Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.
Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Új kerecsensólyom párok a Dél-Borsodi Tájegységben
Egyre több kerecsensólyom költ a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében
A 2026. évi kerecsensólyom szaporulat reménykeltő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységének területén. Még nem teljesen föltárt, hogy ennek mi lehet az oka, de mindenképpen közrejátszhattak benne a LIFE SakerRoads – „A kerecsensólyom védelme az Észak-alföldi régióban” pályázat keretében megvalósult, a MAVIR nagyfeszültségű oszlophálózatára kihelyezett új kerecsensólyom költőládák, a nagyrészt mezei pocokból álló táplálékbőség, vagy a fiókanevelés időszakát átfogó, számukra kedvező, nagy esőzésektől mentes időjárás.
Fotó: Barati Sándor – BNPI
Amíg a Dél-Borsodi Tájegységben a 2025 évben a nagyfeszültségű vezetékhálózat tartóoszlopain a kerecsenek számára kihelyezett költőládákban 7 sikeres fészkelés történt, 2026-ban ez már 11 költőpárt jelentett és jelenlegi megfigyeléseink szerint a költő és fiókáikat nevelő kerecsenpárok az idén 44 fiókát röptettek ki.
Fotó: Barati Sándor – BNPI
Nem ismeretlen a kerecsensólymoknál sem a késői revírfoglalás és párbaállás. Erre az idei költési időszakban is láttunk példát. Hejőbába térségében a MAVIR szakemberei február végén cserélték ki a magasfeszültségű oszlopon a korábbi kerecsen költőtálcát. Az új költőládát csak április végén foglalta el a sólyompár. Ekkor a tájegység többi költőládájában már javában kotlottak a kerecsensólyom tojók. Ennek ellenére az évek óta üres revírben újra volt költés és fiókanevelés. Az Igazgatóság, a MAVIR és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei által közösen gyűrűzött fiatal madarak a napokban repültek ki és egyelőre még a fészek közelében készülnek az önálló életükre.
A potenciális kerecsensólyom élőhelyeken 2024-2025-ben kihelyezett fa kerecsensólyom költőtálcákban egy kerecsensólyompár foglalt fészket Mezőnagymihály térségében, de itt nem volt sikeres a költés. Figyelemre méltó azonban az is, hogy a Mezőkeresztes térségében kihelyezett kerecsensólyom tálcában egy egerészölyv – pusztai ölyv hibridpár költött sikeresen.
Forrás: BNPI
Természetvédelem
A hosszúcsőrű cankógoda újabb előfordulása a Dél-Alföldön
Rendkívül ritka kóborló partimadárfajt figyeltek meg Pusztaszeren
A hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) rendkívül ritka kóborló partimadárfaj Magyarországon, a 2026.július 4.-én megfigyelt egyed mindössze az 5. bizonyított előfordulása lesz a fajnak hazánkban. Ezúttal a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Vesszős-szék nevű vizes élőhely-rekonstrukcióján került a faj első nászruhás egyede.
Hosszúcsőrű cankógoda réti cankóval ( Fotó: Mészáros Csaba)
Hazánkban a hosszúcsőrű cankógoda rendkívül ritka kóborló, eddig mindössze 4 bizonyított előfordulása volt ismert.
2026. július 4-én hajnalban egy nászruhás példányt figyeltek meg a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben található, Vesszős-szék elnevezésű, bivalyokkal kezelt vizes élőhely-rekonstrukcióján.
A madár réti cankók és egy nagy goda társaságában táplálkozott a tó keleti oldalán. A cankógoda kifejezetten kisméretű madár, a hazánkban jól ismert sárszalonkára emlékeztet az alakja; zömök test, kissé púpos hát, nagyon hosszú, a végén kissé lefelé hajló, tompa csőr jellemzi. Nászruhában az alsótest rozsdás narancsvörös, a nyak elülső és a mell felső része sűrűn pettyezett. A nagyon erős szemöldöksáv messziről is feltűnő.
A hosszúcsőrű cankógoda elterjedése ( Forrás: BirdLife Datazone)
Táplálkozás közbeni viselkedése nagyon jellemző; csőrét gyors, fel-le mozgással, „varrógépszerűen” szurkálja az iszapba, gyakran szinte teljes hosszában a víz alá merítve.
A hosszúcsőrű cankógoda Alaszka nyugati és északi területein, illetve Észak-Kelet Szibéria tundráin elterjedt partimadárfaj. A fátlan tundrán fészkel, a tojó 4 tojását egyszerűen egy talajmélyedésbe rakja le. Kezdetben ő is részt vesz a kotlásban, azonban egy ponton a hímet magára hagyja: a kotlás befejezése és a fiókák nevelése már rá marad.
A ritka észak- amerikai kóborló fajok úgy kerülnek Európába, hogy erős szelek, sokszor hurrikánok „dobják át” őket a kontinensre, ahol a különböző frontok- mint például a június végén tapasztalt kánikulát enyhítő, nyugatról érkező hidegfrontok sodorják őket a Kárpát-medencébe.
Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy a cankógodáknak egy másik faja is előfordul Európában, a rövidcsőrű cankógoda (Limnodromus griseus), amely azonban Európában az egyik legritkábban előforduló partimadár faj, ráadásul nagyon nehéz is elkülöníteni hosszúcsőrű rokonától, mivel a legtöbb madár nyugalmi tollruhában kerül elő. A két fajt 1950-ig egy fajnak tekintették, a határozásukra a legjobb bélyeg a hang, mivel a csőrhossz, az alak esetében nagyok lehetnek az átfedések. A nászruhás madarak szerencsére könnyebben határozhatóak.
Európában 20-30 hiteles adata van mindössze, nagyon sok régi adatát visszavonták Angliában is; ott mindössze 4 elfogadott adata maradt.
A pusztaszeri madarat még aznap, illetve másnap is több megfigyelő visszatalálta. Miután az MME Nomenclator Bizottsága a megfigyelést hitelesíti, ez lesz a hosszúcsőrű cankógoda 5. hazai előfordulása.
Természetvédelem
Cristiano Ronaldo becenevét, a CR7-et viseli már egy parlagi sas fióka is
Hazánkban minden év június 10. és 30. között ellenőrzik a parlagi sasok fészkeit, hogy felmérjék az adott évi szaporulatot.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával együttműködésben minden év június 10. és 30. között ellenőrzik végig a parlagi sas-fészkeket, hogy megállapítsák az adott évi szaporulatot. A legjobb élőhelyeken kijelölt mintaterületeken, mintegy 100 sasfészekben, a fiókák is egyedi gyűrűket kapnak, így később a mozgásuk és a túlélésük is monitorozhatová válik.
A véletlen folytán az egyik sasfióka a CR7 számozást kapta, ami a világklasszis focista, Cristiano Ronaldo beceneve is egyben. Fotó: MME
A 2026. évben a parlagi sasok esetében átlag alatti költési sikerrel találkoztak a madarászok, de így is sikerült 122 fiókát meggyűrűzni az ország különböző élőhelyein. Külön érdekesség, hogy idén is előkerült egy négyfiókás parlagi sas-fészekalj a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén, amely a világon mindössze a negyedik ilyen dokumentált költése a fajnak.
Véletlen egybeesés a labdarúgó világbajnoksággal, hogy egy másik fészeknél az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén, pedig az egyik fióka pont a CR7-es* kóddal ellátott színes gyűrűt kapta.
A világviszonylatban veszélyeztetett parlagi sas európai uniós állományának közel kétharmada hazánkban él, ezért a magyar természetvédelem egyik kiemelt feladata a faj megőrzése. A parlagi sasok a 70-es években a kipusztulás szélére kerültek Közép-Európában, de a fél évszázados természetvédelmi munka eredményeképpen ma már a hazai populáció meghaladja az 500 költő párat, amely a világ legnagyobb egybefüggő ismert állományává vált.
* Annak aki nem jártas a labdarúgásban: A CR7 egy közismert becenév és márkajelzés, amely a világhírű portugál labdarúgó, Cristiano Ronaldo nevének kezdőbetűiből (CR) és a karrierje során szinte végig viselt, ikonikus mezszámából (7) áll össze.
Forrás: MME
Új kerecsensólyom párok a Dél-Borsodi Tájegységben
Felháborító a műtrágyákra vonatkozó CBAM-védintézkedés eltörlése
Az eGN szabályainak módosítását javasolja a NAK
Aszályhelyzet 2026: Miért szárad ki Magyarország középső és keleti része? A klímaváltozás korában a víz a legfontosabb erőforrás
A Soproni Egyetem kutatói igazolták az ázsiai kőris-karcsúdíszbogár hazai megjelenését
Az év hivatásos vadásza 2026-ban pedig…
Angliában vizsgálták a vízivad-vadászat hatásait
Kezdetét vette a Hivatásos Vadászok Országos Szakami Versenye
Letették az esküt az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium államtitkárai
Változások az agrárkárbejelentések kapcsán
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Döntések a Nimród jövőjéről
Elnöki válasz Pechtol Patrik felvetéseire
Egy vélemény a Vadászkamara munkájáról
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
VADÁSZAT: Rusz Bero – A gemenci aranyérmes kan
Neszmélyi busázás Janonovics Tiborral
