Keressen minket

Vadászat

Füzesgyarmati vadászatok

Közzétéve:

Feltöltő:

Ha apróvadvadászatra gondolok, először Füzesgyarmat jut eszembe. Tíz éven keresztül volt szerencsénk részt venni a decemberi nagy terítékű fácán- és nyúlvadászatokon.

Tóth László vadászbarátom tagja az ottani társaságnak, az ő szervezésén keresztül alakult ki a cserekapcsolat. Török Laci három társával eljött hozzánk szarvasbőgéskór vadászni, mi pedig a már említett vadászatokon vettünk részt.

Csapatunk további tagjai Nagy Csaba, és gyerekkori barátom, Papp János, így négyesben mentünk a felejthetetlen alföldi turnékra. Engem ott avattak vadnyúlvadásszá. Számomra ezért is fejthetetlenek a Fűzfa becenévre hallgató vadászcimborámmal eltöltött vadászatok.

Az első alkalom a kilencvenes évek elején történt, még a régi vadászati rend idején. Az első körben az Alföldön többnyire körhajtást csinálnak, egy cukorrépatarló volt a kör közepe, kettőszáztíz nyúl esett. A füzesgyarmati társaság nevelt fácánt, tízezer darabnál is többet, az utolsó körök mindig a fácánnevelők körül voltak. Az alföldi vadászok többségének nagyon jó vadászkutyája van, de talán a legjobb Tóth Zsigáé volt, a „Füles” nevű német vizsla, aki rendszeresen mellettem volt a hajtásokban. A telep körül szinte tíz méterenként keltette a madarakat, igazán tüzesre lőhettük a puskacsövet, fejenként a tíz körüli kakast is meglőhetett a jobb lövő.

Talán már az első vadászat alkalmával, a fehér asztal mellett felvettük az azóta is érvényes nevünket: „Túzokcsapat”. Ma már nem tudom kinek az ötlete volt, de a közeli túzokrezervátumról jutott eszünkbe. Nagyon jó hangulatban teltek el ezek a háromnapos vadászatok, akár a szeptemberi akár decemberi. A találkozások nemcsak a vadászatról szóltak, hanem a vadászbarátság ápolásáról is. Nagy beszélgetések után jókat ettünk és természetesen jókat is ittunk.

A vadászbarátság egy rendkívüli barátság, mert amikor idő van, mármint vadászati idény, mindenki elkezdi keresni a vadászvendégét. Szinte mindent félretéve szervezi, egyezteti az időpontokat, és csupa izgalom, vajon milyen lesz ez az év, az idei idény?

Mindig nagy szeretettel fogadtak bennünket nemcsak a meghívóink, hanem az egész vadásztársaság. Szinte már úgy mentünk Füzesgyarmatra, mintha hazamennénk. Rendszerint a vadászházban voltunk elszállásolva, mindenkinek megvolt a megszokott szobája, ágya. A „Holdfény” nevű vendéglátó-ipari intézményből való éjszakai hazaérkezés sem okozott különösebb gondot, már úgy ismertük a helyünket. Néha megjegyezte a többi vadászházban tartózkodó vendég: – A nótában nem voltatok egészen összestimmelve az éjszaka.

Reggel egy kicsit korainak éreztük olykor-olykor az eligazítást, de nem okozott különösebb gondot, mert „Fűzfa” legtöbbször már az ágyba hozta a fekete kávét és a felesége jóvoltából frissen sütött pogácsát

Vendéglátóink a kalapból kihúzták számokat, piros és kék színűeket, amelyek a jobb és bal oldalt jelölték. Úgy intézték, hogy a csapat együtt maradhasson, láthassuk egymást vadászat közben. Segítettünk egymásnak, és nem utolsó sorban, ha nem sikerült a lövés, kimaradt a ziccer, akkor jött a cukkolás.

Nagy szeretettel és tisztelettel gondolok vissza az ottani csapat negyedik tagjára id. Török Lászlóra. Sajnos már nem lehet köztünk. Sokat mesélt nekünk, a régi történeteket a vadászházban található fényképek is igazolták. Azokat a nagy vadászatokat, amelyeken ő még részt vehetett. Az utolsó előtti alkalommal meghívták a feleségeinket. Erzsikémnek is felejthetetlen élményt jelentett a körülbelül ötven vadászból és ugyanannyi hajtó részvételéből álló vadászat.

Akkor szerencsénk volt az időjárással is, mert bizony sokszor volt, hogy vízszintesen esett a havas eső. Csizmára rakodott fekete, huszonöt aranykoronás földtől illetve sártól nem egykönnyen lehetett megszabadulni, a csizma megtisztítására helybelieknek különböző praktikáik voltak. .Mi ezeket hamar megtanultunk, például fűben hátrafelé menni.

A későbbiek folyamán betársult egy ottani nagyon kedves, vendégszerető, vadász házaspár. Margó, a csinos, szép vadászhölgyet így hívták, a Töviskesi Vadásztársaságnak is tagja volt. Az utolsó négy-öt évben már egy napot a szomszéd területen is vadászhattunk, ami szintén igen gazdag apróvadban, a kis létszámú társaságot nagyon rendes és jó vendéglátó vadászok alkotják. Talán még jobban örültek a vadászsikereinknek, mint mi. Mindig azzal búcsúztak, hogy remélik, jövőre is találkozunk.

Sajnos azonban egyszer minden véget ér. A változások a mi kis baráti társaságunkat is utolérték, és úgy tűnik, hogy nem tud megbirkózni az adódott problémákkal, gondokkal. Soha nem fogom elfelejteni azokat a füzesgyarmati, töviskesi vadászatokat, örökre belevésődött az én vadászszívembe.

Vadászat

Aranyérmes trófeák Sárosfőn

Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt.

Published

on

Sárosfőn tartotta hagyományosnak mondható trófeaszemléjét a Bakonyerdő Zrt. A trófeamustra állományában a szeptemberben elejtett bikák közül 118-nak az agancsát láthatták a résztvevők – adta hírül a vármegyei hírportál.

Fotó: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK

A veol.hu beszámolója szerint a kiállított trófeák jól tükrözték a Bakonyerdő Zrt. gímbikaállományának minőségét. A látványos méretű, érmes trófeák mellett, számos érdekes, torz agancs és nem kívánatos, úgynevezett selejt is helyet kapott a trófeamustra állományában.

A hagyományos szezonértékelő találkozón Varga László vezérigazgató és Pölöskei Balázs vadgazdálkodási osztályvezető köszöntötte az esős idő ellenére szép számban összegyűlt kollégákat és vendégeket.

Varga László vezérigazgató örömét fejezte ki, hogy a kollégákon kívül számos visszatérő vendég érkezett a rendezvényre. Elmondta, hogy a pandémiás időszakban elindult szakmai munka eredményei egyre markánsabban látszanak, ami a szakszemélyzet munkáját dicsérik. Az erdőgazdaság szeptemberi vadászati teljesítményéről úgy fogalmazott, a tervet kissé túlteljesítve zárták a hónapot, a gímbika szezon száz millió forintot meghaladó bevételt hozott a társaságnak.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

Pölöskei Balázs osztályvezető elmondta, a szeptember szokatlan módon indult a nagy hőséggel, majd a csapadékos, viharos szeles időjárás nehezítette a körülményeket, ennek ellenére a tervezett mennyiségű és minőségű vadat sikerült terítékre hozni. Mindez számokban azt jelenti, hogy 130 vendégvadászt fogadtak az erdészetek, zömében német ajkúakat, köztük 43 hazai vendéget is. A bérvadászok 150 bikát hoztak terítékre a bőgésben. Ezek közül három aranyérmes, 21 ezüstérmes és 61 bronzérmes bika került bírálatra eddig.

Pölöske Balázs arról is szólt, komoly kihívás előtt állnak az erdőgazdaságok, hiszen a társadalmi és gazdasági nyomás miatt előírás a vadlétszám jelentős csökkentése, így a gímszarvasoké is. Ezért a következő időszakban folytatódik a szarvasvadászat immár a szakszemélyzet által. Hangsúlyozta, a vadbiológia és a vadgazdálkodás kéz a kézben jár. A kevesebb vad, egymásra és a környezetére is kisebb hatással van.

A trófeamustra jó hangulatban telt és kiváló lehetőséget nyújtott a baráti beszélgetésekre, a szakmai tapasztalatok és élmények megosztására is.

Forrás: Haraszti Gábor – VEOL – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Három a magyar igazság!

Published

on

Bozsolik Dániel élménybeszámolója:

A kánikulát követő hidegfront okozta lehűlés meghozta az idei bőgés kezdetét vadászterületünkön. Először szeptember 10-én találkoztunk, ezen a napon 8 bika hallatta hangját környékemen. Naplemente után négy fiatal bika (egy bőgve) jelent meg a dombélen, ahol a legények egymásnak feszülve tesztelték fejdíszüket. Egyikőjük jobb szára érdekes képet mutatott, osztott középágúnak vélelmeztem, azonban a folyamatos harc miatt nem tudtam egyértelműen elbírálni.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Fordult a szelem, úgy döntöttem nagyot kerülve alulról rájuk cserkelek. Félúton járva egy elhagyatott szőlőből kilépett egy harmadik agancsú bika, melynek bal szárát látván a keresőtávcsövet gondolkodás nélkül puskára váltva terítékre hoztam.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Másodjára, szeptember 25-én, ismét a lucernatáblára esett a választásom, ez alkalommal a szarvasok várt kiváltó helyétől nem messze, egy diófán helyezkedtem el. Az erdőből 200 m-re öt bika váltott ki, köztük a rendellenes agancsot viselő.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Folyamatosan mozgásban volt, míg a legnagyobb bika visszazavarta őt az erdőbe. Pár perccel később néhány reccsenés hallatszott az erdőből: hátha, visszajön. Szív kalapál, majd .. megjelenik két süldő a keresőtávcső túloldalán, túrkáltak, mintha tudták volna, ma szabadon garázdálkodhatnak.

Fotó: Bozsolik Dániel – AJN

Harmadjára: elmélyedve figyeltem a disznók munkáját, mikor megpillantottam szemem sarkában a kiszemeltet, miközben kb. 70 m-re nyugodtan legelt. Az egyre erősödő szürkület miatt már csak az alkalmas pillanatra vártam, majd keresztbe fordult..

Írta és fényképezte: Bozsolik Dániel

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Tovább olvasom

Vadászat

III. Takács Tibor Emlékverseny

Jótékonysági Koronglövő Versenyt szerveztek Takács Tibor emlékére

Published

on

Jótékonysági Koronglövő Verseny Takács Tibor emlékére. A verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Harmadik alkalommal rendezte meg a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fejér Vármegyei Területi Szervezetével karöltve, a Takács Tibor Koronglövő Versenyt. A nevezési díjak az alapítvány számlájára folynak be.

Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12. napján, életének 57. évében hunyt el. (Fotó: VADEX Zrt.)

A Soponya és Aba közötti Sportlőtér október 11-én adott helyet az előre meghirdetett gyorsított korongvadászatnak. Szép számmal jelentkeztek a megmérettetésre, összesen 21-en indultak a dobogós helyezésekért, vadász- és sportlövő kategóriában. A kiírásban a szervezők a verseny céljaként fogalmazták meg a vadászati kultúra ápolását, a szakmai sport- és baráti kapcsolatok erősítését, a versenyzési lehetőség biztosítását.

Fotó: OMVK

Tarró István, a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítvány elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd a Soponyai Sportlőtér vezetője, Szolga József elmondta, hogy a verseny lebonyolítása a FITASC és a MVE szabályai szerint történik.

Fotó: OMVK

Alapítvány a hivatásos vadászok megsegítésére

A vármegyei vadászkamara jótékonysági céllal hozta létre a Fejér Megyei Hivatásos Vadászokért Alapítványt: – Az idei esztendőben is több, arra rászoruló hivatásos vadászt támogattunk gyerekeik beiskolázásakor, vagy éppen egy életpálya lezárásaként, nyugdíjba vonulásakor. Jövőre, a közhasznú jogállás megteremtésével, lehetővé válik a személyi jövedelemadó 1 %-os felajánlása az alapítványunk számlájára.

Fotó: OMVK

Reméljük, hogy a rendezvények, egyéb felajánlások bevétele fedezetül szolgál a jelenleginél is több, arra érdemes hivatásos vadász megsegítésére. Minden fórumot megragadunk ahhoz, hogy tudatosítsuk, milyen támogatásban részesülhetnek a hivatásos vadászok munkavégzés közben elszenvedett baleset, tartós betegség esetén. Céljaink között szerepel elhunyt hivatásos vadászok gyermekeinek pártfogásában, esélyegyenlőségük megteremtésében, anyagi helyzetük javításában való részvétel. További célunk hivatásos vadászok lakhatásának elősegítése, nyugdíjas, illetve idős hivatásos vadászok gondozása, támogatása. A mai, Takács Tibor személye előtt tisztelgő, rá emlékező, alapítványi koronglövő verseny üzenete: Lám, jó jónak lenni! Megemelni a kalapot annak is, aki elesett, annak is, aki kopott és fáradt, mert mindent, de mindent visszakap az ember, az ütést is, meg a simogatást is – fogalmazott Tarró István, az alapítvány kuratóriumi elnöke.

Fotó: OMVK

Takács Tibor emlékezete

Takács Tibor (1964 – 2021) a VADEX Zrt. fővadásza 2021. április 12.-én, életének 57. évében hunyt el. Az életerős vadászembert legyőzte a koronavírus. Évtizedes munkájának eredménye, hogy a cég legjobb gímbikái ma már a fehérvárcsurgói kertből kerülnek ki, ugyanígy a szikaszarvas-gazdálkodás és a pisztrángtelepítés kidolgozása, a Gaja-völgy megújulása is Tibor érdeme.

Fotó: OMVK

A gyorsított korongvadászat dobogós helyezettjei:

Vadász kategóriában (országos versenyen nem indulók): I. Zángó Zoltán II. Szekeres Gábor III. Szabó Máté

Sportlövő kategóriában (országos versenyen indulók): I. Házi Gergely II. Csákány Csaba III. Komáromi Ferenc (pályasúlyozással)

Különdíjban részesült: Molnár Istvánné sportvadász

Forrás: OMVK

Tovább olvasom