A Tokaj-Hegyalja Egyetem a Debreceni Egyetemmel közösen, második alkalommal szervezte meg a Tokaj Wine kongresszust, amelyre 14 országból érkeztek nemzetközileg elismert kutatók és oktatók, hogy a szőlészet és borászat aktuális kérdéseiről értekezzenek.

Fotó: AJN

Az október 27-én kezdődő konferenciát a sárospataki Művelődési Házban nyitották meg, ahol Farkas Sándor az Agrárminisztérium miniszterhelyettese köszöntötte a megjelenteket A megnyitót plenáris ülések követték, amelyek egészen a kora esti órákig tartottak. A főbb témák között szerepelt a globális éghajlatváltozás, a borfogyasztási trendek alakulása és a fenntarthatóság kérdése, amelyre a borászoknak is reagálniuk kell. Magyarországhoz hasonlóan a nagy európai bortermő vidékek is hasonló problémákkal szembesülnek. Dr. Molnár Péter, a Tokaj-Hegyalja Egyetem Szőlészeti és Borászati Tanszékének egyetemi docense hangsúlyozta, hogy a fiatalabb generációk csökkenő borfogyasztását különböző programokkal kell ösztönözni a jövőben.

Fotó: AJN

A kongresszust több helyszínen rendezték meg: Tarcalban, Szegiben, Mádon és Bodrogkeresztúron. A résztvevők az alábbi témakörökben tartottak előadásokat: fejlődési lehetőségek a szőlészetben, a borászat tudományának fejlődése, a bor és egészség kapcsolata, örökségvédelem, valamint bor- és gasztroturizmus.

Október 28-án a tarcali tudományos előadások különösen az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra összpontosítottak. Az egyre fokozódó szárazság, amely gyakran légköri aszállyal is párosul, Magyarország szőlészeti ágazatát is egyre jobban sújtja. Ebben a témában több izraeli kutató is előadást tartott a konferencia második napján, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, Tarcalban. Prof. Jonathan Gressel, az izraeli Weizmann Intézet kutatója a biológiailag lebomló növényvédelemről számolt be, amely a növényvédőszerek használatának jelentős csökkentését célozza. Ilana Shtein és Yishai Netzer, az Ariel Egyetem kutatói külön-külön mutatták be eredményeiket, amelyek a szőlő alkalmazkodóképességét vizsgálják a fokozódó aszályhoz – ez egyre nagyobb problémát jelent Izraelben és a régióban is.

Fotó: AJN

A kongresszuson részt vettek hazai egyetemek oktatói, kutatói, valamint PhD-hallgatói is. Elsőként Baróczi Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Agrobiológiai Tanszékének kutatója mutatta be eredményeit, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit vizsgálják a szőlészetben. A jövőre nézve olyan kísérleti robot kifejlesztésén dolgozik, amely önállóan végzi el a metszést a szőlőültetvényekben. A Debreceni Egyetemet Csótó András képviselte, aki a szőlőt károsító betegségeket és a környezeti hatásokat mutatta be előadásában. Lekics Viktória a hazai fenntarthatóság és az innováció lehetőségeiről számolt be a közönségnek. Az előadások egészen késő délutánig tartottak, majd a program borkóstolóval zárult.

A konferencia résztvevői Sátoraljaújhely egyik legjobb szállodájában, a Hotel Hunorban szálltak meg, ahol modern szobák, wellness szolgáltatások és gyönyörű kilátás várta őket a környező hegyekre és a városra. Fotó: Hotel Hunor

A konferencia október 30-án fejeződött be, és az esemény résztvevői egy közös buszos kiránduláson vettek részt Hercegkúton és Tolcsván, ahol helyi borokat kóstolhattak meg.

AJN

A tél közeledtével a szajkók szívesen fogyasztanak magvakat, különösképpen kedvelik a tölgyfajok makkját. Bőséges termés esetén készleteket halmoznak fel az avarban elrejtve, amikről gyakran megfeledkeznek.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

Az erdészek megfigyelték ezt a szajkó-szokást, és egy kölcsönösen hasznos gyakorlatot eszeltek ki: tálcára kihelyezett makkokból kedvükre lakmározhatnak a színes tollúak, „cserébe” azok egy részét eldugják az avar alá, amikből fiatal csemeték nőhetnek.

Fotó: Nyírerdő Zrt.

A Nyíregyházi Erdészet munkatársai a Tölgyes utca közelében helyeztek ki szajkónak való etetőtálcát. Ezen a területen a meglévő, természetes újulatra alapozva történik az erdőfelújítás, a szajkók segítségének (is) köszönhetően még nagyobb tölgy-aránnyal.

Forrás: Nyírerdő Zrt.