Vadászat
Tavasz az erdőben
Aki szereti az erdőt, annak az minden évszakban szép. Nekem valamiért mégis a tavaszi erdő a kedvencem. Éled a természet, rügyet bontanak a fák, kidugják fejüket a réti virágok, s tavasszal az erdő lakói is elővezetik a kicsinyeiket. Akinek van kellő türelme, az kilesheti azokat a pillanatokat, amelyeket a városban élő emberek nemigen láthatnak.
Azt a féltő szeretetet, ahogyan egy-egy anyaállat óvja az apró utódait. Meg azokat a pajkos, kicsiny jószágokat, amelyek mindenre kíváncsiak, de már bennük van az ösztönös félsz is, hiszen e világon nemcsak szép és jó vár rájuk. Már a születésük pillanatától mindenféle veszély leselkedik kibontakozó életükre. Ilyenkor öröm felülni a magaslesre és figyelni az etetőre kijövő állatokat.
A vadak többsége inkább éjjel mozog, hiszen nagyobb biztonságban van az éj leple alatt, ezért hajnalban vagy az esti szürkület beálltakor érdemes kiülni. Ha van egy jó fényképezőgépünk vagy egy kameránk, felejthetetlen pillanatokat örökíthetünk meg. Mostanában egyébként is divatos a természetfotózás, illetve a képek közzététele az interneten. Vannak azonban pillanatok, amelyeket át kell élni, és még ha fotóztunk is közben, a kép nem tudja visszaadni az akkor és ott megélt perc valódi hangulatát. Nekem is volt egy ilyen élményem, sohasem fogom elfelejteni!
Amikor felültem a magaslesre, még meleg volt. Ahogyan a nap alászállt a látóhatár szélén, az előttem lévő tisztásról enyhe pára kezdett felszállni, mely néhány méter magasságban összegyűlve ködfelhővé alakult. Nem volt túl vastag, még átláttam rajta, de fotózni, kamerázni már nem tudtam.
Elővettem hát a távcsövem, és pásztázni kezdtem az erdő szélét. Már többedszer végignéztem azon a nyiladékon, amely előttem terült el, amikor is feltűnt egy magányosan bandukoló vaddisznó. Láttam, hogy meg-megállva időnként nagyokat szippant az erdő párás levegőjéből, és utána megelégedve röffent egyet. Lassan lépegetve közeledett, és amikor már úgy száz méterre lehetett tőlem, észrevettem, hogy nincs egyedül. Apró lábacskákon futkározó csíkos malackák követték. Szinte gurultak a nagy kátyúk között, melyeket az erdészet nehéz gépei hagytak maguk mögött a sáros úton. A kép már-már idilli volt. Nagyon bántott, hogy nem lehetett fotózni, de kíváncsian vártam a konda érkezését.
A koca továbbra is röfögött, miközben a lestől nyolcvan méterre lévő etetőhöz közelítettek.
Ekkor jelent meg a másik oldalon egy kóbor kutya! Valószínűleg hallotta a röfögést, az csalhatta oda. Nem sokat teketóriázott, odafutott a malacok közé, azok pedig sivalkodva futottak szét! A koca, mely addig az etetőből lehulló kukoricaszemek keresgélésével volt elfoglalva, hirtelen olyan hangot hallatott, hogy még én is megijedtem a magaslesen! Visszafordult, majd rohanó gőzmozdonyként úgy taszította oldalba a malacokat sanyargató kóbor ebet, hogy az métereket repülve landolt az egyik akácfa tövében. De a koca nem állt le, fogait csattogtatva rohant oda. Nem sok hiányzott, hogy eltapossa a sántikálva továbbálló, immáron behúzott farokkal iszkoló kutyát. Amikor látta, hogy az eb már nem veszélyes a csíkos apróságokra, visszament a malacai közé, és olyan gyengédséggel szagolgatta őket végig, ahogyan csak egy anya tud örülni a gyermekeinek.
A tisztásra lassan visszatért a nyugalom, a malacok kergetőzve szaladgáltak, visongtak, én meg azon töprengtem, hogy vajon mit tudtam volna mindebből megmutatni, ha be lett volna kapcsolva a kamerám. Azt hiszem, nem sokat. Hiszen illatot, féltő szeretetet, magát a tavasz érzését nem lehet megörökíteni, azt meg kell élni. Örültem, hogy nekem megadatott, és kívánom, hogy minél többen éljék meg a tavaszt az erdőben!
hetnap.rs
A nagybérpusztai Pepikert festői környezetében került sor a 2024. évi barcogási időszakban terítékre hozott dámbikák trófeaszemléjére. A Vérteserdő Zrt. Kisbér-Császár elnevezésű, illetve a Hang-kút Vt., a Feketevízi Vt. és a Bakony-Vad Vt. vadászterületén elejtett dámbikák negyven trófeáját lehetett megtekinteni.
Fotó: Vérteserdő Zrt.
A Társaságunk Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága a 11-251850-510 kódszámú vadászterületen két különálló erdőtömbben végzi a vadgazdálkodási feladatokat. A két területrészen két, egymástól elszigetelt dám populáció található, melyek élőhelye a vadászterületek határain túlnyúlik, így azokat a szomszédos vadászatra jogosultakkal közösen kezeljük. Az egységes vadgazdálkodói szemlélet érdekében 2021-től szakmai programok keretében törekszünk a dámvaddal kapcsolatos tudásbázist bővíteni, közös célokat és gazdálkodási elveket kijelölni. Ennek az együttműködésnek volt az egyik állomása a november 12-én megrendezett 2024. évi dám trófeaszemle is.
A szemlén a vadászati hatóság munkatársai, a Vértes és a Gerecse tájegységi fővadászai, az elejtők, az érintett vadászatra jogosultak mellett az erdőgazdaságunk vadászati szakemberei vettek részt. Az idei barcogást a vadásztársaságok képviselői, Molnár László, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának osztályvezetője és a szervező Síkvidéki Erdészeti Igazgatóság részéről Laki Balázs erdészeti igazgató értékelték.
Fotó: Vérteserdő Zrt.
A nagybéri dámtelepítésekről érdekes történeti áttekintést adott Marton Ferenc, az Ászári Aranykalász Vt. – az egykori Ászári Aranykalász Tsz. Vt. – tiszteletbeli tagja, korábbi elnöke. Ezt követően Káfony Judit vadászati szakügyintéző trófeabírálati bemutatót tartott a megjelenteknek. Összevetésre kerültek a korbecslési adatok és a fogmetszet vizsgálatok a 2023. évi barcogásban elejtett bikákra vonatkozóan.
Forrás: Kis Balázs – Vérteserdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Akció a fatolvajok ellen
A lajosmizsei rendőrök november 12-én közös akciót szerveztek vadászokkal, erdészekkel és polgárőrökkel. A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott Lajosmizse környékén
A lajosmizsei rendőrök november 12-én akciót hajtottak végre a polgárőrökkel, a lajosmizsei és a kerekegyházi közterület-felügyelőkkel, az Aranyhomok Vadásztársaság és a Kiskunsági Erdészeti és Faipari (KEFAG) Zrt. munkatársaival, amelynek célja a falopás megelőzése és az áldozattá válás megakadályozása volt.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Az akcióban részt vevők bejárták azokat a területeket, ahol az illegális fakitermelés gyakori probléma, valamint részletesen áttekintették a falopás elleni fellépés leghatékonyabb módjait. Az erdészek megosztották tapasztalataikat arról, hogyan lehet az erdőterületeken mozgást észlelni, valamint bemutatták azokat a dokumentumokat, amelyeket egy legális faadásvétel során ellenőrizni kell. Ezt egy faszállító teherautó megállításával és ellenőrzésével a gyakorlatban is szemléltették.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
– Cél, hogy hatékonyabban együttműködjünk az erdészekkel, valamint megelőzzük a falopást és az áldozattá válást – mondja Czigány János alezredes, a Lajosmizsei Rendőrőrs vezetője. – Az elmúlt időszakban lépéseket tettünk az illegális fakitermelés megfékezésére. Rendszeresen ellenőrizzük a közutakon a fát szállító járműveket, amelyeknek megfelelő dokumentummal, szállítólevéllel, illetve cég esetében vágási engedéllyel is kell rendelkezniük.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Az alezredes hangsúlyozta, a tűzifavásárlóknak különösen óvatosnak kell lenniük, mert az illegális árusok gyakran becsapják őket. Fontos, hogy a vevők átgondoltan válasszák meg a tűzifabeszerzési forrást, és mindig ellenőrizzék az eredetet igazoló dokumentumokat. Az akció résztvevői rámutattak arra is, alapvető a jó kommunikáció a rendőrség és az erdészeti szervek között, hogy az esetleges gondokat gyorsan és hatékonyan kezelhessék.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
De nemcsak a faállomány védelme volt a cél, hanem az erdők egészének megóvása, beleértve az állatvilág biztonságát is. A rendőrök megnézhették, amint az erdészek szórást hajtottak végre az állatoknak az erdőben.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
– A fatolvajokkal és az orvvadászokkal az elmúlt években több probléma is adódott. A hatóságokkal való együttműködés óta azonban jelentősen csökkentek az ilyen típusú bűncselekmények.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Azonban az ördög nem alszik, a megelőzésnek nagyon fontos – mondta Madácsi Sándor, a KEFAG Zrt. erdészeti igazgatója, aki szintén megjelent az eseményen.
Fotó: Fülöp Máté – Rendőrség
Az akciót sikeresnek értékelték, és a jövőben is terveznek hasonlókat, hogy tovább javítsák a közös fellépést az illegális tevékenységek ellen.
Forrás: Rádi Mónika – Rendőrség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
2024. november 23-án sikerült életem első dúvadját elejteni, amely egy mátyásmadár volt. Aznap apróvadvadászatra virradt a nap a biharnagybajomi Dózsa Vadásztársaságnál, ahova vendégként érkeztem. Éjjel szakadt a hó, ami reggelre elállt és fagyon indultunk ki a határba. Bajomba szívesen érkeztem, hiszen sok ismerősöm is van, meg na, szeretek is idejárni, mert azért ez csak a mi vidékünk: a Nagy-Sárrét.
Vendégségben Biharnagybajomban. Forrás: Földesi János / Agro Jager
Az első hajtásban nem sikerült a lőnöm semmit. Jóformán mindent betakarítottak a gazdák és a vadászatvezető úgy rendelte, hogy csoportokban, csatornákat, fasorokat hozzunk fel és középen majd legyen egy összehajtás. Szépen lassan meg-megállt a traktor és hol ketten-hárman, hol négyen-öten szálltak le. Osztottuk a kutyákat is, hogy kerüljön minden csapatba. Jól indult a reggel és a nap is kisütött. Repült a fácán, szaladt a nyúl. Igazán szép napunk volt, amolyan vadászias volt minden, így mondták már reggel az idősebb vadászok.
Trófeám, szajkóm kék tolla a kalapomra került. Fotó: Földesi János / Agro Jager
Úgy 11-12 óra felé járhatott az idő, amikor összegyűlt mindenki az összehajtásnál és nekifogtunk a második hajtásnak. Ahogy állt fel a hajtás, barátom ment elől a Lovasi erdő széléhez! Kerítette az oldalt. Mondom neki:
– Figyelj már! Te lőttél ma nyulat?
– Igen – feleli.
– Nem cserélünk helyet? Mert én még úgysem lőttem ma nyulat és hátha az erdőből kitörne egy.
Egy percet sem hezitált és na, igen jól esett, mert hát tényleg nem lőttem és itt felénk így megy.
– Gyere akkor! – felelte, amiben éreztem, hogy sürget is, mert össze kell zárni az oldalt. Hát nyakamba kaptam a lábaimat.
Megállt és úgy cseréltünk. Nem szólt emiatt senki és várni se kellett ránk. Hú, nagyon jól esett ám. Ha nem is régen vadászok, azt tudja az ember, hogy ki milyen. Felénk gyorsan kiderül ám az ilyesmi!
Konferencia Debrecenben! Kattintson a fényképre és csatlakozzon a Facebookon is!
Már a hajtás vége fele jártunk, de egy darab nyúl se volt az erdőben, ami felém jött volna. Bent ugrott, de nem vette felém az irányt. Ott leselkedek, töröm az avart, mikor szól a barátom:
– Te Jani! Figyeld csak a szajkókat!
Láttam én a madarakat, de lövést nem sikerült rá tennem. No, elég az hozzá, hogy a leállók rájuk lőttek, kidupláztak, de egy sem esett le. Ekkor jött az izgalom, mert vissza fordultak és nekem repültek!
Egy kicsit ívesen jöttek felém. Felkaptam a puskámat és az első lövésre meg sem billent, amelyiket célba vettem. Ekkor rádupláztam, de ekkor már eléfogtam rendesen vagy két métert! A puska elsült és a madár a földre zuhant!
Vadászmester úr avat, de tudtam, hogy vár rám még a híres bajomi avatás! Forrás: Földesi János / Agro Jager
Fülig érő szájjal birtokba vettem életem első mátyásmadarát, de mit ne mondjak, jobban örültem neki, mint egy mezei nyúlnak!
A vadászat végén azután részese lehettem a “híres bajomi” avatásnak is – egészen testközelből! Első avató a vadászatvezetőnk volt, akit Laci bácsi követett. Beszélik még, hogy úgy 50 éve deres is volt a vadászháznál, azon végezték a műveletet. Hála Istennek, engem kint a terítéknél avattak fel!
A híres bajomi avatás. Egy kicsit elgondolkoztam, mielőtt felálltam. Forrás: Földesi János / Agro Jager
Laci bácsi mondókája sokáig elkísér, amit most itt, az Agro Jager felületein meg is osztok mindenkivel. Úgy gondolom, hogy sokáig elkísérnek a szavai!
“Fájdalmat okoztál e vadnak, ezért neked is egy kicsi kijár belőle!” – és úgy suhogott a pálca, hogy azt, míg élek nem felejtem el!
Így lett Biharnagybajomból két avatópálcám. Fotó: Földesi János / Agro Jager
Így lett nekem két avatópálcám és lettem szajkóvadász Biharnagybajomban, ahová, remélem még nagyon sokat eljárhatok. Köszönöm a meghívást és üdvözletemet küldöm a bajomi vadászoknak Sárrétudvariból!
Ez az én első szajkóm elejtésének a története.
Földesi János
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Dámbikák trófeamustrája Nagybérpusztán
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
You must be logged in to post a comment Login