Keressen minket

Vadászat

Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény

Az Országgyűlés december 10-én a vadgazdálkodási törvényről is szavazott.

Közzétéve:

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!

Az Országgyűlés december 10-én szavazta meg Az agrárminiszter feladatkörét érintő törvények módosításáról szóló T/13053 számú törvényjavaslatot (minden információ ide kattintva), amely a Vadgazdálkodási törvényt (Vtv.) is érintette. A változások a Magyar Közlöny 2025. december 16-ai, 153. számában jelentek meg. A főbb változásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

December 24-étől a Vtv.-ben megjelenik egy új fejezet, amely a kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolításáról szól. Ennek lényegi pontjai:

  • A rendelkezések a települések belterületére, a lakóingatlanul szolgáló, bekerített külterületi ingatlanokra, tanyákra, majorokra, temetőkre, illetve a nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített helyekre vonatkoznak.
  • Ezeken a területeken vad befogása, szükség szerinti elejtése az érintett település polgármesterének feladata.
  • Az elejtésről, annak meghatározott részleteiről a területileg illetékes rendőrkapitányságot előzetesen kell tájékoztatni. Szintén tájékoztatni kell az elejtésről a területileg illetékes vadászatra jogosultat és a vadászati hatóságot.
  • A kárt okozó vad eltávolítását végző személynek rendelkeznie kell a vadászati tevékenység folytatásához szükséges személyi feltételekkel (azaz érvényes vadászjeggyel). Elejtés esetén legalább 10 éve érvényes vadászjegyre van szükség.
  • Az intézkedés során tiltott vadászati eszközök és módszerek nem alkalmazhatók, használható azonban éjszakai lövés leadására alkalmas célzóeszköz. Golyós puska használata esetén hangtompító eszköz használata kötelező.
  • A leírtak szerint elejtett vadat meg kell semmisíteni. A befogott egyedek vadászterületre való kihelyezése a területileg illetékes vadgazdálkodó hozzájárulásával, illetve a vadászati hatóság engedélyével lehetséges. (Az érintett területen elejtett, befogott vagy elhullott vad, illetve annak trófeája, valamint a hullatott agancs nem is kerül vadászatra jogosult szervezet tulajdonába.)
  • A polgármesteri hivatalnak a fentiekről pontos és részletes nyilvántartást kell vezetnie, és évente jelentést kell tennie a vadászati hatóságnak.

Szintén december 24-étől az éjszakai lövés leadását lehetővé tévő célzóeszközök használhatók nappali vadászat esetében is, ám kizárólag egyéni vadászaton.

Március 1-jétől csak a gímszarvas, a dámszarvas és az őz agancsát kell bemutatni az elejtéstől (elhullott vad esetében birtokbavételtől) számított harminc napon belül. A szikaszarvasagancs, a mufloncsiga és a (tizenhat centiméternél hosszabb) vaddisznóagyar esetében a határidő kilencven nap. Ugyanennyi idő áll rendelkezésre a róka, az aranysakál és a borz koponyájának bemutatására (korábban ezen fajoknál is harminc nap volt a határidő).

Ugyancsak március 1-jétől a vadászati hatóságnak nem kell a trófeabírálatot követően 8 napon belül határozatban döntenie az elejtés esetleges szakszerűtlenségéről, amennyiben a trófea a végrehajtási rendeletben meghatározott ponthatárt eléri, és erről a hatóság igazolást állít ki, kikötve az Országos Trófeabíráló Testületnek felülbírálatra történő bemutatást.

Vadászterületen a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés létesítésére vonatkozó feltételek közül többet nem kell alkalmazni az állattartó telephez tartozó, vadászterületen létesítendő legelő esetében. Jelesül: nincs szükség a vadászatra jogosult hozzájárulására, az egybekerített terület esetében nincs 50 hektáros limit, nem kell biztosítani a vad természetes életfeltételeit és jellemző mozgásirányát, a kerítésnek műszaki jellemzői alapján nem kell alkalmasnak lennie a vadkár elleni védekezésre, és nem feltétel az sem, hogy a vad távoltartása ne legyen másképp megoldható. Az ilyen kerítések engedélyezéséről is a vadászati hatóság dönt. A rendelkezések március 1-jétől lépnek hatályba.

Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor a vadászati hatóság szükség esetén azt módosíthatja, és döntésekor figyelembe kell vennie a vad környezetére gyakorolt hatását is.

Az egyedi nagyvadazonosító jel (krotália) használata kötelező akkor is, ha elhullott nagyvadat vagy annak hasznosítható részét szállítják el a fellelés helyéről. A rendelkezés december 24-étől hatályos.

Ugyancsak december 24-étől a hivatásos vadászok szolgálati feladataik ellátására nem csak a szolgálati, de a saját vadászlőfegyverüket is használhatják.

Szintén december 24-étől apróvadfajok vadászata során nem minősül a vadászat rendje megsértésének a .45-ösnél (11,4 mm) kisebb öbnagyságú elöltöltő fegyver használata, csak nagyvadfajok vadászata esetén.

Változott, kiegészült számos, a zárttéri vadtartásra vonatkozó előírás, ezek december 24-étől hatályosak.

 


Ide kattintva letöltheti a Vtv. 2025. december 16-án hatályos szövegét, benne kiemelve a friss változásokkal.

(Mircrosoft Word dokumentum, a kiemelések asztali gépen látszanak.)

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

POLICE: A vadak és a gyanúsított is belefutott a rendőrökbe

Agárral orvvadászó férfit értek tetten Békés vármegyében

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Feléjük menekült két őz, ez lett gyanús két szolgálaton kívüli rendőrnek Okány határában. A körzeti megbízott és a szolgálatparancsnok nem egy rendőrkapitányságon szolgál, de testvériesen megosztották a munkát, és az együttműködésük eredményes volt.

Ábra: Rendőrség

Orvvadászattal gyanúsítható férfit állítottak elő a rendőrök 2026. január 7-én kora délután Vésztőről. Az intézkedés előzménye az volt, hogy a Szeghalmi Rendőrkapitányság egyik körzeti megbízottja és a Sarkadi Rendőrkapitányság szolgálatparancsnoka Okány külterületén meglátottak két őzet, az állatok éppen feléjük menekültek. A testvérpár nem volt szolgálatban, de figyelték az űzött vadakat és feltűnt nekik, hogy az állatok mögött jött egy platós kocsi, a jármű mellett pedig gyalogolt egy ember és vele volt egy agár is. Ekkor azonban a gyalogos a kutyával az autóba szállt és elhagyták a területet.

Az egyik rendőr követte őket és Vésztőn, ahol megálltak, kérdőre vonta az eb gazdáját. Ő tagadta, hogy jogosulatlanul vadászott, de a másik rendőr a helyszínen maradt, és talált két elejtett vadat, egy őzsutát és egy őzbakot. Közben a vésztői rendőrőrs parancsnoka, illetve a sarkadi bűnügyi forrónyomos szolgálat is bekapcsolódott a történtek körülményeinek tisztázásába, és előállították az agár gazdáját. A Sarkadi Rendőrkapitányság a vésztői férfi ellen orvvadászat, valamint lopás kísérlet bűntettek megalapozott gyanúja miatt eljárást indított.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Fotó: NÉBIH

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Találkozzunk 2026-ban is a FeHoVá-n!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet a szakkiállítás szakmai partnereként vesz részt az eseményen.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Találkozzunk idén is a régió legnagyobb vadászati rendezvényén február 5-e és 8-a között! Keressen bennünket az A pavilonban, a 208J standon!

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet a szakkiállítás szakmai partnereként vesz részt az eseményen. Standunkon az érdeklődők tájékozódhatnak a Védegylet munkájáról, a szerveze által koordinált Erdei Szalonka Monitoring Programrólvadásztanfolyamunkról, illetve információkat kaphatnak aktuális – elsősorban a vadgazdálkodó szervezeteket érintő – kérdésekben.

Ajánljuk a látogatók figyelmébe a Nadler Herbert Trófeaszemlét is, amely 2022 óta a Védegylet szervezésében valósul meg. A mustrán az “A” pavilon központjában található kiállítótérben az előző vadászati év kiemelkedő trófeáit tekinthetik meg az érdeklődők, nagyvadfajonként 5-öt.

Forrás: OMVV

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom