több centiméter átmérőjű, fájdalmat nem okozó bőrpír! Ha ilyet tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, hiszen a kezeletlen Lyme-kór akár hosszabb idő elteltével is okozhat neurológiai, szív vagy ízületi megbetegedéseket! Az időben felismert betegség azonban orvos által felírt, antibiotikum-kúrával ma már sikeresen gyógyítható.

A kullancsok által terjesztett másik gyakori megbetegedés, a vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás ellen megelőzéssel lehet legjobban védekezni. Az erre kifejlesztett oltás beadatásával, illetve a kullancs mielőbbi szakszerű eltávolításával kiküszöbölhető a megbetegedés.

Forrás: Semmelweis Egyetem