Keressen minket

Vadászat

Április este

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Ősz óta alig esett eső, hó meg egyáltalán nem – csakhogy ezt alig vettük észre, amíg melegebbre nem fordult az időjárás. Mostanra a szárazság miatt megrepedezett a föld, s bár zöldell a vetés, de a keményre égett, száraz nógrádi agyag nem ígér jó termést…

Amióta nem esett, a disznók sem nagyon járnak ki turkálni a táblákra – viszont sokfelé messziről úgy látszik, mintha eke dolgozott volna a domboldalakon, nem pedig a vaddisznóormányok. Nagy mezőgazdasági területeken jelentkezett a korai vadkár – de, amint tudjuk, akármi is történik, minden rosszban van valami jó!

A vadkárban például az, hogy vendégjegy nélkül is szívesen látják a puskás embert, csak segítsen a süldők és malacok létszámának apasztásában – vagy, ha nem sikerül lőnie, akkor már legalább a disznóriogatásában.

Így kerültem én a Pályi-kút nevű helyen álló magaslesre, Bandi bátyám meghívására. Szép, kerek domb, éppen alatta a Ménes-patak völgyébe torkollik egy kis mellékvölgy. Ígéretes is lenne a hely, ha nem erre vezetne alig pár száz méterre a főút. Akkora a forgalom estefelé, hogy a vad közeledtét jelző zörejeket nem hallaná meg az ember hosszú perceken keresztül sem.

A sok túrás alapján ítélve disznó szépen lehet a meredek dombra felkúszó táblát övező sűrűségekben, erdőkben, de, ha az előző napi eső jobban megáztatja a földet, mások lennének most az esélyek. Csakhogy a zápor ellenére is olyan száraz, repedezett és kemény a föld, hogy más vidéken megtenné gyengébb minőségű téglának…

Mindegy, nézzünk körül, ha már itt vagyunk, mert érdemes! A Kishartyán feletti dombok gerincét közelíti a lemenő nap, a madárcseresznyefák még mindenfelé virágzanak, a vadkörte is fehérlik sokfelé, de a kökény hófehér menyasszonyi ruhája lehullott már.

A völgy aljában száraz nádas, közepén nyárfasor, a lemenő nap utolsó sugarai éppen a fényes, barna színű idei hajtásokra esnek. A látvány tehát szép, de néhány feketerigót kivéve nem mozdul semmi. A puskát a sarokba támasztom, kezem ügyébe helyezem a távcsövet, a lámpát, aztán előszedem a fényképezőgépet.

Alkonyatig nem történik semmi, de amint a nap a nyugati égbolt alját vörösre festve lebukik a távolban, s szürke alkonyati árnyak telepednek a völgyre, táplálkozni indul a környék állatvilága. Elsőként csak cserebogarakat látok, de aztán egy fácánkakast veszek észre a völgy aljában. A nádasból jön, átmegy a földúton, és eltűnik a kökénybokrok alatt.

Naplemente után elteszem a fényképezőgépet, mert az olcsó optika csak megfelelő fényviszonyok között alkalmas elfogadható képek készítésére – no, jussak csak egy nagyobb összeghez!

A kocsik még mindig jönnek-mennek a főúton, a feketerigók dalra fakadnak, s még világosban egy újabb fácánt látok, nagyjából ott, ahol az előzőt – persze az is lehet, hogy kétszer rajzolódott ki a távcső lencséjében ugyanaz a kakas.

A következő pillanatban megpillantok még egy fácánt, ez a nádasból jött ki, s némi dürgés meg szárnyverdesés után szedegetve megindul egyenesen a les felé. Lehet vagy háromszáz lépésre, s lassan, néha meg-megállva, valamit szedegetve, máskor meg néhány gyors lépést is téve közeledik. Meglepetésemre egészen bejön a les alá, pár méternyire van csak, amikor bekanyarodik a kökénybokrok elé. Nem is látom többet, csak szárnyverdesését hallom egyszer.

Amíg a kakast figyeltem, a nádasból kiváltott egy őz! Most ott áll a szántóföld közepén és a gabonát csipegeti. Megnézem távcsővel, fiatal bak, talán hároméves lehet a testalkata után. Szürkés a színe, de már nem a téli szőrzet van rajta, mutat némi vöröses árnyalatot is. Az agancsszárai rövidek, két ujjnyival, ha a fülei fölé érnek, de az ágak szép hosszúak, a végük fehérre fent. Nógrádi viszonyok között egy-két év múlva be fog érni, feltéve, ha megéri…

Talán a bak szemébe villan a távcső lencséje, mert hirtelen megugrik, azután egy pillanatra még megáll, a les felé figyel, majd hosszú szökkenésekkel végigfut a völgy alján. Végül eltűnik a bokrok között.

Közben valami mozgást veszek észre bal kéz felől is: egy róka jött ki a tábla közepére, amíg az őzet nézegettem! Meg kellene lőni, hiszen a környék fácánállománya alighanem az ő és népes családja gyomrába vándorol… Bár… Nem tudom. Ahogyan Bandi bátyámtól hallottam:
–– Azt mondták az öregek, hogy, ha tavasszal a határban egy kakasra négy-öt tyúk jut, úgy a jó! Ahol csak kakas látsz, ott baj van…

Láttam itt ma este két vagy három kakast, tyúkot meg egyet sem –– túl sok kárt nemigen tehet a rókafamília.

A vörösbundás közben megáll egerészni egy mélyebb vaddisznótúráson. A szálkereszt ekkor már az oldalán ül… Több mint száz méter lehet a távolság, ha nem is sokkal… Lőjek, vagy ne lőjek?

A róka nyugodtan egerészik, sőt, közeledik felém, úgyhogy van idő a mérlegelésre.

Az apróvadat kímélendő, lőni kellene. Csakhogy a rókának kölykei lehetnek, ilyenkor pedig a ragadozót sem illendő bántani! Persze, ha szoptatós szuka, akkor az egész családtól megkímélheti a környéket egy jó lövés – ez is igaz. Viszont a koma egerészik, amivel hasznot hajt!

Lőjek, vagy ne lőjek?

Már száz méterre sincs, éppen egy nagy vaddisznótúrást vesz behatóbb vizsgálat alá. A fegyvert tenyerembe fektetve már feltámasztottam a les mellvédjére, a róka pedig sokszor megáll egy kis időre hallgatódzni, figyelni a kisrágcsálók mozgását… Olyankor útjára lehetne engedni a lövedéket…

De mit kezdek én egy döglött rókával? A bőre nem jó ilyenkor, igaz, nincs is manapság értéke. Azért más lenne a helyzet novembertől márciusig!

A róka még mindig közeledik! Kibiztosítom a fegyvert, célzom az oldalát, de az ujjam valahogy nem akar görbülni…
Lőjek, vagy ne lőjek?

Disznó aligha lesz itt ma este, de a 11,7 grammos lőszer ólomhegyű, nem kifejezetten rókabőrkímélő a 30-06-os kaliber sem… Persze mindegy, ha úgysem jó a bőr – de ez már az előbb is eszembe jutott egyszer.

A róka még mindig felém tart, már csak úgy látom, hogy a szélső kökénybokrok gallyai takarják. Amint azonban a hajlatból kiér, éppen előttem lesz, húsz méterre… Nemsokára teljesen eltűnik a bokrok takarásában, végül nem jön ki a les elé.

Elszalasztottam, de nem baj: az áprilisi este nagyon szép, a lövéssel pedig véget ért volna!

Sötétedéskor a feketerigók még mindig röpködnek, a cserebogarak is mind többen veszik kezelésbe a friss növényi hajtásokat, néha olyan zajt ütve, mintha vad motoszkálna a sűrűben. A főúton még mindig nagy a forgalom, az ember nem is nagyon hagyatkozhat a fülére…

Úgy fél óra múlva újra megpillantom a rókát, amint a szemközti meredélyen keresgél szimatolva! Ismét megcélzom, csakhogy most már nem tudom olyan biztosan feltámasztani a puskát, mint az előbb, mert éppen a les létrája esik arra az oldalra. A távolság is van vagy százötven méter…

Elszalasztottam az előbb vagy megkegyelmeztem neki? Most már mindegy, hadd menjen!

El is nyeli nemsokára a leszálló alkonyat. Sötétedés után lekászálódom a lesről és elindulok a kocsihoz. Az újhold sarlója keskeny, alig ad fényt, a csillagok szikráznak a sötét égbolton, az úton kamion dübörög, fényszórója végigsöpri a kanyarban a vetés egy részét. Vad nem mozdul, még a róka is másfelé jár.

Az áprilisi este nemsokára éjszakába fordul, akkor talán a disznók is kijönnek. Lámpával lehetne vadászni rájuk, a vadkárelhárításban engedélyezik is, de a vadászati módok közül egyet kerülök, ha lehet: a reflektoros éjszakai vaddisznólest. Még vadkárelhárításban is.

Szép ez az áprilisi este így is, zsákmány nélkül…

Éppen a les alatt torkollik a Ménes-patak völgyébe egy kis mellékvölgy

Naplemente a Kishartyán felett húzódó dombokon

Vadászat

Visszanéző (2022): Beszélnünk kell róla…

Print Friendly, PDF & Email

A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Mónos Zoltán, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetéhez tartozó Karádi vadászkerületének kerületvezető vadásza számolt be az alábbi sajnálatos esetről:

Fotó: SEFAG Zrt.

Ábra: Facebook

„A fotón látható bika villanypásztorba akadva lelte halálát, mikor – feltételezhetően az agancsozók mozgatásának hatására – olyan helyen akart átkelni a kerítésen, ahol nem jellemző, hogy átváltson. Az 5 év körüli bika frissen kifőzött 24 órás agancsának tömege 5,2 kilogramm. Ha megöregszik, becslésem szerint 9-10 kilogramm körüli agancsos lehetett volna belőle…

A 18 000 hektáros Szántódi Erdészetből 4 000 hektár tartozik Karádhoz, a mezőgazdasági területek és az erdők aránya 50-50 százalék. Éves szinten Karádon 5-8 db bika esik áldozatul az elektromos kerítéseknek. Míg 6-7 évvel ezelőtt, inkább a vegetációs időre korlátozódott ez a probléma, tekintve, hogy a növénykultúrán akkor volt fönt a kerítés, sajnos ma már egész évben számolhatunk vele, mert a telepítésnek komoly költsége van, és emellett – a mai magas terményáraknak köszönhetően – az őszi kultúrákat is (repce, búza) óvják vele. Mindez a vadászterületeken egy megnövekedett civilizációs nyomással (mely az elmúlt időszakban a pandémia idején egyértelműen erősödött) párosul, ahol a vadnak nincs nyugalma. Mit eredményez ez a gyakorlatban?

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A témakörnek nagy a holdudvara és meglehetősen komplex, hiszen a benne szereplők, – legyen az mezőgazdász, vadász, agancsozó, természetjáró vagy motoros/quados – mind sértve érzik az érdekeiket.

Fotó: SEFAG Zrt.

Sajnos a természettől elszakadt ember gyakran „nem érti és nem érzi” a Natúrát és itt nem a kijelölt turistaútvonalakon közlekedő, természetszerető kirándulókra gondolok, de be kell látni, az erdőt nem pusztán jó szándékú turisták látogatják. Itt jegyzem meg, a kulturált természetjárásnak is meg vannak a maga szabályai! Ahogy egy múzeumban sem lehet összefogdosni a műtárgyakat, a természetben nem szemetelünk, nem hangoskodunk, stb.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az erdőt járóknak tekintettel kell lenniük az ott élő növény- és állatvilágra és bizony, azt is el kell fogadni, hogy nem minden szabadidős tevékenység való az erdőbe! A motorosoktól, quadosoktól, – de említhetem az illegális agancsozókat is -, megriadt vad a bolygatott erdőterületekről kiszorul a mezőgazdasági kultúrákba, ahol meg a kerítés várja. Ez a probléma leginkább a trófeás vadat érinti, hiszen a tarvad, tapasztalataim szerint ügyesen megtanulja, hogyan kell átkelni a villanypásztoron.

Fotó: SEFAG Zrt.

Az eddigi legnagyobb, villanypásztorba gabalyodva elhullott agancsost tavaly november végén találtuk Karádon. Egy jó képességű, páratlan 22-es ágszámú, közel 8 kg-os, 6-7 éves példány volt és nagyon komoly, Somogyhoz méltó bika lehetett volna belőle, ha meg tud öregedni…”

Forrás: SEFAG Zrt. Facebook oldala – 2022. feburár 18.

Tovább olvasom

Vadászat

Március 1-jétől változnak az afrikai sertéspestis kártalanítási tételei

Print Friendly, PDF & Email

Március elsejétől új díjtételek lesznek érvényesek

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis (ASP) mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek. A kártalanítási eljárás új díjtételei az érintett résztvevőkkel történt egyeztetés alapján születtek meg. Az új díjtételek kidolgozása során kiemelt szempont volt, hogy azok az egész ország területén segítsék elő az állománysűrűség további csökkentését, és ösztönözzék a vaddisznóhús felhasználását az ASP-től mentes területeken.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az ASP elleni védekezés egyik hatékony eszköze az állami kártalanítás rendszere. Éppen ezért fontos elvárás, hogy a kártalanítás mindig reális, arányos és az aktuális helyzethez alkalmazkodó legyen.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A kártalanítási eljárás, valamint az abban meghatározott díjtételek módosítása és aktualizálása az afrikai sertéspestis mentesítésben résztvevők közös érdeke. Ezenfelül a gazdasági környezetben bekövetkezett változások és a növekvő infláció miatt is szükségessé vált az ASP mentesítési tervhez kapcsolódó, kártalanítási eljárásrendben szereplő tételek felülvizsgálata.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Valamennyi szereplő véleményének figyelembevételével kerültek kialakításra az új, 2024. március 1-jétől alkalmazandó kártalanítási tételek. A díjtételek módosítása során kiemelt szempont volt a vaddisznóhús felhasználásának ösztönzése az ASP-től mentes területeken.

Az alábbi táblázat tartalmazza a jelenlegi és a 2024. március 1-jétől hatályos tételeket:

Feladat Jelenlegi összeg 2024. március 1-től
Elhullott vaddisznók helyszíni ártalmatlanítása egyedenként 5.000 Ft 10.000 Ft
Elhullott vaddisznók gyűjtőhelyre szállítása egyedenként 3.000 Ft 10.000 Ft
Diagnosztikai kilövés során kilőtt vaddisznó testek gyűjtőhelyre történő beszállítása egyedenként 3.000 Ft 6.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás egyedenként (fertőzött terület) malac, süldő: 15.000 Ft;                        kan, koca: 40.000 Ft 20.000 Ft
Állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés során kilőtt egyedek után járó állami kártalanítás a magas és közepes kockázatú területen Az előző sor második oszlopában leírt kártalanítási érték és az átvételi ár különbözete és + a kártalanítási érték 20 %-a 20.000 Ft
Lődíj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Mintavételi díj diagnosztikai kilövés esetén egyedenként 5.000 Ft 7.000 Ft
Cenzus díjazása 3.000 Ft + gépjárműfutás költsége  – állatorvos telepellenőrzéssel 10.000 Ft,             – természetes személy, állatorvos (telepellenőrzés nélkül) 4.000 Ft

Amennyiben a magas és közepes kockázatú területen diagnosztikai kilövéssel kilőtt vaddisznó teste egyéb jogszabályban szabályozott módon értékesítésre kerül, akkor az ezért kapott bevétel az adott egyed után kapott állami kártalanítástól függetlenül megilleti a vadászatra jogosultat.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Vaddisznó GYIK

Print Friendly, PDF & Email

A Pilisi Parkerdő cikket jelentetett meg a vaddisznóról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Pilisi Parkerdő: Az erdők természetes alkotóelemei a vadon élő állatok. Közöttük vadászható és védett fajok, valamint kártevők is előfordulnak. A történelem során az infrastruktúra, a beépítettség és a lakott területek terjeszkedése következtében a vadon élő állatok élettere erősen lecsökkent. A vadon élő állatok közül az ökológiai szempontból generalistának (széles élőhelyhasználati és táplálkozási spektrummal rendelkezőnek) tekinthető fajok, mint a vaddisznó, az őz, a róka, a nyest és a borz már hozzászoktak az ember közelségéhez.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A társaságot 1969-ben alapították Pilisi Állami Parkerdőgazdaság néven azzal a céllal, hogy a főváros környékének erdeiben az erdőgazdálkodás és a természetjárás szempontjait egyensúlyban tartó gazdálkodást valósítson meg. (Ábra: Pilisi Parkerdő)

Ezért az erdőterülettel határos lakott területeken, illetve a városba mélyen behúzódó zöld területen, elhanyagolt telkeken is előfordulnak. A fent említett vadászható fajok őshonosak, jelenlétük nem a vadászatnak köszönhető. Ugyanolyan természetes alkotóelemként kell azokra tekinteni, mint a fekete rigóra, a szúnyogra, vagy a harkályra.

Vaddisznót láttam az erdőben, természetes ez?

Igen. A vaddisznó az erdei életközösség természetes része, a legelterjedtebb nagyvadfajunk.

Vaddisznót láttam az utcán, természetes ez?

Igen. A vaddisznó minden olyan élőhelyen megjelenik, ahol megtalálja a számára kedvező létfeltételeket. Az elhanyagolt és háborítatlan gazos, bozótos ingatlanokon nem zaklatják és itt rendszerint táplálékhoz is könnyen jut (pl. hullott gyümölcs, kerti hulladékok, zöldhulladék). A vaddisznó őshonos vadfajunk, amely alkalmazkodó képessége kimagasló.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Miért jön lakott területre a vaddisznó?

A vaddisznó elsősorban a egfelelő búvóhely és a vonzó víz- és táplálékforrások miatt jelenik meg a lakott területeken. Búvóhelynek számít minden gazos, szemetes, elhanyagolt terület. A vaddisznó számára vonzó a hullott gyümölcs, a kerti zöldhulladék, a háztartási szemét, a vastag humuszos kerti talaj (sok csiga, giliszta stb. él benne), kerti vetemények, zöldségek, mezőgazdasági termények, a víz, a dagonyázási lehetőség. A vaddisznó mindenevő, különösen kedveli a lédús zöldségeket és gyümölcsöket. Minden tevékenység, amely ezeket a vonzó tényezőket csökkenti, hozzájárul a vaddisznó jelenlétének csökkentéséhez.

Az állat éhes és szomjas, miért nem etetik, illetve itatják a vaddisznót?

A vaddisznó nem azért jelenik meg a településeken, mert az erdőben nem talál magának elég táplálékot, hanem azért, mert a település összességében vonzó élethely a számára. Így az erdőben történő etetés nem oldja meg a belterületen megjelenő állatok problémáját, sőt egy bizonyos mérték fölött alkalmazva természetellenesen magas vadlétszám fenntartásához járul hozzá. Ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. csak igen indokolt esetben alkalmaz ún. elterelő etetést, amivel a különösen érzékeny területekről csalogatja el az állatokat. A nyári időszakban továbbá itatást is végzünk, továbbá dagonyázó helyeket üzemeltetünk.

A locsoló berendezések környékét a vaddisznó nem azért keresi fel, mert szomjas, hanem mert az öntözött gyepet igen gazdagon lakják az alsóbb rendű, gerinctelen élőlények, amelyek fontos táplálékát jelentik a mindenevő vaddisznónak

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Harminc disznót láttam egyszerre, miért hagyták így túlszaporodni a vaddisznókat?

Ha harminc vaddisznót látunk egyszerre, az nem jelenti azt, hogy túlszaporodott az állomány. A vaddisznók nem magányosan, hanem csoportokba verődve, ún. kondában élnek. Egy ivarérett koca nem ritkán 8-10 malacot is vezet, ezért harminc disznó egy kondában csupán három-öt anyaállat és azoknak az utódai. Általános szabály, hogy a csapatban élő állatok egyedeiknek jobb esélyei vannak a túlélésre. Ez az oka annak, hogy a vaddisznók kondába szerveződve élnek.

Vaddisznót láttam a kertemben, miért nem fogja be valaki? 

A vaddisznó élve történő befogása bonyolult szakmai feladat, amely előkészítést igényel. A vaddisznó élvefogó berendezés egy nagyméretű, többmázsás szerkezet. A befogó telepítése és a befogás között akár több hónap is eltelhet. A befogókat csak ritkán telepítik lakott ház kertjébe vagy udvarába. A befogást megelőzően etetéssel csalogatják az állatokat a befogóhoz, amely állat további kárt tehet az udvarban, továbbá a befogásból kimaradó vaddisznók az etetés miatt a későbbiekben rendszeresen felkereshetik azt ingatlant.
A Pilisi Parkerdő Zrt. egész évben folyamatosan végez vaddisznó befogást az arra alkalmas erdőterületeken.

Mit tesz a Pilisi Parkerdő Zrt. a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorításáért a külterületen?

  • a vaddisznók létszámának apasztását végzi a befogók folyamatos üzemeltetésével a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • vaddisznók létszámának apasztását végzi fegyveres vadászattal a lakott területhez közeli erdőterületeken;
  • egész éven át tartó etetést és itatást végez az erdő belsőbb részein;
  • dagonyák üzemeltetését végzi az erdő belsőbb részein;
  • aktívan kommunikál a lakossággal és az önkormányzatokkal, ismeretterjesztő tevékenységet végez.

Bejött a vaddisznó a kertembe, mit tehetek, hogy ez ne forduljon elő többször? 

A vadkárosítás megelőzésének egyedüli hatékony módszere a megfelelő kerítés megléte. A telkek kerítéseinek megerősítését, illetve kijavítását oly módon kell elvégezni, hogy azon a vaddisznó ne tudjon átmenni. Vaddisznó távoltartása céljából elég a kerítés alsó, kb. 1-1,5 méteres részének megerősítése például a kereskedelmi forgalomban is kapható, kifejezetten a vaddisznó távoltartására gyártott erős, csúszásmentes csomózású dróthálóval, amelyet stabil oszlopokhoz rögzítünk, fél méterenként lecövekelünk, esetleg a földbe süllyesztünk.
A megfelelő kerítés kivitelezésére számtalan lehetőség van, amelyet mindig a helyi viszonyok figyelembevételével kell megválasztani. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlen kérjünk vadkerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!

Milyen feladata van a lakosságnak a lakott területen előforduló vaddisznók visszaszorítása érdekében?

  •  az ingatlanokat határoló kerítések vadbiztossá tétele;
  •  az elhanyagolt telkeken, illetve közterületen lévő bozótosok felszámolása, elhanyagolt, gazdátlan területek lekaszálása, rendbetétele;
  • ideiglenes és állandó etetési tevékenység megszüntetése;
  • a zöldhulladék szakszerű kezelése;

Kinek a feladata a vaddisznó létszámának csökkentése?

Külterületeken a vaddisznó létszámapasztásának mértékét a vadászati hatóság határozza meg, illetve ellenőrzi annak elvégzését. Külterületen a vadászatra az illetékes vadgazdálkodó jogosult, sőt köteles a hatóság által előírt tervet teljesíteni.
A települések közigazgatási belterülete nem képezi a vadászterület részét, ezért lakott területen a vadgazdálkodónak nincs jogosultsága vadászati tevékenység végzésére.

Ki ejtheti el a vadat a vadászterületen kívül (pl. a városban)? 

A jelenlegi szabályozás a település belterületén történő vad elejtésének feladatát nem ruházza senkire. A szükséges engedélyt a területileg illetékes rendőrhatóság jogosult kiállítani. A legproblémásabb területek önkormányzatai, mérlegelve a kialakult helyzetet, mezőőrt vagy állatok befogására specializálódott vállalkozót alkalmaznak, aki rendelkezik a rendőrség által kiadott engedéllyel, így a fegyverét is használhatja a település közigazgatási belterületén.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval? 

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk. A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet.

Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!
Kérjük, megfelelő magatartással minden lakos segítse környezetünk védelmét, és vegyen részt a probléma kezelésében, megoldásába

Forrás: Pilisi Parkerdő

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.